Hajdú-Bihari Napló, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KXV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1968. DECEMBER 1., VASÁRNAP Világ proletárjai egyesüljetek! Kiaknázatlan kincsesbánya Gyakran hangsúlyozzuk, hogy a reformtól nem várhatunk mindjárt az első évben, 1968-ban kiugróan lát­ványos teljesítményt. Ebből azon­­nem következik az, hogy a front­­áttöréshez, a fejlesztés meggyorsí­tásához nincs elég műszaki kapaci­tás, szellemi erő. A téma egyik fő folyama a nem­zetközi munkamegosztásba torkollik. Elvben ma már mindenki belátja, hogy kis országunkban, ha gyorsab­ban akarunk haladni, a jövőben nem gyárthatunk annyiféle terméket, mint jelenleg, koncentrálni kell az ország és a vállalatok fejlesztő erőit. (Még akkor is, ha a piaci mecha­nizmus sok vállalatot ma még a pro­fil bővítésére bátorít.) Bátrabban vásárolhatnánk külföldi szellemi ér­tékeket, licenceket (bevált konstruk­ciókat, technológiákat). Szélesebb körben megoszthatnánk, összehan­golhatnánk a kutató- és fejlesztőmun­kát a baráti országok vállalataival, intézményeivel. Ezúttal azonban csu­pán a vállalatoknál kiaknázatlan szellemi kincsesbányáról, az ésszerűt­lenül foglalkoztatott műszaki erők­ről szólunk. A mérnököknek világviszonylat­ban szokatlanul nagy százalékará­nya foglalkozik nálunk termelés­irányítással, üzemvezetéssel. A gyár­tási folyamat megszervezése és az el­avult szervezet szüntelen hozzáiga­zítása a változó követelményekhez - ez valóban tudományos igényű mérnöki közgazdasági munka. De miért kell üzem- és művezetői posztokra, diszpécser beosztásba dip­lomás szakembert állítani? Rosszul szervezték meg a munkát, a gyártá­si folyamatot ott, ahol az irányítás­hoz, a rutinfeladatok végzéséhez is mérnök szükséges. A fejlesztő, elemző területeken foglalkoztatott mérnököket, köz­gazdászokat sem foglalkoztatják legtöbbször olyan munkakörben, ahol alkotóerejük teljes értékben kibon­takozna. Sok manuális feladatot, rutinmunkát kénytelenek ma még a mérnökök, a közgazdászok maguk el­végezni, mivel viszonylag kevés technikus, laboráns, adminisztrátor segíti őket. Bár az utóbbi években különböző bér- és létszámengedmé­­nyekkel igyekeztek e segéderők számarányának növelésére bíztatni a vállalatokat, az eredmény nem ki­elégítő. Talán valamelyes túlzással azt mondhatnánk: mindenki egy fokkal alacsonyabb szinten dolgozik, mint amire képes lenne. A technikus szak­­munkás-, műszaki rajzoló- vagy la­­boránsfeladatokat végez, a mérnök viszont technikusi, laboránsi, admi­nisztrátori tennivalókat is kényte­len maga ellátni. De azt is állíthat­juk, hogy a mérnök gyakran olyan részletszerkesztő, beosztott tervező vagy technológus munkakörét tölti be, amelyet mérnöki irányítással technikus jól betölthetne. A sok éves szemlélettel és gyakor­lattal ideje végre szakítani. Az al­kalmazotti létszám növekedése nem feltétlenül hibás és káros jelenség. Különösen nem szabad a kisebb ké­pesítésű segéderők növekvő arányá­tól idegenkedni. Úgy is fogalmazhat­nánk: minden valóban alkotóképes mérnökre, közgazdászra annyi be­osztott rajzoló, adminisztrátor, tech­nikus stb. jusson, amennyit a konk­rét feladat igényel, illetve amennyit a diplomás szakember átfogni, irá­nyítani, feladattal ellátni képes. Bátrabban lehet és kell tehát techni­kusokkal „felváltani” a mérnököket a szerkesztő, a technológus, a