Hajdú-Bihari Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-01 / 75. szám
XXVL ÉVFOLYAM 75. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1949. ÁPRILS 1., KEDD VETÉLKEDŐK Életünkhöz hovatovább mindjobban hozzátartoznak a vetélkedők. S nemcsak a fizikai, hanem a szellemi versengések is. Fiatalok, idősek, nők, férfiak próbálják képességeiket, s az összecsapásokból általában figyelemre méltó eredmények születnek. Hogy csak a legutóbbi példát említsük: a televízió „Feketefehér, igen-nem" játéksorozata igen nagy népszerűségnek örvend, s habár kifejezetten „fővároscentrikus", a milliós nézősereg mégis jól szórakozik rajta. Szórakozást említettünk, s nem véletlenül. A jelenlegi vetélkedőformulának ugyanis lényeges eleme. Lényeges, mert így vonzó, így eredményes, így célravezető. Pedagógiai vonatkozása így a legrejtettebb, s a bekapcsolódók - a közvetlenek s a közvetettek is - szinte természetesen engedik át magukat a játék izgalmának, illetve a szórakozás ősi emberi mozzanatainak. Ne tagadjuk és ne szégyelljük: szeretünk játszani. Szeret játszani a gyerek, szeret játszani a felnőtt s az idős is. Ez az örök szenvedély a vérünkben van, velünk született, szeretjük átadni magunkat varázsának. Hogyan is írta József Atila: „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat." A technika fejlődésével játéklehetőségeink óriási perspektívát kaptak. De - s tegyük hozzá mindjárt - ez a játékszenvedély, ez a játéklehetőség korántsem állhat meg a maga öncélúságánál. Még akkor sem, ha mint előbb írtuk, leglényegesebb eleme a szórakozás. Tovább kell lépnie, többnek kell lennie. Többnek kell lennie tematikájában, illetve abban, ahogyan a játék saját funkcióját keresve tartalmilag is, formailag is megújul, pontosabban újszerűvé válik. Legyünk őszinték: abban a játékban, amelyiknek semmi tétje sincs, nem sok érdekesség van. Pontosabban: nincs izgalma, nincs küzdőcélja. A napokban például rádiós randevú volt Debrecenben. Érdekes volt? Feltétlenül. Izgalmas volt? A résztvevők számára mindenképpen. De -s itt jön a jelenlegi játékformulák korszerűsége? - ezek a városonkénti, területenkénti vetélkedők nagyon természetesen alakítják ki a maguk drukkereit. Azaz a hallgatóság - rádióról lévén szó - nem valami elfogultságból, de az odatartozás lokálpatriotizmusából azonnal játékossá válik, izgul, szorít a versenyzőknek, tehát maga is benne van, benne él a játék izgalmában. Van ennél azonban nagyobb haszon is. Az ismeretek, az a valós anyag, amit a játék mint tartalom ígér. A rádiós randevú kérdései így hangzottak: ki mit tud Szegedről, illetve Debrecenről? S hogy a lényeg teljes legyen, a kérdésekre mindig reciprok módon, azaz fordítottan kellett felelni. Tehát a debrecenieknek szegedi, a szegedieknek debreceni felkészültségből kellett vizsgázniuk, s nemcsak önmaguk, hanem a halgatóság épülésére is. A Tévé és Rádió természetesen országos méretekben valósíthatja meg sajátságos vetélkedőit. Területük azonban bármennyire is széles, lehetőségük - a hallgatóság és nézők számához viszonyítva - mégiscsak kötött. Inspirative viszont mindenképpen alkalmasak arra, hogy követőket toborozzanak, hogy a vetélkedők rangját helyi minőségben is megteremtsék, illetve arra biztatást adjanak. Manapság már az ilyen vetélkedőknek sem vagyunk szűkiben. Úttörők, KISZ-isták, szocialista brigádok rendeznek egy-egy jól sikerült szellemi tornát, s ezen ők is meg az odatartozó közösségek is jól szórakoznak. És nemcsak szórakoznak, hanem tanulnak is. a vetélkedők haszna leginkább ebben tetéződik. Első: a Debreceni Postaigazgatóság Hosszú hónapokon át tartott a verseny, mely végül is a Magyar Rádió hatos stúdiójában ért véget március 30-án, vasárnap. A postások között indult vetélkedő ezzel a címmel: „Ki tud többet az 50. évfordulókról !" A selejtezőkön és elődöntőkön szerencsésen túljutott a Debreceni Postaigazgatóság háromtagú csapata is, és 10 más csapattal együtt vívta a döntőt vasárnap — sok millió rádióhallgató szurkolása közben. A Hajnal Júlia, Papp Béláné és Megyeri Márton alkotta versenyzőgárda mindvégig vezetett az izgalmas küzdelemben — Szepesi György játékvezetése mellett —, és döntő fölénnyel, 42 pont különbséggel első lett. A második helyezést a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság csapata szerezte meg, harmadik pedig a Budapesti Postaigazgatóság csapata volt. A verseny győztesei szép