Hajdú-Bihari Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

HAJDU-BIHAR! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1968. OKTÓBER 1., KEDD DÉLUTÁNI TANÍTÁS A kép önmagában véve szép és harmonikus. A késő délutáni órákban gyerekek áradnak ki az iskolakapu­kon, elözönlik az utcát, hangosak, felszabadultak, túlvannak ismét egy nap nehezén, önmagáért aznban sem­mi sincs. Még az a késő délutáni kép sem, amely az első pillanatra az is­kolai élet valóságának megannyi mozzanatát ragyogtatja, így este meg különösen, hiszen nemcsak jelképe­sen, hanem valóságosan is előre- meg hátramozdul az árnyék, ahogyan a villanyfény közeledése vagy távolo­dása igazítja. Megszokott, bár különös és furcsa keveredés. A fény és az árnyék dia­lektikája, s ezúttal gyermekek életé­be, sorsába kivetítve. Napjaink ter­mészetes valósága a délutáni taní­tás. Nem, nem az igény, a szükség hozta így. Kevés az iskola, kevés a tanterem - mondhatnánk az okok el­ső számú tényezőjeként, azonban pon­tosabb, ha a sorrendet megfordítjuk: sok a gyerek, sok az általános isko­lai tanuló. Persze, az összefüggést pontosan, illetve árnyaltan kell érteni. A gye­rek nem több, mint régebben, sőt a demográfiai felmérések néha még másról is tanúskodnak. Több viszont a társadalmi előretervezés, a gondos­kodás, az igény s a korszerű valóság összeegyeztetése. Napjaink iskolapoli­tikájáról van szó, illetve arról az iskolatörvényről, amely kötelezően megszabja az általános iskola elvég­zését. A délutáni tanítás reális helyzete ebből táplálkozik. Ezért kell város­ban és falun, tanyán és községben ma meg a „két műszakos” tanítás nem éppen legkedvezőbb formáját alkal­mazni. De kell s ahogy az előbb ír­tuk, a szükség hozta így. És ebből a kellből ,és ebből a szükségből egyéb tennivalók következnek. Elég gyakran - ha nem is kellő eredménnyel - hangoztatjuk, hogy az iskola és a szülői ház kapcsolata­­ szerves része a nevelői eredmény­nek. Egyik kiegészíti a másikat, s ha a láncolat egymásba kapcsolódó sze­mei valahol szétpattannak, a pedagó­gia legérzékenyebb tárgya: a gyer­mek sínyli meg. A délutáni tanítás­nál meg ennek a kapcsolatnak külö­nösen megvan a maga tartalmi lé­nyege, s ha­­ez csorbát szenved, a probléma is meg a következmény is erőteljesebb. Mert nézzük csak a délutáni taní­tás „menetrendjét”! A tanítás, az órák legjobb esetben is csak két óra­kor kezdődhetnek. A délelőtti mű­szak egy órakor fejeződvén be, szük­ségessé teszi az épület szellőzését, a tantermek oxigénnel való ellátását. Igen, bármennyire is levegőnek lát­szik ez az egész probléma, meghatá­rozó fontossága van. Tanárok, gya­korlati nevelők a megmondhatói, hogy a délutáni oktatásnál nemegy­szer az okoz nehézséget, h­ogy a gye­rekek fáradtak, s épp az oxigénhiány miatt. Közrejátszik ebben a fáradt­ságban az a természetes élettani fo­lyamat is, hogy a szervezet estefelé már elhasználta azt az erőmennyisé­get, amely aznap számára elő volt írva. De nézzük tovább a menetrendet! A délutáni tanítás fél hat és fél hét között fejeződik be, az órák számá­nak megfelelően. Négy vagy öt óra szellemi elfoglaltság viszont éppen elegendő a gyereknek, s aznap már nehéz tőle bármiféle szellemi tevé­kenységet várni. Azt másnapra kell halasztani, s a délutáni tanítás nehe­ze itt kezdődik: a szülők legtöbbje délelőttös, s így a felkészülés min­den gondja és felelősége a gyerekre marad. Nos, a gond és a felelősség egy részét épp az iskolával tartott kapcsolat hatékonysága könnyítheti valamelyest, hiszen a délutáni okta­tás amúgy is több terhet jelent gye­reknek, pedagógusnak, mint a dél­előtti. A délutáni tanítás legnagyobb gondja: az aklimatizálódás. Nem­csak fizikai, hanem szellemi értelem­ben is. S a pedagógia művészete épp ott kezdődik, hogy ez a folyamat a legkevesebb zökkenővel történjék. Az eredmény ennek megfelelő lesz. Világ proletárjai,egyesüljetek! Képviselőcsoport ülés Nyíradonyban is nyírségi körzet fejlesztési elképzelései receni Járási Pártbizottság első titkára, a megyei párt-vb tagja, Szegedi Nándor, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője, Kállai Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, Tóth István, a 6. sz. Autó­­közlekedési