Hajdú-Bihari Napló, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
HAJDÚ-BIHARI I . XXVI. ÉVFOLYAM 149. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. JÚLIUS 1., KEDD Eredményesen szolgáltuk dolgozó népünket, hazánk védelmét ÉRTÉKELŐ GYŰLÉS A POLGÁRI VÉDELMI GYAKORLATRÓL Tegnap, hétfőn délután a Bartók teremben ünnepi gyűlésen értékelte a polgári védelem Hajdú-Bihar megyei parancsnoksága a megyében megtartott nagygyakorlatot. Az elnökségben helyet foglalt Karakas László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Sajnovics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka, Tóth Károly és Kerekes Sándor, a Minisztertanács Titkárságának képviselői, dr. Ács István, a Debrecen Városi Tanács vb-elnöke, Nagy Tiborné, a Debrecen Városi Pártbizottság titkára, a társ fegyveres testületek képviseletében Cifra László ezredes, megyei rendőrfőkapitány, Sziklai Lajos karhatalmi alezredes, Kulcsár László, a munkásőrség megyei parancsnoka. C. Nagy Gábor, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka tartott beszédet. Köszöntötte a gyakorlat rövid értékelésére meghívott pártmunkásokat, politikai megbízottakat, az államigazgatási és üzemi szakszolgálat parancsnokait, a polgári védelem beosztottait. Elmondotta, a gyakorlat a lakosság nagy tömegeit érintette, amelynek során több újszerű elem került megvalósításra. A gyakorlat a tervnek megfelelően zajlott le, és elérte célját, a meghatározott feladatokat megfelelő színvonalon hajtották végre. A gyakorlat előkészítése és végrehajtása alatt jelentős előrelépést tettünk az állampolgárok honvédelmi nevelésében és felkészítésében. A gyakorlat sikerének egyik alapvető feltétele volt az érintett lakosság tudatos, fegyelmezett részvétele. A vártnál is kedvezőbb volt a megye lakosságának helytállása. A felkészülést a napi munka elvégzése mellett nagyon sokszor a szabad idő feláldozásával hajtották végre. Az embereknek az önként vállalt fegyelme tanúsította a párt és állami szervek iránti bizalmát, egyben igazolta, dokumentálta társadalmi rendszerünk erősödő demokratizmusát, a társadalmi tudatosság fejlődését. Elismeréssel, tisztelettel szólt a megyei polgári védelmi parancsnok a kitelepülő városi lakosok, üzemi dolgozók fegyelmezettségéről, a befogadó lakosság magatartásáról, a lakosság nyugodt magatartásáról, hangulatáról. — Ezt különösen jól szemléltette a kitelepülők és a befogadók egymás közti kapcsolata — mondotta ezután —, az a derűs, de a nagy gyakorlat jelentőségét nem lekicsinylő elvtársi, baráti viszony, ami a falusi dolgozók, a polgári védelem alakulatai, parancsnokságai és a lakosság közt kialakult. Hajdúnánáson, Vámospércsen, Bagamérban, Nyírábrányban az elzárkózás alkalmával az előírt rendszabályok pontos megtartása, az akció gyorsasága, egy élő település látszólagos kihaltsága bizonyítéka volt annak, hogy az egész lakosság,a polgári védelmi parancsnokságok, az egységek beosztottai milyen komolyan vették feladataik teljesítését. A Hajdúhadház, Vértes községben szervezett véradás, amelynek eredménye, hogy kilencszázan 300 liter vért adtak a szükségkórházak számára, a fegyelmezettségen túl az önkéntes áldozatvállalás szép példája is volt. A gyakorlat által érintett debreceni üzemek munkássága magas fokú szervezettségét, politikai öntudatát, akcióképességét bizonyította a feltételezett atomcsapás elleni védekezésben, a munkák elvégzésében, a termelés újraindításában. Megítélésünk, hogy ehhez az eredményhez nagyban hozzájárult az a felvilágosító politikai munka, amelyet a párt-, tanácsi, állami, tömegszervezeti és tömegmozgalmi szervek végeztek. A gyakorlat szervezettsége, öszszehangoltsága és az egyes akciók lebonyolítása arra vall, hogy az előkészítő munka alapos volt. A különböző szintű polgári védelmi parancsnokságok, a megyei, városi, járási, községi államigazgatási és szakigazgatási alakulatok, a fegyveres testületek állománya, megértve a gyakorlat jelentőségét, rendkívül nagy aktivitással, hozzáértéssel, fegyelmezetten hajtotta végre feladatát. Dr. Ambrus István nagy elismeréssel szólt a megyei, városi, járási polgári védelmi törzsek hivatásos állományának felelősségteljes, a követelményeknek megfelelő feladat végrehajtásáról. A fegyelem és a helytállás tanújelét adta sok polgári védelmi egységparancsnok és beosztott. Bizonyították, hogy nem egyszerűen mechanikus végrehajtói voltak a feladatoknak, hanem az öntudat, a fáradságot nem ismerő helytállás jellemezte egész tevékenységüket. A jól összehangolt, előkészített, irányított és szervezett munkának az eredménye, hogy az egyes szakszolgálatok feladataikat nemegyszer teljes fizikai és szellemi erőbedobással végezték el. Az említett tények azt is igazolják, hogy a megyében sikerült a gyakorlat jó végrehajtását társadalmi, közös üggyé tenni. A megyei nagygyakorlat keretei között először került sor a műszaki egység összekovácsolására és a polgári erőkkel való együttes alkalmazására. Az állomány bevonultatása napközben történt, polgári elhelyezésben alakult meg az egység. Ez nehezítette feladatukat. Így is a kapott