jutalmat kaptak: 9000 forintot és személyenként kéthetes külföldi jutalomüdülést a Postás Szakszervezet elnökségétől. Ezenkívül az Állami Biztosítótól is külföldi üdülést s az igazgatóságuktól jutalomszabadságot a sok-sok fáradozásért a verseny előtt és a sikeres szereplésért a vetélkedőn. Részegesen megindul a termelés a répcelaki szénsavgyárban Vasárnap 18 illetékes szerv, hatóság képviselőinek jelenlétében zajlott le a januári robbanás óta béna répcelaki szénsavgyár első két elkészült objektumának műszaki átadása. A helyreállított ipariszénsav-gyártó üzem hétfőtől gyártja a nem tisztított széndioxidot ipari üzemek részére. Ugyanebből a minőségből egyelőre jég helyett úgynevezett szénsavhavat is gyárthat az üzem, amelyet közvetett hűtésre bármilyen vállalat felhasználhat. Elkészült az importszénsavat szállító vasúti és közúti tartálykocsik lefejtésére szolgáló állomás is. Ez lehetővé teszi, hogy megkezdhessék majd a patrontöltést. Termelésre kész az M 6-os széndioxidgáz-kút távvezetéke is. Hozzákezdtek egy tisztítósor helyreállításához. Ezt július 1-re helyezik üzembe. Ezután már a répcelaki tisztított széndioxiddal tölthetik a patronokat. A második félévben a szárazjég kivételével szénsavból és patronból teljes lesz az ellátás. A helyreállítással párhuzamosan gyorsított ütemben folyik a gyár kétszázmillió forintos rekonstrukciója. Ennek eredményeként megduplázódik a szénsavtermelés, évi 60 000 tonnára emelkedik. Az üzem mihályi gyáregységében már megmegkezdték az ipari szénsav gyártását. (MTI) Mí Maző fítatatok A debreceni járműjavítóban évről évre folyik egy érdekes verseny a fiatalok között, melynek célja: nagyobb tudást, magasabb képesítést szerezni s valamelyik szakmában „mesteri" szinten dolgozni. Ez év elején értékelték a „kiváló ifjú mérnök" és „kiváló ifjú technikus" mozgalom versenyzőinek eredményeit, s amint Kovács Béla tudósítónk írja: heten kapták meg a fiatalok közül a„kiváló ifjú technikus" és öten a „kiváló ifjú mérnök" címet. Márciusban rendezték meg a „szakma ifjú mestere" verseny döntőit is a járműjavítóban. Ez a vetélkedő felülmúlta az előző évit is színvonalban. A fiatalok nagyobb felkészültségről, tudásról adtak számot. A vizsgák után 11 fiatal kapta meg „a szakma ifjú mestere" cím arany, 12 az ezüst és a bronz fokozatát. AGAGAIRUMMIIGÁD ^ * Amikor Pártfai Ferenc vezetésével annak idején, 1962-ben megalakult a brigád, nem ment minden rendben. Voltak ellentétek, de aztán megnyugodtak a kedélyek, a brigádtagok megértették: csak öszszetartva, egymást segítve érhetnek el eredményeket. És amint erről tudósítónk, Szinkulics István beszámol: valóban kitűnő eredmények fűződnek már a Gagarin brigád nevéhez a Hajdúsági Iparművekben. A szerszámellátási osztály kis kollektívájától sok függ ugyanis: korántsem mindegy a vállalati eredmények szempontjából, hogy például milyen anyagból tervezik a szerszámokat, s mit tesznek azért, hogy ne legyen készletfelhalmozódás. A háztartási gépek anyagigényesek, sok függ attól is, hogyan gazdálkodnak a gyárban az anyaggal. S mindez elsősorban Pártfaiéktól függ: ők tehetnek legtöbbet e problémák megoldásáért. S hogy mit tettek például 1968- ban? Érdemes elmondani. A használaton kívüli szerszámok felújításával, hulladékanyag felhasználásával 142 000 forintot takarítottak meg. Egy drága szerszámanyagot 50 százalékkal olcsóbb, de megfelelő anyaggal helyettesítettek, s ezzel 150 000 forintot takarítottak meg. A szerszámraktár készleteit felülvizsgálták, és a használaton kívüli készleteket értékesítették. Ilyen jellegű felajánlásaik mellett segítenek más, „fiatalabb" brigádokat, közösen tanulnak, művelődnek, s tudásukat, ismereteiket szívesen adják át másoknak is. Társadalmi munkában vállalták többek között, hogy segítséget adnak egy iskola politechnikai felszereléséhez. A brigád munka közben (Juhász Gyula felvétele) % /fMffa^toff az AfSZAfF* fwetyye/ ^Mzoffsáiya A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottsága — dr. Szilágyi Gábor elvtársnak, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjának elnökletével — 1969. március 31-én ülést tartott. A megyei pártbizottság D. Nagy Gábor elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megvitatta a megye pártszervezeteinek tagfelvételi munkáját. Meghallgatta, megvitatta és elfogadta Gál István elvtársnak, a pártbizottság titkárának előterjesztését a megyei