Hajdú-Bihari Napló, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

KERAVILL-vásár Szeptember 2 és Október 5 között KERAVILL-vásárt i­­déznek, s ez alkalomból számos árucikket 20—50 százalékos árkedve­n­ árusí­tanak. A Favorit­e­­ televízió 5100 forint­os forintért, a Minivizor e .­­ltozata 4450 helyett az 3050 forintért kapható.­­terep végfokozatú R—5700-as típusú rádiót 1100 fo­rinttal olcsóbban, 1700 forintért áru­sítják, ezenkívül még további négy­féle olcsó rádiókészüléket hoznak forgalomba engedményes áron. A garzonkonyhák számára ké­szült TT—41-es törpe tűzhely 2810 helyett 2390 forintba kerül. Olcsóbb a grillsütő, a villanyborotva, a Lu­­napress kávéfőző. Aki a vásár idején vesz eredeti holland Philips hajszárítót és kés­­élesítőt, az 200, illetve 120 forint ér­tékű vásárlási utalványt is kap, amely bármelyik KERAVILL-bolt­­ban beváltható. A vásár idején 20 millió forint értékű árut ajánl fel kedvezményes áron a KERAVILL, több mint öt­millió forintos kedvezménnyel. (MTI) Mint a­­Tanácsköztársaság idejéről Két új magyar film előkészüle­tei kezdődtek meg a napokban a Magyar Filmgyártó Vállalat 1. szá­mú játékfilmstúdiójában. Gyön­­gyössy Imre fiatal rendező „Virág­­vasárnap" címmel forgatja első já­tékfilmjét, saját forgatókönyve alapján. Az 1919-ben játszódó tör­ténet főhőse egy katolikus pap, aki — vállalva a történelmi fordulat diktálta feladatokat — a Tanácsköz­társaság helyi direktóriuma mellé áll. Sorsát nem kerüli el: a fehér­terror darutollasai megkínozzák, megölik. A történet magvát egy, a nép száján élő balladából kerekítet­te a Sz­erző. Révész György írta és rendezi az 1. stúdió másik új produkció­ját „Az oroszlán ugrani készül” cí­mű filmet. A történet szerint egy náci professzor a második világhá­ború idején jelentős eredmények­re jutott a baktériumfegyver ki­alakításában. Felhasználni már nem tudta, s a fegyver dokumentáció­ját valahol Jugoszláviában elrej­tette. Börtönbüntetésének letöltése után megindul a hajsza a tervekért. Az izgalmas film operatőre Hildeb­rand István lesz. (MTI) Prágai jelentés Tanácskozik a CSKP Központi Bizottsága Megtartják a brnói vásárt A csehszlovák rádió közlése sze­rint szombaton Prágában megkezd­te tanácskozását a CSKP Központi Bizottsága. A nagy érdeklődéssel várt ülésszak munkájáról még nincs részletes jelentés, valószínűleg a ta­nácskozás ma is folytatódik. A rádióban ismertetett közlemény csak arról tájékoztat, hogy a plénu­­mon megvitatják az ország jelen­legi helyzetét, valamint a Központi Bizottság összetételét az e héten megtartott szlovák pártkongresszus eredményeivel összefüggésben. A rövid közleményből messzemenő következtetéseket még korai lenne levonni, mindenesetre annyi már most is megállapítható, hogy az ülésszakon a­ párt normáinak betar­tásával megválasztott Központi Bi­zottsági tagok vesznek részt. Ez — egyelőre közvetett módon ugyan — annak kifejezése, hogy az augusztus 22-én megtartott, úgyne­vezett „XIV. rendkívüli kongresz­­szust" nem tekintik érvényesnek. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a súlyos helyzetet előidéző jobboldali erők, legalábbis egyelő­re, lemondtak arról a követelésük­ről, hogy az említett tanácskozást rendkívüli kongresszusként fogad­tassák el. Szombat reggel a prágai utcákon a járókelőknek röplapokat osztogattak, amelyek különböző kö­veteléseket tartalmaznak, ezek kö­zött szerepel többek között a csapa­tok kivonása, és a károknak — ame­lyeknek jelentős részét maguk a jobboldali erők okozták — megté­rítése. A jobboldal már ismert takti­kájához tartozik az is, hogy áruló­nak bélyegeznek olyan személyeket, akik a szocialista országokkal