Hajdú-Bihari Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
A BIOGAL KISZ-szervezetének külföldi kapcsolatai A debreceni BIOGAL Gyógyszergyár KISZ-szervezete évek óta törekszik arra, hogy a környező szocialista országok gyógyszeripari vállalatainak ifjúságával jó kapcsolatokat tartson fenn. Ez a törekvés több ízben járt sikerrel, így például két évvel ezelőtt a szlovákiai Besztercebányán működő BIOTIKA Gyógyszergyárral sikerült baráti kapcsolatot kiépíteni; a debreceniek meglátogatták a gyár fiataljait, s később a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség gyári alapszervezete viszonozta a látogatást. Ez évben tovább bővült a külföldi barátok köre: nemrégiben a varsói Tarcomini Gyógyszergyár fiataljaival léptek kapcsolatba a debreceni üzem KISZ-tagjai, s a két alapszervezet közötti levélváltás alapján a BIOGAL KISZ-szervezetének küldöttsége a napokban elutazott Varsóba, a testvérüzem meglátogatására — írja tudósítónk. Bolgár történész kutatómunkája Debrecenben A közelmúltban Debrecenbe látogatott Mijatev Péter, a szófiai Balkán Intézet főosztályvezetője, a neves történész, kutató. A Debreceni Állami Levéltárban azokat az iratanyagokat tekintette meg, amelyek utalást adnak a magyar-bolgár kereskedelemre. A XVII. és XVIII. században ugyanis sok bolgár kereskedő járt hazánkban, s ugyanakkor magyar kereskedők vitték áruikat a bolgár városokba. Különösen élénk volt a kapcsolata Debrecennek ezekkel a bolgár városokkal és a levéltári iratok eddig ismeretlen adatokkal gazdagították a kutatómunkát. Többek között a feudális kor iratanyagának áttanulmányozása bolgár kereskedők debreceni tevékenységéről adott részletes képet. A megállapítások szerint Debrecenben olyan gazdag iratanyag áll rendelkezésre, hogy a jövőben hosszabb időre érkezik történészkutató a meglevő levéltári iratok feldolgozására. A kutatómunka célja, hogy a magyar-bolgár kapcsolatok múltjáról még teljesebb anyagot állítsanak Józsa János kiállítása Pécsett A közismert, Debrecenben élő festő- és grafikusművésznek, Józsa Jánosnak ma, október 1-én Pécsett, a TIT Bartók klubjában nyílik kiállítása. A tárlatot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei és Hajdú-Bihar megyei szervezete közösen rendezi. Megnyitót mond Szekeres Antal, a TIT Hajdú-Bihar megyei szervezetének titkára, tárlatvezetést tart dr. Tóth Ervin művészettörténész. Józsa János pécsi bemutatkozó kiállításán olajképeket, akvarelleket és grafikákat állít ki. „Mostani korszakában a figurákat s a tárgyakat egyre jobban elvonatkoztatja, absztrahálja, de sohasem válik nonfiguratívvá. Az is figyelemre méltó, hogy a tárgyi elemek a hozzájuk tartozó ember jellemét, életstílusát sokszor önmagukban is jelzik” — olvashatjuk a pécsi kiállítás ismertetőjében. A kiállítás megnyitóján részt vesz a művész is. A kiállítás október 15-ig lesz nyitva. Új orvosi rendelőt avattak Sárrétudvariban Kedden délután Végh Lajos, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke átadta rendeltetésének Sárrétudvariban az új orvosi rendelőt és a hozzá tartozó orvosi lakást. Több mint félmillió forintot fordítottak az új egészségügyi létesítmény felépítésére, javarészt községfejlesztési alapból, s a falu lakossága jelentős összegű társadalmi munkával segítette, hogy a község felszabadulásának 25. évfordulója előtt elkészüljön az orvosi rendelő. Eddig egyetlen orvos dolgozott Sárrétudvariban, s szerda reggeltől már gyermekszakorvos is megkezdte a rendelést, a betegek gyógyítását. HAJDÚ-BIHARI I *11 HÓ| XXVI. ÉVFOLYAM 227. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. OKTÓBER 1., SZERDA Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták Kekkonent Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemem: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Jelen voltak az elnök kíséretének és a budapesti finn nagykövetség tagjai is. Dr. Nagy Károly rektor megnyitó beszédében bejelentette, hogy az elnököt kimagasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatják. Személyében annak a finn népnek hivatott képviselőjét is üdvözöljük, amelynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép történeti életútjával. őszinte nagyrabecsüléssel követjük figyelemmel elnök úrnak a finn és a magyar nép barátságának elmélyítése, valamint az emberiség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejtett áldásos tevékenységét. A nemzetközi közvélemény előtt is ismert, mit tett excellenciás évek hosszú során át különböző vezető tisztségeiben hazája