Hajdú-Bihari Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
A SZAKSZERVEZETI KÜLPÖTTKÖZTETELÉS TAVATALKOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról) 34 167 536 forint. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az elfogadott javaslatok csak egy kisebb részét díjazzák utókalkulációs alapon. Még mindig sok az eszmeileg díjazott újítás. Nagyobb összegek esetében pedig gyakran bírósági úton kell kikényszeríteni az újítók díjazását. Siétűlnek a szakszervezeti jogok Ezután a gazdaságirányítás reformjából adódó feladatokról szólt a beszámoló. A gazdasági mechanizmus reformjának célja, hogy hoszszú távon biztosítsa népgazdaságunk kiegyensúlyozottabb fejlődését. A reform lehetővé teszi, hogy gyorsabban csökkenjen termékeink előállításának önköltsége, racionálisabb legyen a készletgazdálkodás, fokozódjék külföldi versenyképességünk, bővüljenek az életszínvonal emelkedésének forrásai. Mindez lehetővé teszi, hogy gazdaságilag szilárd bázist teremtsünk a szocializmus teljes felépítéséhez. E célok elérése érdekében azervutasításos rendszert a szabályozott piaci rendszer váltja fel. Növekszik a vállalatok önállósága. Az anyagi érdekeltség minden szinten közvetlenebb lesz, és eredményesebb munkára ösztönöz. Ezekkel összefüggésben nő a személyi felelősség is-Szakszervezeti bizottságaink feladata, hogy megértessék és elfogadtassák a reform célját és szükségességét. Bevezetéséig még több mint nyolc hónap van hátra. Feladatainkat addig is teljesítenünk kell, sőt a tartalékaink hasznosításának is megvannak a lehetőségei. Ösztönözzük szakszervezeti szerveinket arra, hogy önállóbban gondolkodjanak, és felelősséggel cselekedjenek! — hangsúlyozta a beszámoló. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével párhuzamosan folyik a szakszervezeti szerveink jogkörének, hatáskörének bővítése is. Ezt megismerve fel kell készülni, és az új követelményeknek megfelelően javítani kell a szakszervezeti szervek munkáját. Ez többek között megköveteli azt is, hogy növeljük a szakszervezeti vezetők közgazdasági felkészültségét. Ehhez a Szakszervezetek Megyei Tanácsának megfelelő segítséget kell adni. A szakszervezetek nevelőmunkájának főbb kérdéseiről szólva a beszámoló ismertette: a megye munkásosztálya az ipar fejlődése révén 4 év alatt ötezer fővel gyarapodott. A munkásosztály szervezettsége, politikai öntudata, szakmai és általános műveltsége, kulturális színvonala, életkörülményei nagymértékben javultak. Az ipari üzemekben dolgozó munkások 46 százaléka szakmunkás, 32 százaléka betanított munkás. A szakszervezetek tevékenységében megfelelő helyet kapott a felnőttoktatás segítése. Felvilágosító, mozgósító és szervezési téren valamennyi iskolatípus esti és levelező tagozatára való beiskolázást segítik szakszervezeti szerveink. Ennek eredményeképpen évente mintegy 13—14 ezerre tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akik valamilyen iskolatípusban tovább tanulnak. A rendezvények többsége hozzájárul a szocialista erkölcs és világnézet formálásához, a korszerű általános műveltség és a termelési ismeretek gyarapításához, a művészi ízlés fejlesztéséhez. Megyénkben a szakszervezetek irányításával négy művelődési otthon, tizenhat művelődési terem és klub működik. Művelődési otthonaink programjai az elmúlt években színesebbekké váltak, egyre jobban igyekeznek megvalósítani a népművelési irányelvekben lefektetett célokat. Javítani kell a mzink a körülményeket Ezután a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységével foglalkozott a beszámoló. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa irányító munkájában jelentős helyet foglal el a munkavédelemmel való foglalkozás. Megkülönböztetett figyelemmel vizsgáljuk a balesetek alakulását, az előidéző okokat és ezek alapján igyekszünk meghatározni azokat a területeket, amelyekre nagyobb gondot kell fordítani a balesetek megelőzése, a munkakörülmények javítása érdekében. Bár az 1966-os évben történt üzemi balesetek nem érik el az 1964. évi színvonalat, az előző évhez, 1965-höz viszonyítva növekedett a balesetek, a kiesett munkanapok száma. A helyzet romlásának okai szerintünk a következők: néhány vállalatunknál véleményünk szerint indokolatlanul rossz körülmények között dolgoznak. Például az ÉM Betonelemgyártó Vállalat debreceni üzeménél, a Szabadság Lapnyomdánál, a Tisza Cipőgyárnál, a MÁV Fűtőháznál és más üzemeknél. Ezeknél nagy a zsúfoltság, nem megfelelő a szociális ellátottság és rosszan a munkakörülmények. Az eltelt 4 év alatt erőfeszítéseink ellenére sem tudtunk ezen üzemeknél számottevő előrehaladást elérni. Évek óta nincs kellő előrehaladás a balesetek kivizsgálása és megelőzése érdekében tett intézkedéseknél. A megtörtént balesetek 70 százalékában a sérült dolgozó felelősségét állapítják meg. Változatlanul kevés a műszaki intézkedések száma, és nem javul a balesetekért felelős személyek felelősségre vonása terén sem a helyzet. A szakszervezeti bizottságok (egy része) csak felületesen, vagy egyáltalán nem vesznek részt a balesetek kivizsgálásában, vagy csak aláírják a baleseti jegyzőkönyveket. A kártérítési eljárásoknál gyenge az úgynevezett jogpropaganda és sokszor nem képviselik következetesen a dolgozók érdekeit a vállalattal szemben. A kártérítési eljárás vitás esetekben hosszadalmas. Megegyezés hiányában az eljárást a dolgozó köteles kezdeményezni és ezzel együtt bizonyítani, hogy a baleset előidézésében nem vétkes, illetve, hogy a kártérítés megilleti. Mindezek ellenére a szakszervezeti bizottságok többsége becsületesen, lelkiismeretesen igyekszik foglalkozni a dolgozók élet- és testi épségének védelmével, munkakörülményeinek javításával. Fontos kormányintézkedések A beszámolási időszak éveiben került sor több olyan kormányintézkedés megvalósítására — folytatta a beszámoló —, amely az egész lakosságot érintette. Dolgozóink megelégedéssel fogadták a családi pótlék felemelését. Az 1965. július 1-én és 1966. február 1-én végrehajtott családipótlékrendezés megyénkben közel 21 000 családot érintett 1 300 000 forint, illetve 2 580 000 forint havi kihatással. Különösen védelmet biztosítanak társadalombiztosítási rendelkezéseink a leendő és kisgyermekes anyáknak; a szülési szabadságot a korábbi 12 hétről 20 hétre emeltük. Ezt a szolgáltatási kört tovább növelte a 600 forintos gyermekgondozási segély bevezetése. Az MSZMP IX. kongresszusa határozatának megvalósítása érdekében 1967. január 1- től a tsz-nyugdíjakat tovább rendeztük. Gyermekgondozási segélyt biztosítunk a tsz-tag szülőnők részére 500 forint öszszegben. A lakosság járóbeteg ellátása a megye hat rendelő intézetében történik. A rendelő in 2. oldal — 1967. április 8. KáJBÚ tmjUU NAPLÓ tézetek forgalma az utóbbi négy évben nagymértékben emelkedett. 1960-ban a gyógykezelési esetek száma 1,3 millió, 1966-ban pedig már 2,1 millió. A rendelőintézetek szakorvosi óraszáma négy év alatt 886 óráról 1375 órára emelkedett. Emellett is igen nagy a túlzsúfoltság. Különösen kedvezőtlen a helyzet Püspökladányban, ahol állandóan vannak üres szakorvosi állások, s emiatt a rendelőintézetek túlzsúfoltsága nem csökken. Az üzemorvosok munkáját illetően azt tapasztaljuk, hogy az eddigi gyógyító és főleg receptírásokban megmutatkozó munkán kívül, ma már az üzemi higiénikus munka, az üzemi ártalmak kiküszöbölése, az idült betegek gondozása, a táppénzes helyzettel való intenzívebb foglalkozás, az egészségügyi felvilágosító munka, is megfelelő helyet kapott tevékenységükben. A társadalmi bíróságok A munkafegyelem megszilárdításában komoly segítséget jelent az a társadalmi segítség, amelyet a társadalmi bíróságok nyújtanak — mondotta Barta Árpádné — Egyre csökkenő számban, de vannak még, akik megsértik a különböző rendelkezéseket, kárt okoznak a népgazdaságnak