Hajdú-Bihari Napló, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-16 / 63. szám
| ^ % »1 . ■ XXVI. ÉVFOLYAM 63. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT « 1969. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP Téli pihenő után Tavasz indulásakor mindig a legkorábban kelő emberek a homokiak. Hamarabb szikkad a talaj, melegszik fel, és így hamarabb is lehet kezdeni a gyümölcsfák ápolását, a szőlők nyitását, a korai növények - borsó, mák - vetését. Mikepércs határában már az elmúlt napokban megkezdődött az igazi tavaszi ténykedés. Szántották az őszről elmaradt földeket, húzatták a borsóval megtöltött vetőgépeket, hogy a jó meleg beköszöntével mielőbb megjelenjenek a piacon a friss áruval. Az egész megyében - szövetkezetekben és állami gazdaságokban - egyre mozgalmasabb most már a határ. Ahol kertészetek vannak, a melegágyak körül serénykednek az emberek, a traktorosok még egyszer átnézik gépeiket, felszerelésüket, és lassan befejeződnek azok a tanfolyamok, iskolák is, amelyeket a téli hónapokban éppen azért szerveztek, hogy minél több ember ismerkedjen meg a legkorszerűbb mezőgazdasági eljárásokkal. Véget ért tehát a hosszúra sikerült téli pihenés. Az elmúlt esztendő nem valami jól indult a mezőgazdaságban. A szárazság, az aszály sok gondot okozott. És veszteségeket is. Az év azonban végül nagyon jól zárult. Szinte nem volt olyan szövetkezet a megyében, ahol az előző esztendők legjobb eredményeit túl ne szárnyalták volna. Több lett a termés, többet takarítottak be búzából, kukoricából, cukorrépából, mint amennyit vártak vagy reméltek. Magasabbak voltak az állattenyésztésben a hozamok, és mindez azt is eredményezte: annyi árut értékesítettek, adtak el a tsz-ek, mint soha azelőtt. Hogyan indul ez a tavasz? Az önállóbb, vállalatszerű gazdálkodásban már bizonyos tapasztalat van a közös gazdaságok mögött. Ez az év azonban - és ezt nagyon jól tudják a szövetkezet vezetői - mégsem lesz könnyebb, mint az előzőek voltak. Az eredményekért, különösen a jó termelésért mindig nagyon meg kellett küzdeni, dolgozni. A jó elképzelés pedig egymagában még csak fél siker. Akkor lesz belőle haszon, ha végre is hajtják. Van mit csinálni. Az ősztől - az előző esztendőkhöz viszonyítva - valamivel több föld maradt szántatlanul. Igaz, ez nem nagy gond. Akár pár nap alatt is végezni lehet ezzel a munkával. De egyik munkát most már követi a másik. A kora tavaszi, tavaszi magvak még a földbe sem kerülnek, amikor már kezdődik a növényápolás, jön a sarabolás, a kapálás, kaszálás. Jó volt a felkészülés, jó a mostani tavaszindulás. S érthető az a bizalom is, amellyel a parasztemberek ez év elé néznek. Viszonylag jól, nagyobb károsodás nélkül teleltek át az őszi vetések. Ez már jó terméseredményekkel biztat. De más oka is van a bizakodásnak. Műtrágyából soha ennyit fel nem használtak még, mint éppen ebben az évben felhasználhatnak. Igaz, hogy most sem teljes az igény kielégítése, de mégis több, lényegesen több műtrágya áll rendelkezésre. Aztán itt vannak az új eljárások, a magasabb terméseredményt nyújtó fajták. Az egyszeri keresztezésű kukorica például az elmúlt évben kezdte meg térhódítását a megye szövetkezetei-iben. Drága a vetőmag, az igaz. De az több termés, amit biztosít, mégiscsak megéri a befektetést. Megéri, hogy 30-40 mázsa átlagterméseket takarítsanak be holdanként. És ebből a bőven termő fajtából is már több tízezer hold vetés lesz ez évben. A szövetkezeti emberek a tavalyinál is többet szeretnének termelni, nagyobb bevételt elérni és még megalapozottabbá, biztonságosabbá tenni a gazdálkodást. Az időjáráson is múlik ez? Kétségtelenül. A szorgalommal azonban sok mindent pótolni lehet. A tavasz indulásakor, a határban eltöltött első napok szorgoskodásából joggal lehet arra következtetni: az akarattal egyik szövetkezetben sem lesz baj. " Tudományos ülésszak a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából A Magyar Történelmi Társulat, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Politikai Főiskolája és Társadalomtudományi Intézete az MTA Történettudományi Intézete, a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, az Eötvös Loránd" Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának új- és legújabbkori magyar történeti tanszéke a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére március 17. és 19. között tudományos ülésszakot rendez a Magyar Tudományos Akadémián. Magyar szakembereken kívül mintegy hetven külföldi történész kutató, köztük számos nemzetközi tekintélyű tudós jelezte részvételét. Az