Hajdú-Bihari Napló, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-01 / 26. szám

HAJDÚ-BIHARI XXVI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. FEBRUÁR 1., SZOMBAT a mezőgazdasági szakirodalom hónapja Február a mezőgazdasági szakiro­dalom, szakkönyvek és szaklapok hónapja. A nagy tekintélyű tagokból álló országos bizottság, melyet a rendezvénysorozat előkészítésére és szervezésére létre hívtak, elvégezte már munkája dandárját. Hazánk leg­több helységében már tudják, mikor lesz náluk író-olvasó találkozó, mi­kor szakelőadás, hol és milyen szak­­irodalmi ankétra kerül majd sor. A mezőgazdasági üzemek vezetői alig­hanem már mindenütt számot vetet­tek azzal, hogy üzemük anyagi lehe­tőségei milyen mértékben adnak mó­dot a tsz vagy állami gazdaság üze­mi könyvtárának gyarapítására. A szervező bizottság 1969-ben ez utób­bit tekinti a mezőgazdaság könyvhó­­nap legfőbb feladatának. Van azonban egy mélyebb, mégis gyakorlati célja az egész akciónak: a mezőgazdasági szakkönyvek, szak­lapok tanítanak, mégpedig a nem­zetközi tekintélyű magyar mezőgaz­daságtudomány tudós képviselőinek gazdag tapasztalataival és oktató szenvedélyével. Tanításaik többnyire beleszólnak már annak a gazdasági évnek az ala­kulásába is, amikor napvilágot lát­tak. Voltak századok, amikor nem lépett előre akkorát hazánkban a gazdálkodás elmélete és gyakorlata, mint az elmúlt húsz évben. Egyebek közt a kemizálás és az új búzafajták elterjedése szinte forradalmi válto­zást hoztak a magyar mezőgazdasági termelésben. És ez a változás sem ilyen gyors, sem ilyen eredményes nem lehetett volna a szakirodalom ismertető, magyarázó tevékenysége nélkül. Aligha túloz, aki azt tartja: a mezőgazdasági­­ szakirodalom nyo­mán szemünk láttára lesz több a vi­rágzó fa, az egészségesebb jószágál­lomány, könnyebb, jobb lesz a me­zőgazdaságban dolgozók élete. Ez a rendkívül fontos szerep nem takarhatja el még ilyen ünnepi alkal­makkor sem a mezőgazdasági kiad­ványok megjelentetésével és terjesz­tésével kapcsolatos problémákat. Ha valamikor, hát most szóba kerülhet, vajon a valóságos igényekre épül­­nek-e tematikailag és példányszám­ tekintetében a kiadói döntések. Ha valamikor, hát most alkalom nyílik annak megtárgyalására is, vajon a mezőgazdasági szakkönyv oda jut -, ahol a legnagyobb szükség van rá. Hiszen így válhatik csak azzá a magyar mezőgazdasági szakkönyv és szaksajtó, amivé lennie kell: a me­zőgazdaság valamennyi dolgozójának jó barátjává, okos mesterévé, nélkü­lözhetetlen munkaeszközévé. Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság pénteken megvitatta és el­fogadta az üzemegészségügyi ellá­tás vizsgálatának programját. A fő­városban és kilenc megyében, ipari vállalatoknál, a bányászatban és mezőgazdasági nagyüzemekben el­lenőrzik — a szakszervezetekkel együttműködve —, az üzemegész­ségügy helyzetét, a munkafeltételek egészségügyi vonatkozásait. A KNEB napirendjén szerepelt még az általános és felsőfokú ok­tatás céljait szolgáló anyagi eszkö­zök célszerű és gazdaságos fel­­használásának vizsgálatáról készült jelentés. Megtárgyalták az OTP személyi hitelnyújtás rendszeréről és az előírt feltételek betartásának ellenőrzéséről készült jelentést. A KNEB több javaslatot tett a köl­­csönnyújtás továbbfejlesztésére. (MTI) ——————________________________________ Aláírták az 1969-1970. évi magyar-lengyel kulturális munkatervet Pénteken a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének székházában alá­írták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kulturá­lis egyezményének 1969—70-re szó­ló munkatervét. A hivatalos okmá­nyokat magyar részről Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke, lengyel rész­ről dr. Tadeusz Kuzminski, a len­gyel külügyminisztérium kulturális főigazgató-helyettese írta alá. Az ünnepélyes aktuson ott volt Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete is. A munkaterv értelmében többek között mindkét