terme­lésirányító, üzemvezető beosztások­ban. A magasabb rendű munka - a képességek fejlesztése, a szükséges gyakorlat után­­ végül is alkotójának is több örömet, nagyobb kielégülést okoz. De nemcsak a teljesebb ember, az alkotóképességek kibontakoztatá­sa igényli a mérnök, a közgazdász „felszabadítását” a rutin, a földhöz­ragadt részletek alól, hanem a vál­lalat érdeke is. HÉTFŐN Szocialistabrigád-vezetők városi tanácskozása Amint a Naplóban rendszeresen tájékoztattuk olvasóinkat, Debrecen vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek szocialistabrigád-vezetői meg­tartották előkészítő tanácskozásaikat, s megválasztották a városi tanács­kozás küldötteit is. A küldöttek részére az MSZMP Debreceni Városi Bizottsága és a Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Tanácsa tart tanácskozást hétfőn, december 2-án a Debreceni Járműjavító kultúrtermében. A részt vevők a brigádmozgalom jelenlegi helyzetét és időszerű feladatait vitatják meg. Húszesztendős a Debreceni Asztalos Ktsz Húszesztendős fennállását ün­nepelte a Debreceni Asztalos és Kárpitos Ktsz tagsága. Pénteken, a jubileum alkalmából bemutat­ták korszerű gépeiket és mo­dern, a mai igényeknek megfe­lelő bútorkészítési eljárásaikat. A tőke nélkül alakult szövetke­zet az idén várhatóan 18 millió forint értéket termel. Többek között 1500 darab Duna szek­rényt, saját tervezésű, Debrecen típusú dolgozószoba-garnitúrát, érdekes megoldású, tetszetős, műbőr huzatú fotelt, heveréket készítenek. A bemutatóról elége­detten nyilatkoztak a vendégek. Karsai István, a szövetkezet­­ elnöke részletesen számot adott a ktsz fejlődéséről az ünnepi köz­gyűlésen. Az ellenőrző bizottság elnöke, Németh Béla, az alapító tagok egyike. Hűségét, szorgal­mát, szaktudását is elismerték a szövetkezeti ipari kiváló dolgozó­ja kitüntetéssel. A szövetkezet húszéves fennál­lását ünnepelte, a ktsz KISZ- szervezeté pedig éppen most tíz­éves. Németh János KISZ-titkár­­tól megtudtuk, húsz tag dolgo­zik tevékenyen a ktsz jövőjéért. A ktsz húszéves. Tagságának átlagéletkora pedig 26 év. Az el­nöki iroda falán ott a szövetke­zetek országos szervének díszokle­vele, elismerése. Ahogy a szövet­kezetiek mondják, szépen odail­lik majd mellé az ötveneszten­­dős jubileumot köszöntő oklevél is. ÁVH Géppel végzik a lakkozást. Ez többszörösére növelte a ter­melékenységet (Sárkány felv.) A kereskedelem eleget tett feladatának A KP­VDSZ megyei bizottságának aktívaülése November 29-én aktívaülést tar­tott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak­­szervezetének megyei bizottsága Debrecenben, a KPVDSZ kultúr­­otthonában. Megjelent és felszólalt az ülésen Kiss Tibor, a KPVDSZ központi vezetőségének tagja, va­lamint Lőrinczi János, az MSZT elnökségének tagja. A beszámolót Karsai Sándor, a KPVDSZ megyei bizottságának szervező titkára tar­totta, többek között értékelve Haj­dú-Bihar állami kis- és nagykeres­kedelmi vállalatainak, a vendéglá­tóiparnak és a fogyasztási, értéke­sítő szövetkezeteknek az 1968. há­rom negyedévében elért eredmé­nyeit. A beszámoló megállapította: a megye kereskedelme eleget tett a reform irányelveiben meghatáro­zott feladatainak, javult az ellátás. A kereskedelem hozzájárult a piac helyzetének stabilizálásához. A vállalatok gazdasági eredményei — a háromnegyed évi mérleg szerint — jobb a vártnál, a tervezettnél. Az eddigi