Hajdú-Bihari Napló, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

HAJDÚ-BIHARI 1 - IMI I *if­­ ifi] XXVI. ÉVFOLYAM 176. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK Jó termés HUSZONHÉT KOMBÁJN ARÁT A HORTOBÁGYON • A Hortobágyi Állami Gazdaság most ünnepli fennállásának 20. év­fordulóját. Már régi elhatározása volt a vezetőknek és dolgozóknak is: ezt az esztendőt minden eddi­ginél jobb eredmények elérésével szeretnék köszönteni, ünnepelni. S ebben — legalább is eddig — az időjárás is segített. A szikes, gyen­ge minőségű hortobágyi szántóföl­deken — az itteni viszonyokhoz —­ meglepően jó terméseredményre vannak kilátások, illetve a kalászo­sok tekintetében ez a termés már m­eg is­­van, és lényegesen jobb, mint az elmúlt esztendei. A Hortobágyi Állami Gazdaság­ban ebben az esztendőben össze­sen mintegy 7900 hold kalászos várt aratásra, illetve mintegy 2000 hold még mindig várja a gépeket. Jelenleg azonban a társgazdaságok, mezőgazdasági nagyüzemek segít­ségével már 27 kombájn dolgozik az óriás kiterjedésű gazdaságban, és mindennap több száz holdról takarítják be a termést. Milyenek az eredmények? Az őszi árpa, ta­vaszi árpa már le van aratva, a termés a magtárakban van. Az előbbi termésátlaga 15,7 mázsa, az utóbbié pedig 11,71 mázsa lett. Ez pedig azt jelenti, hogy mind a két kalászosból mintegy 2 mázsával ta­karítottak be többet holdanként, mint az elmúlt esztendőben. A zab viszont az elmúlt évihez képest 4 mázsával termett többet holdan­ként. A kalászosok közül a legnagyobb területet természetesen itt is az őszi búza foglalja el. Ennek ter­méseredménye még nem végleges, de az eddig learatott területeket figyelembe véve mintegy 15 má­zsás termésben bizakodnak a hor­tobágyi gazdaság vezetői, két má­zsával magasabba, mint a múlt esztendőben. Az aratás tehát még tart a Hor­tobágyi Állami Gazdaságban, de napokon belül — ha az időjárás engedi — befejeződik a munka. A 80 ember, aki most az aratásban tevékenykedik, máshol fog dolgoz­ni. A kombájnosok közül pedig hogy ki lesz a legjobb? Jelenleg Fige István, R. Tóth István, Ma­joros Gyula és Fige Lajos áll az élen, ők aratták és csépelték el a legtöbb termést. MINŐSÉG • TÖBB PIAC! Az 1. félév eredményei az orvosi műszergyárban Ha valaki belép a MEDICOR Művek debreceni gyárának iroda­épületébe, jobbra pillantva a falon érdekes tablót pillanthat meg. Az üzem néhány szocialista brigádja és a MEO-vezetők között létrejött szerződést tanúsítják ezek. A szer­ződést kötők a minőség javításában egyeztek meg. Abban, hogy a bri­gádok maguk ellenőrzik gyártás közben az orvosi műszereket, s szocialista kötelességüknek tartják: ne adjanak ki hibás árat. Rossz minőségű vagy selejt terméket to­vábbítani — ez súlyos erkölcsi hi­ba a brigádtagnál. Ilyen azonban még nem fordult elő. Az orvosi műszergyáriaknál nagy gondot fordítanak a minőségre. Termékeik nagy része idegen orszá­gokba kerül. Exportcikkeik kere­settek világszerte, magyar — sző­kébb értelemben debreceni — or­vosi műszereket használnak az or­vosok a szocialista országokban, a nyugati államok egy részében is és eddig elégedettek voltak ezekkel a gyártmányokkal. S ez elsősorban a kiváló minőségnek köszönhető. Ezt tudják a dolgozók is. Az okmányo­kat magába foglaló tablón ez a jel­mondat áll: „Minőség , több piac!” Ezt a brigádok írták fel a tablóra, annak