és munkatársaiknak, megsértik a munkafegyelmet, nem tartják be a szocialista együttélés szabályait. Ezeket felelősségre kell vonni. Mint a gyakorlat bizonyítja, a közvetlen munkatársak előtt alkalmazott felelősségrevonás nagyobb hatással van a dolgozókra, mint a bíróságon megtartott tárgyalás. A munkásszállások A munkásellátásról szólva a beszámoló hangsúlyozta, az ipar— különösen az építőipar — fejlődése következtében továbbra is szükséges a munkásszállások fenntartása, sőt bizonyos fokig bővítése is. Az építőiparban jelenleg 8 munkásszálláson 943-an laknak, a mezőgazdasági üzemekben 206 munkásszállás van, amelyekben 2676 dolgozót lehet elhelyezni. A többi területen a munkásszállások száma viszonylag elenyésző. A térítési díjak felemelése is hozzájárult, hogy kulturáltabbak, megfelelőbbek lettek a körülmények. Szociális és kulturális szempontból a vasutas, az MGM, az ÉM Építőipari és a H.-B. m. Tanácsi Építőipari Vállalatok munkásszállásai a legszínvonalasabbak. A munkásszállásokra rendszeresen járnak napilapok, folyóiratok, tv, rádió szinte mindenütt megtalálható. Esetenként filmvetítéseket is biztosítanak és időnként a dolgozókat tájékoztatják egyes aktuális kérdésekről. A szakszervezeti élet főbb kérdéseiről a beszámoló ismertette: míg 1962-ben a szervezett dolgozók száma 89 871 volt, addig 1966. december 31-én 107 000 a taglétszám. A szakszervezeti bizottságok száma 510, tagjainak száma 4110. Megyei szinten az összes választott tisztségviselők száma 14 925. Az utóbbi időben rendszeresen, egynéhány esettől eltekintve, megtartják a taggyűléseket a szakszervezeti bizottságok. Igen nagy gondot fordítanak arra, hogy a taggyűlés beszámolóját előzőleg szakszervezeti bizottsági ülésen megtárgyalják, és a szakszervezeti bizottságok közötti kapcsolat, és úgy látjuk, hogy nagyobb felelősséget éreznek a szakszervezeti bizottságok — főleg ezek kommunista tagjai — a szervezett dolgozók iránt. Alaposabb értékelést A fentiek mellett azonban meg kell mondani azt is, hogy viszonylag kevés helyen készítik fel a tagságot a taggyűlésekre úgy, hogy előzőleg a bizalmiakkal közlik a beszámoló témáját. A beszámolók keveset foglalkoznak a szakszervezeti munka, különösen a nevelő, tudatformáló munka elemzésével, értékelésével. Kevés a személyre szóló bírálat, észrevétel, javaslat. Emiatt fordul aztán elő, hogy bármivel is foglalkozik a beszámoló, a hozzászólók egy része a munkaruhával, a túlórával, a tüzelőutalványnyal, segélyezéssel és más egyéb, problémával foglalkozik, amely eltereli a figyelmet a szakszervezeti, konkrét politikai munkáról. 1966. május 10-én jelent meg az MSZMP Politikai Bizottsága határozata a szakszervezetek pártirányításáról. A határozatot széleskörűen ismertettük a szakszervezeti szervekkel Megyénk minden üzemében és községében közös párt- és szakszervezeti bizottsági ülést tartottunk, ahol a határozat ismertetésén túl tájékoztattuk a közös vezetőséget a határozat értelmezését illetően is. Megállapíthatjuk, hogy már a határozat alapján javult a párt Az elkövetkező években temiszer-kiskereskedelmi Várvább kell javítani a szakszer- lalat szb-titkára hozzászólávezeti tagság tájékoztatását, sákan elmondotta többek köz A tagság érdeklődésének mögzett: a vállalatnál 820 nőhelfelelően, általunk is fontol- gozó van és az a törekvésük, nak tartott kérdésekre rend- hogy a fogyasztó, a vásárló szeresen választ kell adnunk, elégedetten távozhasson az de véleményüket kikérve sa- üzletekből. Ehhez az ipartól ját döntéseik, határozataik is nagyobb segítséget vármegoldásáról is ki kell kérniünk. A 108 munkabrigád tagtanácsukat. Ezzel tovább tudjai azt szeretnék, hogy a vajuk növelni a szervezett belsárlók ne idegeskedjenek, jó gozuk és a szakszervezeti legyen az áruellátás. Figyelszervek felelősségét a határomesen fordulnak a vevőhöz és zajok végrehajtásában. Szűk- jólesik, ha a vásárlók is