Hajdú-Bihari Napló, 1967. szeptember (24. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

H­AJDÚ-BIHARI Vdás fitoUtáhjai, efyUutjder! ff XXIV. ÉVF. 206. SZÁM |||Lgl|P |||| |||| íra: 50 fillér |§g|§||| Rg| jh Ili WM 1967. SZEPT 12 PfiNTEK MOSZKVA gyikk­edött munkatársunk telefonjelentése Elismerés a Debreceni Ruhagyárnak Telve vagyok élménnyel és látniva­lóval, amely a moszkvai nemzetközi ruházati kiállításon megragadott. A Szokolnyiki parkban az évszázad leg­nagyobb ruházati kiállítását rendezték meg s annyit ismertetni, hogy 50 ezer négyzetméternyi területen szebbnél szebb látnivalók ragadják meg az em­bert, azt jelenti, hogy valamit érzé­keltethet az újságíró a méretekből Mindehhez annyit, hogy a divattalál­kozón 26 ország vesz részt, összesen 1300 cég állította ki készítményeit. Láttam olyan divatcégeket, amelyek a világon irányítják a divatot. Ezek­hez tartozik a francia Dior cég is, amely felépítette párizsi üzletházának kicsinyített mását. A Szovjetunió há­rom impozáns pavilonja mutatja be 15 köztársaságának ruhaipari termé­keit. Képviselve van a magyar ipar is. Négy külkereskedelmi vállalatunk pavilonját kerestem fel csütörtökön. A Hungarotex, Tanimpex, Pannónia és Metrimpex alkotja a sort. A magyar pavilont előregyártott ele­mekből építették. 1900 négyzetméter­nyi területen 300 gyár és üzem több mint kétezer terméke látható ízléses, szép elhelyezésben. Nemcsak a leg­újabb magyar divatot mutatjuk be ezen a kiállításon, hanem szolgáltatá­sokkal is felhívjuk az érdeklődést. Ezekhez tartozik, hogy a látogatónak percek alatt kivasalják a nadrágját. A divattervező csoport teljesen díjta­lanul a látogató egyéniségéhez illő ruhát vázol fel. „Ez a divat” címmel orosznyelvű prospektusok tájékoztat­ják a látogatókat a magyar pavilon­ban, amely csütörtökön is zsúfolásig telt volt. Megelégedéssel tapasztaltam, hogy a Hungarotex vállalat csarnokrészé­ben milyen sok elismerő hang illette a Debreceni Ruhagyár modelljeit. Ott­létemkor éppen Szergej Bondar­­csuk, a világhírű filmszínész és ren­dező feleségével együtt gyönyörködött a debreceni gyár készítményeiben s nagy elismeréssel nyilatkozott a ter­mékek modernségéről és ízlésességéről. Gondolom jólesett mindez azoknak a debreceni szakembereknek, akik itt vannak. Mert alkalmam volt velük is találkozni. Néhány napos tartózkodá­son van Moszkvában Posgay Bol­dizsár főmérnök vezetésével egy kisebb csoport, köztük Nagy Gyul­­­a, a műszaki osztály vezetője, Pon­­gor József, a laboratórium dolgo­zója és Szabó Imre, a hajdúdorogi telep vezetője. A kiállítás ideje alatt végig kint van Moszkvában Ladá­nyi Tiborné technikus, aki a ma­gyar ruhaipari gépeket mutatja be. A szövet és selyem női ruhák, délutáni, valamint alkalmi ruhák, estélyi ru­hák, továbbá szoknyák és nadrágok szép változatai mind a debreceni ter­vező művészek alkotásai s bizonyára az az elismerés, amellyel a Debreceni Ruhagyárat a vásárigazgatóság okle­véllel tüntette ki, nekik is szól, de va­lamennyi dolgozónak, akik Moszkvá­ban is öregbítették a gyár jó hírne­vét Az érdeklődés nagy, eddig több mint egymillió látogató kereste fel a magyar pavilont s így köztük a Deb­receni Ruhagyár termékeit Nemcsak a számbeli érdeklődés bizonyítja a magyar pavilon bemutatóinak sikerét, hanem az a tény is, hogy a Szovjet­unió több mint 40 millió rubeles szer­ződést kötött a magyar vállalatokkal ruhaipari gépek, valamint női, férfi- és gyermekruhák szállítására. Csak néhány órát járhattam a szép moszkvai kiállítást, mert lényegében átutazóban vagyok. Mire ezek a so­rok megjelennek a Napló hasábjain, már ismét útra