országban meg­­ünneplik a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 50, a Lengyel Népköztársaság megalakulásának 25., valamint a Magyar Népköztár­saság felszabadulásának 25. évfor­dulóját. Szélesítik a két ország tu­dományos akadémiájának együtt­működését. Az akadémiák öszesen 130 hetes időtartamra küldenek, illetve hívnak meg tudományos dolgozókat a másik országba. Sze­repel a munkatervben egyetemis­ták nyári termelési gyakorlatainak külcsönös megszervezése. A Ma­gyarországon, illetve Lengyelor­szágban megrendezésre kerülő tu­dományos rendezvényeken mind­két fél részéről mód nyílik a rend­szeres részvételre. Különösen gazdag a kultúra és a művészet munkatervi programja. Az idén hazánkba látogat a krak­kói filharmónia ének- és zenekara. Jövőre nagy létszámú magyar együttes szerepel Lengyelország­ban. Közös kiállítást rendeznek „A magyar—lengyel történelmi—kul­turális kapcsolatok ezer éve” cím­mel. Bővül az együttműködés a két ország rádiói és televíziói, a sajtó, az ismeretterjesztő társula­tok, az építőművész-szövetségek, a sportszervek között is. (MTI) HEGESZTÉS ROMÁN DÉNES FOTÓJA To­vábbi lehetőségek a szocialista országok együttműködésére A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott, amelyben a szakosítás továbbfej­lesztését ajánlja a tagországoknak. Ezzel kapcsolatban György Gyula, a kohó- és gépipari miniszter he­lyettese tájékoztatást adott az MTI-nek. Az ülésen a gépipari állandó bi­zottság beszámolt munkájáról, tag­lalva az eredményeket, de az ülés elé tárt több negatív jelenséget is. A tagországok gépipara 1967-ben 2,1-szer annyit gyártott, mint 1960- ban. Tíz év alatt 56-féle termék­­csoport szakosításával foglalkozott az állandó bizottság. Az együtt­működés egyik eredménye, hogy országaink a KGST-államokból biztosítják gépi berendezéseiknek mintegy 70 százalékát. Az ajánlá­soknak egy része azonban nem realizálódott. Sok a párhuzamos munka, ezenkívül számos olyan korszerű berendezést, gépsort nél­külözünk, illetve kénytelenek va­gyunk Nyugatról vásárolni, amely­nek gyártását a KGST bármelyik országa — esetleg több ország kö­zösen — meg tudná oldani. A vég­rehajtó bizottság különösen fontos­nak tartja olyan komplett beren­dezések gyártását, amelyekkel a KGST-országok ma, még nem ren­delkeznek. E munkában is érdekelt hazánk, mert egyrészt a korszerű technológiai vonalak üzembe he­­llyen komplett berendezések gyár­van. Másrészt a mi iparunk is al­kalmas arra, hogy részt vegyen ilyen komplett berendezések gyár­tásában. A Kohó- és Gépipari Minisztéri­um egyébként már a múlt év kö­zepén megkezdte a külföldi társ­minisztériumokkal a tervkonzultá­ciót­. A Szovjetunióban például az autó-, a traktor-, az építőgépipari, a vaskohászati és több más minisz­tériummal tárgyalt az 1971—75 kö­zötti elképzelésekről, de a többi KGST-ország társminisztériumai­val is fontos­­ tárgyalásokat folyta­tott. E tárgyalások eredményeit és tapasztalatait jelenleg tárcaszinten összegezzük, de nagy segítséget je­lentenek majd ezek a tervező szer­veknek is. (MTI) Módosították a földvédelmi törvényt Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa pénteken ülést tartott. Megtár­gyalta és módosította a mezőgazda­­sági rendeltetésű földek védelmé­ről szóló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit, továbbá: felhatalmazta a Minisztertaná­csot a legelő- és apaállat-gazdálko­dás rendjének szabályozására; a Komárom megyei 9. számú or­szággyűlési választókerületben el­halálozás miatt megüresedett kép­viselő­hely betöltésére május 18-ra új választást tűzött ki; a belügyminiszter jelentése alap­ján megtárgyalta az elmúlt évben a honosítással, visszahonosítással és a magyar állampolgársági kötelék­ből való elbocsátással kapcsolatban végzett munkát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudo­másul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Napirenden a Nemzeti Panteon ügye A Hazafias Népfront fővárosi te­vékenységében is fellendülést ho­zott az óesztendő — állapította meg a Hazafias Népfront megújított bu­dapesti bizottságának számvetése. Budapesti, sőt országos ügy a Nemzeti Panteon megteremtése, amellyel a népfront fővárosi kül­döttértekezletén és IV. kongresszu­sán is foglalkoztak. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjában pénteken ünnepélyesen aláírták a Nemzeti Panteon megteremtését szolgáló társadalmi munkáról szóló szocia­lista szerződéseket. Az okmányokat Bodonyi Pálné, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkára, dr. Halász Ottó, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára, az építőmérnöki kar dékánja, dr. Nagy Imre, a Budapes­ti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, az építőmérnöki kar párt­­szervezetének titkára, dr. Tóth Gá­bor egyetemi tanár, az Eötvös Jó­zsef Kollégium igazgatója és Kállai Gyula, a KISZ budapesti bizottsá­gának osztályvezetője látta el kéz­jegyével. A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karának hallgatói a Nemzeti Panteonra vonatkozó terv­­pályázat kiírásához szükséges geo­déziai felmérés elvégzésére vállal­tak kötelezettséget. A feladat meg­oldásához már a múlt évben hozzá­kezdtek. Az Eötvös­­ József Kollégi­um lakói jegyzéket állítanak össze nemzeti múltunk nagyjairól, mind­azokról a politikusokról, írókról, tu­dósokról, művészekről, akik helyet érdemelnek a Nemzeti Panteon­ban. Ezzel egyidejűleg összefoglal­ják, megírják életrajzukat is, hogy megbízható alapot nyújtsanak a ké­sőbbi döntéshez. Az egyetemisták akciójával párhuzamosan neves művészek, művészettörténészek bí­rálják el a Kerepesi temetőben fel­állított szobrok és síremlékek mű­vészi értékét. Az ünnepi aktus alkalmával be­jelentették, hogy a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága a fővá­rosi tanáccsal együtt memorandum­ban fordult a kormányhoz, és anyagi segítséget kért a nagyszabású fel­adat megoldásához. (MTI) Dr. Házi Vencel Kairóban Dr. Házi Vencel külügyminiszter­helyettes pénteken délben az EAK külügyminisztériumának vendége­ként Kairóba érkezett. A repülőté­ren Szam­jh Anvar külügyi államtit­kár és az egyiptomi külügyminisz­térium több vezető munkatársa, magyar részről Szarka Károly nagykövet fogadta. A magyar kül­ügyminiszter-helyettes háromnapos látogatása során megbeszéléseket folytat az EAK külügyminisztériu­mának illetékes vezetőivel. Dr. Há­zi Vencel Kairóból Damaszkuszba utazik. (MTI) Záróü­nnepély az öthónapos pártiskolán Pénteken délelőtt a megyei párt­oktatási igazgatóságon az öthóna­­napos pártiskola záróünnepélyét tartották meg. A pártiskolán öt hó­napon keresztül — zömében ipari, kisebb részben közlekedési, keres­kedelmi, hivatali és intézményi alapszervezetek titkárai és vezető­ségi tagjai — százan tanulmányoz­ták a legfontosabb gazdasági, poli­tikai, ideológiai és kulturális kér­déseket, valamint a pártmunka módszereit. A hallgatók többsége debreceni volt, de valamennyi já­rásból, városból vettek részt a pártiskolán. A záróünnepségen megjelent Si­­kula György, a megyei pártbizott­ság titkára és Nagy Tiborné, a Debreceni Városi Pártbizottság tit­kára. Újhelyi Károlynak, az oktatási igazgatóság igazgatójának megnyi­tója után Sikula György mondott beszédet. Beszédében felhívta a párttitkárok és vezetőségi tagok fi­gyelmét a hazatértük után rájuk váró legfontosabb aktuális felada­tokra. Majd Újhelyi Károly kívánt búcsúzóul eredményes munkát a pártiskola végzett hallgatóinak. Magyar—jugoszláv szakszervezeti találkozó A SZOT titkársága és a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség titkársá­gának küldöttsége január 29—30-án Szegeden találkozott és megbeszé­léseket folytatott. Az őszinte, nyílt eszmecsere során a két küldött­ség dr. Becki Sándor és Marian Ro­­zics titkárok vezetésével kölcsönö­sen tájékoztatta egymást országaik szakszervezeti mozgalmának idő­szerű problémáiról és feladatairól.

Next