Hajdú-Bihari Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-02 / 202. szám

IT M­JM IlBlllilaMJIliMHIilMIM I XXVI. ÉVFOLYAM 202. SZÁM •­ÁRA: 80 FILLÉR . 1969. SZEPTEMBER 2., KEDD Megkezdődött a tanév az általános és közép­iskolákban Tegnap szeptember 1-én reggel nyolc óra után ünneplőbe öltözött diákok sereglettek az iskolák felé, hogy részt vegyenek a tanévnyitó ünnepélyen. Ezzel megkezdődött az 1969—70-es iskolai év, ma már ren­des tanítási nap van. Debrecen általános iskoláiba tan­évkezdésig 16 600 tanulót írtak be, néhány százzal kevesebbet, mint a múlt évben. A csökkenés főként az alsó tagozaton, és ezen belül is az első osztályoknál mutatkozik. Ez a tény kisebb tanulócsoportok létre­hozását és az oktató-nevelő munka színvonalának emelését teszi lehe­tővé. A tanítás változatlanul két műszakban, délelőtt és délután fo­lyik ebben az évben is, de hat deb­receni általános iskolában a felső tagozat állandóan délelőttös lesz. Az alsó tagozatos osztályok ezek­­­ben az iskolákban is váltani fog­ják egymást. A debreceni középiskolákba 2022 tanulót vettek fel. Közülük 931 gimnáziumi, 1091 pedig szakközép­iskolai tanuló. A gimnáziumok ta­nulói közül 355, a szakközépisko­lák tanulói közül pedig 657 vidéki. Érdekes megfigyelni, hogy amíg a középiskolákban 36,6 százalék a fi­zikai dolgozók gyerekeinek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva, ad­dig a szakközépiskolákban 59 szá­zalék. A gimnáziumok iránti ér­deklődés a tavalyihoz viszonyítva nem csökkent, de nem is emelke­dett. Változatlanul a tagozatos osz­tályok a legnépszerűbbek. A közép­iskolákban nagy a zsúfoltság, a ta­nulócsoportok átlagos száma 40. A honvédelmi ismeretek oktatását ebben a tanévben az általános is­kolák nyolcadik, és a középiskolák második osztályaira terjesztik ki, a „világnézetünk alapjai” elnevez­­ésű tantárgyat pedig a középisko­lák negyedik osztályaiban fogják oktatni. Általános Iskola előtt reggel há­romnegyed kilenckor gombostűt sem lehetne leejteni, olyan nagy a tömeg. Szülők, gyerekek, pedagó­gusok. Mielőtt megszólalna az idei tanév első csengetése, hat év körü­li fiúcskát szólítunk meg: — Hogy hívnak? — Sápi Tomikának. — Hányadikba mész? — Én még csak most leszek el­sős. — Eddig? — Oviba jártam. — Nem félsz az iskolától. (Folytatás a 2. oldalon) Ismerkedés a tanító nénivel ÚJ UTAKRA HÍV a CSENGŐ A szeptemberi iskolacsengő sok ezer diákot hív új útra: kit az óvo­dából iskolába, kit az általánosból a középiskolába, kit a­ középiskolá­ból a felsőfokú intézményekbe. Megkerestünk közülük kettőt. A Kossuth utcai Bányai Júlia Szőlő- és gyümölcsbemutató DEBRECENI KERTÉSZETI NAPOK A Kossuth u. 1. szám első eme­leti nagytermében kellemes lát­vány fogadja az ide érkezőket. A teremben körben ízléses csomago­lásban gyümölcsök láthatók. Szé­pek,­­ egészségesek, a látogatókban ir minden bizonnyal kellemes ízem­lékeket idéznek fel. Aki ide betér, áhítattal szemléli ezeket a szép termékeket, s nem egy látogató­ban fogalmazódik meg az önkén­telen kérdés: „Hát ilyet is tu­dunk?” Bizony tudunk. Tudunk szépet és jót termelni, tudunk világszín­vonalon előállítani ma már mező­­gazdasági termékeket. Mert ez a bemutató, ez a kiállítás erről győz meg minden látogatót. A kiállítás vasárnap, augusztus 31-én nyílt meg, s a kertészeti in­tézmények, vállalatok, állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek, valamint házikerti szakkörök al­ma-, körte-, szilva-, barack- és szőlőfajtáit reprezentálja. A kiállí­tás mintegy 13 részt vevő szerv, vállalat, gazdaság közös munkája, és első aktusa a debreceni kerté­szeti napoknak, amelyeknek egy­(Folytatás a 2. oldalon) Ismerkedés a szép termékekkel A Debreceni Konzervgyár termékei (Fotó: Győry) Kádár János befejezte szabadságát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára befejezte évi rendes szabadságát. (MTI) Megnyílt az öthónapos ipari pártiskola MEGKEZDŐDÖTT AZ OKTATÁS AZ ESTI EGYETEMEN Hétfőn délelőtt ünnepélyes ke­retek között nyitották meg a me­gyei pártbizottság oktatási igazga­tóságán az öthónapos ipari pártis­kolát. A megnyitón részt vett Sikula György, a megyei pártbi­zottság titkára. Az öthónapos ipa­ri pártiskolán üzemi párttitkárok, pártalapszervezeti vezetőségi ta­gok, valamint tömegszervezeti ve­zetők és vezetőségi tagok vesznek részt. Újhelyi Károly, az oktatási igazgatóság vezetője az öthónapos ipari pártiskola megnyitóján kö­szöntötte azt a száz hallgatót, akik részt vesznek a politikai oktatás­ban. Ezt követően ismertette a pártiskola célját és a hallgatók előtt álló feladatokat. Ugyancsak hétfőn