készülök. Moszkvából Pekingbe visz a repülőgép és onnan egy háború sújtotta ország szívébe, Ha­noiba repülök... Király Ferenc Mezőgazdasági tanácskozás Derecskén Csütörtökön délelőtt a De­recskei Járási Pártbizottság megbeszélést tartott a járás termelőszövetkezeti elnökei, párttitkárai, valamint a na­gyobb tsz-ek KISZ-titkárai részvételével. Nagy József, a járási tanács v. b. mezőgazda­­sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője tartott vitain­dító előadást az 1968-as gazda­sági évre való felkészülés fel­adatairól. Az előadást számos felszólalás követte, hozzászólt a témához Szűcs Gábor, a já­rási pártbizottság első titkára és Fegyveres Antal, a járási tanács vb-elnöke is. Új könyvtárat avattak Hajdúdorogon Szombaton, szeptember 2-án avatják Hajdúdorogon az új községi könyvtárat. Az ünnepi megnyitóra délelőtt, kulturális műsorral egybekötött rendez­vény keretében, kerül sor. A program szerint avatóbeszédet Szathmári Károly, a Debrece­ni Járási Tanács vb-elnöke mond. Arató Attila, a megyei könyvtár igazgatója, a közmű­velődésügyi könyvtárak idő­szerű feladatairól tart elő­adást. Délután könyvtárlátoga­tás kezdődik, este könyvbál lesz az ifjúsági parkban. Vasárnap, szeptember 3-án folytatódik a program. Délelőtt a gyermekkönyvtár nyílik meg, bábelőadás és mesefilm­­vetítés kezdődik. A Megyei Művelődési Ház tánczenekara és szavalói műsort adnak a könyvtár helyiségében. Dél­után az olvasók Pálfi József­fel, a Magyarország főszer­kesztőjével találkoznak. Dr. Kesztyűs Loránd az Orvostudományi Egyetem új rektora DEBRECEN Csütörtökön délben Debre­cenbe érkezett dr. Vedres Ist­ván, az egészségügyi miniszter első helyettese, és hivatalosan tisztébe iktatta dr. Kesztyűs Loránd egyetemi tanárt, a Debreceni Orvostudományi Egyetem új rektorát. A beik­tatáson jelen volt dr. Ková­csics János, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető­je és dr. Csaba Béla, az Or­vostudományi Egyetem párt­­bizottságának titkára. A tiszt­ségből távozó rektornak, dr. Juhász Pál egyetemi tanárnak, a miniszter képviselője köszö­netet mondott e minőségben kifejtett tevékenységéért. Dr. Juhász Pál egyébként távozik Debrecenből, mert meghívást kapott a Budapesti Orvostu­dományi Egyetem II. számú ideg- és elmeklinikája igazga­tói tisztségének betöltésére. Az egyetem új rektora má­tól, szeptember elsejétől ve­szi át az Orvostudományi Egyetem vezetését Dr. Kesz­tyűs Loránd korábban már nagy elismeréssel töltötte be ezt a tisztséget, s tevékenysé­gétől további eredményes munkát várnak. Az egyetem vezetőjét tevékenységében rektorhelyettesek segítik. Tu­dományos rektorhelyettes dr. Váczi Lajos egyetemi tanár, a mikrobiológiai intézet igazga­tója, oktatási rektorhelyettes dr. Fülöp Tamás egyetemi ta­nár, az egészségügyi szervezé­si intézet igazgatója, gyógyító­megelőző rektorhelyettes dr. Árvay Sándor egyetemi ta­nár, a Szülészeti és Nőgyógyá­szati Klinika igazgatója. Iskola.tv Néhány nappal ezelőtt megtartották a televízióban az egyik legnépszerűbb s művelődéspolitikai szem­pontból legjelentősebb adássorozat, az Iskolateleví­zió tanévnyitóját. Az adá­sok szeptember harmadi­kén, vasárnap kezdődnek, bizonyára nagy érdeklődés mellett. Az Iskolatelevízió peda­gógiai jelentősége, haszna közismert. Az új tanévben húsznál több típusú adás­sal jelentkeznek. Az általános iskolák al­só tagozata számára kör­nyezetismeret, olvasás tárgykörből tartanak órá­kat, kirándulásokkal, me­sefilmekkel gazdagítva. Legtöbb segítséget az Is­kolatelevízió az általános iskola felső tagozatának ad. Az Iskolatelevízió idei különlegessége, hogy a