tapasztalatok alapján ál­talában kielégítő eredményt ho­zott a nagyobb vállalati önállóság, a fokozott gazdasági ösztönzés, az áruforgalmazás többcsatornás rendszere, a rugalmas árrendszer és még sok más, formabeli tényező. Több olyan új vonással találkoz­tunk, mely a vásárlók jobb ellátá­sát, az ún. hiánycikkek csökken­tését szolgálja. Kedvezően hatott a reform a bolthálózat fejlesztésére. A nagylé­­tai és a kábai fogyasztási szövet­kezetnél most adnak át új ruházati áruházat, a következő években a tervek szerint — Debrecenen kívül — Komádiban, Nádudvaron és Hajdúböszörményben épülnek új áruházak. A hálózatfejlesztés hi­bái között említette a beszámoló, hogy miközben újabb és újabb korszerű boltok nyílnak, a régiek­ben nem törekednek megfelelően a munkakörülmények javítására, a nehéz fizikai munkát megkönnyítő eszközök beszerzésére. Ez utóbbi is hozzájárult, hogy nőtt a balesetek száma. Ez abból is adódott, hogy a szakszervezeti bizottságok munka­­védelmi tevékenysége a múlt év­hez viszonyítva visszaesett. A továbbiakban Karsai Sándor foglalkozott beszámolójában a túl­órázás, a túlterhelés problémáival a kereskedelemben, s a 44 órás munkahétről is említést tett. A munkaverseny eredményei után a kollektív szerződés előkészítésének feladatait ismertette, majd a szak­­szervezeti munka új tennivalóiról beszélt, különös tekintettel a vá­lasztásokra. A beszámolót élénk vita követte. A hozzászólásokra Karsai Sándor válaszolt. Ezután Kiss Tibor, a KPVDSZ elnökségének ezüstpla­kettjét nyújtotta át az eredménye­sen dolgozó szakszervezeti aktivis­táknak: Dobi Gábornak, Faragó Józsefnek, Házi Károlynak, Korpo­­r­ai Zsigmondnak, Soós Mihálynak, Németh Imrénének, Szálkai Gá­bornak és Titkó Istvánnak. November 30-tól általános támadás minden fronton A DNFF napiparancsa Az AFP francia hírügynökség a DNFF rádiójára hivatkozva jelenti, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front pénteken este napiparancsban általános támadást rendelt el november 30-tól kezdő­dően. A napiparancs szerint a sza­badságharcosok „mindenütt” álta­lános támadást hajtanak végre, amelyet a parancsnokok együttes ülésén határoztak el. Saigoni tájékoztatások szerint a szabadságharcosok több helyen is nagyméretű csapatösszevonásokat hajtottak végre. A saigoni rezsim katonai parancsnoksága — folytat­ja az AFP — kijelentette, hogy Saigon felkészült a negyedik álta­lános nagy offenzívára. A saigoni rendőrség véleménye szerint az utóbbi napokban több mint ezer szabadságharcos szivárgott be a fő­városba. A VDK külügyminisztériumának szóvivője szombaton reggel közle­ményt adott ki, amely elítéli és le­leplezi az amerikaiak legutóbbi lé­gitámadását az észak-vietnami Quang Binh vidéke ellen, továbbá az amerikai haditengerészet terror­akcióit, amelyeket a demilitarizált övezet déli részében hajtott végre.­­Mint a REUTER jelenti, valószí­nű, hogy Ha Van Lau ezredes a Pá­rizsban tárgyaló VDK-küldöttség helyettes vezetője és Cyrus Vance, az amerikai küldöttség helyettes ve­zetője vasárnap este Párizsban ta­nácskozik a kibővített tárgyalások egyes kérdéseiről. Harriman, a kül­döttség vezetője vasárnap Washing­tonba repül és a következő napo­kon Johnsonnal, és minden valószí­nűség szerint Nixonnal is megbe­szélést folytat a párizsi tárgyalá­sokról. Harriman a jövő hét végén jön vissza Párizsba. Kisebb jelentőségű harci