Hajdú-Bihari Napló, 1967. október (24. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

­ . / -HAJDÚ BIHARI XXIX- ÉVF” 232* szAM Ilii Ipjfa Ara: SO fillér HPplE^ flji |p| 11|1 1967. OKT. 1„ VASÁRNAP Hl­­w||| rajjj Jjjj Ijjjj Jfw Kádár János vezetésével párt- és kormány­küldöttség utazik Csehszlovákiába Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október első felében magyar párt- és kormányküldöttség utazik baráti látogatásra Csehszlovákiába. (MTI) KÍSÉRLET ALATT Új sebészeti varróanyagok Szombaton Hajdúszo­boszlón rendezett üléssel fejeződött be a Magyar Sebész Társaság kísérle­tes sebészeti szakosztá­lyának első tudományos tanácskozása. A Béke Gyógyüdülő előadótermében tartották az előadásokat és filmbe­mutatókat budapesti, pé­csi, szegedi és debreceni előadók. Elsősorban a bél­­elzáródás, a bélnyálka­hártya regeneráció egyes sebészeti kérdéseit tár­gyalták meg a sebészeti beavatkozások szempont­jából. Ismertették a leg­újabb kutatásokat az epe­kőoldásra, több előadásban tárgyalták a gépi varratok kérdéseit Megvitatásra kerültek az ortopédiai megbetegedések egyes kí­sérletes problémái. Ismer­tették ezen kívül a szö­vetragasztást, mint új se­bészeti módszert, de beszá­moltak azokról az első eredményes kísérletekről, amelyeket rugalmas, új sebészeti varróanyagokkal kapcsolatban végeztek. Megkezdődött a vegyipari dolgozók kongresszusa Szombaton reggel az ÉDOSZ székházában megkezdődött a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének XX. kongresszusa. A kongresszuson Szilágyi Sán­dor főtitkár terjesztette elő a központi vezetőség beszámoló­ját. Beszélt azokról az eredmé­nyekről, amelyeket az utóbbi években a vegyipari dolgozók a termelési és a szakszervezeti munka terén elértek. Ez év októberében hetedik alkalommal rendezik meg Debre­cenben és a megyé­ben a múzeumi hó­napot, melynek ese­ményei kapcsolód­nak az országos mú­zeumi hónap prog­ramjához. Az éven­ként lebonyolításra kerülő múzeumi hó­nap a múzeumok te­vékenységének ösz­­szefoglalását adja, és hangsúlyozza azt a jelentős szerepet, amit a múzeumok kultu­rális életünkben be­töltenek. A Debre­cenben és Hajdú- Bihar megyében meg­rendezett múzeumi hónapok mindig ki­emelkedő rendez­vénysorozattal gazda­gították a megye kulturális életét. A hajdúböszörmé­nyi Hajdúsági Mú­zeumban ma, október 1-én az „50 év törté­nete” című kiállítás­sal nyílik a múzeumi hónap. A hajdúszo­­boszlói Bocskai Ist­ván Múzeum rendez­vénysorozata október 8-án kezdődik dr. Bé­res András „Pásztor­élet Angyalházán” cí­mű előadásával. Püs­pökladányban a Ka­rács Ferenc Iskolamú­zeumban október 4-én Nyirkos Tibor gimnáziumi igazgató nyitja meg a „Diák­kapcsolatok” című kiállítást és a mú­zeumi hónapot. A ti­­szacsegei falumúzeum ugyancsak ma Bara­nya Pál járási mű­velődésügyi osztályve­zető „Magyar hadi­foglyok a szocialista forradalomban és a polgárháborúban” cí­mű előadásával nyitja meg a múzeumi hó­nap rendezvénysoro­zatát. Hajdúhadhá­­zon Mesterházy Ká­roly muzeológus „A honfoglaló magyarok művészete” címmel tart előadást október 7-én, a múzeumi hó­nap első rendezvénye­ként. Kapcsolódik a múzeumi hónap ese­ményeihez Nyíracsád, Fülöp és Nyírmárton­­falva is egy-egy előadással. A múzeumi hónap rendezvénysorozatá­nak megnyitója ma október 1-én délelőtt 11 órakor lesz a Dé­ri Múzeumban, ami­kor dr. Pogány Ödön Gábor, a Nemzeti Ga­léria Főigazgatója a „Magyar festők Itá­liában” című kiállí­tást nyitja meg, és dr. Bodnár Éva mű­vészettörténész tart tárlatvezetést. A kiál­lítás rendezői olyan képzőművészeti anya­got gyűjtöttek össze, és mutatnak be Deb­recenben, aminek megtekintésére csak ritkán ny­ik lehető­sége a tárlatlátogató­nak. Kisfaludy Károly, a kitűnő író és a festő 1815—16-os olaszor­szági utazásával nyitja meg a ma­gyar festők olaszor­szági látogatásainak sorát, őt követi ké­sőbb Markó Károly, aki