tudatában: a piacot valóban csak úgy tarthatják meg, ha a minő­séget tartják vagy javítják. A szerződéseket a szocialista üzemrész címért küzdő műszerész üzem brigádjai, a Thököly, a Ki­lián, a Béke, a Hunyadi és a Bo­­tond brigád kötötte ez évben, s a szerződésben foglaltakat be is tar­tották. Ez vezetett oda, hogy a kül­kereskedelmi mérleg tovább javult: 1969. első felében több ország lé­pett a partnerek sorába, így például Lengyelország, Románia, Bulgária, NSZK, Anglia, Brazília, s ezek az országok szívesen vásárolják a gyár újabb termékeit is, a légzésfunkció vizsgáló készülékeket, kvarclámpá­kat. 1968. évhez viszonyítva 20 szá­zalékkal nőtt a gyár exporttermelé­se, s ebben szerepe van a művek erőteljesebb külkereskedelmi tevé­kenységének. Az első félévi ered­mény azt bizonyítja, a többletet is sikerült elkészíteni, különösebb ne­hézség nélkül, kiváló minőségben. Az éves termelési program 49 szá­zalékát teljesítették a gyárban az első félévben, s ez a feszített prog­ramot tekintve az előző évhez ké­pest jó eredménynek mondható, s minden remény megvan év végéig a tervezett program teljesítéséhez. Önköltségi tervét teljesítette az üzem és a termelékenység az előző évhez viszonyítva 8,2 százalékkal nőtt. Ezt műszaki-technológiai fej­lesztéssel jobb üzemszervezéssel érték el, így például az érfogók gyártásánál sorozatkivágó haszná­latával megtakarítanak egy műve­letet. Ez lényegesen csökkenti a gyártásra fordított időt, növeli a termelékenységet. Ehhez hasonló, több újítással érték el, hogy átla­gon felül növelték a munka terme­lékenységét az üzemben. A dolgozókkal beszélgetve kide­rült: a gyárban elégedettek az em­berek az első félévi munkák mene­tével, az eredményekkel. A fizikai dolgozók átlagbére például az I. fél­évben 2,4 százalékkal emelkedett, s mindehhez hozzájött az is, hogy az üzem igen nagy összegeket fordított 1969-ben a munkában élenjárók, a munkaverse­­yben kitűnők jutalma-­­ zására. Míg például 1968-ban, az I. negyedévben 31 000 forintot osz­tottak szét az élenjárók között, ez év első negyedében ez az összeg 96 000 forint volt! Az egyik legjobb brigád, az ezüst plakettes Botond például 20 000 forintot kapott ápri­lis 4-én, s ez azt jelentette: a tagok egyenként 500—600 forint jutalmat édemeltek ki. A többletmunka ju­talmazása egyébként mintaszerű a gyárban, az anyagi ösztönzés ered­ményes és meghozza a maga gyü­mölcseit. A brigádoknál a kollektív bérezést alkalmazzák. Minden bri­gádtagnak érdeke, hogy társait se­gítse, ösztönözze a jobb munkára. A műszerüzemiek elmondták: át­lagkeresetük jó, szívesen dolgoznak, hiszen fáradozásukért a különjuta­­lom sohasem marad el. Néha terven felüli munkát is elvállalnak. A gyáregység dolgozói az utóbbi években már hozzászoktak, hogy az üzem egyre fejlődik, gyarapodik, szépül és mind kényelmesebb lesz. Az ez évben átadott új üzemcsar­nok azonban az eddigi várakozá­sunkat is felülmúlta. A 10 milliós értékű, korszerű csarnokban jó kö­rülmények között dolgozhatnak a munkások. A TMK, az egyszer használatos injekciós tűket gyártó részleg, a bemérő terem kapott he­lyet itt,­ ahol a munkavédelmi kö­rülmények is teljesek. Új festőmű­hely is­­ van az épületben, ahol a festéssel járó ártalmakat teljesen megszüntették. Az injekciós tűk gyártásához szükséges berendezése­ket a gyár saját műszaki gárdája tervezte, s ez