Hajdú-Bihari Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-28 / 99. szám

Majd u-bihäbi ^ Sly W ADT A 1«T. ÁPRILIS 38. M. őSPPP! JP&ji IP! m Ili jP» Ülést tartott a Debrecen Városi Tanács Április 27-én, csütörtökön délelőtt a Déri Múzeum nagy­termében ülést tartott a Deb­recen Városi Tanács. A napirendi pontok tárgya­lását megelőzően a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak tagjai ünnepélyes keretek között esküt tettek a tanács­ülés előtt. Első napirendi pontként a tanácsülés megtárgyalta a vá­rosrendezési irányelvek érvé­nyesülésének és a készülő városrendezési tervekben, illetve a már elfogadott rész­letes rendezési tervek gyakor­lati megvalósításának tapasz­talatait. Második napirendi pontban a v. b. pénzügyi osztálya ter­jesztett elő jelentést az 1906. évi költségvetési és községfej­lesztési terv teljesítéséről, amelyet a tanácsülés elfoga­dott. Ezután a tanácsülés megál­lapította a város idei végleges költségvetését. A harmadik napirendi pontban beszámoló hangzott el a város 1966. évi népgazdasági tervének teljesí­téséről. A tanácsülés jóváhagyta a kiváló társadalmi munkát végzők kitüntetését: negyven­kilencen kapták meg az arany, ötvenkilencen az ezüst és há­­romszáznegyvenöten a bronz fokozatú jelvényt. A kerületek közül a társadalmi munkák végzésében, a községfejlesztési feladatok teljesítésében az I. kerület bizonyult legjobbnak, s elnyerte a verseny első he­lyezettjének járó százezer fo­rintot. Második a III. kerület, harmadik a II. kerület. I Kiállítások a megyében Hajdú-Bihar megyének szin­te minden részén egymás után nyílnak meg az érdekes kiállí­tások. Bihartordán igen érdekes és a környék múltját feltárni szándékozó helytörténeti kiál­lítás nyílt meg. Berettyóújfalu­ban a művelődési házban azo­kat a legszebb plakátokat állí­tották ki, amelyek az elmúlt években egy­-egy jelentős kul­turális eseményt propagáltak. Előkészületben van ugyanitt egy képzőművészeti tárlat is. Még az olyan kis község, mint Gáborján sem marad ki a ki­állítók közül. Itt a helyi és a járási fotószakkör tagjai fény­­képbemutatót tartanak. Balmazújvároson a művelő­dési házban a Debrecenben már bemutatott iparművészeti kiállítás anyaga látható. A ki­állítással egyidőben rendsze­resen hangzanak el előadások is Április 26-án Prim Zoltán ötvösművész ismertette mun­kásságát. Ma, 28-án Berky Nándor szobrászművész „A széps­ég modern varázslói” címmel tart előadást. Mohácsi Péter építőművész és iparmű­vész a szép otthonról beszél május 5-én. Az előadásokat filmvetítés egészíti ki. Hajdúszoboszlón a Bocskai Halászati Termelőszövetkezet klubjában a tsz melléküzem­­ágainak termékeit láthatják az érdeklődők. Móré Mihály festőművész egyéni kiállításának ünnepé­lyes megnyitására kerül sor április 28-án, pénteken délután fél 6 órakor a Képcsarnok Vállalat debreceni Medgyessy termében. A kiállítás érdekessége, hogy a művész első alkalommal rendez bemutatót a Medgyessy teremben, ugyanakkor bemu­tatásra kerülő műveit „kor­­szaklezáró” anyagnak tekinti. Ez alkalommal 13 festmény és 11 grafika kerül közönség elé, valamennyi az 1966-os és 1967-es év termése, melyek Debrecenben nem szerepeltek még kiállításon. ILA­JDD- BIHARI , NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkeszti bizottság. Főszerkesztő: Pallas Imre. Szerkesztőség: Debrecen. Tóthfalusi tér 10. Telefon: 21-40. Kiadja : Hajdú megyei Lapkiadó Vállalat Debrecen Tóthfalusi tér 1®. Telefon • 30-01 Felelős kiadó Balogh Endréné. Terjeszti a Magyar Posta előfizetést dis­ger­tóra 13 forint. Előfizetheti a helyi postahivata­loknál és kézbesítőknél index’ 25 02*7 Szabadkáé Lapnyomda Debrecen felelős vezető: Reményi Sándor. Vasárnap nyílik a tavaszi tárlat A Magyar Képzőművészek Szövetségének kelet-magyar­országi területi szerveze­te az idén is megren­dezi a tavaszi tárlatot, mely­nek megnyitására április 30-án, vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor a Déri Mú­zeumban. A