Vállalat igazgatója. Első napirendi pontként Szath­­mári Károly, a Debreceni Járási Tanács vb-elnöke előterjesztése alapján az országgyűlési képvise­lők a debreceni járás nyírségi kör­zetének fejlesztési elképzeléseit vi­tatták meg. A 9 község — Álmosd, Bagamér, Fülöp, Nyíracsád, Nyír­­adony, Nyírábrány, Nyírmártonfal­va, Újléta, Vámospércs — egy vá­lasztókerületet alkot, s országgyű­lési képviselője Bartha István. A járási tanács elnökének ismer­tetése kiemelte, hogy a mostoha természeti adottságok­­mellett a társadalmi gúzsbakötöttség s az ezzel járó általános elmaradottság nagyon mély pontjáról kellett el­indulni 1945-ben a felemelkedés útján a nyírségi tájegységbe tar­tozó községeknek. Azóta jelentősen megváltozott az emberek életkö­rülménye, de a két évtized kevés volt az elmaradottság felszámolá­sához, bár népi államunk jelentős anyagi támogatással igyekezett ezt gyorsítani. A gazdálkodásról szólva elmon­dotta: a körzethez tartozó 9 község területe túlnyomó részben szo­cialista szektorhoz tartozik. Ál­mosd és Bagamér két termelőszö­vetkezete megszilárdult, de a kör­zet 7 községének 8 közös gazda­sága gyenge adottságú, silány ho­mokon gazdálkodik, kevés történt még a talajerőpótlásra, kevés az állatállomány. Változások történ­tek az elmúlt években a művelési ágakban: 1962-től több mint 2000 hold szőlőt és gyümölcsöst, és közel 2000 hold erdőt telepítettek a tsz-ek. A művelési ágak végleges kialakításánál még kb. 1500 hold erdő és 500 hold gyümölcsös tele­pítése várható. A kulturális, egészségügyi és ke­reskedelmi hálózat fejlesztésében jelentős változások történtek a múlthoz képest, de a megye jobb adottságú vidékeitől ezen a terüle­ten is elmaradtak. Sokoldalúan megvitatták, meg­tárgyalták a megye országgyűlési képviselői a nyírségi körzet köz­ségeinek helyzetét, az ott lakók élet- és munkakörülményeit, s számtalan­­ javaslat, észrevétel hangzott el a további előrelépés ér­dekében. Arra kérte a képviselő­­csoport a járás vezetőit, az adott­ságokat, az egyes községek viszo­nyait és feltételeit is." messzeme­nően figyelembe véve­ dolgozzanak ki fejlesztési programot, amely esz­tendőkre előre megmutatja, körvo­nalazza a fejlesztés irányát, s erre összpontosítsák a társadalmi, gaz­dasági erőket. Kétségtelenül a ter­melés növelése a legfontosabb, de ezzel párhuzamosan vegyék sorra a többi problémát is! Az ülésen Bartha János ország­­gyűlési képviselő, a megyei tanács vb-elnökhelyettese terjesztett elő tájékoztatót a közlekedéspolitikai koncepcióval kapcsolatban, a szál­lítási problémák alakulásáról. Az előterjesztést az országgyűlési kép­viselők megvitatták. Dr. Szilágyi Gábor az országgyű­lés következő ülésszakán napirend­re kerülő törvényjavaslatokról tar­tott tájékoztatót. A csoportgyűlés befejezése után a megye országgyűlési képviselői Nyíradony község vezetőivel, ter­melőszövetkezeti vezetőivel, szövet­kezeti tagokkal beszélgettek. Az országgyűlési képviselők Haj­­dú-Bihar megyei csoportja dr. Szi­lágyi Gábor elnökletével hétfőn Nyíradonyban, a művelődési ház­ban ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Kerekes Antal, a Deb- Elutazott a magyar küldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügyminiszter ve­zetésével hétfőn reggel elutazott New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakára a magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminiszter el­ső helyettese, Szilágyi Béla és dr. Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettesek, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Péter János elutazása előtti nyi­latkozatában elmondta: " Azzal a gondolattal utazom a közgyűlésre, hogy a földkerekség nagyon összezsugorodott. Budapest­ről ugyanis 9 óra 10 perckor indu­lunk, s New Yorkba érkezünk helyi idő szerint délután fél 4 körül, ma­gyar idő szerint este 10 órakor. Ez mutatja, hogy mennyire összezsu­gorodott a világ. Viszont ennek nagy politikai jelentősége is van, mert bármi történik a világ bár­mely sarkán, az, ha jelentős ese­mény, tulajdonképpen kihat az egész nemzetközi helyzetre, a világ minden más tájára. Nem lehet azt mondani, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között