Hajdú-Bihari Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

HAJDÚ-BIHARI I . XXVI. ÉVFOLYAM 149. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. JÚLIUS 1., KEDD Eredményesen szolgáltuk dolgozó népünket, hazánk védelmét ÉRTÉKELŐ GYŰLÉS A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATRÓL Tegnap, hétfőn délután a Bartók teremben ünnepi gyűlésen értékel­te a polgári védelem Hajdú-Bihar megyei parancsnoksága a megyé­ben megtartott nagygyakorlatot. Az elnökségben helyet foglalt Karakas László, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Sajnovics Já­nos vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka, Tóth Károly és Kerekes Sándor, a Mi­nisztertanács Titkárságának képvi­selői, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke, Nagy Ti­­borné, a Debrecen Városi Pártbi­zottság titkára, a társ fegyveres testületek képviseletében Cifra László ezredes, megyei rendőrfő­kapitány, Sziklai Lajos karhatalmi alezredes, Kulcsár László, a mun­kásőrség megyei parancsnoka. C. Nagy Gábor, a megyei párt­­bizottság titkárának megnyitó sza­vai után dr. Ambrus István, a me­­gyei tanács vb-elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka tar­tott beszédet. Köszöntötte a gya­korlat rövid értékelésére meghívott pártmunkásokat, politikai megbí­zottakat, az államigazgatási és üze­mi szakszolgálat parancsnokait, a polgári védelem beosztottait. Elmondotta, a gyakorlat a lakos­ság nagy tömegeit érintette, amely­nek során több újszerű elem került megvalósításra. A gyakorlat a terv­nek megfelelően zajlott le, és el­érte célját, a meghatározott fel­adatokat megfelelő színvonalon hajtották végre. A gyakorlat elő­készítése és végrehajtása alatt je­lentős előrelépést tettünk az állam­polgárok honvédelmi nevelésében és felkészítésében. A gyakorlat si­kerének egyik alapvető feltétele volt az érintett lakosság tudatos, fegyelmezett részvétele. A vártnál is kedvezőbb volt a megye lakossá­gának helytállása. A felkészülést a napi munka elvégzése mellett na­gyon sokszor a szabad idő felál­dozásával hajtották végre. Az em­bereknek az önként vállalt fegyel­me tanúsította a párt és állami szervek iránti bizalmát, egyben igazolta, dokumentálta társadalmi rendszerünk erősödő demokratiz­musát, a társadalmi tudatosság fej­lődését. Elismeréssel, tisztelettel szólt a megyei polgári védelmi parancsnok a kitelepülő városi lakosok, üze­mi dolgozók fegyelmezettségéről, a befogadó lakosság magatartásáról, a lakosság nyugodt magatartásáról, hangulatáról. — Ezt különösen jól szemléltet­te a kitelepülők és a befogadók egymás közti kapcsolata — mon­dotta ezután —, az a derűs, de a nagy gyakorlat jelentőségét nem lekicsinylő elvtársi, baráti viszony, ami a falusi dolgozók, a polgári védelem alakulatai, parancsnok­ságai és a lakosság közt kialakult. Hajdúnánáson, Vámospércsen, Bagamérban, Nyírábrányban az el­zárkózás alkalmával az előírt rend­szabályok pontos megtartása, az akció gyorsasága, egy élő település látszólagos kihaltsága bizonyítéka volt annak, hogy az egész lakosság,­­a polgári védelmi parancsnoksá­gok, az egységek beosztottai milyen komolyan vették feladataik teljesí­tését. A Hajdúhadház, Vértes köz­ségben szervezett véradás, amely­nek eredménye, hogy kilencszázan 300 liter vért adtak a szükségkór­házak számára, a fegyelmezettsé­gen túl az önkéntes áldozatválla­lás szép példája is volt. A gyakor­lat által érintett debreceni üzemek munkássága magas fokú szerve­zettségét, politikai öntudatát, ak­cióképességét bizonyította a felté­telezett atomcsapás elleni védeke­zésben, a munkák elvégzésében, a termelés újraindításában. Meg­ítélésünk, hogy ehhez az eredmény­hez nagyban hozzájárult az a fel­­világosító politikai munka, ame­lyet a párt-, tanácsi, állami, tö­megszervezeti és tömegmozgalmi szervek végeztek. A gyakorlat szervezettsége, ösz­­szehangoltsága és az egyes akciók lebonyolítása arra vall, hogy az elő­készítő munka alapos volt. A kü­lönböző szintű polgári védelmi pa­rancsnokságok, a megyei, városi, járási, községi államigazgatási és szakigazgatási alakulatok, a fegy­veres testületek állománya, meg­értve a gyakorlat jelentőségét, rendkívül nagy aktivitással, hoz­záértéssel, fegyelmezetten hajtot­ta végre feladatát. Dr. Ambrus István nagy elisme­réssel szólt a megyei, városi, járási polgári védelmi