fel­sőfokú technikumok és műszaki egyetemek esti, valamint levelező tagoza­tán tanuló felnőttek mun­káját, felkészülését segíti a felsőfokú matematika tárgy oktatásával. Napfizikusok konferenciája A Nemzetközi Csillagászati Unió az elmúlt napokban Prá­gában tartotta meg kongresz­­szusát, amelyen részt vett dr. Dezső Loránd c. egyetemi ta­nár, a Magyar Tudományos Akadémia Debrecenben levő Napfizikai Obszervatóriumá­nak vezetője. A tanácskozásról hazatérve szinte csak órákat töltött csütörtökön Debrecen­ben, mert munkatársaival együtt utazott Budapestre, ahol a szeptember 4—8 között rendezendő csillagászati szim­pózium munkáját készítik elő. A jelentős tudományos ta­nácskozás színhelye a Ma­gyar Tudományos Akadémia lesz. Több mint kétszáz külföl­di vendéget várnak a Nemzet­közi Csillagászati Unió 35. szimpóziumára. Még a távoli Japánból és Ausztráliából is érkezik kutató. A legnépesebb küldöttség a Szovjetunióból és az Egyesült Államokból uta­zik Budapestre. A budapesti tanácskozás után a külföldi vendégek egy csoportja a ter­vek szerint megtekinti a deb­receni obszervatóriumot, amely rendkívül érdekes és értékes megfigyelésekkel hív­ta magára a tudományos ér­deklődést Ezekről az eredményekről dr. Dezső Loránd, az obszer­vatórium vezetője a szimpó­zium első napján, szeptember 4-én számol be. Közreadja a vezetése alatt levő tudományos kutatóintézet kollektívájának a napfolttevékenységgel kap­csolatos legújabb kutatásait, eredményeit. Itt jegyezzük meg, hogy a Nap aktív vidé­keinek s ezek földi hatásának tanulmányozására az elmúlt években nagyszabású nem­zetközi kutatási kooperáció jött létre. Eredményesen kap­csolódik ezekbe a kutatásokba a debreceni napfizikai ob­szervatórium is. MINISZTERTANÁCS Mezőgazdasági nagyüzemek jövedelem szabályozása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A mező­­gazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek­ről, valamint a földtulajdon és a földhasználat tovább­fejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már meg­tárgyalta, majd az Ország­­gyűlés állandó bizottságai­nak javaslatait és észrevéte­leit figyelembe véve az elő­terjesztők több vonatkozás­ban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az ország­­gyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter be­nyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjé­nek szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet terve­zetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitat­ta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozá­sának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelve­ket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határoza­tot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jöve­delemszabályozási rendsze­réről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövede­lemadójáról. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkákra való felké­szülésről. A kormány a jelen­tést tudomásul vette. Elisme­rését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgo­zóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlag­termése meghaladta a 14 má­zsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez ké­pest kereken 1 millió hold­dal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány köte­lezte az illetékes minisztere­ket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket te­gyék meg. Felkéri a mező­­gazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: te­gyenek meg mindent a ka­pásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betaka­rításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos el­végzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltéte­leit. A Minisztertanács az or­szágos műszaki fejlesztési bizottság elnökének előter­jesztése alapján módosította a bizottság szervezetéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A jövedelemszabályozási rendszer A mezőgazdasági nagyüze­mek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormány­­határozat egységes szerke­zetben foglalja össze a me­zőgazdasági nagyüzemek (ter­melőszövetkezeteknek, álla­mi gazdaságoknak, egysze­rűbb mezőgazdasági szövet­kezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirányítás új rend­szerében érvényesülő támo­gatási, anyagi érdekeltségi és adózási rendszerét. Így a közismert — a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek tá­mogatását tartalmazó — 3004-es kormányhatározat megújítása nem szükséges. A közelmúltban meghirde­tett árintézkedések következ­tében a mezőgazdasági felvá­sárlási árszínvonal emelke­dik Mivel a mezőgazdasági nagyüzemek még ennek eredményeként sem tudják termelési, beruházási költsé­geiket teljes egészében az ár­bevételből fedezni — bár az intézkedések hatására a saját források aránya a korábbihoz képest számottevően növek­szik —, továbbra is szükséges a mezőgazdaságban felhasz­nált ipari anyagok, beruhá­zások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvez­mények nyújtása. Az alkal­mazásra kerülő ártámogatási rendszer alapvető célkitűzése, hogy a mezőgazdasági üze­mek beszerzési árszínvonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövedelemszabályozási­­ rendszer az üzemi érdekelt­ségen keresztül ösztönöz a gadaságpolitikai célkitűzé­sek megvalósítására. A mezőgazdaságban terme­lési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások ártámogatásá­nál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, alkat­részek ára és a gépjavítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban befolyásolja a me­zőgazdasági üzemeket új gé­pek vásárlására, a gépek fel­újítására, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mező­­gazdaság gépesítéssel kapcso­latos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzé­si árai, valamint a gépjavítás és a gépi munka díjai szá­mottevően nem emelkedhet­nek. Ez az intézkedés előse­gíti az anyagi-műszaki bázis további fejlesztését. A különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő fel­tételek megteremtése érdeké­ben, a növényvédő- és gyomir­tószerek 1968. évi beszerzési árszintjét valamennyi mező­­gazdasági felhasználó részére egységesen határozzák meg. Ártámogatás A mezőgazdasági nagyüze­mek beruházásainak támoga­tása a jövőben is fennmarad, de a támogatás módszere meg­változik: az eddig férőhelyen­ként és az ültetvényeknél ka­­tasztrális holdanként megha­tározott támogatást a jövőben egyszerűbb módon, a beruhá­zások költségének százaléká­ban kell meghatározni. A tá­mogatás összegének meghatá­rozásához alapul vehető be­ruházási költségek felső hatá­rát normatívák kiadása útján szabályozzák. Az ártámogatást a termelő­­szövetkezetek és az állami­­ gazdaságok külön engedélye- s­zési eljárás nélkül­i beruhá­zási forrásként — vehetik igénybe, ha a beruházások megvalósításához előírt ható­sági engedélyekkel, tervdoku­mentációval rendelkeznek, valamint a beruházás költsége és az árkiegészítés közötti kü­­lönbözetet saját erőből, illetve hitelből biztosították. A gazdaságpolitika érvénye­­sítése érdekében az ártámoga­­tás mértéke különböző lesz Például 70 százalékos az ártá­­mogatás a szarvasmarha- és­­ sertéstenyésztés épületeire.­­ ültetvények közül a cseress» (Folytatás a 2. oldalon)

Next