Hajdú-Bihari Napló, 1967. december (24. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
Télen is dolgoznak Teljes erővel dolgoznak az ÉVM Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a hideg idő beállta óta is, hogy az 1967. évben átadandó létesítményeket határidőre elkészítsék. A Debreceni Konzervgyárnál az ideiglenesen beállított hatalmas kazánok tavaszig üzemelnek. A közeljövőben átadásra kerülő Új Élet parki ABC-áruházat propán—butángáz-fűtéssel temperálják és így a szakipari munkák zavartalanul folynak. A lakásépítkezések külső munkáinál megfelelő hőfokon tartják a habarcsot kokszfűtéssel, gázfűtéssel melegítik a betonkavicsot. Gázzal fűtenek az Új Élet parki ÁBC-áruház belső tanikálatainál (Kőszeghy György felv.) % | BAJDOBIHARI Voicuf ftdetőifai, J ________M m jpfe mm a xxiv. évfi m. szám H JM l||| Ár»: 50 fillér ASISl |§rf fi| 1967. DEC. 1„ PÉNTEK JÉTjpll M HH. II gazdaságirányítási reform a korszerű termelőszövetkezetet mozdítja el •Ít Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint a gazdasági irányító szervek számos vezetője. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke beszámolt az országos elnökség és titkárság eddigi munkájáról, a területi szövetségek megalakulásáról, az elmúlt hónapokban végzett munkájuk tapasztalatairól. Elmondotta többek között, hogy a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa óta az országos tanács elnöksége és titkársága behatóan tanulmányozta és felelősséggel véleményezte az új gazdaságirányítási rendszer előkészítését, bevezetését szolgáló intézkedéseket, az elnökség megvitatta a termelőszövetkezeti törvényt, a földtörvényt, valamint ezek végrehajtási rendelkezései tervezetét, megtárgyalta a termelőszövetkezetek információs rendszerére kidolgozott javaslatot, valamint a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyének feltételeit. Az elnökség irányelveket adott ki a termelőszövetkezeti jogvédelem továbbfejlesztésére. Az elmúlt hónapban megkezdték működésüket az országos tanács bizottságai is. A szociális és kulturális bizottság megtárgyalta a termelőszövetkezeti szociális és kulturális alapok felhasználásának problémáit, a közgazdasági és áruforgalmi bizottság a termelőszövetkezetek vagyonbiztosításának kérdéseit és termelőszövetkezeteket érintő árintézkedéseket vitatta meg. A termelőszövetkezeti mozgalom nagy jelentőségű eseménye, hogy országszerte megalakultak a területi szövetségek: a fővárosban kettő, a megyei székhelyeken tizenkilenc, egyéb helyeken huszonhét , összesen 48 területi szövetség alakult. A szövetkezeti parasztság a közgyűléseken, alakuló küldöttgyűléseken közvetlenül vagy küldöttei révén helyeselte a területi képviseleti szervek megalakítását, egyetértését fejezte ki a párt és a kormány agrárpolitikai céljai, illetve legutóbbi gazdaságpolitikai intézkedései iránt. A területi szövetségeket létrehozó küldöttgyűlések a szövetkezeti parasztság politikai érettségének erőteljes fejlődéséről tanúskodtak, csak a szövetkezeti termelés körének bővülését jelenti, hanem a gazdálkodás vállalati jellegének erősödését is. A gazdaságirányítási reform a valóban korszerű termelőszövetkezeti üzemvezetés térhódítását kívánja meg és mozdítja elő. Legjobb termelőszövetkezeteinkben a vezetés, sőt a tagság zöme is felkészült arra, hogy 1968-tól kezdve a gazdálkodás jövőjét eldöntő beruházások nem a központi kiutalások, elosztások útján, hanem elsősorban a kereskedelmi módszerek alkalmazása révén, közvetlenül valósulnak meg Mindez szélesebb látókört kíván a felhasználható jövedelem elosztásánál, elsősorban pedig az üzemfejlesztés, valamint a személyi jövedelem szempontjainak mérlegelésénél. Az elnöki beszámoló után dr. Nagy Sándor, a TOT főtitkára beterjesztette a termelőszövetkezetek információs rendszerére vonatkozó javaslatot. Kifejtette, hogy