Hajdú-Bihari Napló, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! 1177 HAJDÚ-BIHARI * NAPLÓ A magyar SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. ÉVF., 102. szám Ara: 50 fillér 1967­ MÁJUS 3., SZERDA 99Büszkén viselem a kisdobos 1600 kisdobos tett ígéretet a debreceni stadionban Bár nem szabályos, hadd kezdjem a tudósítást egy kis epizóddal. Még tíz óra előtt történt, abban az időpontban, amikor ellepték a villamoso­kat a fehéringes gyerekek, bal vállukon az összehajtogatott kék nyakkendővel. Egy ilyen kisfiú ült izgalomtól piros arc­cal a villamoson, amikor fel­szállt egy idős férfi. A gyerek halkan odasúgta édesanyjá­nak: anyu, átadom a helye­met, s már pattant is fel udva­riasan, készségesen. A kisfiú Jancsinak hívják, és a Fazekas általános iskola első osztályo­sa, de abban a percben nem ez volt a fontos — egy avatás előtt álló kisdobos volt * 4. Ezerhatszáz kisfiú és kis­lány vonult be a debreceni nagyerdei stadionba a katona­zenekar pattogó indulóira. Szü­lők, rokonok, ismerős és isme­retlen felnőttek tekintete kí­sérte lépéseiket, s élénk szín­foltként foglaltak helyet a le­látókon a vörös nyakkendős úttörők. A mintegy nyolcezer érdeklődő között ott voltak a párt, a tanácsok és a tömeg­szervezetek vezetői is Részt vett a kisdobosavatáson Kara­­kas László, a megyei pártbi­zottság első titkára, Sikula György, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Szilágyi Gábor, a városi pártbizottság első titkára, Tóth Imre, a me­gyei KISZ-bizottság első titká­ra, Nagy Tiborné és Molnár Viktor, a városi pártbizottság titkárai, dr. Ács István, a vá­rosi tanács vb-elnöke. A szakaszparancsnokok és Molnár György szemlepa­rancsnok jelentésadása után dr. Albert Béláné megyei úttö­rőtitkár üdvözölte az avatan­­dókat az úttörők köszöntésével, majd a zászlók bevonulása után Illisz László, a megyei KISZ-bizottság titkára beszélt a gyerekeknek arról, hogy mit jelent kisdobosnak lenni. Az ígéret szövegét Száldobá­­gyi Zsigmond, a városi KISZ- bizottság titkára olvasta fel az ezerhatszáz kis első osztályos­nak. Az ígérettétel után az er­re felkért vendégek mentek oda a gyerekekhez, hogy fel­kössék a kék nyakkendőket. Néhány gyerek talán egy pil­lanatra meglepődött, hogy a hozzá siető felnőtt nem ma­gyarul beszélt. De ha megtud­ják, hogy Bajnaktorov Dolok a Szovjetunióból azért jött Deb­recenbe ezen az ünnepnapon, hogy a város felszabadításakor hősi halált halt testvérének sírját felkeresse, egész biztosan még büszkébben viselik majd a kisdobosok nyakkendőjét. A kisdobosok egy-egy szál virággal kedveskedtek a nyak­kendőt felkötő felnőtteknek, majd Oláh Zsuzsa, a Péterfia utcai és Fürst József, az Új Élet parki iskola tanulója mondott köszönetet az avatá­sukért , amikor ismét felhangzot­tak a zenekar hangjai, feledhe­tetlen látványban lehetett ré­szük a stadionban levőknek. A tizenhat kisdobos szakasz fe­gyelmezett sorokban vonult a kapuk felé, s a gyerekek piros és nemzetiszínű zászlócskákkal integettek. Május elsején szerte a me­gyében tartottak kisdobosava­tást A debreceniekkel együtt körülbelül hétezer gyerek mondta el a kisdobosígéretet ezen a napon. S ha másutt nem is voltak együtt annyian, mint a megyeszékhelyen, min­den egyes kispajtásnak emlé­kezetes lesz az 1967-es május elseje. A nagy pillanat: először kötik fel a kisdobos nyak­kendőt Kis zászlócskák a felavatott pajtások kezében Vidáman ünnepeltek megyénk dolgozói Zászlódíszbe öltözött városok és falvak fo­gadták Hajdú-Bihar megyében az ünnepi műsorokra induló dolgozókat. Május elsején még az idő is kedvezett. Verőfényes tavaszi nap várta a majálisozókat. A Hazafias Nép­front helyi szervei, valamint a szakmaközi bizottságok mindenütt érdekes, változatos programokról