törzsek hivatásos állományának felelősségteljes, a követelményeknek megfelelő fel­adat végrehajtásáról. A fegyelem és a helytállás tanújelét adta sok polgári védelmi egységparancsnok és beosztott. Bizonyították, hogy nem egyszerűen mechanikus vég­rehajtói voltak a feladatoknak, ha­nem az öntudat, a fáradságot nem ismerő helytállás jellemezte egész tevékenységüket. A jól összehan­golt, előkészített, irányított és szer­vezett munkának az eredménye, hogy az egyes szakszolgálatok fel­adataikat nemegyszer teljes fizikai és szellemi erőbedobással végez­ték el. Az említett tények azt is iga­zolják, hogy a megyében sikerült a gyakorlat jó végrehajtását társa­dalmi, közös üggyé tenni. A megyei nagygyakorlat keretei között először került sor a műszaki egység összekovácsolására és a pol­gári erőkkel való együttes alkalma­zására. Az állomány bevonultatása napközben történt, polgári elhelye­zésben alakult meg az egység. Ez nehezítette feladatukat. Így is a kapott feladatokat, parancsokat a meghatározott időnormán belül, szervezetten hajtották végre. Az egység felszerelésével, összeková­csolásával, szakfeladatainak meg­ismerésével egyidőben megindult a pártpolitikai munkával kapcso­latos szervező tevékenység. Meleg szavakkal szólt a polgári védelem megyei parancsnoka a társ fegyveres erőkkel való együtt­működésről. Mint mondotta: " A BM-szervek, a rendőrség, a karhatalom és a munkásőrség be­vont állománya kiemelkedő fegyel­mezettséggel, példamutatóan haj­totta végre feladatát. Munkájukkal elősegítették a kitelepítéssel és a befogadással kapcsolatos tenniva­lók végrehajtását, helyesen oldot­ták meg Debrecen, Józsa, Hajdú­nánás, Tépe, Vámospércs, Baga­­mér, Nyírábrány, Újléta helységek lezárását.­­ Mindannyiunkat örömmel töl­tött el, hogy gyakorlatunkon az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kor­mány képviselőin kívül részt vet­tek a Szovjetunió, Bulgária, a Né­met Demokratikus Köztársaság polgári védelmi parancsnokságá­nak küldöttségei, és elismerően nyilatkoztak a nagygyakorlat ta­pasztalatairól és a látottakról. Gyakorlatunk a baráti országok képviselőinek részvételével inter­nacionalista jelleget öltött, az együttműködés szép példáját mu­tatta. Az értékelést dr. Ambrus István azzal összegezte, hogy a párt- és tanácsi szervek, a megyei, városi, községi, üzemi polgári védelmi pa­rancsnokságok, a fegyveres szervek több hónapon át tartó politikai és szakmai tevékenysége eredményes volt. — Úgy érzem — mondotta —, hogy a gyakorlattal eredményesen szolgáltuk dolgozó népünket, ha­zánk védelmét, pártunk honvédel­mi politikáját. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Hajdú-Bihar megyei és Debrecen Városi Végrehajtó Bi­zottsága, a Hajdú-Bihar megyei és Debrecen Városi Tanács Végrehajt •­tó Bizottsága nevében elismerése­met, dicséretemet fejezem ki a nagygyakorlaton részt vevő pa­rancsnokoknak és beosztottaknak, mindazoknak, akik munkájukkal biztosították a gyakorlat sikerét — fejezte be beszédét dr. Ambrus István. Az értékelést követően Hegedűs Gábor alezredes, megyei polgári vé­delmi törzsparancsnok felolvasta a polgári védelem megyei parancs­nokának parancsát, amelyben ju­talmakat, dicséreteket adott a gya­korlat sikeres, eredményes végre­hajtásáért. Az értékelő gyűlésen C. Nagy Gábor mondott zárszót. A gyűlés résztvevőinek egy csoportja Dr. Ambrus István beszédét tartja tv Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Taná­csa hétfőn ülést tartott. A Minisz­tertanács előterjesztésére törvény­­erejű rendeletet alkotott népszám­lálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimond­ja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételé­vel általános népszámlálást kell tar­tani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az in­tézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az az­zal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok vég­rehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában részt vevőket tenniva­lóik ellátásában hivatalos szemé­lyeknek kell tekinteni. Az adatgyűj­tés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Köz­ponti Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ez­zel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Má­tészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) o