öt éven keresztül Rómában dolgozott. Barabás Miklós leg­jobb akvarelljei Észak-Olaszországban készültek. A század második felében to­vább tart a magyar mesterek özönlése Olaszországba. A leg­ismertebbek Zichy Mihály, Mészöly Gé­za, Színyei Merse Pál, Fraknói Vilm­os művészházat épített Rómában, ahol Ivá­­nyi Grünwald Béla, Koszta József és Réti István is hosszú ideig dolgozott. Fé­nyes Adolf, Csont­­váry, Gulácsy, Va­­szary, Csók István, Bernáth Aurél, Sző­rn­yi István, Aba No­­vák Vilmos, Patkó Károly, Moln­ár C. Pál, Hincz Gyula ne­vét említhetjük még az Itáliában járt művészek között. Valamennyiőjük mű­vészetének ihletőjévé vált az olaszországi táj, művészetük vará­zsa pedig nem min­dennapi élményt je­lent a tárlatlátogató­nak, aki a múzeumi hónapot megnyitó ki­állítás anyagát meg­tekinti. MAGYAR FESTŐK ITÁLIÁBAN KEZDŐDIK A MÚZEUMI HÓNAP Jubileumi verseny a szocialista brigádoknál November 7 közeledtével egyre fokozódik a megyé­ben kibontakozott jubileumi verseny lendülete. Naponta születnek jó eredmények, vál­lalásaikat a dolgozók rendre teljesítik. És ami jellemző az ez évi, nagy arányú, ünnepi munka­versenyre: szinte nap mint nap újabb és újabb fel­ajánlásokat tesznek a dolgo­zók, az év sikeres befejezése és az új, nagy jelentőségű gazdasági év eredményes megkezdése érdekében. A vállalások teljesítésében — mint már évek óta — a szo­cialista vagy címért küzdő brigádok járnak élen. MÁV FOTO­HÁZ A MÁV Debreceni Fűtő­házánál a brigádok teljesítik jubileum­ vállalásaikat. Ko­vács Károly lakatos szo­cialista brigádja például azt vállalta, hogy a napi munka mellett terven felül elvégzi a sárándi állomás vízvezeték­­szerelési munkáit. A brigád már befejezte ezt a munkát és ezzel megoldották az uta­zóközönség ivóvízellátásának problémáját is. A terven fe­lül végzett munka értéke mintegy 30 000 forint — írja tudósítónk, Marosán Pál. Kiválóan teljesíti tervét és vállalásait Balaskó Sándor mozdonyvezető brigádja is. Az év első nyolc hónapjának átlagában a teljesítmény­ter­vet 110, a szénmegtakarítási tervet pedig 115 százalékra teljesítették. A kocsijavítóban dolgozó Varga István aszta­los Béke brigádja ez évben is élenjár a versenyben. ÉVM ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Az ÉVM Hajdú-Bihar me­gyei Állami Építőipari Válla­latánál is jó ütemben folyik az éves vállalások teljesíté­se. Jelenleg 201 brigádban 1880 dolgozó törekszik arra, hogy az év elején tett fel­ajánlásokat teljesítse. A vál­lalat dolgozói összesen 4,2 millió forint értékű megtaka­rítást vállaltak az októberi forradalom tiszteletére. A III. negyedév végéig ebből 3,5 millió forintot értek el. Ugyancsak háromnegyedéves szinten a vállalati terv túl­teljesítésével 17 millió forint többletet értek el a dolgozók. Az ünnepi munkaverseny eredménye nagy mértékben az is, hogy az év eddig eltelt időszakában a vállalat 251 létesítményből 142-t határ­időre, 86-ot határidő előtt adott át a beruházóknak, illet­ve a tulajdonosoknak. A ha­táridő előtt átadott létesít­ményeknél elért megtakarí­tás 1946 munkanapot tesz ki. Jóval a határidő előtt adta át a vállalat a következő, je­lentősebb épületeket: a haj­­dúszoboszlói SZÖVOSZ-üdü­­lő, az ÁFORT töltőállomása, az Alföldi Nyomda papírrak­tára, a felsőfokú építőgépé­szeti technikum új diákszál­lója. Bővítik a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemet A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem több modern épülettel bővül. 