Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
HAJDU-BIHAR! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1968. OKTÓBER 1., KEDD DÉLUTÁNI TANÍTÁS A kép önmagában véve szép és harmonikus. A késő délutáni órákban gyerekek áradnak ki az iskolakapukon, elözönlik az utcát, hangosak, felszabadultak, túlvannak ismét egy nap nehezén, önmagáért aznban semmi sincs. Még az a késő délutáni kép sem, amely az első pillanatra az iskolai élet valóságának megannyi mozzanatát ragyogtatja, így este meg különösen, hiszen nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is előre- meg hátramozdul az árnyék, ahogyan a villanyfény közeledése vagy távolodása igazítja. Megszokott, bár különös és furcsa keveredés. A fény és az árnyék dialektikája, s ezúttal gyermekek életébe, sorsába kivetítve. Napjaink természetes valósága a délutáni tanítás. Nem, nem az igény, a szükség hozta így. Kevés az iskola, kevés a tanterem - mondhatnánk az okok első számú tényezőjeként, azonban pontosabb, ha a sorrendet megfordítjuk: sok a gyerek, sok az általános iskolai tanuló. Persze, az összefüggést pontosan, illetve árnyaltan kell érteni. A gyerek nem több, mint régebben, sőt a demográfiai felmérések néha még másról is tanúskodnak. Több viszont a társadalmi előretervezés, a gondoskodás, az igény s a korszerű valóság összeegyeztetése. Napjaink iskolapolitikájáról van szó, illetve arról az iskolatörvényről, amely kötelezően megszabja az általános iskola elvégzését. A délutáni tanítás reális helyzete ebből táplálkozik. Ezért kell városban és falun, tanyán és községben ma meg a „két műszakos” tanítás nem éppen legkedvezőbb formáját alkalmazni. De kell s ahogy az előbb írtuk, a szükség hozta így. És ebből a kellből ,és ebből a szükségből egyéb tennivalók következnek. Elég gyakran - ha nem is kellő eredménnyel - hangoztatjuk, hogy az iskola és a szülői ház kapcsolata szerves része a nevelői eredménynek. Egyik kiegészíti a másikat, s ha a láncolat egymásba kapcsolódó szemei valahol szétpattannak, a pedagógia legérzékenyebb tárgya: a gyermek sínyli meg. A délutáni tanításnál meg ennek a kapcsolatnak különösen megvan a maga tartalmi lényege, s haez csorbát szenved, a probléma is meg a következmény is erőteljesebb. Mert nézzük csak a délutáni tanítás „menetrendjét”! A tanítás, az órák legjobb esetben is csak két órakor kezdődhetnek. A délelőtti műszak egy órakor fejeződvén be, szükségessé teszi az épület szellőzését, a tantermek oxigénnel való ellátását. Igen, bármennyire is levegőnek látszik ez az egész probléma, meghatározó fontossága van. Tanárok, gyakorlati nevelők a megmondhatói, hogy a délutáni oktatásnál nemegyszer az okoz nehézséget, hogy a gyerekek fáradtak, s épp az oxigénhiány miatt. Közrejátszik ebben a fáradtságban az a természetes élettani folyamat is, hogy a szervezet estefelé már elhasználta azt az erőmennyiséget, amely aznap számára elő volt írva. De nézzük tovább a menetrendet! A délutáni tanítás fél hat és fél hét között fejeződik be, az órák számának megfelelően. Négy vagy öt óra szellemi elfoglaltság viszont éppen elegendő a gyereknek, s aznap már nehéz tőle bármiféle szellemi tevékenységet várni. Azt másnapra kell halasztani, s a délutáni tanítás neheze itt kezdődik: a szülők legtöbbje délelőttös, s így a felkészülés minden gondja és felelősége a gyerekre marad. Nos, a gond és a felelősség egy részét épp az iskolával tartott kapcsolat hatékonysága könnyítheti valamelyest, hiszen a délutáni oktatás amúgy is több terhet jelent gyereknek, pedagógusnak, mint a délelőtti. A délutáni tanítás legnagyobb gondja: az aklimatizálódás. Nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is. S a pedagógia művészete épp ott kezdődik, hogy ez a folyamat a legkevesebb zökkenővel történjék. Az eredmény ennek megfelelő lesz. Világ proletárjai,egyesüljetek! Képviselőcsoport ülés Nyíradonyban is nyírségi körzet fejlesztési elképzelései receni Járási Pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagja, Szegedi Nándor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, Tóth István, a 6. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatója. Első napirendi pontként Szathmári Károly, a Debreceni Járási Tanács vb-elnöke előterjesztése alapján az országgyűlési képviselők a debreceni járás nyírségi körzetének fejlesztési elképzeléseit vitatták meg. A 9 község — Álmosd, Bagamér, Fülöp, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Újléta, Vámospércs — egy választókerületet alkot, s országgyűlési képviselője Bartha István. A járási tanács elnökének ismertetése kiemelte, hogy a mostoha természeti adottságokmellett a társadalmi gúzsbakötöttség s az ezzel járó általános elmaradottság nagyon mély pontjáról kellett elindulni 1945-ben a felemelkedés útján a nyírségi tájegységbe tartozó községeknek. Azóta jelentősen megváltozott az emberek életkörülménye, de a két évtized kevés volt az elmaradottság felszámolásához, bár népi államunk jelentős anyagi támogatással igyekezett ezt gyorsítani. A gazdálkodásról szólva elmondotta: a körzethez tartozó 9 község területe túlnyomó részben szocialista szektorhoz tartozik. Álmosd és Bagamér két termelőszövetkezete megszilárdult, de a körzet 7 községének 8 közös gazdasága gyenge adottságú, silány homokon gazdálkodik, kevés történt még a talajerőpótlásra, kevés az állatállomány. Változások történtek az elmúlt években a művelési ágakban: 1962-től több mint 2000 hold szőlőt és gyümölcsöst, és közel 2000 hold erdőt telepítettek a tsz-ek. A művelési ágak végleges kialakításánál még kb. 1500 hold erdő és 500 hold gyümölcsös telepítése várható. A kulturális, egészségügyi és kereskedelmi hálózat fejlesztésében jelentős változások történtek a múlthoz képest, de a megye jobb adottságú vidékeitől ezen a területen is elmaradtak. Sokoldalúan megvitatták, megtárgyalták a megye országgyűlési képviselői a nyírségi körzet községeinek helyzetét, az ott lakók élet- és munkakörülményeit, s számtalan javaslat, észrevétel hangzott el a további előrelépés érdekében. Arra kérte a képviselőcsoport a járás vezetőit, az adottságokat, az egyes községek viszonyait és feltételeit is." messzemenően figyelembe véve dolgozzanak ki fejlesztési programot, amely esztendőkre előre megmutatja, körvonalazza a fejlesztés irányát, s erre összpontosítsák a társadalmi, gazdasági erőket. Kétségtelenül a termelés növelése a legfontosabb, de ezzel párhuzamosan vegyék sorra a többi problémát is! Az ülésen Bartha János országgyűlési képviselő, a megyei tanács vb-elnökhelyettese terjesztett elő tájékoztatót a közlekedéspolitikai koncepcióval kapcsolatban, a szállítási problémák alakulásáról. Az előterjesztést az országgyűlési képviselők megvitatták. Dr. Szilágyi Gábor az országgyűlés következő ülésszakán napirendre kerülő törvényjavaslatokról tartott tájékoztatót. A csoportgyűlés befejezése után a megye országgyűlési képviselői Nyíradony község vezetőivel, termelőszövetkezeti vezetőivel, szövetkezeti tagokkal beszélgettek. Az országgyűlési képviselők Hajdú-Bihar megyei csoportja dr. Szilágyi Gábor elnökletével hétfőn Nyíradonyban, a művelődési házban ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kerekes Antal, a Deb- Elutazott a magyar küldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügyminiszter vezetésével hétfőn reggel elutazott New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakára a magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Szilágyi Béla és dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettesek, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Péter János elutazása előtti nyilatkozatában elmondta: " Azzal a gondolattal utazom a közgyűlésre, hogy a földkerekség nagyon összezsugorodott. Budapestről ugyanis 9 óra 10 perckor indulunk, s New Yorkba érkezünk helyi idő szerint délután fél 4 körül, magyar idő szerint este 10 órakor. Ez mutatja, hogy mennyire összezsugorodott a világ. Viszont ennek nagy politikai jelentősége is van, mert bármi történik a világ bármely sarkán, az, ha jelentős esemény, tulajdonképpen kihat az egész nemzetközi helyzetre, a világ minden más tájára. Nem lehet azt mondani, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között