az új gazdaságirányítási rendszer viszonyai között a termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának és önigazgatásának erősödésével számottevően növekszik majd a szövetkezeti gazdaságok információigénye. Ezért szükségesnek látszik, hogy ne csupán az irányító és képviseleti szervek, hanem az egyes gazdaságokon belül a különböző szintű vezetők is időben megkapják a munkakörüknek megfelelő információkat. A tsz-ek az információk alapján kialakított elképzeléseiket a tudományos intézményekkel ellenőriztethetik, a döntés joga azonban — az ismeretek birtokában — mind a gazdaság termelési szerkezetét, mind új beruházásait illetően kizárólag magukra a termelőszövetkezetekre tartozik. Kedvező lehetőségek, jövedelmező gazdálkodás Az ország mezőgazdasági termelőszövetkezetei és termelőszövetkezeti csoportjai csaknem teljes számban csatlakoztak a területi szövetséghez. A területi szövetségek nagy része megalakulása után gyorsan megtalálta helyét, s megkezdte tevékenységét, amelylyel főként az új termelőszövetkezeti törvény adta szélesebb körű lehetőségek kihasználásában, a közös gazdaságok közötti együttműködés mielőbbi kibontakoztatásában segítik a szövetkezeteket Emellett máris jó eredményeket értek el érdekképviseleti tevékenységükben és a hatékékony jogvédelem megszervezésében. Az elnök megállapította: a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és választott szervei eddigi tevékenységük során hasznosan segítették a termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kialakítását, de a most következő időszakban még többet tehetnek és még többet is kell tenniük a kongresszusi határozatban megfogalmazott célok valóra váltásáért, elsősorban a termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítéséért, valamint a szövetkezeti demokrácia elveinek teljesebb érvényesítéséért A szövetkezetek kongreszszusán is megtárgyalt szövetkezeti törvény és földtörvény kifejezi a szövetkezeti tagság érdekeit. Most e törvények gyakorlati megvalósításán van a sor, s ebben nem nélkülözhető a szövetkezeti vezetők aktív közreműködése, a szövetkezeti tagok megértése és felelősségérzete. Különösen sok gonddal és felelősséggel jár a szövetkezeti törvény előírásainak konkretizálása a termelőszövetkezetek melléküzemági és kiegészítő tevékenységét illetően. A kedvező lehetőségek üzemileg jövedelmező és ugyanakkor országos szinten is gazdaságos kihasználása ezen a területen nem Az előterjesztés vitája A főtitkári előterjesztés után az országos tanács tagjai szólaltak fel. Beszámoltak a helyi tapasztalatokról, ismertették a mezőgazdasági beruházások problémáit. A felszólalók többsége javasolta, hogy az országos tanács keretében külön is szervezzék meg az információs apparátust. Hangsúlyozták, hogy tovább kell javítani a termelőszövetkezetek vezetését, gyorsítani a termelőszövetkezeti zárszámadások, valamint a jövő évi tervek elkészítéséhez szükséges rendelkezések eljuttatását a termelő üzemekhez. Többen fölvetették, hogy a gazdaságirányítás új rendjében a termelőszövetkezeteknek az eddiginél szélesebb körűen kell tájékozódniuk az árakról, az áruértékesítés lehetőségeiről. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes néhány felszólalásra válaszolva elmondotta, hogy a jelenlegi információs rendszer további kimunkálásra szorul. Mindenekelőtt pontosan meg kell majd határozni, hogy ki kitől, milyen információkat kapjon, nehogy az esetleges információáradat végül akadálya legyen a célszerű és hasznos tájékozódásnak. Ezután Szabó István, a TOT elnöke, majd dr. Nagy Sándor, a TOT főtitkára válaszolt a felszólalásokban fölvetett kérdésekre, észrevételekre. A tanácskozás első két napirendi pontjának megtárgyalása után Virág István, a TOT főtitkárhelyettese terjesztette elő a termelőszövetkezetek szocialista munkaversenyéről