Hajdú-Bihari Napló, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)

1968-08-01 / 179. szám

Hármas karambol Debrecenben Szerdán reggel 9 óra előtt hár­mas karambol történt Debrecenben, a Vörös Hadsereg útja és a Kos­suth utca kereszteződésében. A Széchenyi utca irányából a Kossuth utcába igyekezett CP 96-51 rendszámú Moszkvics gépkocsijával Varga István jászboldogházi, Vas­utas utca 18. szám alatti lakos. A síneken átérve nem adott elsőbbsé­get az állomás felől érkező CG 64-24 rendszámú személygépkocsi­nak, és összeütköztek. Varga ko­csiját balra kapva nekivágódott a Kossuth utca felől érkező CT 12-55 rendszámú Trabant gépkocsinak. Ekkor a Moszkvics vezetője balra ránta f­­i a kormányt, és a gyalogát­kelőhelyen elütötte T. E. 13 éves leányt, majd kidöntötte a Ruházati Bolt előtti jelzőtáblát, s a járdán el­ütötte M. I.-nét. A két sérültet a mentők elszállították. A sérülése­ken kívül mindhárom kocsiban anyagi károk is keletkeztek. A rendőrség a hármas karambol ügyében megindította a vizsgálatot. Ez a komoly közlekedési baleset is figyelmeztet, hogy a Széchenyi utca, a Kossuth utca és a Vörös Hadsereg útja kereszteződése igen veszélyes mind a járművek, mind a gyalogosok számára. Az úttorko­­latoknál és az útkereszteződésben — különösen itt — igen nagy fi­gyelem, körültekintés, óvatosság szükséges ahhoz, hogy elkerüljék a baleseteket. A veszélyhelyzet kö­vetkeztében a forgalom lelassul, különösen csúcsforgalomban, a járművek az úttorkolatokban össze­torlódnak, várakoznak, igen sok esetben megindulnak, majd a fel­bukkanó keresztező járművek előtt ismét megállnak, a legtöbbször a gyalogátkelőhelyen. Ezt különösen a teherautók és pótkocsis gépjár­művek vezetői követik el. Az útkereszteződésben nehézkes az áthaladás, ugyanis a betorkolló utcákból érkező járművek vezetői­nek igen sokfelé kell fordítani a figyelmet. Osztályozóvonalak, záró­vonal, zebra, több jelzőtábla, kettős villamosvágány és a keresztező for­galom is megosztja a figyelmet, s ezek által nő a baleseti veszély. A szerda reggeli baleset és az ed­digi tapasztalatok sürgetővé teszik, hogy ebben a balesetveszélyes ke­reszteződésben mielőbb megoldják a forgalom irányítását. Az élet kö­veteli, hogy ebben az útkeresztező­désben rendőr vagy forgalomirá­nyító jelzőberendezés irányítsa a forgalmat. Ezzel lényegesen csök­kenteni lehet a baleseti veszélyt, s csúcsforgalomban gyorsulna a köz­lekedés. (fülöp) Válasz a Napló cikkére NEM JÓ EGY ÜVEGBŐL SÖRÖZNI A Hajdú-Bihari Napló július 18-i számában „Nem jó egy üvegből sö­rözni” című cikk kifogásolta, hogy a debreceni Víg mozi büféjében a filmvetítés szünetében kevés a po­hár. A cikkre a Hajdú-Bihar Me­gyei Vendéglátó Vállalattól a kö­vetkező válasz érkezett: A cikkben foglaltakat kivizsgál­tuk, és intézkedtünk, hogy a deb­receni Víg mozi büféjében legyen elegendő mennyiségű papírpohár. A büfében ugyanis van megfelelő mennyiségű üvegpohár, de tekintve, hogy a szünetekben egyszerre je­lentkeznek az igények, viszont a poharak mosása nehézségekbe üt­közik, célszerűbbnek látjuk a pa­pírpoharakban történő kiszolgálást, ami higiénikusabb, és gyorsítja is a kiszolgálást. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1968. AUGUSZTUS 1. „A vihar” Salzburgban Az ausztriai Salzburgban most folyó ünnepi játékok so­rán bemutatták Shakespeare „A vihar” című színművét. Képünk a premier egy jelene­tét mutatja. (Rádiótelefotó AP-CP) Közgazdászok a mezőgazdaságban Aligha kell külön is bizonyítani, hiszen sokéves tapasztalatok igazol­ják, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek gazdálkodásának egyik fontos feltétele a jól képzett szakemberek irányító tevékenysége. Ezért is ol­vastuk örömmel a híradást, hogy ebben az évben négyezer új mező­­gazdasági szakember, mérnök, tech­nikus fejezi be tanulmányait, és hagyja el a felső- és középfokú tan­intézetek falait. A szocialista át­szervezés óta megduplázódott a me­zőgazdaságban dolgozó szakembe­rek száma. Ezek mellett a valóban szép eredmények mellett sem feled­kezhetünk meg azonban arról, hogy a szakemberek megoszlása a külön­böző üzemekben rendkívül egyenet­len. Például a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben, amelyek ha­zánk szántóterületének mintegy két­harmadán gazdálkodnak, a mező­­gazdasági szakembereknek alig több mint egyharmada dolgozik. A ter­melőszövetkezetek egyharmadá­ban pedig alig találunk magasabb kép­zettségű — egyetemről vagy főisko­láról kikerült — szakembert. Emel­lett szinte mindenütt kevés a szak­ember az olyan fontos szakmában, mint a gépész, kertész, nincs elég építőipari mérnök, tartósító-, ipa­ri- és növényvédelmi mérnök és nem utolsósorban, közgazdász. A „hiánylista” tehát hosszú, és nyilván minden szakma kiváló mű­velőjére szüksége lenne a mezőgaz­daságnak. Most mégis egy, a mező­­gazdasági üzemekben — elsősorban a tsz-ekben — még korántsem meg­gyökeresedett szakmával, pontosab­ban a közgazdászok szerepével fog­lalkozunk. Az új gazdasági mechanizmus kö­rülményei között, amikor valósággá válik a tsz-ek önállósága, ennek megfelelően megnő a gazdasági ve­zetés cselekvési lehetősége, ezzel együtt felelőssége. A vezetés haté­konyságának növelése érdekében eddig is sok intézkedés született. Ilyenek voltak a munkára ösztön­zés fokozása, az operatív termelés­­szervezés lehetőségeinek kiszélesí­tése, a szakemberek hatáskörének megnövekedése. Mindezt követi az információáramlás bősége a techno­lógia fejlődéséről, a piaci lehetősé­gekről, az ügyvitel megszervezésé­ről. Úgy tűnik tehát, mintha a szö­vetkezeti vezetésnek könnyebb len­ne a dolga, hiszen a szükséges in­formációk rendelkezésre állnak, a szakmai vezetés pedig a termelés­­szervezés gondjainak nagy részét leveszi a válláról. A valóságban mégis fordított a helyzet. A szövet­kezetek gazdasági kapcsolatai bő­vülnek, jellegük megváltozik, és ez­zel együtt a szövetkezeti vezetés fel­adatai is nőnek. Ezért a vezetés ha­tékonysága növelésének egyik fon­tos mozzanata lehet, hogy — fel­használva a belső tartalékokat, il­letve figyelembe véve az új erők al­kalmazásának a lehetőségét — a vezetésben továbbfejlesztik a mun­kamegosztást, s képzett közgazdászt alkalmaznak. A tsz-vezetőknek a gazdasági döntések az üzemi tervek kialakí­tásakor a lehetséges változatok so­kaságából kell kiválasztani azt, amelyik az adott körülmények kö­zött a legnagyobb eredményt hozza. Helyesen választani viszont csak akkor lehet, ha a döntést alapos közgazdasági elemző munka előzi meg, amely utólag értékeli a lezaj­lott termelési és gazdasági folya­matokat, és felméri a lehetőségeket, alapot nyújt az új elhatározásokhoz. A tsz-ekben eddig is végeztek gazdasági elemzést, eddig is tervek alapján gazdálkodtak. Ezek a dön­tések