ülésszakot hétfőn délelőtt 9 órakor dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a kormány elnökhelyettese nyitja meg. Az első plenáris ülés elnökének, dr. Pach Zsigmond Pál akadémiai levelező tagnak bevezető szavai után a konferencia két fő referátuma hangzik el. Hajdú Tibor kandidátus, a Párttörténeti Intézet főmunkatársa az októberi polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság története kutatásának új eredményeiről számol be, Liptai Ervin ezredes kandidátus, a Hadtörténelmi Intézet parancsnoka pedig a Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi politikai és katonai helyzetének főbb elvi-történeti kérdéseiről tart bevezető előadást. A háromnapos tanácskozás végén, szerdán délután a záróülésen a vitavezetők beszámolnak a szekcióülések munkájáról, majd Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója mint az ülés elnöke összegezi a megbeszélések eredményét. (MTI) Befejeződött a 6. szinkronszemle Három napig tartott a filmszinkronalkotók vetélkedője Debrecenben, a 6. szinkronfilmszemlén. Szombaton összeült a zsűri, hogy döntést hozzon és odaítélje a díjakat. Az eredmény ünnepélyes kihirdetésére este 6 órai kezdettel az Apolló moziban került sor. A megjelenteket Ördög László, a Debreceni Városi Tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte, majd dr. Nemeskürty István, a zsűri elnöke kihirdette az eredményt. Az ünnepélyes eredményhirdetés elnökségében a zsűri tagjai között helyet foglalt Kiss Imre, a Hajdú-Bihar megyei Tanács vb-elnökhelyettese. A Hajdú-Bihar megyei és a Debrecen Városi Tanács fő díját a zsűri egyhangúlag a Nem félünk a farkastól című amerikai film szinkronalkotóinak ítélte oda. A díjat Csákány Márta szinkronrendező vette át. A legjobb MOKÉP-film díját megosztva a Kortársaink című szovjet és a Reggel című jugoszláv film szinkronalkotói kapták. A díjat dr. Márkus Éva szinkronrendező vette át. A legjobb tévéfilm díját ugyancsak megosztva a Phaedra című nyugatnémet, és az Én, én, én . . . és a többiek című olasz tévéfilmek szinkronjáért ítélte oda a zsűri. A feladatok különbözőségét figyelembe véve a díj megosztása nem egyenlő a Phaedra javára. A díjat Karsai Lucia dramaturg vette át. A zsűri különdíjat is alapított és ezzel a Béni és Frédi, avagy a két kőkorszaki szaki című tévéfilm szinkronját jutalmazta. A díjat Gerhardt Pál szinkronrendező vette át. A legjobb színészi teljesítmény díját Ruttkai Évának a Nem félünk a farkastól cím filmben nyújtott szinkronalakításáért, és Szabó Gyulának az Othello címszerepéért és más szerepekért ítélte oda a zsűri. Ördög László a Pannónia Filmstúdió képviselőjének a szinkronszemle szervezésében kifejtett tevékenységükért és segítségükért nyújtott át ajándékot, majd a 6. szinkronszemlét befejezettnek nyilvánította, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a szinkronszemle lebonyolításában tevékenykedtek. Ezzel a szinkronszemle befejeződött. A szemle értékelésére ma kerül sor a szinkronalkotók, a zsűri tagjainak és a rendevervek képviselőinek részvételével. Csákány Márta és az őt köszöntő úttörő kislány Koszorúzások március 15 alkalmából Debrecenben A forradalmi ifjúsági napok keretében, március 15, az 1848-as polgári forradalom évfordulója tiszteletére Debrcenben több helyen koszorúzási ünnepségeket rendeztek szombaton délelőtt. A Kossuth-szobornál egybegyűltek előtt a Himnusz elhangzása után dr. Szalóki László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkára mondott emlékbeszédet, majd a megye, illetve Debrecen város tömegszervezeti szerveinek, intézményeinek, iskoláinak képviselői a kegyelet koszorúit helyezték el a szobor talpazatán. A megyei KISZ-bizottságnak és a Hazafias Népfront megyei bizottságának koszorúját Barát Tibor, a megyei KISZ-bizottság titkára és Kozma József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárhelyettese, a KISZ városi bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága koszorúját Száldobágyi Zsigmond, a városi KISZ-bizottság titkára és Kovács Imre, a városi népfrontbizottság titkára helyezte el. Koszorút helyeztek el még a Kossuth Lajos Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem, a 109. számú szakmunkásképző intézet KISZ-fiataljai, az MGM, a BIOGAL Gyógyszergyár, a MEDICOR Művek KISZ-bizottságának, a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat KISZ- szervezetének, valamint a Református Gimnázium diákjainak és a Mester utcai általános iskola úttörőcsapatának képviselői. A Petőfi-szobornál ugyancsak délelőtt tartottak megemlékező