az üzemrész azért is jelentős debreceni viszonylatban, mert itt folyamatosan 300 nő részé­re nyílik új munkaalkalom. Ami a további fejlődést illeti, a debreceni orvosi műszergyár kollek­tívája­ nyugodtan nézhet a jövő elé. Acélműszergyártási kapacitásuk 1970 végéig le van kötve, s a terve­zett termeléshez a feltételek 70 szá­zalékban adottak,­ már most. Ter­mékeiket értékesíteni tudják, s a probléma inkább az lesz esetleg a jövőben: hogyan tudják tovább nö­­velni a kapacitást a gyorsan növek­vő igényeknek megfelelően? De ez már a kellemesebb gondok közé tartozik... Vattai Miklós ­ Kádár János megkezdte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára augusztus 1-én megkezdte évi rendes szabadságát. (MTI) Üzbég küldöttség Debrecenben Amint arról a Naplóban hírt ad­tunk, szerdán üzbég delegáció ér­kezett Hajdú-Bihar megyébe, há­romnapos látogatásra. A delegá­ció, melynek tagjai: Gaibov Naimn Gaibovics, az Üzbég Kommunista Párt központi bizottságának osz­tályvezető-helyettese, Toljaganov Kurban Jakubovics, az Üzbég Ba­ráti Társaságok Szövetségének kül­ügyi osztályvezetője, tegnap, csü­törtökön délelőtt felkereste a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Haj­dú-Bihar megyei Bizottságát, ahol Sikula György, a megyei pártbi­zottság titkára és Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezető­je fogadta őket. Sikula György adott tájékoztatót kedves vendé­geink számára a megye politikai, társadalmi, kulturális életének kér­déseiről. Üzbég vendégeink meglátogatták a Debreceni Dohánygyárat Farkas István, az MSZMP Központi Bi­zottságának munkatársa, Sütő Sán­dor, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöke, Kozma Jó­zsef, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkárhelyettese, az MSZBT megyei titkára, Nagy Já­nos őrnagy, helyőrségi kommen­­dáns, az MSZBT megyei Elnöksé­gének tagja kíséretében. A delegá­ciót a gyárban Márkus Béla igaz­gató, az MSZBT megyei Elnökségé­nek tagja, Pozsonyi Lászlóné, az üzemi pártszervezet csúcsvezetősé­gének titkára fogadta. Márkus Bé­la igazgató részletesen tájékoztatta vendégeinket a gyár életéről. Mint mondotta, 8,5 milliárd darab éves termelésével a debreceni üzem az ország legnagyobb dohánygyára, hazánkban egyedül itt gyártanak pipadohányt. Gaibov Naimn Gaibo­vics a termelési, gyártási feltéte­lekről érdeklődött és elégedetten nyilatkozott a debreceni cigaretták minőségéről. Mint mondotta, maga is a gyár termékét szívja. A tájé­koztató után az üzbég delegáció megtekintette az üzemrészeket. Üzbég vendégeink délután a Hor­­tobágyra utaztak. Ma, pénteken a debreceni Vörösmarty Termelőszö­vetkezetbe és Hajdúszoboszlóra lá­togatnak el. A dohánygyári szállítószalagnál. Középen Gaibov Maim Gaibovics Átadták az ötszázadik felújított autóboszt A Minisztertanács és a SZOT vándor­zászlójával kitüntetett Debreceni Mező­­gazdasági Gépjavító Vállfat püspökla­dányi állomáson Lajtos Imre, az állomás igazgatója július 31-én ünnepélyes kül­sőségek között adta át az általuk fel­újított ötszázadik autóbuszt. Az ünnepelt a 6. számú AKÖV GA 97-37-es rendszámú autóbusza volt. A ju­bileumi busz külön „diplomát”, átadási oklevelet kapott, amelyben a felújítók 25 ezer kilométerig garanciát vállalnak a megfiatalodott IKARUS 31-ért. Püspökladányban 1965-ben tért rá a gépjavító állomás az autóbuszok felújí­tására. Amint