délelőtt került sor az oktatási igazgatóságon a vezető propagandisták négynapos továbbképzésének megnyitójára. Az ünnepségen Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályveze­tője mondott beszédet a propa­gandisták feladatairól. A folyama­tos továbbképzésen négyszázan vesznek részt. Az esti egyetem általános tago­zatán és a szakosítókon ez év­ben 1500-en tanulnak. Az előadá­sok ezen a héten megkezdődnek. Emlékművet állítottak Tiszadobon Vásárhelyi Pálnak Vasárnap délben emlékművet avattak Tiszadob község határában azon a helyen, ahol egy és negyed századdal ezelőtt Vásárhelyi Pál vízimérnök tervei alapján meg­kezdték a Tisza szabályozását. Az ünnepélyes emlékműavatáson meg­jelent Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal vezető­je, Szabó István, a Központi Bi­zottság tagja a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen Vá­rosi Pártbizottság első titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Fele­szi István, a Szabolcs megyei Ta­nács vb-elnöke dr. Ladányi Jó­zsef, a Borsod megyei Tanács vb­­elnöke, Bartha János, a Hajdú-Bi­­har megyei Tanács vb-elnökhelyet­­tese. A Himnusz hangjai után Köti Árpád Vörösmarty Mihály „Vá­sárhelyi Pál emlékére” című ver­sét szavalta, majd dr.Fekszi Ist­ván megnyitója után Dégen Imre államtitkár mondott avatóbeszé­det. — A magyar vízügyi szolgálat, de azt mondhatom, az egész Ti­szántúl lakossága nagy adósságot törleszt, amikor emlékművet állít Vásárhelyi Pálnak, a kiváló mér­nöknek, a reformkor kimagasló egyéniségének, akinek tervei alap­ján szabályozták a Tiszát, s a nagy munka eredményeképpen a síkvi­zes, mocsárvilág helyén tíz- és százezrek találtak állandó otthont, megélhetést. Vásárhelyi Pál tervei alapján több mint 100 átvágással 1419 kilométerről 964 kilométerre csökkent a Tisza medrének tiosz­­sza. Munkájának másik fontos ré­sze, hogy az átvágásokat, a szabá­lyozást összekapcsolta a töltésépí­téssel, árvédelemmel, s ezt a két munkát egységesnek és elválaszt­hatatlannak tekintette. Ezután arról a komplex vízgaz­dálkodási programról szólott Dé­gen Imre, amely egyenes folytatá­sa a Vásárhelyi Pál által elkészí­tett terveknek. A víz elleni véde­kezés mellett ma már egyre na­gyobb szerep jut az öntözésnek, a vízhasznosításnak. A tiszai létesít­mények első nagy jelentőségű állo­mása volt a tiszalöki duzzasztómű és öntözőrendszer, amely a Tisza szabályozását megkezdő első kapa­vágás után 100 esztendővel való­sult meg. E mű táplálja a Tiszán­túl két nagy mesterséges folyóját, a Keleti- és Nyugati-főcsatornát a folyó vizével. Épül a Tisza másik nagy műve, a kiskörei vízlépcső, amely újabb félmillió holdra jut­tatja el a vizet. Bizonyosra vehet­jük, a csongrádi vízlépcső, a tá­volabbi jövőben pedig a Záhonynál és Vásárosnaménynál tervezett víz­lépcsők is felsorakoznak a Tisza­­csatornázás két első nagy művéhez. Ezután Dégen Imre felavatta a Tisza partján emelt emlékművet, amely Zilahy István tervei alap­ján készült. A szoboralak, amely talapzattal együtt 5,2 méter ma­gas, Grantner Jenő alkotása. Az ünnepélyes avatás után a me­gyék képviselői koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Hajdú- Bihar megye koszorúját dr. Szilá­gyi Gábor, Béres József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bar­tha János és Papp Ferenc vízügyi igazgató helyezte el. Újítók versenye a csapágyművekben A Magyar Gördülőcsapágy Mű­vekben a vállalat gazdasági vezetői fontos feladatuknak tartják az újí­­tómozgalom fejlesztését, az újítási kedv felkeltését a gyárakban, üze­mekben. Legutóbb a vezérigazga­tói értekezlet foglalkozott az újí­tási eredményekkel. A beszámoló megállapította: a tavalyi vissza­esés után örvendetesen javult az idén a helyzet, 1969. I. félévében például a megtakarítások értéke több mint kétmillió forint volt. Emelkedett az újítási kedv a fizi­kai dolgozók körében, az első fél­évben 53 munkás adott be újítási javaslatot. Az alkalmazotti dolgo­zóknál viszont visszaesés tapasztal­ható a benyújtott újítások számát illetően. A csapágyművek vezetői újítási versenyt hirdettek meg a gyárak­ban, üzemekben, s ennek lénye­ge: a beadott újítási javaslatokat a kalkulált haszon, érték alapján pontozzák, s az év végén — az egyes újítók által kapott pontok összessége alapján — helyezési sor­rendet állapítanak meg. A pont­versenyben elért helyezések alap­ján díjakat, jutalmakat adnak át a versenyben résztvevőknek: a leg­magasabb díjak összege 6000 fo­rint, a legkisebb jutalom 500 forint lesz. Természetesen mindez az újí­tási szabályok szerint járó újítói díjakon kívül.

Next