Hajdú-Bihari Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
HAJDÚ-BIHARI 1 - IMI I *if ifi] XXVI. ÉVFOLYAM 176. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Jó termés HUSZONHÉT KOMBÁJN ARÁT A HORTOBÁGYON • A Hortobágyi Állami Gazdaság most ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Már régi elhatározása volt a vezetőknek és dolgozóknak is: ezt az esztendőt minden eddiginél jobb eredmények elérésével szeretnék köszönteni, ünnepelni. S ebben — legalább is eddig — az időjárás is segített. A szikes, gyenge minőségű hortobágyi szántóföldeken — az itteni viszonyokhoz — meglepően jó terméseredményre vannak kilátások, illetve a kalászosok tekintetében ez a termés már meg isvan, és lényegesen jobb, mint az elmúlt esztendei. A Hortobágyi Állami Gazdaságban ebben az esztendőben összesen mintegy 7900 hold kalászos várt aratásra, illetve mintegy 2000 hold még mindig várja a gépeket. Jelenleg azonban a társgazdaságok, mezőgazdasági nagyüzemek segítségével már 27 kombájn dolgozik az óriás kiterjedésű gazdaságban, és mindennap több száz holdról takarítják be a termést. Milyenek az eredmények? Az őszi árpa, tavaszi árpa már le van aratva, a termés a magtárakban van. Az előbbi termésátlaga 15,7 mázsa, az utóbbié pedig 11,71 mázsa lett. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a két kalászosból mintegy 2 mázsával takarítottak be többet holdanként, mint az elmúlt esztendőben. A zab viszont az elmúlt évihez képest 4 mázsával termett többet holdanként. A kalászosok közül a legnagyobb területet természetesen itt is az őszi búza foglalja el. Ennek terméseredménye még nem végleges, de az eddig learatott területeket figyelembe véve mintegy 15 mázsás termésben bizakodnak a hortobágyi gazdaság vezetői, két mázsával magasabba, mint a múlt esztendőben. Az aratás tehát még tart a Hortobágyi Állami Gazdaságban, de napokon belül — ha az időjárás engedi — befejeződik a munka. A 80 ember, aki most az aratásban tevékenykedik, máshol fog dolgozni. A kombájnosok közül pedig hogy ki lesz a legjobb? Jelenleg Fige István, R. Tóth István, Majoros Gyula és Fige Lajos áll az élen, ők aratták és csépelték el a legtöbb termést. MINŐSÉG • TÖBB PIAC! Az 1. félév eredményei az orvosi műszergyárban Ha valaki belép a MEDICOR Művek debreceni gyárának irodaépületébe, jobbra pillantva a falon érdekes tablót pillanthat meg. Az üzem néhány szocialista brigádja és a MEO-vezetők között létrejött szerződést tanúsítják ezek. A szerződést kötők a minőség javításában egyeztek meg. Abban, hogy a brigádok maguk ellenőrzik gyártás közben az orvosi műszereket, s szocialista kötelességüknek tartják: ne adjanak ki hibás árat. Rossz minőségű vagy selejt terméket továbbítani — ez súlyos erkölcsi hiba a brigádtagnál. Ilyen azonban még nem fordult elő. Az orvosi műszergyáriaknál nagy gondot fordítanak a minőségre. Termékeik nagy része idegen országokba kerül. Exportcikkeik keresettek világszerte, magyar — szőkébb értelemben debreceni — orvosi műszereket használnak az orvosok a szocialista országokban, a nyugati államok egy részében is és eddig elégedettek voltak ezekkel a gyártmányokkal. S ez elsősorban a kiváló minőségnek köszönhető. Ezt tudják a dolgozók is. Az okmányokat magába foglaló tablón ez a jelmondat áll: „Minőség , több piac!” Ezt a brigádok írták fel a tablóra, annak tudatában: a piacot valóban csak úgy tarthatják meg, ha a minőséget tartják vagy javítják. A szerződéseket a szocialista üzemrész címért küzdő műszerész üzem brigádjai, a Thököly, a Kilián, a Béke, a Hunyadi és a Botond brigád kötötte ez évben, s a szerződésben foglaltakat be is tartották. Ez vezetett oda, hogy a külkereskedelmi mérleg tovább javult: 1969. első felében több ország lépett a partnerek sorába, így például Lengyelország, Románia, Bulgária, NSZK, Anglia, Brazília, s ezek az országok szívesen vásárolják a gyár újabb termékeit is, a légzésfunkció vizsgáló készülékeket, kvarclámpákat. 