Hajdú-Bihari Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1968. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Fokozódó aktivitás a népfrontválasztási gyűléseken Ülést tartott a megyei népfrontelnökség Szerdán délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksé­ge. Az ülésen, amelyen dr. Murányi Klára alelnök elnökölt, Ónosi Lász­ló, a bizottság titkára számolt be a népfrontválasztási gyűlések eddigi tapasztalatairól és a küldöttgyűlés előkészítésének helyzetéről. A hét első napjaiban is nagy ér­deklődés mellett folytak a megyé­ben a nagygyűlések, amelyeken a népfrontbizottságokat választják új­já. A számok arról tanúskodnak, hogy egyre többen tartják fontos­nak a községekben, hogy részt ve­gyenek a gyűlésen, és számos köz­érdekű problémát is felvetnek. Több helyen kultúrműsorral, film­vetítéssel is szórakoztatják a gyű­lés után a részvevőket.­A bihardancsházi nagygyűlésen jelen volt a járás országgyűlési képviselője, dr. Schnitzler József és Somogyi Lajos, a járási népfrontbi­zottság elnöke is. A részvevők a községi bizottság elnökévé Szabó Lajost, titkárává Perde Lajost vá­lasztották. Nagyrábén megjelent a gyűlésen Szegedi Nándor, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, va­lamint dr. Matuz Károly, a megyei népfrontelnökség tagja. Elnöknek Patai Józsefet, titkárnak Takács Józsefet választották. Berettyó­­szentmártonban, ahol a gyűlésen részt vett Bondár Ferenc, a járási népfrontelnökség tagja, a községi bizottság elnökévé Nagy Vincét, tit­kárává Katona Lászlót választották. A polgári járás községeiben, ta­nyai településein is igen nagy ér­deklődés mutatkozik a népfrontvá­lasztások iránt. Ezt bizonyítja, hogy Újszentmargitán kétszáznál többen voltak jelen a nagygyűlésen, ame­lyen részt vett Bácskai István, a já­rási vb-elnökhelyettese, és Elekszai András, a járási népfrontbizottság tagja is. Elnöknek Kosina Józsefet, titkárnak Thurzó Györgynét válasz­tották. A terület lakosságához vi­szonyítva ugyancsak igen sokan,­­mintegy százan vettek részt a fo­lyási népfrontbizottság választá­sán. A folyásiak elnöknek Hajdú Józsefet, titkárnak Képes Józsefet választották. Debrecenben két körzeti bizott­ságot választottak újjá az elmúlt napokban. A Nagy Sándor telepen, megtartott gyűlésen részt vett dr. Szilágyi Gábor, a városi pártbizott­ság első titkára, országgyűlési kép­viselő, valamint Kovács Imre, a vá­rosi népfrontbizottság titkára is. A körzeti bizottság elnöke Cseh Imre, titkára Hajtó Miklósné lett. Mézes­hegyen a választási gyűlésen 135 részvevő volt. Megjelent Halász Gyula országgyűlési képviselő, Czi­­nege Albert, a városi pártbizottság osztályvezetője, Hüse Péter, az I. kerületi tanács vb-elnöke és dr. Sa­jó Sándor, a kerületi népfrontbi­zottság elnöke is. A tanyai körzet népfrontbizottsága elnökének Cse­­gezi Bélát, titkárának Havrilla Já­nost választották. Megtartották az első hajdúváros­ban is a népfrontbizottságot újjá­választó nagygyűlést. Hajdúnáná­son négyszázan vettek részt a gyű­lésen, amelyen jelen volt Sebő Si­mon, a városi pártbizottság titkára, Varga Sándor országgyűlési képvi­selő, Fazekas Sándorné, a megyei pártbizottság és a megyei népfront­elnökség tagja, valamint Tokaji László, a megyei tanács vb-elnök­helyettese. A városi bizottság elnö­kévé Batta Lajost, titkárává Fülöp Lajost választották. A nagygyűlés után filmvetítés volt. A csökmői nagygyűlésen kétszáz­ötvenen vettek részt, s jelen volt L. Kiss Géza, a Berettyóújfalui Já­rási Pártbizottság titkára. A köz­ségi bizottság elnöke Horváth Gyu­la, titkára Tóth P. Sándor lett. Ká­bán mintegy kétszáz fő részvételé­vel választották meg a községi nép­frontbizottságot. Megjelent a gyűlé­sen Nyilas Viktor, a Püspökladányi Járási Pártbizottság titkára és Ne­mes István, a járási népfrontbizott­ság titkára is. A bizottság elnöké­vé Kiss Gábort, titkárává Juhász Zoltánt választották. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a konyári Sóstón is, ahol mintegy százan vettek részt a nagygyűlésen. Jelen volt Nagy József, a megyei pártbizottság tagja, dr. Cseh István, a járási népfrontbizottság elnöke is. A bizottság elnökévé Aranyi And­rást, titkárává Bodnár Sándornét választották. ­A termelőszövetkezetek csatlakozása a versenyhez A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása 50. évforduló­jának tiszteletére versenyt kezde­ményezett a hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet. Versenyfelhí­vásukban — melyhez csatlakozásra szólították fel a megye valamennyi szövetkezeti gazdaságát — elsősor­ban arra tettek vállalást, hogy eb­ben az évben az elmúlt évihez ké­pest újból jelentős mértékben eme­lik a terméseredményeket, csök­kentik a költségeket, tehát még eredményesebb gazdálkodást foly­tatnak. Azóta számos termelőszö­vetkezeti gazdaság pártszervezeté­ben beszélték meg a versenyfelhí­vást, és ennek alapján tették meg felajánlásukat. Többek között meg­tárgyalták a hajdúszováti kezdemé­nyezést a tépei Aranykalász Ter­melőszövetkezetben is,­ahol úgy döntöttek: elfogadják a feltételeket, csatlakoznak a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakulásá­nak tiszteletére indított szocialista versenyhez, és adottságukat, lehe­tőségüket figyelembe véve teljesí­tik a versenyfeltételeket. Baromfihizlalás­ os módszert dolgoztak ki a gö­döllői Kisállattenyésztési Kutatóin­tézet szakemberei a szárnyasok tartására: ablaktalan sötét ólakat építenek, amelyekben különféle szellőztető-, fűtő- és világítóberen­dezésekkel az állatoknak optimális klímát tudnak biztosítani. Napi 16 órán át teljes sötétségben van a ba­romfisereg, így kevesebbet mozog­nak, többet pihennek , jobb a takarmányértékesítésük, magyarán, gyorsabban híznak. Költségvetésről, önállóságról, tervekről Ma, csütörtökön tartja ez évben első ülését a Hajdú-Bi­­har megyei Tanács. Mint ezek­ben a hetekben a legtöbb he­lyen, a m­egyei tanács ülésének napirendjén is az 1968-as esz­tendő költségvetése és a fej­lesztési terv szerepel. Dr. Amb­rus Istvánt, a megyei tanács vb-elnökét kerestük fel, hogy megkérdezzük, hogyan mutat­kozik meg a költségvetés ter­vezésében a tanácsok nagyobb önállósága. —■„ Az új mechanizmusban jogszabályok biztosítják a na­gyobb önállóságot, és számos törekvés arra irányul, hogy mi­nél kisebbre csökkentsük a bü­rokráciát. Lényeges változás, hogy a minisztériumok csak ja­vaslatokat tesznek, az egyes szakosztályok feladatait a vég­rehajtó bizottság határozza meg. — Hogyan jelentkezik ez az önállóság a költségvetés készí­tésénél? — Nincs megkötve a tanács keze. Csupán néhány mutatót kapunk, s a költségvetést és a terveket a megye sajátosságai­nak figyelembevételével ma­gunk készítjük. Természete­sen a nagyobb önállóság ebben az évben még nem jelenti azt, hogy nagyobb összegek is áll­nak rendelkezésünkre, mint az előző esztendőben. Takaré­kosságra törekszünk, minden forintot háromszor megnézünk, mielőtt kiadjuk, de megalapo­zottan bízunk benne, hogy ha terveink beválnak, most is tel­jesítjük azt, amit a ciklus­programban erre az évre meg­szabtunk, s a jövőben nagyobb lépésekkel is mehetünk előre.