Hajdú-Bihari Napló, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

XXVI. ÉVFOLYAM 124. SZÁM •­ÁR­A : 1,20 FO­RI­NT • 1969. JÚNIUS 1., VASÁRNAP A pedagógusokat köszöntjuk Hagyomány már, hogy június első vasárnapján a pedagógusokat ünne­peljük. Ma is azokat köszöntjük, akik az ország lakosságának több mint egytizedét kitevő tanulóifjúsá­got nevelik, akiknek keze alatt for­málódik a legértékesebb anyag, az ember. Érthető hát, ha munkájukat az egész társadalom figyelemmel kí­séri, s nagyra értékeli. Az egymást követő tanévek csak a külső szemlélők­ számára egyformák, valójában azonban minden esztendő új, az előzőektől eltérő. Szerencsé­re a most záruló iskolaév sikeresnek mondható, hiszen a tapasztalatok szerint mind körülményeiben, mind pedig tartalmában jobb, gazdagabb lett a tavalyinál vagy a tavalyelőtti­nél. Különösen sokat javult a helyzet az általános iskolákban, ahol a re­form régebbi befejezése következté­ben már némi, jó értelemben vett rutinra is szert tettek a pedagógu­sok. Lecsitulóban volt a nagy de­mográfiai hullám, kevesebben jár­tak egy-egy osztályba, s ezért több idő jutott a diákokkal való egyéni törődésre. Javultak valamicskét a tárgyi feltételek is: az anyagi lehető­ségekhez mérten korszerűsödtek a szertárak, szaporodtak az audiovi­zuális oktatási eszközök, s néhol még tantermek is felszabadultak napközis szobának, ifjúsági klubnak vagy szakköri helyiségnek­. S mindezek következtében általá­­lában nyugodtabbá vált az iskolák légköre, kevésbé idegesek, zak­­latottak a tanárok. Az idén a gye­rekek mintha jobban élhettek volna az életkoruknak megfelelően, na­gyobb volt a megértés, a türelem a pedagógusok részéről, határozottab­ban különbséget tudtak tenni a je­lentéktelen és a nagyobb rendbontá­sok között, nem vettek minden gye­rekcsínyt személyes sértésnek. Rö­viden: sokat javult ebben az eszten­dőben a nevelői magatartás. S eb­ből legalább két tanulság minden­képen kézenfekvő. Egyik az, hogy a nyugodt, rendezett körülményeket talán minden más munkánál jobban igényli a nevelői tevékenység. Másik: egyértelműen ki kell mon­dani - az idei tanév is bebizonyí­totta -, hogy az idősebb pedagó­gusgeneráció is a szocialista nevelés híve és avatott alkalmazója, a fel­­szabadulás után oklevelet szerzett fiatalabb nemzedék pedig szakmai­lag már beérett. A következő években a közép­iskolai reform teljes befejezése lesz az egyik legnagyobb feladat. Külö­nösen a szakközépiskolák átalakítá­sa jelent nagy munkát, hiszen itt még az új, korszerűbb tantervek ki­adásánál tartanak. S aztán a kere­tek egy időre nem módosulnak. Persze, mindig változniuk, fejlőd­niük kell az oktatói és nevelői mun­ka módszereinek. Hiszen éppen az a szép s egyben nehéz is a pedagó­gusi tevékenységben, hogy az éven­ként változó gyerekanyag, a fejlődő társadalmi környezet és életkörül­mények hatására mindig új nevelési szituációk adódnak, amelyek a jobb­ra törekvés belső kényszerével pá­rosulva védelmet nyújtanak a sab­lonok ellen. Ezeket a szituációkat felismerni, hozzájuk módszerekben és eszközökben alkalmazkodni nem könnyű feladat, s ezért állandó nevelői készenlétet, szellemi frisses­séget igényelnek. Mit kívánhatnánk hát jobbat a nevelőknek most, a pedagógusnapon, mint sikeres tanév­zárást, s kellemes pihenést az egész évi hasznos munka után. Erősíteni és bővíteni kívánjuk kapcsolatainkat Fock Jenő visszaérkezett ausztriai látogatásáról Fock Jenő és a kíséretében levő személyiségek szombaton reggel el­látogattak a bécsi magyar nagykö­vetségre, ahol találkoztak az oszt­rák főváros magyar kolóniájának tagjaival. A vendégeket Simó Jenő nagykövet üdvözölte. Fock Jenő, fe­lesége és kísérete szombaton dél­előtt utazott haza ötnapos ausztriai hivatalos látogatásáról Budapestre. A vendégek búcsúztatására a bé­csi nyugati pályaudvaron megjelent Klaus kancellár és felesége, Platzer, a külügyminisztérium főtitkára, ott volt több szocialista ország bécsi diplomáciai képviseletének vezető­je. Fock Jenő Josef Klaus kíséreté­ben ellépett a felsorakozott díszőr­ség előtt, elhangzott a magyar és az osztrák himnusz, a különvonat pon­tosan 11 órakor indult el és délután megérkezett Budapestre. A minisz­terelnök kíséretének tagjai voltak: dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, dr. Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese, dr. Rosta Endre, a Kul­turális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, Kurján Sándor, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, dr. Simó Jenő, a Magyar Népköz­­társaság bécsi nagykövete, Rácz Pál, a Külügyminisztérium protokoll­­osztályának vezetője, dr. Randó Je­nő, a Külügyminisztérium sajtófő­­osztályának vezetője, Kovács Sán­dor, a Minisztertanács elnöke tit­kárságának vezetője és dr. Szatmá­ri István, a Külügyminisztérium osztrák referense. Fock­­­nő és kíséretének fogadá­sára a Nyugati pályaudvaron meg­jelentek: Fehér Lajos és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, dr. Bíró József külkeres­kedelmi, dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi, dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szilágyi Béla külügymi­niszterhelyettes, továbbá a Minisz­tertanács titkársága és a Külügymi­nisztérium több vezető beosztású munkatársa. Fock Jenő és kísérete ausztriai látogatása során megtekintette a hohenbrunni kastély vadászmú­zeumát. (MTI-fotó : Papp J. felv.) Jelen volt az érkezésnél az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykö­vetségének több képviselője. Megérkezése után Fock Jenő a pályaudvaron adott rövid nyilatko­zatában egyebek között a követke­zőket mondotta: — Nagy várakozással indultunk el Ausztriába, és most a látogatás befejeztével azt mondhatom — és szívesen mondom —, hogy az ötna­pos látogatás kellemes is volt, s úgy érzem, hasznos is. Természetesen a konkrét eredmények majd később mutatkoznak meg. Ez a látogatás — várakozásom szerint — mindenki előtt világossá teszi azt, hogy Auszt­riával minden szempontból erősíte­ni, bővíteni kívánjuk kapcsolatain­kat. — A nemzetközi kérdések között egyik legfontosabb téma — a tár­gyalás időtartamát tekintve is — az európai biztonsági értekezlet kérdé­se veti. Emellett természetesen egyéb égető problémákat is megtár­gyaltunk, így a vietnami helyzetet, a közel-keleti helyzetet. Az európai biztonság kérdésében a két kor­mánynak — úgy érzem — lényegé­ben azonos az álláspontja. Mindkét kormány szeretné ha minél előbb létrejönne a kormányszintű talál­kozó. Az is világos: mindkét kor­mány véleménye szerint szükséges, hogy ezért minden érdekelt ország cselekedjék is. Sokoldalúan készít­sük elő, hogy eredményes kormány­fői értekezlet jöhessen létre. A látogatás befejeztével Fock Je­nő és Puja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese táviratban üdvö­zölte Klaus kancellárt és Waldheim külügyminisztert. (MTI) * Fock Jenő és kísérete Bécsből hazaérkeztek Budapestre. A képen: párt- és állami vezetők üdvözlik a pályaudvaron a Minisztertanács el­nökét. (Napló-telefotó — KS — Wormser A. felv.) Komócsin Zoltán nyilatkozata a nemzetközi tanácskozás Előkészítő Bizottságának befejező ülésszakáról A kommunista és munkáspártok június 5-én Moszkvában kezdődő nemzetközi tanácskozásának Elő­készítő Bizottsága pénteken, a szovjet fővárosban befejezte mun­káját. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Előkészítő Bizottság mun­kájában résztvevő magyar kül­döttség vezetője, válaszolt Hável Józsefnek, az MTI és Nemes Já­nosnak, a Népszabadság moszkvai tudósítójának kérdéseire. KÉRDÉS: Hogyan értékeli Komócsin elvtárs a kommunista és munkáspártok tanácskozását előkészítő 15 hónapos időszakot és az Előkészítő Bizottság most befejeződött moszkvai ülésszaká­nak eredményeit? VÁLASZ: Ismeretes, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának elő­készítése a múlt év februárjában, a Budapesten megtartott konzulta­tív találkozóval kezdődött meg. A tanácskozás Előkészítő Bizottsága 1968 novemberéig Budapesten több ülést tartott. A budapesti találkozókon beha­tó véleménycsere folyt a testvér­pártok között, amelynek egyik fő feladata az volt, hogy közös ter­vezetet készítsen a nemzetközi tanácskozás elé. E véleménycsere keretében nagy lépést tettünk az egységes álláspont kialakítására, és jelentős haladást értünk el a testvérpártok egy részével fennálló nézeteltérések csökkentésében, il­letve leküzdésében. A nemzetközi tanácskozás elé­­ terjesztendő fő dokumentumterve­zetet egy munkacsoport készítette elő, amely Budapesten működött. Ez év márciusában, pártunk javas­latára, a testvérpártok