Hajdú-Bihari Napló, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-31 / 76. szám

Szebb környezetet érdemel Csokonai sírja Debrecen és Csokonai Vi­téz emléke elválaszthatatla­nul eggyé forrott. Szinte mindenki, aki a városba érkezik, kutatja a költő emlékeit, szívesen hallgatja a róla szóló régi története­ket, és szívesen helyezne egy szál virágot a fiatalon elhunyt Vitéz sírjára. Keresik is itt Debrecen­ben, s nehezen találják. S mi, akik itt élünk, bizony sokszor szégyenkezve mu­tatjuk az utat emléke felé. Mert az a környezet, ahol nyugszik, méltatlan hozzá. Szóvá tette ezt Pongrácz Pál területi főépítész is az Al­föld márciusi számában, amikor a Hatvan utcai te­metőben levő síremlékről írt. De szóvá teszik a sír látogatói, a jó érzésű, a köl­tő emlékét kegyelettel őrző debreceniek is. Amikor Csokonait elte­mették ott, a régi lutheránus temetőben, még más volt a város képe. S ugyan ki ke­reste akkor az ő sírját? Azóta telt az idő, a temető messze kiesik a forgalom­ból, alig megközelíthető. A vasút vágja el a várostól, a körötte épülő utcasorok sem teremtenek, megfelelő kör­nyezetet a síremléknek. Talán lehetne ezen segí­teni. Sok parkunk van a városban, a Nagyerdőn, ahol méltóbban őrizhet­nénk Csokonai Vitéz Mi­hály emlékét. Lehet, hogy még az átrendezendő Emlék­kertben is találnának he­lyet az obeliszknak. Érde­mes volna gondolkozni ezen. Megérdemli Csokonai, aki­hez olyran mostoha volt haj­dan e város. B. L. Kidőlt sírkövek között, elhanyagolt környezetben áll látván utcai temetőben Csokonai sírja Április 24-én nyit A DEBRECENI KEMPING Megkezdődtek a debreceni kempingben az idei turista­­forgalomra az előkészületek. Egyelőre még csak a megrende­léseket vezetik a kemping­­könyvbe, de néhány nap múl­va már a gyakorlati tenniva­lókhoz fognak. Parkosítanak, hogy az első vendégek fogadá­sára már szép környezet le­gyen a nagyerdei táborhelyen. A kemping április 24-én nyit, az első vendégek ezen a napon érkeznek Egerből. Az egri szakközépiskolások 40 fős csoportja kért négy napra szál­lást a 21 víkendházban. (Egye­lőre csak ezekben fogadnak vendégeket.) Április 27-én a Szegedi Tanárképző Főiskola 49 fős csoportját helyezik el. Májusra már több mint húsz előjegyzést tartanak nyilván. Most már szinte naponként ér­keznek a levelek, amelyekben előjegyzést kérnek elsősorban iskolai kiránduló csoportok. Megkezdődött a külföldiek jelentkezése is. Az első külföl­di családos vendég, aki levél­ben jelezte érkezését és hely­­foglalását Gerhard Quickert, aki az NDK-beli Lebauból ér­kezik két hétre június második felében. Az első külföldi cso­port is jelentkezett: június elejére lengyelek kértek szál­lást a nagyerdei kempingben. HAJDÚ-BIHARI Vt&Uf­ft XeUtixfdt, tffíjZiud­dAj!