1968. évhez viszonyítva 20 százalékkal nőtt a gyár exporttermelése, s ebben szerepe van a művek erőteljesebb külkereskedelmi tevékenységének. Az első félévi eredmény azt bizonyítja, a többletet is sikerült elkészíteni, különösebb nehézség nélkül, kiváló minőségben. Az éves termelési program 49 százalékát teljesítették a gyárban az első félévben, s ez a feszített programot tekintve az előző évhez képest jó eredménynek mondható, s minden remény megvan év végéig a tervezett program teljesítéséhez. Önköltségi tervét teljesítette az üzem és a termelékenység az előző évhez viszonyítva 8,2 százalékkal nőtt. Ezt műszaki-technológiai fejlesztéssel jobb üzemszervezéssel érték el, így például az érfogók gyártásánál sorozatkivágó használatával megtakarítanak egy műveletet. Ez lényegesen csökkenti a gyártásra fordított időt, növeli a termelékenységet. Ehhez hasonló, több újítással érték el, hogy átlagon felül növelték a munka termelékenységét az üzemben. A dolgozókkal beszélgetve kiderült: a gyárban elégedettek az emberek az első félévi munkák menetével, az eredményekkel. A fizikai dolgozók átlagbére például az I. félévben 2,4 százalékkal emelkedett, s mindehhez hozzájött az is, hogy az üzem igen nagy összegeket fordított 1969-ben a munkában élenjárók, a munkaverseyben kitűnők jutalma- zására. Míg például 1968-ban, az I. negyedévben 31 000 forintot osztottak szét az élenjárók között, ez év első negyedében ez az összeg 96 000 forint volt! Az egyik legjobb brigád, az ezüst plakettes Botond például 20 000 forintot kapott április 4-én, s ez azt jelentette: a tagok egyenként 500—600 forint jutalmat édemeltek ki. A többletmunka jutalmazása egyébként mintaszerű a gyárban, az anyagi ösztönzés eredményes és meghozza a maga gyümölcseit. A brigádoknál a kollektív bérezést alkalmazzák. Minden brigádtagnak érdeke, hogy társait segítse, ösztönözze a jobb munkára. A műszerüzemiek elmondták: átlagkeresetük jó, szívesen dolgoznak, hiszen fáradozásukért a különjutalom sohasem marad el. Néha terven felüli munkát is elvállalnak. A gyáregység dolgozói az utóbbi években már hozzászoktak, hogy az üzem egyre fejlődik, gyarapodik, szépül és mind kényelmesebb lesz. Az ez évben átadott új üzemcsarnok azonban az eddigi várakozásunkat is felülmúlta. A 10 milliós értékű, korszerű csarnokban jó körülmények között dolgozhatnak a munkások. A TMK, az egyszer használatos injekciós tűket gyártó részleg, a bemérő terem kapott helyet itt, ahol a munkavédelmi körülmények is teljesek. Új festőműhely is van az épületben, ahol a festéssel járó ártalmakat teljesen megszüntették. Az injekciós tűk gyártásához szükséges berendezéseket a gyár saját műszaki gárdája tervezte, s ez az üzemrész azért is jelentős debreceni viszonylatban, mert itt folyamatosan 300 nő részére nyílik új munkaalkalom. Ami a további fejlődést illeti, a debreceni orvosi műszergyár kollektívája nyugodtan nézhet a jövő elé. Acélműszergyártási kapacitásuk 1970 végéig le van kötve, s a tervezett termeléshez a feltételek 70 százalékban adottak, már most. Termékeiket értékesíteni tudják, s a probléma inkább az lesz esetleg a jövőben: hogyan tudják tovább növelni a kapacitást a gyorsan növekvő igényeknek megfelelően? De ez már a kellemesebb gondok közé tartozik... Vattai Miklós Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára augusztus 1-én megkezdte évi rendes szabadságát. (MTI) Üzbég küldöttség Debrecenben Amint arról a Naplóban hírt adtunk, szerdán üzbég delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyébe, háromnapos látogatásra. A delegáció, melynek tagjai: Gaibov Naimn Gaibovics, az Üzbég Kommunista Párt központi bizottságának osztályvezető-helyettese, Toljaganov Kurban Jakubovics, az Üzbég Baráti Társaságok Szövetségének külügyi osztályvezetője, tegnap, csütörtökön délelőtt felkereste a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bihar megyei Bizottságát, ahol Sikula György, a megyei pártbizottság titkára és Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta őket. Sikula György adott tájékoztatót kedves vendégeink számára a megye politikai, társadalmi, kulturális életének kérdéseiről. Üzbég vendégeink meglátogatták a Debreceni Dohánygyárat Farkas István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Sütő Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke, Kozma József, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkárhelyettese, az MSZBT megyei titkára, Nagy János őrnagy, helyőrségi kommendáns, az MSZBT megyei Elnökségének tagja kíséretében. A delegációt a gyárban Márkus Béla igazgató, az MSZBT megyei Elnökségének tagja, Pozsonyi Lászlóné, az üzemi pártszervezet csúcsvezetőségének titkára fogadta. Márkus Béla igazgató részletesen tájékoztatta vendégeinket a gyár életéről. Mint mondotta, 8,5 milliárd darab éves termelésével a debreceni üzem az ország legnagyobb