demokratikus fejlesztéséért, kultúrájáért, gazdaságáért. Ezután dr. Sáránái Imre dékán ismertette dr. Urho Kaleva Kekkonen életútját, tudományos tevékenységét, politikai és közéleti pályafutását. A többi között szólt korszerű közigazgatás kialakításáért végzett elméleti és gyakorlati munkásságáról, tudományos tevékenységéről, s hangsúlyozta, hogy széles jogászi műveltségét mint politikus is nagyszerűen felhasználta. Hazájában népszerűség övezi, a világ békeszerető emberei tisztelik és megbecsülik. Legyen e díszdoktori cím egyetemünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen személye és Finnország testvéri népe iránt. Beszéde végén a dékán dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatta, majd a rektor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományos kézfogással díszdoktorrá fogadták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tartott, amelyben a finn—magyar kapcsolatokról, a jogtudomány szerepéről, a béke iránti felelősségről szólt. Elmondotta, hogy a finn és a magyar nyelv rokonságát már az 1600-as években felfedezték, de tudósaink csak a múlt század elején találkoztak abban a törekvésükben, hogy felderítsék nyelveink közös finnugor elemeit, valamint népeink közös őskultúráját. E kutatások fő eredményei rövidesen szélesebb körökben is ismertekké váltak, s felébresztették a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok megteremtésének gondolatát. Ennek az eszmének fő atyja Hunfalvy Pál volt. Magyarország és Finnország barátságának első szálait kivétel nélkül kiváló férfiak és őszinte hazafiak kötötték, akik felismerték népeink nehéz megpróbáltatásainak nyilvánvaló hasonlóságait, s jövőbe vetett hitüket abból merítették, hogy mindkét nemzet, függetlenül a kedvezőtlen körülményektől és elszigeteltségtől, meg tudta őrizni életerejét. Ezt az optimizmust terjesztették el írásaikban a nemzet körében. Idővel a finn kultúra, különösen az irodalom és a művészet több barátot szerzett Magyarországon, mint bárhol máshol. Gyakran hallani — hangoztatta a továbbiakban, hogy a kis államoknak nincs lehetőségük, hogy előbbre vigyék a nemzetközi béke ügyét. El kell ismernünk, hogy ez a kép nagyjából megfelel a mai világ realitásainak, ám ez nem akadályozhatja meg a béke javára kifejtett munkát, s különösen a kis népeknek kell hangjukat hallatniuk a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésben, hiszem, hogy a leszerelés egykor a kis országok oldalán kezdődik. Ez egy fejlődési szakasz kezdetét jelentené, amelynek jellemzője azoknak az eszméknek és erkölcsi értékeknek az elismerése, és valóraváltása, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi békéhez. Előadása után az ünnepi közgyűlés részvevői meleg ünneplésben részesítették a finn államelnököt, dr. Nagy Károly rektor azzal a jókívánsággal zárta be az ünnepséget, hogy az új díszdoktor még sok éven át fejtse ki munkásságát a tudomány szolgálatában, hazája, az egész emberiség javára, s most már az egyetem dicsőségére is. Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedd délelőtt az Országházban látogatást tett Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél. Szívélyes, baráti eszmecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János külügyminiszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, illetve Ahti Karjalainen külügyminiszter és M. J. Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az Országház vadásztermében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Józsefné, Péter János, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. A meleg baráti hangulatú ebéden Losonczi Pál és Urho Kekkonen mondott pohárköszöntőt. Kekkonen és kísérete délután a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott el. A vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, dr. Ajtai Miklós és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és a vasmű vezetői fogadták a vendégeket. Csató László vezérigazgató a gyáróriás történetéről, munkájáról, eredményeiről, terveiről, szociális és kulturális létesítményeiről tájékoztatta a látogatókat. Ennek során elmondta, hogy hatvannál több országba exportálnak, s Finnországba például acélcsöveket, szerszámgépeket, kerékpárokat szállítanak. A tájékoztató után a szerszámgépgyárat tekintették meg. Kekkonen a látogatás végén elismeréssel szólt a látottakról, s meleg szavakkal búcsúzott a vendéglátóktól. Martti Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykét dr. Urho Kaleva Kekkonen elnök tiszteletére