­fff Cr^ss iur bl Her. március 6. Aj Wg gSg&f grapL Két autóbusz tanyai iskolásoknak A napokban értesítést kapott a Debreceni Járási Tanács, hogy a Művelődésügyi Minisz­térium az elkövetkező 1967/68. tanévre lehetővé teszi a Deb­recen közelében levő tanyákon a korszerűbb oktatás megte­remtését. Két autóbuszt biz­títanak arra, hogy a tanyai ta­nulókat olyan iskolákba szál­lítsák, ahol szakrendszerű ok­tatásban részesülhetnek. E le­hetőség után úgy döntöttek, hogy a jövő tanévben az Ebesi Szerepen tanuló 42 iskolást Ebesre, a Czucza-tanyán tanu­ló felsőtagozatosokat pedig Nagyhegyesre szállítják majd reggelente. Ez nagymértékben javít majd a tanyán lakó isko­lások helyzetén, s az eddiginél alaposabb oktatásban része­sülhetnek. Tudósítóink jelentik Megtartotta közgyűlését a Nagyrábéi Takarékszövetkezet Megtartotta évi közgyűlését a Nagyrábéi Takarékszövetke­zet — írja Matolcsi Lajos tu­dósítónk. — Ez évben korsze­rű székházat építenek, mely­nek kivitelezése már megkez­dődött. A tervek szerint az új épületet a második negyedév­ben adják át rendeltetésének. A takarékszövetkezetnek je­lenleg 493 tagja van. A kül­döttgyűlés elhatározta, hogy a működési területet kiterjesz­tik Bihartordára is. Ez évben áruvásárlási kölcsönből mosó­gépet, televíziót, rádiót, és mo­torkerékpárt vásároltak a ta­gok. Az igazgatóság elnökének Patai Józsefet választot­ták. Ifjúsági vezetők találkozója Derecskén A Derecskei Járási Pártbi­zottságon baráti találkozót tar­tottak azoknak az ifjúsági ve­zetőknek, akik részt vettek a felszabadulást követően a moz­galomban, valamint a KISZ- szervezetek mostani vezetői­nek. Az ünnepélyes találkozó keretében átadták a KISZ Központi Bizottsága emléklap­ját és az emlék­jelvényeket azoknak a fiataloknak, akik az elmúlt évtized során eredmé­nyesen dolgoztak a KISZ-ben. Az elmúlt 20 évben tevé­kenykedő ifjúsági vezetők visz­­szaidézték az akkori idők sok­sok felejthetetlen emlékét. Megemlékeztek az ellenforra­dalom után Derecskén tartott első ifjúsági nagygyűlésről — írja Úti László tudósítónk. Sertéshizlaldát építenek A lakosság húsellátásának javítása érdekében 150 férőhe­lyes sertéshizlalda építését kez­di meg a második negyedévben a Berettyóújfalui Földműves­­szövetkezet. A földművesszö­vetkezet saját húsboltjainak és vendéglátó egységeinek hús­ellátására helyezi üzembe az évenként 550 sertés hizlalására alkalmas üzemet — írja Tikász László tudósítónk. Találkozás a felszabadítókkal A debreceni Kun Béla úttö­rő honvédelmi zászlóalj a fegyveres erők klubjában ün­nepi gyűlésen emlékezett meg hazánk felszabadulásának év­fordulójáról. Az összejövetelen részt vett Pjotr Matve­­jenko és Viktor Ivanov szovjet tiszt is, akik 1944-ben részt vettek Debrecen felsza­badításában. Pjotr Matvejenko beszélt az úttörőknek a hábo­rúról, a partizánmozgalmak­ról, a szovjet és magyar nép ba­rátságáról. Viktor Ivanov mél­tatta a II. világháború ismeret­len hőseit, majd válaszoltak a pajtások kérdéseire, és emlékül jelvényeket ajándékoztak ne­kik. Az ünnepi gyűlés végén „Az ismeretlenség határain” című szovjet filmet vetítették — írja Papp Gábor tudósí­tónk. D11A EGYÜTT Körbeülik a T ala­kú asztalt, egyikük élénken gesztikulál, elbeszélése nyomán elvtársai is visszaidé­zik a régi képet, ne­vetnek, kötetlenül diskurálnak, tíz év múltán szinte újra is­merkednek egymás­sal. A Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-végrehajtó bi­­zottsága meghívásai­ra összegyűltek, az egyre magasodó homlokú, kissé el­nehezedett fiatalok, a hajdani KISZ-ala­­pítók, hogy feleleve­nítsék a tíz évvel