azonban általában rövid táv­ra szóltak, és­­ kevés kivételtől el­tekintve — csak résztapasztalatok voltak gyakran, alig haladták meg a kisparaszti kalkuláció színvonalát. Pedig a reális tervezésnek, a gaz­daságszervezésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tervezők, a gazda­ságvezetés időben tájékozódjon a piaci helyzetről, a mezőgazdasági termékek iránti keresletről, a ter­melési eszközök beszerzési lehetősé­geiről, a beruházások alakulásáról, a hitelfeltételekről és egyéb, a gaz­daságot érintő ügyletekről, dönté­sekről. A mai viszonyok között min­den gazdasági döntést — legyen az beruházás, hitelfelvétel vagy változ­tatás a termelési szerkezetben — alapos, hosszú távra szóló közgaz­dasági elemzésnek kell megelőznie. Minden meggondolatlan döntés ko­moly károkat okozhat a szövetke­zeteknek. Ezt a rendkívül széleskörű és mélyreható közgazdasági elemző­munkát nyilvánvalóan nem lehet felelősségteljesen fél kézzel végezni. Olyan szakemberekre, közgazdá­szokra van szükség, akiknek ez a hivatása, akiknek az ilyen jellegű munka a feladata. Ma még a szövetkezetekben csak elenyésző számban találunk közgaz­dászokat. Még ellenállással is talál­kozhatunk, nemcsak a közgazdá­szok, hanem általában a szakembe­rek beállításával szemben. Ennek is mint sok más tényezőnek az a fő oka, hogy nem látják világosan a közgazdasági munka közvetlen jö­vedelemnövelő hatását. Pedig már sok példa bizonyítja, hogy a mai vi­szonyok között milyen sokat tehet­nek a mezőgazdasági üzemek jöve­delmező gazdálkodása érdekében. Dankovits László Londoni miniatűrök Ha az ember külföldre uta­zik, elsősorban az érdekes és számára furcsa dolgokra figyel fel. Néhány ilyen tipikus albio­­ni érdekességről szeretnék be­számolni. Thank you. Levelezőlapokat vásárolok.. Csúcsforgalom. Az üzletben so­kan vásárolnak. A pultok mö­gött alig látni eladót, önkiszol­gáló rendszer. Mindenki turkál az áruban, és ami megfelel, odaviszi az eladóhoz. — Thank you — mondja a kiszolgáló, nyugtázva a kíván­ságot. — Thank you — mondja kí­sérőm a kiszolgálás kedvessé­géért. — Thank you — újra meg­köszöni, és átveszi az árut. — Parancsol még? — kérdi az eladó. — Thank you — ez a köszö­nés most már azt jelenti, hogy mást nem kérünk. Fizetünk. — Thank you — az eladó visszaad. — Thank you — újra meg­köszönjük a visszakapott pénzt, és indulunk kifelé. — Thank you — biccent fe­jével a kiszolgáló, megköszön­ve, hogy nála vásároltunk. Szatyor helyett. Ha már a vásárlásnál tar­tunk, hadd mondjam el, hogy a háziasszonyok kis kétkerekű kocsit húzva járnak üzletről üzletre. Nagyon praktikus. Sohasem láttam dagadó szaty­rokat cipelő embereket. Vannak, akik gyermekkocsi­val — amelyek inkább emele­tes buszokhoz hasonlítanak — vásárolnak. Alul a csecsemő alszik, fölötte üldögél a két­­három éves kicsi, odaszíjazva és ügyesen hozzászerkesztve a bevásárlókosár. *** Bukósisak. Gépkocsi van bőven, motor­­kerékpár, robogó viszont ke­vés. Bukósisak nélkül nemigen vezet senki, pedig nem kötele­ző. A szenvedélyes motoros ■fiúk udvarolni is két keréken járnak. Amikor aztán a kislány már bukósisakot is kap part­nerétől, ez csöndes eljegyzést jelent. *** Trafalgar Square. Két érdekessége van: a ga­lambok és a „hontalanok”. A sok száz madár nem éppen kellemes illatot áraszt, de nincs olyan külföldi, aki néhány fil­lérért ne vásárolna madárele­delt és a