visztnségesnek tartják, hogy az nozzák a kedvességet. SZMT elnökség tagjai a kő- Vass Imre felszólalásában vetkező időkben több esetben köszöntötte a küldöttközgyűtartsanak munkásgyűléseket,és részvevőit. Elismeréssel különböző rétegmegbeszésték az SZMT tevékenységéléseket az időszerű, a dolgb ről. Mint mondotta, általában sokat legjobban érintő kér- úgy mondjuk, új gyárak nődésekről. A fentiek ismeretében az új gazdasági mechanizmus bevezetésével, a szakszervezetek bővülő hatáskörével egyre bonyolultabbá válik a szakszervezeti szervek vezető, irányító munkája. Arra összpontosítjuk tehát erőnket,, hogy a megyebizottságokkal, a szakszervezeti bizottságokkal együtt, azok önállóságának és kezdeményezésének fokozása révén a tagság minél nagyobb részét bevonjuk a közös munkába. Azzal a szándékkal, hogy mindenki felelősséggel és önállóan végezze azt, ami rá van bízva — fejezte be a beszámolót Barta Árpádnének ki a földből. Hajdú-Bihar is mind több új üzemmel gyarapodik. Nos, amíg ezek az üzemek elkészülnek, addig nagyon sok a gond, kemény munka van minden új létesítmény mögött. Felhívta a küldöttek figyelmét: az új gazdasági mechanizmus most már egyre inkább a gyakorlati teendők felé irányítja a közérdeklődést. Ez azt az igényt támasztja a szakszervezeti tisztségviselőkkel szemben, hogy növeljék közgazdasági ismereteiket s ugyanakkor jól tudják azt is, nagyon fontos politikai kérdés az új gazdasági mechanizmus megértetése, sikeres alkalmazása. Dr. Nyíri László, a BIOGAL Gyógyszergyár kutatómérnöke arról beszélt, még nyolc hónap van a gazdaságirányítási rendszer reformja bevezetéséig. Több üzem azonban már kísérleti vállalatként alkalmazza is az új gazdasági mechanizmus egyes elemeit, így például a BIOGAL is. Ez módot ad arra, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok jó gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. Éppen ezek alapján változtattak a szakszervezeti szervezetek, a műhelybizottságok munkáján és ma már a műhelybizottságok egy-egy azonos munkaterületen dolgoznak, nem tartozik hozzájuk 2—3 különböző részleg. Mint mondotta, nem csupán atej-emelékernység növelésére,a műszaki színvonal emelésére van szükség. Ez csak úgy lehet eredményes, ha ott van a munkás esze, ügyessége, tenniakarása is. A vita Az SZMT beszámolója után a vitában elsőként Kétévién Endréné, a Debreceni Ruhagyár szb-titkára kért szót. Mint mondotta, a Debreceni Ruhagyár termékeinek immár 72 százalékát szállítja külföldi megrendelőknek. A gyár dolgozói a 34 szocialista brigád közel hatszáz tagjának példája alapján arra törekednek, hogy még jobb minőségű árut szállítsanak exportpartnereiknek. Kiss János, az ÉM Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat szevvitkára felszólalásában arról beszélt többek között, hogy a korábbi hibák után egyre jobb a dolgozók munkája, egyre kevesebb a garanciális munka. Ez a munka is a szocialista brigádok jobb erkölcsi és anyagi elismerésének köszönhető. A jó munka egyik alapvető biztosítéka, hogy az építőmunkásokról még körültekintőbben gondoskodnak. Dr. Debreceni Pál, a berettyóújfalui SZTK rendelőintézet főoorvosa Hajdú-Bihar egészségügyi ellátásának helyzetéről, gondjairól beszélt. Czeglédi Sándor, Debrecen állomás szb-titkára a szocialista tudat kialakulásának problémáiról szólt és az SZMT segítségét is kérte, hogy az állomáson megforduló mintegy napi 60 000 Utas biztonságos közlekedése, utazása érdekében mielőbb gondoskodjanak az állomási aluljáró megépítéséről. Kovács Istvánné, a Hajdú megyei Élet KARKAS LÁSZLÓ: A szakszervezeti tevékenység fontos politikai kérdés Ezután Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Bevezető szavaiban átadta a tanácskozás részvevőinek a megyei pártbizottság üdvözletét, majd a következőképpen folytatta: — A megye szakszervezeti mozgalma az elmúlt négy év során egészségesen fejlődött. Politikai, mozgalmi