való további együttműködést szorgal­mazzák. A követelések alátámasz­tására — a korábbinál óvatosabban és szerényebb keretek között — is­mét megkezdődött az aláírások gyűjtése. A Prága egyik főútvona­lán elhelyezett asztalnál azonban csupán tizenévesek „teljesítenek szolgálatot”. A gondosan megfogal­mazott követelések igazi szerzői azonban nyilvánvalóan náluk idő­sebb korosztályhoz tartoznak. A szombaton megjelent lapok is­mertetik a kormány pénteki ülésé­ről kiadott közleményt. A kormány döntéseit megnyugvással fogadták mindazok, akik sürgősnek tartják a belső helyzet gyors normalizáló­dását. Nagy érdeklődést és figyel­met keltett Frantisek Hamouz mi­niszterelnök-helyettes közelgő moszkvai tanácskozásait ismertető tájékoztató és a sajtó egységes el­lenőrzéséről hozott határozat. A kormány ülése határozott az idei brnói vásár végleges időpont­járól: a vásárt szeptember 14-től 27-ig tartják meg. A lapok beszá­molói szerint megállapodás szüle­tett arról is, hogy Brno városának belterületéről a szovjet csapatokat két napon belül kivonják. (MTI) A VEGYIPAR ÚJ TERMÉKE A legelők gyomirtó szere A betiltott DDT növényvédő szert gyártó üzemet új vegyianyag elő­állítására rendezik be a Budapesti Vegyiművekben. Itt készítik majd nagyobb tételekben a Trifenoxin el­nevezésű kémiai anyagot. A kül­földről behozott szereket tökélete­sen helyettesítő anyag a legelők gyomtalanításánál használható ki­váló eredménnyel. A Trifenoxin két változatban, 80-as és 100-as számozással kerül majd forgalomba. Mint az előzetes szabadföldi kísérletek bebizonyítot­ták, tökéletesen kiirtja a legelők gyomjait, a különféle cserjés, fás növényeket és az egyéb nedvszívó gyomokat. Az új vegyszerből jövő tavaszig 80—120 tonnát bocsátanak a keres­kedelem rendelkezésére. A kapaci­tást később évi 300—350 tonnára emelik. A tervek szerint külföldre is szállítanak majd a jó hatású anyagból. (MTI) Az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb konzervgyára épül 650 millió forintos befektetéssel Debrecenben. A tervek szerint az új gyár néhány részlegében már a jövő szezonban megindul a folyamatos termelés. Képünkön: az épülő melegüzemi csarnok. (MTI-fotó : Fényes Tamás felvétele) Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT • 1968. S­Z­E­PT­E­M­B­E­R 1., VAS­Á­R­N­A­P A közösség szolgálatában Honvédelmi kiegészítő társadalmi megbízottak tanácskozása Szombaton a megyei tanács szék­házában megbeszélést tartottak a debreceni járás községei és a há­rom hajdúváros — Hajdúböször­mény, Hajdúnánás és Hajdúszo­boszló — honvédelmi kiegészítő társadalmi megbízottai. A tanács­kozáson részt vett Szathmári Ká­roly, a Debrecen Járási Tanács vl­­elnöke, Fülöp János, a járási párt­­bizottság osztályvezetője, László István alezredes, a Hajdú-Bihar megyei kiegészítő parancsnokság helyettes vezetője. Megnyitó beszédet Szathmári Ká­roly tartott, majd Less Sándor őr­nagy adott jelentést az 1966 óta működő társadalmi megbízott háló­zat tevékenységéről. Mint mondot­ta, a hadkötelesek ügyintézése, a sorozással, leszereléssel kapcsolatos tevékenység a társadalmi erővel ki­egészítve közvetlenebbé vált. A had­köteles személyek utánajárás, uta­zás nélkül, a községben élő, jól is­mert, népszerűségnek örvendő meg­bízott útján intézhetik el a honvéd­séghez kapcsolódó problémáikat. A két év tapasztalata azt mutatja, eredményes, jól bevált a honvédsé­gi kiegészítő tevékenység társadal­masítása a járásban és a három hajdúvárosban. Az önként vállalt társadalmi tevékenységet a megyei kiegészítő parancsnoka elismerte, többeket dicséretben részesített. Az erről szóló parancsot Kozma Zol­tán őrnagy olvasta