A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Határozat a tsz-ek melléküzemági tevékenységéről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tar­tott. A kormány elnökének előterjeszté­se alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén el­fogadott tudománypolitikai irányelvek­kel összhangban tudománypolitikai bi­zottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypoliti­kai elveinek kialakítása és azok megva­lósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypoli­tikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Mik­lóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehaj­tásához szükséges jogszabályok kidolgo­zásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezen­dő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növek­szik, és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gaz­dasági információs központokká is vál­nak. A magyar kiállítások külföldön - ame­lyeknek évente mintegy 10 millió látoga­tója van - jól szolgálják az ország gaz­dasági érdekeit és egyben hű képet ad­nak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Miniszter­­tanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter jelen­tését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről s a vita alapján hatá­rozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalan­ságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. *** A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetéssze­rű fejlesztése és a szabálytalanságok meg­szüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának javítása céljá­ból a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek fel­dolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari válla­latok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a ter­mékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami-szövetkezeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biz­tosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fej­lesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészség­­ügyi és minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül első­sorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a ked­vezőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának nö­velését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és területi ille­tékességét úgy kell módosítani, hogy el­sősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszergazdaság egyéb területein vé­gezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megis­merkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkás utánpótlásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképző intézetekkel együtt­működve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szoro­san nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoz­­tatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüze­mekkel kooperálva, kis- és egyes közép­üzemek kihelyezésével, telephelyek léte­sítésével, általában az ipar hathatós tá­mogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyü­kön kívül végzett ipari jellegű tevékeny­ségét, az építőipari tevékenység kivéte­lével - a már vállalt szerződéses köte­lezettségek teljesítésére is figyelemmel 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza; a végrehaj­tást elmulasztó felügyeleti szervek és üzemek vezetői ellen eljárást kell indí­tani. Állami vállalatok és intézmények ter­melőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel (munkaerő-kooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptem­ber 1-ig köteles megszüntetni. Felül kell vizsgálni a fővárosi terme­lőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a mező­­gazdasági termeléshez kapcsolódó mun­kák teszik ki a termelési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevékenysé­get. A közvetlen értékesítő és feldolgozó te­vékenységek közül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célsze­rű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordítani a me­zőgazdasági üzemekben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmun­kára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabá­lyok betartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövet­kezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy állásfoglalásuk­kal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e határozat végrehajtását. (MTI)

Next