azt Lajtos Imre elmondot­ta, 1965-ben­ ez számukra létkérdés volt. A megerősödött termelőszövetkezetek a gépjavító állomás szolgáltatásait alig-alig igényelték. A dolgozók nagyobb részét el kellett volna bocsátani, kihasználatlanul maradtak volna az állomás berendezései, gépei, szerszámai, így hát 1965-ben a püspökladányiak segítséget kértek az Autóközlekedési Tröszttől és a MÁVAUT-tól. Jelenleg a gépjavító állomás évi 40 milliós termelési értékének 75 százaléka az autóbusz-fel­újításokból származik. A ladányiak meg­tanulták és meg is szerették ezt az új szakmát. Ma már megrendelőik közé tartozik szinte az ország összes autóköz­lekedési vállalata. Itt végzik az AMG 408-as buszok és újabban az IKARUS 31-esek felújítását. Az ünnepélyes, jubileumi autóbusz át­adására hivatalosak voltak a Mezőgazda­­sági Gépjavító Tröszt, az Autóközle­kedési Tröszt, a Debreceni Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat, a MÁVAUT képviselői, valamint a kereskedelmi part­nerek, a megrendelők az egyes megyei AKÖV-ök küldöttei. Az országban mind­össze négy vállalat foglalkozik autóbusz­felújításokkal. A közlekedési program megvalósulásával párhuzamosan egyre na­gyobb feladatokkal kell megbirkóznia en­nek a négy vállalatnak. Az autóbusz át­adása után a meghívottak rövid munka­­értekezletre ültek össze. Az értekezlet témája a megrendelők esetleges kifogá­sainak, külön kéréseinek összegyűjtése volt. Amint ez kiderült, a Püspökla­dányban felújított autóbuszokkal az utób­bi két évben egyre kevesebb a gond. Egyre nagyobb gondot okoz azonban, hogy megfelelő fedett csarnokok hiányá­ban Ladányban nem gondolhatnak az üzem fejlesztésére. Pedig e vállalkozás nemcsak szükséges, hanem ennek megfe­lelően kifizetődő is: 1968-ban az állo­más 260 dolgozója egymillió forinttal tel­jesítette túl nyereségtervét. A meghívottak megismerkedtek az üzemmel, s a program a Hortobágyi csár­dában rendezett ebéddel, a hortobágyi­­ múzeum és a mátai ménes megtekintésé­vel ért véget. A vendégeket az ötszázadik felújított autóbusz vitte Püspökladányból Horto­bágyra. Átadták a HOTEL DÉLIBÁBOT Hajdúszoboszlón Tegnap délután ünnepélyesen felavatták Hajdúszoboszló legújabb létesítményét, a strand területén épített Hotel Délibáb szállót. A há­romemeletes, 65 kétágyas szobával, rendelkező szállóház, egy 150 sze­mélyes étterem, női és férfi fod­rászat, drink bár és orvosi rende­lő csatlakozik. Az ünnepélyes át­adásnál jelen volt dr. Szilágyi Gá­bor, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a Debrecen Vá­rosi Pártbizottság első titkára, dr. Gyökössy Gyula, a Belkereskedel­mi Minisztérium helyettes főosz­tályvezetője, Kolozsvári Lajos, To­kaji László, a megyei tanács vb­­titkára, illetve­­elnökhelyettese, a Hajdúszoboszlói Városi Pártbizott­ság és Városi t­anács vezetői, a testvérvállalatok, az építők képvi­selői. A szállodát üzemeltető Hajdú-Bi­har megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója, Végh László köszöntöt­te a vendégeket. Majd Kovács Endre, a Kereskedelmi Tervező Iroda igazgatója méltatta a terve­zők és a kivitelező Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jó munkáját. Kiemelte, hogy a 9 millió forintos szálló 9,5 hónap alatt épült fel. Ezt követően átad­ta Végh László igazgatónak a szál­ló kulcsát. Az első vendégek ma költöznek be az új létesítménybe.

Next