ez­előtti eseményeket, beszámoljanak ké­sőbbi pályafutásuk­ról. Az egyik vezetősé­gi tag, Mojzes János így emlékezik az 1957. március 29-i alakuló ülésre. — Legalább szá­zan szorongtunk a szűk tanteremben. Alig-alig mertünk egymásra nézni, egyikünk sem tudta, mi lakozik a másik­ban, miért jött, rossz­­indulatból, kíváncsi­ságból vagy meggyő­ződésből. Progra­munk körvonalazá­sa után parázs vita kerekedett mozgal­munk égető problé­máiról, feladataink­ról. Mindenkinek nyíltan színt kellett vallani. Nos, mi 27-en jelentkeztünk a KISZ-be. De a je­lentkezés önmagá­ban még keveset je­lentett. Ezután kö­vetkezett a nehe­zebbje, a KISZ lét­­jogosultságát bizo­nyítanunk kellett. Kezdetben kirándu­lást, bált szervez­tünk, teherautókat szereztünk, asztalo­kat cipeltünk, ké­sőbb éjjel-nappal vi­tatkoztunk, próbál­tuk meggyőzni min­den egyes hallgató­társunkat, egyre több sikerrel. Az alakulás alsó évfordulóját már százan ünne­peltük. A többiek ben­sőséges, keresetlen mondatai érzékelte­tik a nehéz hónapok gondját, baját. Oly­kor elszigetelődtek, néha meg is fenye­gették őket, sokszor az oktatókkal is harcoltak a KISZ el­ismeréséért, de kö­vetkezetesen dolgoz­tak, mert tudták, hogy az ifjúsági szervezet léte fontos politikai kérdés már­­csak azért is, mert a világosabban látó, helyesen gondolkodó fiataloknak kell pél­dát mutatni, felvi­lágosítani az ingado­zókat. Borbély Miklós az akkori és a mai fiata­lok helyzetét ecsetel­te. Elmondta, hogy 1957-es nyílt állás­­foglalásuk, ered­ményekben bővel­kedő munkájuk ta­lán látványosabb, romantikusabb volt a mai KISZ-életnél, de semmi esetre sem jelentheti azt, hogy 1967 ifjúsága köny­­­nyebb feladatokat old meg. Rögtön csatlako­zott alapítótársa vé­leményéhez Baranyi Imre is, aki a mai fiatalságot védel­mezte a többnyire in­dokolatlan támadá­sokkal szemben. Azt fejtegette, hogy a „tizenévesek” oko­sak, őszinték, mer­nek és szeretnek vi­tatkozni, s még ki­forratlan gondola­taik is tiszteletre méltóak. Pogácsa, barack­­pálinka, fehér asz­tal mellett elegyedik szóba egyetemi ad­junktus és középisko­lai tanár, szakszer­vezeti funkcionárius és folyóirat-főszer­kesztő, megyei KISZ- titkár és vegyész, osztályvezető és út­törővezető. Újra át­élik a szenvedélyes szópárbajokat, a vi­dám kiránduláso­kat, a nőtlenség sza­bad éveit, a plakát­ragasztás izgalmait, a régi barátok tíz év múltán újra beszél­getnek. Zöldi Léidé Az üzletek nyitvatartási rendje ÁPRILIS 1-ÉM, 2-flH, 3-flN ÉS 4-ÉN A megyei, valamint a deb­receni városi tanács v. b. ke­reskedelmi osztálya a követ­kezőképpen szabályozta az élelmiszerüzletek nyitvatar­­tását április 1—4 között: Április 1-én, szombaton és április 2-án, vasárnap az egész megyében — beleértve Debre­cent is — az üzletek a pénteken és szombaton szokásos nyitva­tartási rend szerint árusítanák. Debrecenben, Hajdúböször­ményben, Hajdúnánáson­ és Hajdúszoboszlón az egyműsza­­kos élelmiszerboltok egy órá­val tovább lesznek nyitva. Április 3-án, hétfőn Debre­cenben a vasárnap szokásosan nyitvatartó élelmiszer-, édes­ség-, dohányboltokon kívül a következő élelmiszerboltokban árusítanak reggel 7 órától 11 óráig: Landler Jenő utca 