dohánygyára, hazánkban egyedül itt gyártanak pipadohányt. Gaibov Naimn Gaibovics a termelési, gyártási feltételekről érdeklődött és elégedetten nyilatkozott a debreceni cigaretták minőségéről. Mint mondotta, maga is a gyár termékét szívja. A tájékoztató után az üzbég delegáció megtekintette az üzemrészeket. Üzbég vendégeink délután a Hortobágyra utaztak. Ma, pénteken a debreceni Vörösmarty Termelőszövetkezetbe és Hajdúszoboszlóra látogatnak el. A dohánygyári szállítószalagnál. Középen Gaibov Maim Gaibovics Átadták az ötszázadik felújított autóboszt A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlójával kitüntetett Debreceni Mezőgazdasági Gépjavító Vállfat püspökladányi állomáson Lajtos Imre, az állomás igazgatója július 31-én ünnepélyes külsőségek között adta át az általuk felújított ötszázadik autóbuszt. Az ünnepelt a 6. számú AKÖV GA 97-37-es rendszámú autóbusza volt. A jubileumi busz külön „diplomát”, átadási oklevelet kapott, amelyben a felújítók 25 ezer kilométerig garanciát vállalnak a megfiatalodott IKARUS 31-ért. Püspökladányban 1965-ben tért rá a gépjavító állomás az autóbuszok felújítására. Amint azt Lajtos Imre elmondotta, 1965-ben ez számukra létkérdés volt. A megerősödött termelőszövetkezetek a gépjavító állomás szolgáltatásait alig-alig igényelték. A dolgozók nagyobb részét el kellett volna bocsátani, kihasználatlanul maradtak volna az állomás berendezései, gépei, szerszámai, így hát 1965-ben a püspökladányiak segítséget kértek az Autóközlekedési Tröszttől és a MÁVAUT-tól. Jelenleg a gépjavító állomás évi 40 milliós termelési értékének 75 százaléka az autóbusz-felújításokból származik. A ladányiak megtanulták és meg is szerették ezt az új szakmát. Ma már megrendelőik közé tartozik szinte az ország összes autóközlekedési vállalata. Itt végzik az AMG 408-as buszok és újabban az IKARUS 31-esek felújítását. Az ünnepélyes, jubileumi autóbusz átadására hivatalosak voltak a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt, az Autóközlekedési Tröszt, a Debreceni Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a MÁVAUT képviselői, valamint a kereskedelmi partnerek, a megrendelők az egyes megyei AKÖV-ök küldöttei. Az országban mindössze négy vállalat foglalkozik autóbuszfelújításokkal. A közlekedési program megvalósulásával párhuzamosan egyre nagyobb feladatokkal kell megbirkóznia ennek a négy vállalatnak. Az autóbusz átadása után a meghívottak rövid munkaértekezletre ültek össze. Az értekezlet témája a megrendelők esetleges kifogásainak, külön kéréseinek összegyűjtése volt. Amint ez kiderült, a Püspökladányban felújított autóbuszokkal az utóbbi két évben egyre kevesebb a gond. Egyre nagyobb gondot okoz azonban, hogy megfelelő fedett csarnokok hiányában Ladányban nem gondolhatnak az üzem fejlesztésére. Pedig e vállalkozás nemcsak szükséges, hanem ennek megfelelően kifizetődő is: 1968-ban az állomás 260 dolgozója egymillió forinttal teljesítette túl nyereségtervét. A meghívottak megismerkedtek az üzemmel, s a program a Hortobágyi csárdában rendezett ebéddel, a hortobágyi múzeum és a mátai ménes megtekintésével ért véget. A vendégeket az ötszázadik felújított autóbusz vitte Püspökladányból Hortobágyra. Átadták a HOTEL DÉLIBÁBOT Hajdúszoboszlón Tegnap délután ünnepélyesen felavatták Hajdúszoboszló legújabb létesítményét, a strand területén épített Hotel Délibáb szállót. A háromemeletes, 65 kétágyas szobával, rendelkező szállóház, egy 150 személyes étterem, női és férfi fodrászat, drink bár és orvosi rendelő csatlakozik. Az ünnepélyes átadásnál jelen volt dr. Szilágyi Gábor, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára, dr. Gyökössy Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium helyettes főosztályvezetője, Kolozsvári Lajos, Tokaji László, a megyei tanács vbtitkára, illetveelnökhelyettese, a Hajdúszoboszlói Városi Pártbizottság és Városi tanács vezetői, a testvérvállalatok, az építők képviselői. A szállodát üzemeltető Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója, Végh László köszöntötte a vendégeket. Majd Kovács Endre, a Kereskedelmi Tervező Iroda igazgatója méltatta a tervezők és a kivitelező Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jó munkáját. Kiemelte, hogy a 9 millió forintos szálló 9,5 hónap alatt épült fel. Ezt követően átadta Végh László igazgatónak a szálló kulcsát. Az első vendégek ma költöznek be az új létesítménybe.