cselek­ményekre került sor az elmúlt éj­jel és szombaton a hajnali órákban. A jelentések szerint a szabadság­­harcosok Tay Ninh­o környékét lőt­ték és ezenkívül megtámadtak a Deltában egy katonai tábort Sai­gontól 160 kilométerre, délnyugatra. Aknavetőkkel támadták a szabad­ságharcosok az egyik amerikai ka­tonai parancsnokságot, Da Nangtól három kilométerre északra. A B-52-es nehézbombázók két ízben bombázták a Quang Ngaitól 36 kilométerre délre fekvő terüle­tet és másik két támadást intéztek Saigon közelében Bien Hoa ellen. A fenti négy támadásból hármat szombaton hajnalban hajtottak vég­re. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pénteken este közölte, hogy az amerikai kormány nem ka­pott javaslatot a vietnami karácso­nyi tűzszünetre vonatkozóan. Két­kedését fejezte ki az irányban, hogy ez évben tűzszünetre kerül sor. (MTI) MOSZKVA LEGNAGYOBB ÁRUHÁZA budapesti, szegedi és debreceni ruhabemutatóra készül Moszkva. A szovjet—magyar di­vat-együttműködés jegyében első íz­ben fogják megrendezni a moszk­vai GUM-áruház ruhab­emutatóját Budapesten, Szegeden és Debrecen­ben. A Május 1., a Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár, vala­mint a GUM-áruház között létre­jött megállapodás értelmében ke­rül sor kölcsönös alapon a divat­­bemutatókkal egybekötött szakmai, divattervezői tapasztalatcserére. A GUM-áruház 10 tagú küldött­sége december 4-én utazik a ma­gyar fővárosba. Elutazását megelő­zően, pénteken a szakembereknek bemutatta több száz darabból álló kollekcióját. A modern vonalú női kosztümök, gazdagon prémezett es­télyi ruhák és téli kosztümök, nerc- és karakülbundák, valamint férfiöltönyök változatos színekben és fazonokban kerülnek bemuta­tásra a magyar közönség előtt. A delegáció tagjai között tizen­egy manöken, valamint a GUM- áruház négy divattervezője foglal helyet. A Május 1., a Vörös Október és a Debreceni Ruhagyár szovjetunió­beli divatbemutatójára a jövő év­ben kerül sor. DECEMBER 10 Megemlékezések az emberi jogok napjáról A Magyar ENSZ-társaság elnök­sége és Intéző Bizottsága ülést tar­tott szombaton a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Komját Irénnek, a társaság főtitká­rának előterjesztése alapján meg­tárgyalta és jóváhagyólag tudomá­sul vette az 1968. évi munkáról szó­ló beszámolót. A Magyar ENSZ-társaság idei tevékenységében központi helyet foglalt el, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezetének közgyűlése húsz évvel ezelőtt fogadta el az em­beri jogok egyetemes nyilatkozatát, s 1968-at — az ENSZ javaslatára — az emberi jogok évének nyilvání­tották. A beszámoló hangsúlyozta, hogy az emberi jogok évének céljai a társadalmi és tömegszervezetek munkájában, akcióiban is kifeje­zésre jutottak. Az imperialista ha­talmak egyetlen provokációja, egyetlen olyan cselekménye sem maradt visszhang nélkül hazánk­ban, amely az emberi jogokat sér­tette. Az ülésen bejelentették, hogy de­cember 10-én, a Magyar ENSZ- társaság és a Magyar Jogász Szö­vetség közös rendezésében emlékez­nek meg az emberi jogok napjá­ról. A Magyar Rádió közvetíti az évfordulót köszöntő ENSZ-hangver­­senyt, a Magyar Posta pedig emlék­­bélyegzőt használ ezen a napon. Az ülésen megvitatták és elfogad­ták a Magyar ENSZ-társaság jövő évi munkaprogramjának tervezetét, majd a Magyar ENSZ-társaság In­téző Bizottságába öt új tagot koop­táltak. (MTI)

Next