35., Kinizsi utca 57., Szabó Kálmán utca 33., Vörös Hadsereg útja 19., Torockói utca 13., Boká­nyi Dezső utca 1. szám alatt levő és a Klinika telepi fűszer­csemege boltokban. A vasárnap egyébként is nyitvatartó tej­boltokon kívül pedig reggel 6 órától délelőtt 9 óráig a tej­piaci, a Monostorpályi út 52., Méliusz tér 9., Hatvan utca 70., Sámsoni út 93., Mester utca 16., Böszörményi út 133., Rákóczi utca 6., Bartók Béla út 8., Sa­létrom utca 4., Maróthy György utca 10., Béke útja 27. és a Te­leki utca 71. szám alatti tejbol­tok is nyitva lesznek. Hajdúböszörményben, Haj­dúnánáson, Hajdúszoboszlón, Polgáron, Derecskén, Beret­­­tyóúj­faluban, Biharkereszte­­sen, Püspökladányban, Hajdú­­hadházon, Balmazújvároson és Tégláson reggel 8 órától dél­előtt 11 óráig egy-egy boltban árusítanak tejet, illetve ke­nyeret. Ezen a napon az egész me­gyében a piacokon vasárnapi árusítási rend szerint lehet vá­sárolni. Április 4-én, kedden a megye egész területén az élelmiszer­­boltok zárva lesznek , kivéve Debrecenben egy édesség- és egy dohányboltot. A piacokon nem lesz árusítás. KETTEN (Papp Gábor felvétel)! esetek­­. Áll a portás a kapuban. Kifelé menet az üzemből elékanyarodik egy teher­gépkocsi. Vállalaton kí­vüli kocsi. A portás köte­­lességszerűen felkapasz­kodik a kocsi oldalára, megnézi a platót. A „piló­ta” hátraszól neki, érezhe­tő gúnnyal a hangjában: — Fater, nézze meg azt is, nem poros a platóm! A portás zavartan néz rá, hirtelen még szólni sem tud. Nem úgy a társa. Fel­paprikázva kiált a gépko­csivezetőnek: — Elnézést, de most már esetleg azt is megné­zem, hogy vajon a füle sem poros. Azzal már szólítja is a „pilótát”, szálljon ki a fülkéből. Alaposan az ülés alá néz. Egy kissé olajos, ám igen használható fran­ciakulcsot talál. Vállalati tulajdon. A tanulság? ... Hát igen. Ennek levonását az olva­sóra bíznánk. 2. Megvágta az ujját az esztergályos. Persze, azon­nal megy az üzemorvos­hoz. Az szépen bekötözi, s ezzel a dolog el is van intézve. Mármint a doki oldaláról. Az eset délelőtt történt. Az ügyeletes orvos délután négykor végzett, ment is haza. Társa a délutáni műszakra maradt, öt óra­kor odaállít elé az esz­tergályos. Hogy neki na­gyon fáj a sebe. A doki négy napra kiírta. — Köszönöm, drága dokikám — hálálkodott emberünk. — Semmi köszönet — mondja neki az orvos. — Aki beteg, az beteg. Törődni is kell ám a be­teggel. Ezt tette a látoga­tási felelős, amikor két társát magához szólította: — Elvtársak, látogassá­tok meg! Húsz forint ere­jéig vásároljatok valami kis ajándékot is. A két látogató hűsége­sen el is bandukolt a „be­teghez”, aki alaposan meg­izzadva fogadta őket. Ke­zén az anyaföld nyomai meg az eléggé elpiszkoló­dott kötés. — Elestem, megszédül­tem egy pillanatra — mondta nekik még jobban megizzadva. — Hiába, ugye, a tavasz. — Az, az — bólogatott a beteglátogatók egyike. — De ahogy nézem, esés közben nagyon szabályo­san felkapartad a kerti földet — s azzal a frissen ásott ágyásra mutatott. A dologból táppénzel­vonás meg fegyelmi is lett. Bizony, bizony. Aki be­teg ... Aki tavaszi be­teg ... Na, de a tanulság megvonását máris bízzuk azokra, akiket az eset érint. S. Gy.

Next