kiállításon csak a területi szervezet tagjai sze­repelnek alkotásaikkal, meg­hívott művészek ezúttal nem állítanak ki. A bemutatásra kerülő anyagot festményekből és grafikákból — Balla László, Berecz András, Bíró Lajos, Félegyházi László, Holló Lász­ló, Huszár István, Józsa János, Maghy Zoltán, Menyhárt Jó­zsef, Pál Gyula, Szilágyi Elek, Tar Zoltán és Tilless Béla alko­tásaiból — válogatták össze. „A Csokonai gim­náziumM g­yűjtem­énye egyedülálló* Egy német professzor a magyar múzeumokról, iskolai gyűjteményekről — igen jó tapasztalatokat szereztem a magyar múzeu­mokról — mondja a profesz­­szor. — Jártam Egerben is. El­mondhatom, hogy a magyar múzeumok szép épületekben helyezkednek el, s a muzeoló­gusok komoly tudományos munkát végeznek. A legjob­ban azonban a múzeumok pe­dagógiai munkája ragadott meg, ezzel nagy segítséget ad­nak a közönségnek és az ifjú­ságnak. Az iskolamúzeumok kiválóak. Azokkal a szemlélte­tő eszközökkel, amelyeket a debreceni Csokonai és a püs­pökladányi Karacs Ferenc gimnáziumban láttam, az ifjú­ság élményszerűbben sajátít­hatja el a történelmi ismere­teket. A Német Demokratikus Köztársaságban is vannak is­kolai és régészeti gyűjtemé­nyek, olyan szemléltetőeszköz gyűjtemény ellenben, mint amilyen a Csokonai gimná­ziumban található, nincs. Azt hiszem, ez a maga nemében egyedülálló. Nagyon fontosnak tartom, hogy maguk a tanu­lók végzik a tudományos fel­dolgozást, részben a gyűjtő­munkát is. Kedvező tapasztala­tokkal térek tehát haza, s en­nek német művelődésügyi szerveknél és múzeumi körök­ben hangot fogok adni. Meyer professzor babilóniai kisplasztikai másolatokat ajándékozott a Csokonai gim­náziumnak. Nem véletlenül. Tudományos területe Elő- Ázsia. Az utóbbi időben gyak­ran járt Irakban. — Mivel foglalkozik jelen­leg? — kérdeztem. — Feleségemmel együtt könyvet írunk Ciprus régésze­ti és művészettörténeti emlé­keiről. A berlini Elő-ázsiai Múzeum anyagáról színes fel­vételekkel kiadványsorozat készül, ebből is részt vállaltam. A közeljövőben Örményország őskultúrájával — régészetével, nyelvészetével, történelmével — akarok foglalkozni. Eddig nagyon le voltunk kötve a múzeumok anyagának rendezé­sének restaurálásával. Kor­mányunk ezt tartotta a legfon­tosabbnak, és minden segítsé­get megadott hozzá. Befejezésül két személyes élményét említi. Nagyon tet­szett ahogy Egerben a művé­szettörténeti emlékeket restau­rálják. És megragadta a hajdú­­szoboszlói gyógyüdülő épülete, amely — mint a professzor mondotta — világszínvonalon mozgó szocialista létesítmény,­­ B. E.­­ Dr. G. R. Meyer professzor, a berlini állami múzeumok ve­zérigazgatója, a Humboldt egyetem professzora felesége társaságában — aki egyben tu­dományos munkatársa — a Déri Múzeum és a Csokonai Gimnázium meghívására Ma­gyarországra látogatott. Egy hetet töltött hazánkban, öt na­pot Debrecenben. Látogatása során, elsősorban a múzeumok és az iskolák közötti kapcsola­tot vizsgálta, tanulmányozta. Volt azonban más célja is láto­gatásának. A Déri Múzeum egyik irodájában beszélgettünk erről. — Szeretnénk együttműkö­dést teremteni a berlini mú­zeumok és a Déri Múzeum kö­zött. Szerződésben szeretnénk rendszeresíteni a munkatársak tapasztalatcseréjét. Ösztöndíjat akarunk alapítani a tudomá­nyos munkatársak és a restau­rátorok számára. Egyszóval — ha az illetékes minisztériumok jóváhagyják — olyan kapcso­latokat kívánunk l­étesíteni, mint amilyen a Nemzeti Mú­zeum és a berlini múzeumok között már kialakult. Meyer professzor három elő­adást tartott Magyarországon. Kettőt Debrecenben, egyet pe­dig Püspökladányban. Megte­kintett néhány gyűjteményt is. A LEGÚJABB TRAKTOR (Tudósítónktól) A képen látható UE—50 tí­pusú traktor nullszériájának gyártását most kezdik meg a Vörös Csillag Traktorgyárban. Az ötven lóerős, középnehéz traktor prototípusainak vizs­gálata kedvező eredmények­kel zárult. Az UE—50-es telje­sítménye a két előd — az UE—28 és a D—4K — kö­zött foglal