egyhangú akaratának és elhatározásának megfelelően, Moszkvában folytató­dott az előkészítő munka. Ez feje­ződött be az Előkészítő Bizottság mostani, május 23—30. közötti ülésszakán. Az Előkészítő Bizottság munká­jában részt vett testvérpártok kép­viselői nagy feladatot oldottak meg. Többször is, részletekbe me­nően megvitatták a fő dokumen­tumtervezetet, és a testvérpártok­­ központi bizottságainak állásfogla­lásai után, most alapul elfogad­ták, és a nemzetközi tanácskozás elé terjesztik. Az Előkészítő Bizottság alapul elfogadta és a nemzetközi tanács­kozás elé terjeszt még három fon­tos dokumentumtervezetet: a viet­nami nép harcával való szolidari­tás nyilatkozatát; a világ népeihez intézendő békefelhívást; valamint a Lenin-centenárium megünneplé­sére felszólító állásfoglalás ter­vezetét. A testvérpártok túlnyo­mó többségével együtt mi is azt valljuk, hogy a fő dokumentum­­tervezet teljes mértékben megfelel a múlt év februárjában, a buda­pesti találkozón a nemzetközi ta­nácskozásra közösen elfogadott na­pirendnek. „Az imperializmus el­leni harc feladatai a jelenlegi sza­kaszban és a kommunista és mun­káspártok, valamint az összes an­­tiimperialista erők akcióegysége.” KÉRDÉS: Eszerint az előkészítő mun­ka fő eredménye abban összegezhető, hogy elkészültek a fő okmányterveze­tek? VÁLASZ: Mi a magunk részéről az egész előkészítő munkafolya­mat nagy jelentőségét abban lát­juk, hogy fokozatosan, lépésről lé­pésre előrehaladva egyre erősebb lett az egységre való törekvés a kommunista és munkáspártok kö­zött. Ennek során kifejezésre ju­tott a testvérpártok egységes aka­rata az antiimperialista harc egyéb erőivel való szorosabb együttmű­ködésre. A tévedés veszélye nélkül még azt is állíthatjuk, hogy a tizenöt hó­napos előkészítő munkának — egyébként minden mást megelőző — legnagyobb eredménye, amiért ér­demes volt időt áldozni és erőfeszí­téseket tenni az, hogy ma a nem­zetközi munkásr­ozgalom egysége erősebb, a közös összefogás kihatá­sai összehasonlíthatatlanul jobbak, mint az elmúlt év elején voltak, amikor Budapesten munkához kezdtünk. KÉRDÉS: Komócsin elvtárs az egész 15 hónapos időszakban részt vett az elő­készületekben és közelről figyelemmel kísérhette a munka alakulását. Miben látja ennek a tevékenységnek legjel­legzetesebb sajátosságait és legfonto­sabb­­tanulságait a nemzetközi kommu­nista mozgalom fejlődése szempontjá­ból? VÁLASZ: Az Előkészítő Bizott­ság valamennyi ülésén a részvevő küldöttségek nyílt, elvi, elvtársi­ai­(Folytatás a 2. oldalon) M fll.: m P­ IT v i€ Mfl­­t IP | A Az ország népe ma az építőket köszönti. Azokat, akik Hajdú-Bihar megyében is szép tervekkel, tet­szetős, modern új épületekkel remekelnek. Nem könnyű az­ építők munkája. Állják a kemény téli hi­deget, szabadban dolgoznak nyáron is, nem húzód­hatnak el a rekkenő hőség elől. Megyénk az utóbbi években különösen sokat fejlődött, az építők mun­kája nyomán egész sor létesítménnyel gazdagodott. Dolgoznak már az új műanyaggyárban. Kirajzolódik a Debreceni Házépítő Kombinát. A konzervgyárban pedig már teljes az üzemkészültség az első nyári ter­més fogadására. Gyönyörködünk az új lakótelepek­ben, elismeréssel, büszkeséggel beszélünk a modern vasasüdülőről, a hajdúszoboszlói nagy gyógyüdülő­ről, a komádi televízióadóról. Elismeréssel, tisztelettel adózunk a tervezőknek, az építőknek. Vasárnap, június 1-én gazdag program fogadja az építők nagy családját a nagyerdei sporttelepen. A sportműsorban sakk-villámverseny, kispályás labda­rúgótorna, férfi ifjúsági bajnoki kézilabda-mérkőzés, súlyemelő bemutató szerepel többek között. Különö­sen nagy érdeklődéssel várják a kulturális műsort. Ennek keretében délelőtt tíz órakor térzene lesz a szabadtéri színpadon a honvéd helyőrségi zenekar közreműködésével. Délután fél hattól az építők nagy­erdei sporttelepén, ugyancsak a szabadtéri színpadon nagyszabású műsort rendeznek. Fellép Jákó Vera, Puskás Sándor, Dóri József magyarnóta-énekes. Az építők vendégeként fellép Margareta Petrova, a moszkvai operettszínház primadonnája. Műsort ad José Arzamendia háromszoros VIT-díjas gitármű­vész, konferál Rónai Egon. Bemutatkozik műsorával az Építők Hajdú Táncegyüttese. Rossz idő esetén a kultúrteremben tartják meg a műsort, ahol 1600 sze­mélyt tudnak elhelyezni.

Next