feladatokat, parancsokat a meghatározott időnormán belül, szervezetten hajtották végre. Az egység felszerelésével, összekovácsolásával, szakfeladatainak megismerésével egyidőben megindult a pártpolitikai munkával kapcsolatos szervező tevékenység. Meleg szavakkal szólt a polgári védelem megyei parancsnoka a társ fegyveres erőkkel való együttműködésről. Mint mondotta: " A BM-szervek, a rendőrség, a karhatalom és a munkásőrség bevont állománya kiemelkedő fegyelmezettséggel, példamutatóan hajtotta végre feladatát. Munkájukkal elősegítették a kitelepítéssel és a befogadással kapcsolatos tennivalók végrehajtását, helyesen oldották meg Debrecen, Józsa, Hajdúnánás, Tépe, Vámospércs, Bagamér, Nyírábrány, Újléta helységek lezárását. Mindannyiunkat örömmel töltött el, hogy gyakorlatunkon az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány képviselőin kívül részt vettek a Szovjetunió, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság polgári védelmi parancsnokságának küldöttségei, és elismerően nyilatkoztak a nagygyakorlat tapasztalatairól és a látottakról. Gyakorlatunk a baráti országok képviselőinek részvételével internacionalista jelleget öltött, az együttműködés szép példáját mutatta. Az értékelést dr. Ambrus István azzal összegezte, hogy a párt- és tanácsi szervek, a megyei, városi, községi, üzemi polgári védelmi parancsnokságok, a fegyveres szervek több hónapon át tartó politikai és szakmai tevékenysége eredményes volt. — Úgy érzem — mondotta —, hogy a gyakorlattal eredményesen szolgáltuk dolgozó népünket, hazánk védelmét, pártunk honvédelmi politikáját. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei és Debrecen Városi Végrehajtó Bizottsága, a Hajdú-Bihar megyei és Debrecen Városi Tanács Végrehajt •tó Bizottsága nevében elismerésemet, dicséretemet fejezem ki a nagygyakorlaton részt vevő parancsnokoknak és beosztottaknak, mindazoknak, akik munkájukkal biztosították a gyakorlat sikerét — fejezte be beszédét dr. Ambrus István. Az értékelést követően Hegedűs Gábor alezredes, megyei polgári védelmi törzsparancsnok felolvasta a polgári védelem megyei parancsnokának parancsát, amelyben jutalmakat, dicséreteket adott a gyakorlat sikeres, eredményes végrehajtásáért. Az értékelő gyűlésen C. Nagy Gábor mondott zárszót. A gyűlés résztvevőinek egy csoportja Dr. Ambrus István beszédét tartja tv Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet alkotott népszámlálás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet kimondja: Magyarország területén az 1969. december 31. és az 1970. január 1. közötti éjféli állapot alapulvételével általános népszámlálást kell tartani. A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti háztartásokat (kórházakat, munkásszállásokat, diákotthonokat stb.), a lakóházakat, az intézeti és az egyéb lakott épületeket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtés a tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Az e munkában részt vevőket tennivalóik ellátásában hivatalos személyeknek kell tekinteni. Az adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben megadni. Az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) o A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Határozat a tsz-ek melléküzemági tevékenységéről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A vásárok és kiállítások száma és jelentősége világszerte növekszik, és hagyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudományos és gazdasági információs központokká is válnak. A magyar kiállítások külföldön - amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van - jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről s a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. *** A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az állami-szövetkezeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedvezőtlen adottságú területeken pedig a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és területi illetékességét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszergazdaság egyéb területein végezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkás utánpótlásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképző intézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivételével - a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza; a végrehajtást elmulasztó felügyeleti szervek és üzemek vezetői ellen eljárást kell indítani. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerő-átengedéssel (munkaerő-kooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1969. szeptember 1-ig köteles megszüntetni. Felül kell vizsgálni a fővárosi termelőszövetkezetekben tevékenységi körük méreteit és arányait. Ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkák teszik ki a termelési érték nagyobb részét, korlátozni kell ezt a tevékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek közül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemekben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy állásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e határozat végrehajtását. (MTI)