helyet. Ez is négykerék-meghajtá­­sú univerzális gép, amelybe percenként 1850 fordulatnál 55 lóerőt adó Csepel gyártmányú Diesel-motort építettek. Se­bességváltója úgynevezett szorzó rendszerű. Három te­rep- és három országúti foko­zata van, így a jármű 4,16— 21,51 km-es sebességgel képes haladni. Kapcsolható ezenkí­vül egy különleges — mászó­sebességű — fokozatra is, s eb­ben az esetben, elsősorban las­súbb vontatást igénylő palán­­tázó, ültető gépek üzemelteté­sekor, a traktor sebessége óránként 1,45 km. Az UE—50-es hidraulikája 100 atm. üzemi nyomással mű­ködik, átlagosan 2000 kilo­grammot emel 2—3 másodperc alatt. A gépet vezetőfülkével készítik, ülése teleszkóprugó­zással és lengéscsillapítóval van felszerelve. (Fehér István felvétele) KI LESZ AZ ELSŐ ? Vízügyi szakközépiskolások országos versenye Hajdúszoboszlón Nyíregyháza, Győr, Szeged és Baja vízügyi szakközépis­koláinak 8 tanulója vetélke­dett a héten Hajdúszoboszlón. A fiatal szakemberjelöltek már korán reggel izgatottan várakoztak a szakaszmérnök­ség épülete előtt, mit sem tö­rődve a kíméletlen, csípős,­­ hi­deg széllel. Terepen, a Keleti­főcsatorna körzetében mint­egy 10 kilométeres szakaszon kellett végrehajtaniuk a tér­képre vázolt feladatokat. Kilenc óra előtt néhány perccel az első versenyző kéz­hez kapta a térképet és egy stencilezett papírt, amelyen 20 kérdés szerepelt. A kérdé­sekre egy-egy versenyfeladat elvégzése közben válaszoltak az irányító és ellenőrző mér­nököknek. Előkerült a távcső is. Za­­lánffy László, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság főmér­nöke látcsövön figyelte a tere­pen haladó fiatalokat. A 20 kérdés különböző té­mákat ölelt fel. A gyakorlati végrehajtás izgalmában a hű­vös szél ellenére a fiatalokról lekerült a gumiköpeny. Gép­­kocsik cirkáltak a töltéseken, s a szakközép­iskolák igazga­tói, tanárai együtt drukkoltak a diákokkal — vajon ki lesz a győztes. A vizsgázók geodé­ziai és vízmérési munkákat végeztek. Korpád-érnél feltűnt Bri­­gárdi József versenyző. Fel­­adata volt, hogy csónakkal keljen át a túloldalra. Vizsga­pontnak számított a szabályos evezés. Az egyik mérnök így szólt: — Duna menti lehet ez a fia­­tal fiú, legalábbis evezési módszeréből arra következte­tek. Kissé távolabb Görözdi At­tila vízszintezést végzett. A győri versenyző magabiztosan, kezében jegyzetfüzettel tevé­kenykedett a Keleti-főcsatorna partján. Mi volt a célja a vízügyi szakközépiskolák országos ta­nulmányi versenyének? Az, hogy tovább mélyítsék a fiata­lok érdeklődését a vízgazdál­kodás és vízépítés iránt. Nem utolsósorban pedig az, hogy a diákok ismerkedjenek a gya­korlattal is. E követelménynek megfelel­tek. A délutáni órákban meg­született a zsűri döntése. Első helyezést­ ért el Simon Miklós (Baja), második Molnár Ist­ván (Nyíregyháza), harmadik Fazekas Károly (Nyíregyhá­za). Az első helyezett 1000, a második 750, a harmadik pe­dig 500 forint jutalomban ré­­­szesült. Az első három helye­zett még egy-egy emlékplaket­tet is kapott A verseny jól sikerült. A rendezés mintaszerű volt B. S. Átkelés a Keleti-főcsatornán Vízszintezés közben A feladatok közé tartozott a csónakhoz szükséges felsze­relés kiválasztása is Szombaton folytatódik a „Béke és barátság“ hangversenysorozat A kórusmuzsikát kedvelő közönség április 22-én a Bar­tók teremben élvezhette vé­gig a „Béke és barátság” ötö­dik ifjúsági hangversenysoro­zat keretében Debrecen tizen­egy úttörőkórusát. Szép lát­ványt jelentett a kórusok im­pozáns kiállása és élményt nyújtott a fiatalok felkészült­sége is. Bár a verseny a sor­rend megállapítása nélkül fo­lyik, mégis versenyhangulat uralkodott a dobogón és a né­zőtéren egyaránt. A kórusve­zetők nem vallottak szégyent a kórusok teljesítményével. Minden valószínűség szerint a szombaton, április 29-én folytatódó hangversenysoro­zat is meghozza a várt ered­ményeket. A következő tizen­egy iskolai kórus hangversenye délután 5 órakor kezdődik.

Next