gondoskodtak. Nemcsak az út­törők és kisdobosok avatása jelentett él­ményt, hanem gazdag kulturális és sportmű­sorok is tízezreket vonzottak. Tudósítóink je­lentései arról számoltak be, hogy mindenütt vidám, kellemes hangulatban ünnepelték megyénk dolgozói a 23. szabad május elsejét Debrecenben a gazdag prog­ram már vasárnap megkezdő­dött, délután a nagyerdei szabadtéri színpadon a Deb­receni Népi Együttes, a Hajdú Táncegyüttes, a Járműjavító, valamint az Agrártudományi Főiskola tánccsoportja adott műsort. Az ünnep reggelén zenés ébresztő köszöntötte a város népét. Már a kora délelőtti órákban zsúfolt villamosok szállították az embereket a majális színhelyére, a Nagy­erdőre. Húsz vállalat — köz­tük a Csapágyművek, az ÉM Építőipari Vállalat, a MÁV Fűtőház és Állomás, a Ruha­gyár, a Medicor művek — dol­gozói saját sátrat állítottak fel, illetve sporttelepükön szórakoztak. A ruhagyáriak például a már megszokott he­lyükön „vertek tanyát”. Már kilenc órára kevésnek bizo­nyult a sátrakban és füves területen elhelyezett 50 asztal. Délelőtt a Postás kultúrott­hon bábjátszói szórakoztatták a ruhagyári munkások gyere­keit. Csaknem ezer dolgozó ebédelt kint az erdőn. A sza­kácsok már hajnali három órakor megkezdték a munkát. Délidőben nemcsak a muzsi­ka szórakoztatta a majálisozó munkásokat, hanem ekkor került sor tombolanyeremé­nyek sorsolására is. A csapágygyáriak is gon­doskodtak saját programról. Egyebek között a kiszesek vidám vetélkedőt tartottak, amelyben sok tréfás műsor is volt. De hasonlóan kellemes hangulatban töltötték a na­pot a Cipőgyár, a Sütőipari Vállalat, a KISZÖV, az Alföldi Nyomda dolgozói. Különösen a kora délutáni órákban nem volt könnyű bejutni a Vidám Parkba és az Állatkertbe, ahol szinte egész nap telt ház volt Megnyitotta kapuit a strand is, amelyet szép számmal ke­restek fel. Természetesen a majális csak akkor igazi majális, ha van mit enni és inni. El­mondhatjuk — kisebb zökke­nőktől eltekintve — jól állta a sarat a Vendéglátó Vállalat. Többek között a stadionban megtartott rendezvényeken 18 mozgóárus segítette az ellátást, de állandóan tömeg volt az ideiglenesen felállított elárusí­tó sátrak előtt is. Egyebek kö­zött elfogyott több mint száz­ezer üveg sör, 1400 üveg pa­lackozott bor, 20 hektoliter hordós sör, csaknem tízezer üveg narancsital. Csaknem ötvenezer ember szórakozott ezen a napon a Nagyerdőn. Az egésznapos változatos programnak méltó befejezője volt az esti tűzijá­ték, amely szintén több ezer embert vonzott. A Sütőipari Vállalat dolgozói együtt ünnepeltek a Nagyerdőn Felavatták a Tóthfalusi Sándor munkásklubot Debrecenben, a Széchenyi utca 1. szám alatt bensőséges avatóünnepséget tartottak va­sárnap délelőtt. A kommunis­ta ifjúmunkás mozgalom egykori helyi vezetőjéről, Tóthfalusi Sándorról elneve­zett munkásklubot adták át ünnepélyesen. Ott volt a meg­nyitón Sikula György, a me­gyei pártbizottság titkára, Barta Árpádné, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Szilágyi Gábor, az MSZMP Debrecen Városi Bizottságának első titkára, Nádas Vilmos, a Deb­recen Városi Tanács vb-tit­­kára. Gyarmati Kálmán, a Megyei Művelődési Ház igaz­gatója. Ott voltak az ünnep­ségen az üzemek, a vállalatok képviselői, a kommunista ve­teránok közül többen. Barta Árpádné mondott rövid avatóbeszédet Elöljáró­ban hangsúlyozta, hogy régi adósságot törleszt Debrecen társadalma, amikor a megyei pártbizottság kezdeménye­zésére a város történetében először Debrecen munkásosz­tályához méltó klubot létesít . A mai klubavatás — mondotta egyebek között — azért nagy fontosságú, mert a különböző üzemekben dolgo­zi (Folytatás a o­ldalon) A debreceni üzemek küldöttei, idős munkások, veteránok vettek részt az avatóünnep­ségen

Next