pártbizottság 1969. január 30-i állásfoglalása alapján a munkásosztály helyzetének további javítására készített feladattervéről, majd jóváhagyólag tudomásul vette a pártbizottság 1969. január 30-i ülése óta végzett munkáról szóló előterjesztést. A pártbizottság a továbbiakban meghallgatta Karakas László elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának az MSZMP Központi Bizottsága 1969. március 5, 6-i üléséről szóló tájékoztatóját. fi Eredményes év után ÜLÉST TARTOTT A MESZÖV VÁLASZTMÁNYA SZÖVOSZ igazgatóságának tagja is. A tanácskozáson a résztvevők tájékoztatást kaptak az új gazdasági irányítási rendszer bevezetésének 1968. évi szövetkezeti tapasztalatairól, a szövetség munkájáról, az 1968. évi MESZÖV-mérlegről és az 1969. évi költségvetésről, valamint a választmány idei munkatervéről. A napirendet megelőzően Dinnyés József néhány személyügyi bejelentést tett. Javasolta, hogy a választmány Szántó Imrét mentse fel a MESZÖV igazgatósági tagsága és elnökhelyettesi megbízatása alól, mivel a Belkereskedelmi Minisztérium javaslatára a Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója tett. Helyette az igazgatóság tagjává és a MESZÖV elnökhelyettesévé Farkas Istvánt, a szövetkezetpolitikai főosztály vezetőjét javasolta. A javaslattal a választmány tagjai egyetértettek, és ezt titkos szavazással is megerősítették. A szavazás befejezése után Srogretb Ferenc, a MÉSZÖV elnöke tartott szóbeli tájékoztatót a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek az új mechanizmus első esztendejében végzett tevékenységéről. Többek között, elmondotta, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei a kezdeti bizonytalankodás és megtorpanás után eredményesen zárták az 1968. évi gazdasági évet. A nyereség összege megyei szinten a tervezett 80 százalékkal szemben 9,7 százalékot tett ki, az 1967. évi báziseredményhez viszonyítva. A realizált nyereség alapján Hajdú-Bihar megye országos hatodik. A szövetkezetek múlt évieredményeiről a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb is elismerően nyilatkozott. Szólt a MESZÖV elnöke a korszerű kirakatkészítés fontosságáról és a zöldség- és gyümölcsellátás helyzetéről is, nyomatékosan aláhúzva, hogy ilyen vonatkozásban nem helyes - már csak a fogyasztók érdekében sem - feladni a szövetkezeti pozíciókat. A bérezésről szólva megemlítette, hogy a vezetők bérezéséről a közgyűlések döntenek, azonban a bérezésnek mindig összhangban kell állni az elért forgalmi és egyéb eredményekkel. A MESZÖV választmánya tegnap, március 9-én tartotta meg idei első ülését. Az ülés munkájában részt vett Dínyayér Idére, a SZOVOSZ személyügyi és oktatási főosztályának vezetője, a Áfrel?árá tfás a Arcny vesAo/faArAan Az Állami Könyvterjesztő Vállalat március 31-től április 19-ig több mint kétezer féle könyvet, mintegy 30 millió forint értékben féláron bocsát forgalomba. A vállalat két nagy újságformátumú könyvjegyzéket adott ki, egyik a szépirodalmi, másik a szakkönyveket tartalmazza. Ezenkívül nyolcféle kisebb jegyzék is készült, amelyek a könyvesboltokban díjmentesen kaphatók. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat 131 könyvesboltja vesz részt az akcióban, az olvasók postán is megrendelhetik az őket érdeklő könyveket. Debrecenben a Csokonai könyvesboltot átrendezték, hogy a készlet könnyen elérhető legyen. Az első teremben a könyvespolcokon kézmagasságig csak a kedvezményesen megvásárolható könyvek találhatók. A bolt kívánságra az esetleges hiányzó könyvet beszerzi, s három-négy nap múlva a vásárló megkaphatja. A bolt készlete meghaladja a negyedmillió forint értéket. Az Ady Endre könyvesboltban már az első napon 50 000 forint értékű könyv talált gazdára. Tavaly 600 000 forintot árultak hasonló akcióban, most pillanatnyilag ugyanennyi a készlet értéke. A vásár most is önkiszolgáló jellegű, ez a módszer már a korábbi években bevált. A forgalom torlódásának csökkentésére a bolttal szemben egy utcai asztalt is felállítottak, ahol jó idő esetén folyik az dárusítás. A Művelt Nép üzemi könyvesbolt nyolcvan elárusítóhelyén kerültek forgalomba a kedvezményes áron vásárolható könyvek, melyeknek eredeti értéke meghaladja a 300 000 forintot. Az akcióba bevonták az iskolák, üzemek, vállalatok és különböző intézmények könyvterjesztőit. Már a kirakatokban ki lehet választani a megvásárolandó könyvet. Az Ady Endre könyvesboltban áll a vásár.