indu­lok erre a közgyűlésre, és azt sem, hogy nagyon egyszerű nemzetközi viszonyok között kezdődött el az Egyesült Nemzetek Szervezetének mostani közgyűlése. De jól megala­pozott reményem, hogy sokkal jobb hírekkel jövök vissza az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlé­séről, mint amilyen hírekkel erre a közgyűlésre indulok. Ez a felada­ta ennek a közgyűlésnek, hogy ja­vítsa a nemzetközi viszonyokat. (MTI) Péter János külügyminiszter hétfőn New Yorkba utazott az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakára. (Wormser Antal felvétele) Becsülettel teljesítik kötelességeiket nyilifános katonai eskü Debrecenben Mintha az idő is kedvezni akart volna: ragyogó napsütés köszön­tötte vasárnap a debreceni nagyer­dei stadionba érkező szülőket, ven­dégeket, hozzátartozókat. A fegy­veres erők napján itt tartották meg — több mint hatezer ember előtt — az immár hagyományossá váló nyilvános katonai eskütételt. A stadion dísztribünjén foglalt he­lyet C. Nagy Gábor, az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának titkára, dr. Ambrus István, a me­gyei tanács vb-elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Városi Párt­­bizottság első titkára, Illisz László, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Cifra László ezredes, me­gyei rendőrfőkapitány, a párt me­gyei végrehajtó bizottságának tag­jai, dr. Horváth János vezérőrnagy, a Zalka Máté műszaki katonai fő­iskola parancsnoka, Réti Antal, a Magyar Honvédelmi Szövetség fő­titkárhelyettese, Biri András, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Barczi József, az MHSZ megyei vezetőségének titkára, dr. Kovács Imre, a Debreceni Városi Tanács vb-elnökhelyettese, Száldobágyi Zsigmond, a KISZ Debrecen Városi Bizottságának titkára. A társ fegyveres testületek kép­viseletében megjelent Végi Andor ezredes, Sziklai Lajos alezredes, Tóth László rendőr alezredes, Herczku József és Szabó László, a munkásőrség megyei parancsnoká­nak helyettesei. Eljöttek az ünnepségre a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet egy­ségek képviseletében V. I. Malaka­­nov és A. I. Umnyikov alezredesek. Pontosan kilenc órakor harsonák jelezték a katonai díszünnepség kezdetét. — Fogadás jobbról, tisztelegj! — hangzott a parancs. Hodosán Imre ezredes köszön­tötte az eskütételre felsorakozott növendékeket. Hosszan zúgó hajrá­val válaszoltak az ifjú katonák. Ez­után Sárközi Elemér alezredes bo­csátotta esküre a nemrég bevonult fiatalokat. Középre hozták a csa­patzászlót. A stadion közönsége felállva fogadta az egység legszen­tebb ereklyéjét. A Zalka Máté műszaki, katonai főiskola növendékei, szüleik, hozzá­tartozóik, a megye párt-, állami, társadalmi vezetői, parancsnokaik előtt fogadták meg, hűséggel szol­gálják a szocialista hazát, dicsősé­get hoznak a csapatzászlónak. Az esküt tett, immár teljes érté­kű harcosokat Hodosán Imre ezre­des üdvözölte. — Önök a Magyar Néphadsereg hivatásos és tartalékos tisztjei lesz­nek — mondotta többek között. — Szilárd meggyőződésem, hogy a katonai alapismeretek elsajátítása után becsülettel fogják teljesíteni katonai kötelességeiket, példásan ellátják szolgálati feladataikat. A megyei és a Debrecen városi KISZ-bizottság nevében Száldobá­­gyi Zsigmond köszöntötte a katona­fiatalokat, majd Marczin József alezredes bejelentette, a Magyar (Folytatás a 2. oldalon) - Sárközi Elemér alezredes bocsátotta esküre az ifjú katonákat — Eskühöz! (Süli Andor felv.) Szabó István vezetésével tsz-küldöttség utazott a Szovjetunióba Hétfő délután Szabó Istvánnak, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével termelőszövetkezeti küldöttség utazott a Szovjet­unióba. A hattagú delegáció két hetet tölt a Szovjet­unióban. Elutazása előtt Szabó István elmondotta a Napló munkatársának: — Utazásunk elsőrendű célja a szovjet termelő­­szövetkezetek munkájának, termelésének, eredmé­nyeinek tanulmányozása. Ennek érdekében felke­resünk kijevi, krasznodari, kubányi mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy megismerkedjünk gazdálkodá­sukkal. A kéthetes tartózkodásunk alatt kolhoz­vezetőkkel találkozunk, s megtekintünk kutatóinté­zeteket is. ________________

Next