tevékenységének tartalmi színvonala emelkedett. Alapjaiban helyesen, eredményesen szervezték, nevelték a dolgozókat megyénk társadalmi, politikai, gazdasági erejének növelésére. A szakszervezetek különböző szintű vezető szervei és aktivistái eredményesen közvetítik, magyarázzák a dolgozók széles tömegei körében a párt IX. kongresszusának határozatait, az abból adódó konkrét helyi feladatokat. A nagy nyilvánosság előtt ismertették a III. ötéves terv célkitűzéseit és az 1967. évi termelési terveket és megvalósításukra mozgósítottak. Ezeken a tanácskozásokon nagy érdeklődést tanúsítottak a megye, elsősorban Debrecen város iparfejlesztési elképzelései iránt. A szakszervezeti mozgalomban tovább erősödtek a politikai, mozgalmi vonások. Ennek kibontakozását elősegítették azok a nagy politikai akciók, amelyek a pártkongresszus óta közéletünkben jelentkeztek. A megye szervezett dolgozói körében megnövekedett a polikai kérdések iránti érdeklődés, a politikai aktivitás, a tenniakarás. Egyre jobban erősödik annak felismerése, hogy a sokrétű szakszervezeti tevékenység fontos politikai kérdés. Elmondhatjuk, hogy a megye szakszervezeti mozgalmára az egészséges politizáló légkör a jellemző. Ez kifejezésre jut abban is, hogy a dolgozók többsége egyetért a párt politikájával, bizalommal van a párt iránt. A társadalmi élet minden területén ez érezteti a hatását. A gazdasági irányítás új rendszerében tovább szélesedik az üzemi demokrácia. A dolgozók beleszólására a vezetésbe fokozottabb mértékben szükség lesz. Az irányításban való részvétel elsősorban a választott képviseleti szervek, a szakszervezetek útján történik. Az üzemi tanácsok hatáskörét, jogait a szakszervezeti bizottságok veszik át. Meghatározott döntési jogot kapnak egyes kérdésekben. A gazdaságvezetők csak a szakszervezettel egyetértésben dönthetnek, vagy bizonyos kérdésekben a döntés előtt ki kell kérjék a szakszervezet véleményét. A szakszervezeteknek felelősségteljes kötelességük lesz a vezetők megítélésében, megerősítésében vagy felmentésében. Ez nemcsak jogot, hanem, kötelességet és nagyobb felelősséget is jelent." A változások szükségessé teszik, hogy egyes gazdaságvezetők szemléletét formáljuk a szakszervezetek szerepének megítélése tekintetében. Ma még előfordul, hogy gazdaságvezetőink egy része lebecsüli a szakszervezetek szerepét, nem kéri ki véleményüket a fontosabb gazdasági kérdések eldöntése előtt. A jövőben ezt nem tehetik meg. Gazdasági vezetőinknek meg kell érteniük, hogy irányító tevékenységükben nélkülözhetetlen az a társadalmi erő, amelyet a szakszervezetek képviselnek. A szakszervezeti munka javítását megköveteli az is, hogy az új irányítási mechanizmusban nő a gazdasági vezetők önállósága és egyszemélyi felelőssége is. A jövőben sokkal felelősségteljesebb feladat vár a szakszervezetekre az üzemi termelési tervek előkészítésében, a bérpolitikai intézkedésekben, a béren és fizetésen kívüli juttatások egy részének fenntartásaiban, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javításában. Sarkallják arra a gazdasági vezetést, hogy növelje a foglalkoztatottságot, tárjanak fel az üzemen belül új munkalehetőségeket. Fel kell készülni a munkaidő csökkentésével kapcsolatos ésszerű javaslatok kidolgozására. Fordítsanak továbbra is figyelmet az árszínvonal alakulására, az új lakáselosztási elvek kidolgozására. E sokrétű és felelősségteljes feladat megköveteli a politikai nevelőmunka hatékonyságának növelését, a szakszervezeti élet erősítését, a gazdasági, termelési és érdekvédelmi munka javítását, az üzemi demokrácia szélesedését. Tevékenységük minden mozzanatát elsősorban politikai hatsaiban vizsgálják. Bátran kérjék ki a dolgozók véleményét gazdasági vagy szociális döntéseket illetően. Hatékonyabban ismertessék, magyarázzák a párt célkitűzéseit és a politikai meggyőzés eszközével mozgósítsanak azok ! (Folytatás a 3. oldalon)