fel. A járási ta­nács vb-elnöke a községi tanácsok vezetőinek fejezte ki elismerését. A délutáni órákig tartó tanácsko­záson a társadalmi megbízottak be­számoltak tevékenységükről, el­mondották problémáikat. Szathmári Károly zárszavában hangsúlyozta, elismerés, megbecsülés illeti azokat az embereket, akik a közösség szol­gálatában hűségesen teljesítik meg­bízatásukat. A tanácskozás résztvevői, Less Sándor őrnagy tett jelen­tést az eddigi munkáról. Gyillant interjú a gabonatermesztésről A szolnoki kenyérgabona-termesz­tési tanácskozás alkalmából felkér­tük dr. Gergely István miniszter­­helyettest, hogy válaszoljon kérdé­seinkre. " Melyek az idei, valóban rend­kívüli körülmények között született, kenyérgabona-terméseredmények főbb összetevői? — 1967. év őszén a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok a búza előveteményeit fegyelmezet­ten, megfelelő időben betakarítot­ták. Ennek következtében a talaj­­előkészítésre elegendő idő állt ren­delkezésre, s a gépi és kézierő-kapa­­citást jól kihasználva, a legtöbb he­lyen a vetés aprómorzsás, ülepedett magágyba október hónapban meg­történt.­­ Az őszi búza termesztéséhez az üzemek több mint 3 mázsa vegyes műtrágyát használtak fel holdan­ként. Ennek eredményeként, mini­mális talajvízkészlet mellett is a gabonák megfelelő táplálóanyag-el­látottsággal a nagy szárazságot és hőséget jobban bírták.­­ Tavaly ősszel az ország búza­termő területének mintegy 93 szá­zalékán nagy termőképességű, in­tenzív külföldi, főként Berosztaja 1 szovjet (az őszi vetésterület több mint 70 százalékán), illetve a pro­duktív Fertődi 293 magyar (a vetés­­terület mintegy 20 százalékán) fajtát vezettek. Az új fajták termőképes­sége, télállósága, szárszilárdsága, különösen pedig tápanyagértékesítő képessége, szárazságtűrése az 1968. évi rendkívüli időjárásban is kivá­lónak bizonyult.­­ Az üzemekben szakszerűen fer­tőtlenített, kiváló minőségű vető­magot vetettek. A vetőmagszükség­let meghatározásánál a kat. holdan­­kénti csíraszámot tartották döntő­nek. Így a legtöbb üzemben a ga­bonák növényállománya megfelelő volt, amely egyben a tiszta vető­mag használata­­mellett kiváló gyomirtó módszernek is bizonyult. A vetőmag-felújítást az üzemek el­végezték. Az állami gazdaságok és termelő­­szövetkezetek 1968 tavaszán több mint 1 360 000 kat. hold gabonave­tésben végeztek vegyszeres gyomir­tást. Ennek és a tiszta vetőmag használatának eredményeként 1968-ban gyomos búzatábla gyakorlatilag nem volt. Ily módon a nagy szá­razságban a talajban rendelkezés­re álló amúgy is kevés felvehető vi­zet és a benne oldott táplálóanyag nagy részét a kultúrnövényzet hasz­nosíthatta.­­ Ebben az évben kombájnok­kal és aratógépekkel a termés több mint 91 százalékát takarították be. Az aratócséplő gépek számának nagymértékű emelkedése a betaka­rítási veszteségek csökkentését, így a termésátlag növelését eredmé­nyezte.­­ Az 1968. évi jó gabonatermés egyik legfontosabb előfeltételének tekinthető a mezőgazdasági nagy­üzemek léte. Az idei kedvezőtlen, száraz időjárás a kisparaszti gaz­daságokban a 6—7 mázsás holdan­kénti termés okozója lett volna. Ez­zel szemben szocialista mezőgazda­ságunk kataszteri holdanként átla­gosan 14 mázsa körüli kenyérgabo­na-termést produkált az idén. E hazai viszonyok között példa nélküli eredmény elérésében nagy szerepük volt az embereknek s különösen an­nak a ténynek, hogy az utóbbi évek­ben ugrásszerűen javult a mezőgaz­daság szakemberhelyzete. 1960—65 között az egyetemen, főiskolán vég­zettek száma 60 százalékkal, a fel­sőfokú szaktechnikusoké 5000 főre, a középfokú technikusoké pedig 15 000 főre növekedett. Gy. Z.

Next