ünnepséget. Emlékbeszédet Dankó István, a Tóthfalusi kollégium titkára, a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-végrehajtó bizottságának tagja mondott. A Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum, a Tóthfalusi Kollégium, a Felsőfokú Építőgépészeti Technikum, a tanítóképző, a MÁV Járműjavítói, Vállalat, a műanyaggyár, a hűtőház, az Országos Baromfiipari Vállalat debreceni gyára KISZ-bizottságainak, illetve KISZ- szervezetének képviselői, valamint a Petőfi Általános Iskola úttörőcsapatának képviselői helyeztek el koszorúkat. A Kossuth- és a Petőfiszobornál ifjúgárdisták álltak díszőrséget. Koszorúzások voltak még a Jókai-emléktáblánál, a Csokonai Színházban, a Batthyány utcai Petőfi—Arany emléktáblánál, a nagyállomás épületén levő Petőfiemléktáblánál, a városi tanácson, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a város valamennyi Petőfi- és Kossuth-emléktáblájánál. A Füvészkert utcai általános iskola Béke és Barátság folyosóján új Petőfi-emléktáblát lepleztek le. Az ünnepségen megjelent Kovács Imre, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Barát Tibor, a megyei KISZ-bizottság titkára, valamint Száldobágyi Zsigmond, a városi KISZ-bizottság titkára. A Petőfi-emléktáblánál a Vegyipari Technikum KISZ-szervezetének képviselői helyeztek el koszorút, a folyosón levő Kossuth-emléktáblánál pedig a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-bizottságának képviselői. Vezérigazgatói dicséret • Eddig 712000 forint felajánlás • Tízperces mozgalom MUNKAVERSENY 1969 Nem túlságosan gyakori, hogy egy szocialista brigád külön kap vezérigazgatói dicséretet. Az elmúlt napokban mégis ez történt a debreceni járműjavítóban, amint erről Volosinovszki János tudósít. A megmunkáló osztály 31 brigádja között van a Kandó Kálmán gyártáslakatos, négyszeres szocialista brigád, mely Püspök György vezetésével 1965 óta működik. Tagjainak száma 11. Ők kapták a vezérigazgatói dicséretet az elmúlt évi jó munkáért, azért, mert példamutatóan segítették a társosztályokat az alkatrészek időre való elkészítésével, javításával. Kiemelkedő társadalmi munkát is végeztek: az Orvostudományi Egyetem részére például egy műtőasztalt készítettek el, s kézi szerszámaikat, munkagépeiket is szabad időben javítják, ápolják. A brigádtagok egymás segítésében is példát mutatnak. A dicséretet és a pénzjutalmat a vasutas szocialista brigádok vezetőinek értekezletén kapta a brigád, s az üzemben Szabados Dezső főmérnök adta át a tagoknak, akik ígéretet tettek: ez évben is hasonlóan fáradoznak, tevékenykednek a munkaversenyben. «** A debreceni mezőgazdasági gépgyár szocialista brigádjai híresek arról, hogy már az év elején nagy összegű felajánlásokat tesznek, s év közben ezt az összeget még jócskán növelik. Az 1969-es munkaversenyben is így van: eddig a kollektívák összesen 712 000 forint megtakarítást ajánlottak fel — anyagmegtakarítással, újításokkal, selejtcsökkentéssel, hulladékanyag felhasználásával. Tavaly az éves összeg 657 000 forint volt, amint Borköles Jenő tudósítónk írja. Nem kevés a felajánlott társadalmi munkaórák száma sem: ez évben szabad idejükből 2530 órát áldoznak a brigádtagok társadalmi célokra. A vállalások megtételénél élen járt a Derkovits brigád (250 000 forint), a Mechwart brigád (115 000), a Karikás brigád (100 000) és a Ságvári brigád (100 000 forint). Március 10 óta kéthetes forradalmi műszakot tartanak a gyárban, melyhez minden brigád csatlakozott. A forradalmi műszak kezdeményezője a Karikás Frigyes brigád volt. *** A nők is aktívan részt vesznek a munkaversenyben, s vállalásaik egyáltalán nem maradnak el a férfibrigádok vállalásai mögött. Erről ír Mártha András tudósítónk. Arról számol be, hogy a BIOGAL injekciós üzemének IX. Pártkongresszus brigádja a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére újabb felajánlásokat tett az elmúlt napokban. A közelmúltban tartott értekezleten elhatározták: pótolják az elmaradást az injekciócsomagolásnál, s ennek érdekében „tízperces mozgalmat” indítanak. Ez azt jelenti, hogy sok „kis” 10 perces többletmunkával pótolják azt az időt, ami kiesik egyik-másik társuk hiányzása miatt. Vállalták, hogy úgy tanítják be az újonnan belépőket, hogy a betanulási idő után százszázalékos munkaerővé váljanak. Közreműködnek majd egy új sportpálya építésénél is: erre a célra 28 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. Szép kezdeményezésük az is, hogy a március 21-i megemlékezést vetélkedővel kötik össze — a brigád politikai és műveltségi színvonalának emelése érdekében.