karjára, fejére szállt galambokkal ne készíttessen fényképet magáról. Tömeg mindig van, nem tudni, az ember vagy a galamb-e a több. A hontalanoknak két cso­portja van: a Rockok és a Moodsok. A különbség csupán annyi közöttük, hogy a Mood­­soknak robogójuk van, és sok száz kivert szegeccsel viselik bőrzakójukat. Egyforma tulaj­donságuk: valamennyien váltig érő hajat, szakállt viselnek, ha­tártalanul koszosak és agresz­­szívek. Unalmukat sokszor úgy vezetik le, hogy a város va­lamelyik pontján összevereked­nek, s mindent törnek, zúznak, ami kezük ügyébe kerül. Ilyen­kor csak a rendőrök gumibot­jai térítik észre őket. Egyéb­ként „fegyverszünet" idején ott őgyelegnek a téren. A pipa. Van belőle minden trafik­ban és áruházban. Jellegzetes formája, kiállítása régi hagyo­mányról tanúskodik. Megfi­gyeltem, kevés angol cigarettá­zik (talán mert drága), és így legtöbbjének pipa lóg a szájá­ban. Vannak pipagyűjtők. Ezek általában a legutoljára szerzett pipákból szívják a leg­különfélébb, nagy választékban beszerezhető dohányfélesége­ket. Keménykalap. Szoros tartozéka a pipának. A kettő csak együtt „mutat”. Ezt az angolok is tudják. Ke­ménykalapos angol urat pipa nélkül nem nagyon látni. Ha valaki újat vásárol, és véletle­nül nem talál megfelelő mére­tet, néhány perc alatt készíte­nek fejméretére. Chaplin-mintájúak teli. Főleg a a kedves­önkiszolgáló jelzőlámpa. Olyan útkereszteződéseknél található, ahol gyér a gyalo­gosforgalom és nagy a gépko­csiké. A másik oldalra igyekvő gyalogos megnyom egy gom­bot a felállított automatán, és ha nem is azonnal, de néhány másodpercen belül zöldet mutat. Egyébként, ha a gyalogos át­megy a zebrán, kalapemeléssel köszöni meg a járművezetők előzékenységét. A rend őrei. Az angoloknál általában két­méteresek. Ezenkívül határta­lanul nyugodtak. Ha két gép­kocsi összeütközik, megvárják, amíg esetleg kiegyeznek, s csak szükség esetén lépnek közbe. A tilosban parkírozó gépkocsit kinyitják (minden gépkocsihoz van kulcsuk), és jó néhány ki­lométerre elviszik, hadd ke­resse figyelmetlen tulajdonosa. Ez a büntetés. *** Emléktárgy. A legérdekesebb a köd, amely originál csomagolásban kapható. Zárt fémdobozban árulják néhány shillingért. Felbontva füstszerű, de a szemnek nem bántó „köd” tó­dul ki belőle. Három-négy szo­bára való „eredeti" angol kö­döt áraszt. Kiss Béla A kurszki mágneses anomália jövője Közép-Oroszországban, a kurszki mágneses anomália körzetében 2000-ben 167 millió tonna vasércet fognak kitermelni, többet, mint amennyi a múlt évben a Szovjet­unió egész vasérctermelése volt. Ezt irányozza elő a mágneses ano­mália távlati fejlesztési terve. Az Ausztriánál kétszerte nagyobb területű kurszki mágneses anomália bolygónk leggazdagabb vasérclelő­helye. A geológusok kiszámították, hogy vasérckészlete háromszorosan meghaladja a világ összes többi le­lőhelyeiét. Készleteiből több nemze­déken át el lehetne látni az egész világ kohászatát. Egyelőre azonban csak két telepet tártak fel itt (to­vábbi három feltárását megkezd­ték), s ezek évi termelése 15 millió tonna. A jakovlevszki telep készle­te 10,2 milliárd tonna (az érc itt 61—64 százalék vasat tartalmaz). A kitermelés 1976-ban el fogja érni a 100 millió tonnát. Az anomália területén a vasé'-'' kívül bauxitot, dolomitot, nik aranyat, platinát, kőszenet, tőze gipszet, palát, finom homokot­­ is találtak.

Next