1969 áprilisáig mintegy 98 millió forintos beruházásból négy modern épületet húznak fel. Ezekben a szerves- és a szervetlen kémia tanszékek, to­vábbá egy 300 és két 100 személyes előadóterem kap he­lyet. Az új épületekkel megoldódik az egyetem régi prob­lémája is: ezek egyikébe helyezik el a modern telefonköz­pontot. A szervetlen kémia tanszékének épülete (MTI Fotó) A gazdasági bizottság határozata a munkába járók távolsági utazási kedvezményeiről A kedvezmények jelenlegi rendszere ma és a jövőben is megfelel annak a célnak, hogy a munkájuktól távolabb lakó és a munkába járás miatt áldozatot vállaló dol­gozókat anyagilag mentesítse az utazási költségek nagy részétől. Az állami támogatás folyósításának jelenlegi mód­ja azonban nincs összhangban a gazdasági mechanizmus reformjának azzal a célkitű­zésével, hogy a vállalatok munkájához szükséges költ­ségek a vállalatoknál jelent­kezzenek. A gazdasági bizottság leg­utóbbi ülésén a gazdasági mechanizmus reformja köve­telményeinek megfelelően újonnan szabályozta a mun­­kábajárást szolgáló távolsági utazási kedvezményeket Az új rendelkezés alapelve, hogy sem a jelenleg munkavi­­sszonyban levő, sem a jövőben munkába lépő dolgozókat a mun­kábajárás kapcsán a je­lenlegihez képest többletkölt­ség nem terhelheti — ennek megfelelően a dolgozóknak nyújtott utazási kedvezmé­nyek továbbra is fennmarad­nak. Változást csak a heten­ként hazajáró női, illetve férjezett dolgozók utazási kedvezményében hoz a hatá­rozat. Eddig , mint ismere­tes, a hetenként hazajáró, il­letve férjezett dolgozók ha­vonta háromszor 86 százalékos és kétszer 66 százalékos ked­vezménnyel utazhattak. Ja­nuár 1-től egységesen heten­ként egy 86 százalékos ked­vezményes utazásra jogosul­tak. A kedvezmény mértéké­nek 86 százalékában való egy­ségesítése mintegy 10 millió forint évi megtakarítást jelent a dolgozók részére. Az új mechanizmus alapel­veivel összhangban a határo­zat intézkedik arról, hogy a kedvezményes jegyár és a teljesárú jegy árának 80 szá­zaléka közötti különbözetet a munkáltatók fizetik. (20 szá­zalékos kedvezményt tovább­ra is a közlekedési vállalatok adnak.) Így a munkáltatóknál felmerülő utazási költség összegét az állami és szövet­kezeti vállalatok a nyereség­adó terhére, az építőipari vállalatok a termelési költségek között, a költségvetésből gáz­gazdálkodó szervek pedig költségeik terhére számoljat­­ el. Az 1968-ban elszámolt kedvezmény összegét rögzítik és 1969-től a túllépés, vagy a megtakarítás a vállalati eredményt rontja, vagy javít.A határozatnak megfelelően a közlekedési vállalatok új rendszerű bérletjegyeket ad­nak ki, a bérleteket a jövő­ben havi, vagy félhavi időtar­tamra lehet megváltani (a HÉV-nél továbbra is egyhavi bérlet marad érvényben.) A bérletet vagy a munkáltatók vásárolják meg dolgozóik ré­szére, vagy pedig a dolgozók váltják meg. Amennyiben a munkáltató vásárolja meg a bérleteket, a dolgozó fizetésé­ből utólag kerül levonásra az általa fizetendő összeg. Ab­ban az esetben, ha a dolgozó maga veszi meg a bérletet, ak­kor az egyhavi kedvezmény­nek megfelelő összeget bérfi­zetéskor a vállalat (intéz­mény) előre kiutalja dolgozó­ja számára. A munkáltatók döntik el, hogy e kétfajta le­bonyolítás közül melyiket választják. A távolsági utazási kedvez­mény új rendje 1961­. január 1-én lép életbe. (MTI) Ifjúsági szalag Haj­dúdorogon A Debreceni Ruhagyár haj­dúdorogi üzeme ez évben si­keresen teljesíti feladatait. Bár az év elején lemaradás volt a termelésben, a hajdúdo­rogi kollektíva lelkes, jó mun­kával behozta a lemaradást, sőt időarányosan a háromne­gyed éves tervet 102,4 száza­lékra teljesítették. Különösen a harmadik negyedévben ér­tek el kitűnő eredményt a telep dolgozói. Az üzem fiatal dolgozói is élen járnak a feladatok végre­hajtásában. Az üzemi KISZ-szervezet kezdeményezésére ifjúsági szalagot hoztak létre, melyben 30 fiatal vesz részt. Október 15-én pedig művezetői iskola kezdődik, mely elősegí­ti majd, hogy szakmailag kép­zett, jól felkészült emberek lássák el a művezetői feladato­kat. Jól szervezett bedolgozói rendszer is működik Hajdúdo­­rogon, részükre a dorogi mű­velődési házban rendeznek rendszeres tanfolyamot. A bedolgozók szépen dolgoz­­­nak, munkájuk kifogástalan

Next