­­ Az önállóság elve az al­sóbb szintű tanácsokra is vo­natkozik? — Természetesen. A járási, városi és községi tanácsok ép­­penúgy maguk dolgozzák ki fejlesztési, beruházási tervei­ket, mint a megyei. Ez azt is jelenti, hogy a tanácsok sza­badabban kezdhetnek vállalko­zásokba. Nem köti őket az sem, mint korábban, hogy a decem­ber 31-ig el nem költött ösz­­szegeket elveszítik, ezután a következő évben is felhasznál­hatják. Belátásuk szerint gaz­dálkodhatnak. — Felkészültek-e kellőkép­pen a tanácsok erre a feladat­ra, tudnak-e élni az önálló­sággal? — Véleményem szerint igen. Nemcsak azért, mert a tanácsi vezetők tanfolyamokon vettek részt, hiszen a mi mun­kánkban alig van két egyfor­ma eset; ezt nem lehet csak tanfolyamon megtanítani. A fő összefüggésekkel mindenki tisztában van, aki illetékes. Ezen túlmenően egyelőre az a követelmény i s ez a tanács­apparátusra vonatkozik —, hogy mindenki a saját szak­területén legyen biztos a dol­gában, értsen hozzá, tudjon ön­állóan intézkedni, határozni. — Nagymértékben megnö­vekedik a választott testület felelőssége is. A tanácstagok tudnak vajon véleményt alkot­ni olyan kérdésekben, mint a költségvetés, fejlesztési tervek? — A jogszabály, amelyik az önállóságot biztosítja, felnőtt, szocialista típusú embereknek tekinti az embereket, szerintem így is van. Mindenki eszével, közös tudásával fogjuk építeni a szocializmust. A tanácstagok eddig is nagy érdeklődéssel foglalkoztak ezekkel a kérdé­sekkel, most konkrétabbá válik a felelősségük is, nagyobb gonddal, figyelemmel szá­­mítgatnak, s az a tapasztalat, hogy mindenki töri a fejét, ho­gyan lehetne a rendelkezésre, álló összegeket a legjobban, legésszerűbben felhasználni. Természetesen könnyebb lesz a tervezés a következő évben, ha már ismerjük 1968 tapasztala­tait. — Valóban, minden tervnek az alapját az előző évi ered­mények adják. Ha most a ta­nács 1967-es terveit nézzük át, mit mondhatunk? — A 67-es tervet alapjában véve teljesítettük. A mezőgaz­daság területén a termésered­ményekben kellemes meglepe­téseket is hozott ez az év. Van alapunk rá, hogy optimisták legyünk — fejezte be nyilat­kozatát dr. Ambrus István. Nagy Zsuzsa CSERÉPKÉSZÍTÉS A hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelőszövetkezet tagjai 1350 hold természetes vízen folytatnak halászatot, ezenkívül 300 hol­das halastavuk is van. A halászat mellett az utóbbi esztendőben egy­re nagyobb bevételhez jut a szövetkezet a különböző melléküzemági tevékenységből is. Van a szövetkezetnek kútfúró brigádja, gombüze­me, sőt cserépkészítő műhelye is. Ebben az évben a dísztárgyak mellett már mintegy egymillió virágcserepet készítenek. Képünkön, formázó­­korongon­ készítik az úgynevezett padlóvázát, amely különösen az utóbbi időben egyre divatosabb lesz a lakásokban Ülést tartott a Debreceni Járási Pártbizottság A Debreceni Járási Pártbizottság szerdán délelőtt ülést tartott. Első napirendi pontként megvitatták a pártbizottság, az üzemi, községi pártbizottságok és pártszervezetek 1968. évi gazdaságpolitikai felada­tairól szóló előterjesztést, amelynek előadója Gáspár Mihály, a járási pártbizottság titkára volt. Megvitatta a pártbizottság az 1967. évi munkájáról szóló jelen­tést, valamint az 1968. évi munkater­vét. Előadó Czipa Mihály, a párt­­bizottság titkára volt. A járási párt­­bizottság ülésén megjelent és a vi­tában felszólalt Gál István, a me­gyei pártbizottság titkára is. Elektronikus gyorstáblázó A Számítástechnikai és Ügyvitel­szervező Vállalat debreceni üzeme nemcsak megyénk területéről, ha­nem a szomszédos Szabolcs-Szat­­már és Borsod megyékből is vállal munkát. A három megyéből jelen­leg 20 vállalat, üzem munkáját se­gítik korszerű gépeikkel, amelyek­kel gyorsabban és egyszerűbben végzik az anyagkönyvelést, bér­statisztikai munkákat és kalkuláció­kat. A debreceni üzem jelenleg ha­vonta 300 000 alaptétel feldolgozását végzi el. A napokban megérkezett az üzembe a legkorszerűbb gép, amely Debrecenben üzemel. A fran­cia elektronikus gyorstáblázó gép szerelése megkezdődött, s a tervek szerint február közepén már műkö­dik ez a berendezés, amely külön­böző műszaki és számítási feladatok megoldására is alkalmas, további igényeket elégít majd ki.

Next