indulok erre a közgyűlésre, és azt sem, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között kezdődött el az Egyesült Nemzetek Szervezetének mostani közgyűlése. De jól megalapozott reményem, hogy sokkal jobb hírekkel jövök vissza az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűléséről, mint amilyen hírekkel erre a közgyűlésre indulok. Ez a feladata ennek a közgyűlésnek, hogy javítsa a nemzetközi viszonyokat. (MTI) Péter János külügyminiszter hétfőn New Yorkba utazott az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakára. (Wormser Antal felvétele) Becsülettel teljesítik kötelességeiket nyilifános katonai eskü Debrecenben Mintha az idő is kedvezni akart volna: ragyogó napsütés köszöntötte vasárnap a debreceni nagyerdei stadionba érkező szülőket, vendégeket, hozzátartozókat. A fegyveres erők napján itt tartották meg — több mint hatezer ember előtt — az immár hagyományossá váló nyilvános katonai eskütételt. A stadion dísztribünjén foglalt helyet C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának titkára, dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára, Illisz László, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Cifra László ezredes, megyei rendőrfőkapitány, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai, dr. Horváth János vezérőrnagy, a Zalka Máté műszaki katonai főiskola parancsnoka, Réti Antal, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárhelyettese, Biri András, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Barczi József, az MHSZ megyei vezetőségének titkára, dr. Kovács Imre, a Debreceni Városi Tanács vb-elnökhelyettese, Száldobágyi Zsigmond, a KISZ Debrecen Városi Bizottságának titkára. A társ fegyveres testületek képviseletében megjelent Végi Andor ezredes, Sziklai Lajos alezredes, Tóth László rendőr alezredes, Herczku József és Szabó László, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettesei. Eljöttek az ünnepségre a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet egységek képviseletében V. I. Malakanov és A. I. Umnyikov alezredesek. Pontosan kilenc órakor harsonák jelezték a katonai díszünnepség kezdetét. — Fogadás jobbról, tisztelegj! — hangzott a parancs. Hodosán Imre ezredes köszöntötte az eskütételre felsorakozott növendékeket. Hosszan zúgó hajrával válaszoltak az ifjú katonák. Ezután Sárközi Elemér alezredes bocsátotta esküre a nemrég bevonult fiatalokat. Középre hozták a csapatzászlót. A stadion közönsége felállva fogadta az egység legszentebb ereklyéjét. A Zalka Máté műszaki, katonai főiskola növendékei, szüleik, hozzátartozóik, a megye párt-, állami, társadalmi vezetői, parancsnokaik előtt fogadták meg, hűséggel szolgálják a szocialista hazát, dicsőséget hoznak a csapatzászlónak. Az esküt tett, immár teljes értékű harcosokat Hodosán Imre ezredes üdvözölte. — Önök a Magyar Néphadsereg hivatásos és tartalékos tisztjei lesznek — mondotta többek között. — Szilárd meggyőződésem, hogy a katonai alapismeretek elsajátítása után becsülettel fogják teljesíteni katonai kötelességeiket, példásan ellátják szolgálati feladataikat. A megyei és a Debrecen városi KISZ-bizottság nevében Száldobágyi Zsigmond köszöntötte a katonafiatalokat, majd Marczin József alezredes bejelentette, a Magyar (Folytatás a 2. oldalon) - Sárközi Elemér alezredes bocsátotta esküre az ifjú katonákat — Eskühöz! (Süli Andor felv.) Szabó István vezetésével tsz-küldöttség utazott a Szovjetunióba Hétfő délután Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével termelőszövetkezeti küldöttség utazott a Szovjetunióba. A hattagú delegáció két hetet tölt a Szovjetunióban. Elutazása előtt Szabó István elmondotta a Napló munkatársának: — Utazásunk elsőrendű célja a szovjet termelőszövetkezetek munkájának, termelésének, eredményeinek tanulmányozása. Ennek érdekében felkeresünk kijevi, krasznodari, kubányi mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy megismerkedjünk gazdálkodásukkal. A kéthetes tartózkodásunk alatt kolhozvezetőkkel találkozunk, s megtekintünk kutatóintézeteket is. ________________