szóló beszámolót. Ezután a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megválasztotta küldötteit az országos szövetkezeti tanácsba, amely a különböző szövetkezeti típusokat összefogó konzultatív jellegű csúcsszerv lesz. A magyar szövetkezeti mozgalom külföldi kapcsolatainak ápolására, valamint a szövetkezeti politika átfogó kérdéseinek rendszeres megtárgyalására és véleményezésére. Végül — napirenden kívül — Varjas Gyula, a székesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezet elnöke indítványozta, hogy az országos tanács elnöksége vizsgálja meg az állategészségügy jelenlegi rendszerének problémáit és dolgozza ki javaslatait azok megoldására. Az országos tanács a javaslatot határozattal elfogadta. Az ülés Berki Sándor elnökhelyettes zárszavával ért véget. (MTI) AZ ALFÖLDI NYOMDÁBAN December 1-én, pénteken — meghívott szakemberek, vendégek részére — érdekes bemutatót tartanak a debreceni Alföldi Nyomdában. Az üzemlátogatással, előadásokkal egybekötött nyomdagépbemutatót a POLYGRAF—EXPORT NDK külkereskedelmi vállalat és a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület rendezi azzal a céllal, hogy a részvevők megszemléljék és megismerjék az NDK-gépeket működés közben. A rendezvény megnyitása a nyomda kultúrtermében lesz, majd a POLYGRAFEXPORT vállalat vezérigazgató-helyettese tart előadást. Ezután a vendégek megtekintik a nyomda munkáját, majd tapasztalatcsere és vita zárja a bemutatót A színes nyomásra is alkalmas ofszet-gépsor munka közben Befejeződtek a magyar-szovjet tárgyalások Moszkva (MTI) Focik Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke november 25-étől 30-áig baráti látogatást tett Moszkvában. A szovjet párt- és kormányküldöttség idén szeptemberben Magyarországon tett látogatása során létrejött megállapodással összhangban, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Fock Jenő magyar kormányelnök tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és Magyarország közötti testvéri együttműködés továbbfejlesztését érintő kérdések széles köréről Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes. Szovjet részről a tárgyalásokon Mail Leszecsko és Vlagyimir Novikov, a minisztertanács elnökhelyettesei, Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszter, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Mirotvorcev, a szovjet állami tervbizottság elnökhelyettese vettek részt. A felek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az elért megállapodás előmozdítja a két ország közötti együttműködés további elmélyítését és kiszélesítését gazdasági, kereskedelmi, valamint műszaki és tudományos téren. A tárgyalások a teljes kölcsönös megértés és a testvéri barátság szellemében zajlottak le. Hazaérkezett Fock Jenő Moszkvából Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására baráti látogatást tett Moszkvában. Kíséretében volt dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Moszkvában hozzájuk csatlakozott Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A kormány elnöke és kíséretének tagjai csütörtökön délután hazaérkeztek. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanády György közlekedés- és postaügyi miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Az érkezésnél jelen volt Fjodor Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A miniszterelnök rövid nyilatkozatában a következőket mondotta az MTI munkatársának: — Brezsnyev és Koszigin elvtársakkal — amikor a szovjet párt- és kormányküldöttséggel nálunk jártak a nyáron — megállapodtunk, hogy vezetésemmel kormánydelegáció utazzék ki. Ennek eredménye volt, hogy meghívtak bennünket és néhány napot Moszkvában töltöttünk. Társulásaink eredményesek, sikeresek voltak és az elért eredmények jövő évi tervünket, népgazdasági tervünk végrehajtását, gazdasági reformok bevezetését segítik. CMT®