kedden este fogadást adott a magyar néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében. A meleg, baráti légkörű fogadáson dr. Urho Kaleva Kekkonen pohárköszöntőt mondott. (MTI) Megjelent az állami tulajdonban levő házak értékesítését szabályozó rendelet és végrehajtási utasítás Az állami tulajdonban levő családiház jellegű 1—3 lakásos házak értékesítésére lehetőséget adó korábbi rendelet óta — 10 év alatt — a tanácsok az OTP útján mintegy 60 000 lakást adtak el a lakóknak, magánszemélyeknek. A kedvező tapasztalatok és a kertes, társasház jellegű épületek lakásainak megvásárlása iránti nagy érdeklődés alapján került sor most az újabb kormányrendeletre, amely — mint ismeretes — a 12 lakásosnál nem nagyobb állami tulajdonú épületek társasházzá alakítását és lakásainak eladását is lehetővé teszi. A kormányrendelettel együtt megjelent az építésügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes végrehajtási intézkedése is, amely részletesebben meghatározza az értékesítés feltételeit, szabályait. A végrehajtási utasítás határozza meg részletesen a házingatlanok kedvezményes árát. Az újabb rendelkezés mindenekelőtt az értékesítésre kerülő lakás bérlőjének nyújt kedvezményeket. Az új rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett. (MTI) Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél tett látogatást a Parlamentben. (Bozsán Endre felv.) Nemzetközi törénelemtanítási szimpózium Berlin és Prága után október 6-16. között Budapesten és Debrecenben tartandó ülésszakkal rendezik meg a III. Nemzetközi Történelemtanítási Szimpóziumot. A Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Magya Történelmi Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia közös rendezésében nyolc országból - a hazaiakkal együtt - több mint 130 résztvevője lesz a tanácskozásnak. A szimpóziumon a történelemtanítás Európa-hírű szakmetodikusai, egyetemi oktatók, középiskolai és általános iskolai szakfelügyelők, tanárok két témakörben cserélnek gondolatot. Budapesten október 6-án és 7-én „A hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés módszerei a történelemtanításban” címmel tanácskoznak a résztvevők. Debrecenben október 9-én és 10-én „A szemléletesség elvének megvalósulása és a szemléltetés módszerei a történelemtanításban” tárgykörben cserélnek véleményt az oktatók. A debreceni programhoz tartozik a nemzetközi hírű debreceni iskolamúzeum megtekintése, amelyet a Csokonai Gimnáziumban alakítottak ki. KISZ-vezetőségválasztó taggyűlés MAGYAR GÖRDÜLŐCSAPÁGY MŰVEK A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárának VII/2-es KISZ-alapszervezeténél a napokban tartották meg a vezetőségválasztó KISZ-taggyűlést. E gyűléssel kezdődött meg az MGM KISZ- alapszervezeteinél a vezetőségválasztás. A taggyűlésen a megyei KISZ-bizottságot Czakó Zsuzsanna, a gyár párt-végrehajtó bizottságát Kiss Gyuláné, a VII. számú pártalapszervezetet Fórián Imre, az üzemi KISZ-bizottságot Erdei István és Matkó Sándor, a gyár gazdaságvezetését pedig Magas László és Herpai Lajos képviselték. Tasnádi Elek, az alapszervezet titkára tartott beszámolót az elmúlt két évi munkáról. A beszámoló utáni hozzászólások is az elhangzottak elemzésével foglalkoztak. Erdei István, az üzemi KISZ-bizottság titkára elmondotta, hogy az alapszervezet munkája igen pozitíven értékelendő, a fiatalok között jó légkör alakult ki, s munkájukkal megszerezték a vezetők bizalmát. Legfontosabb, hogy ezt a bizalmat megtartsák és DERECSKE! KERTGAZDASÁG A napokban ünnepélyes keretek között tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését a Derecskei Kertgazdaság KISZ-alapszervezete. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Tóth László, a járási pártvégrehajtó bizottság tagja, a községi pártbizottság titkára. Nagy Lajosné, az alapszervezet KISZ-titkára beszámolójában többek között foglalkozott azzal, hogy a kertgazdaságban több mint 50 fiatal dolgozik. Munkájukra a párt- és gazdaságvezetés mindenkor számíthat. A 20 fős szocialist££.brigád jó munkája eredményeképpen az elmúlt évben 5000 Ft pénzjutalmat kapott, melyet az alapszervezet kirándulásra használt fel. Az anyagi segítség és erkölcsi megbecsülés ösztönzi a fiatalokat a színesebb, tartalmasabb szervezeti kifogástalan gazdasági munkát mutassanak fel továbbra is. Kérte, hogy az alapszervezet fiataljai továbbra is támogassák a területükön működő tanműhely fiatal szakmunkástanulóinak szakmai és ideológiai képzését. Erdei István végezetül arra kérte a tagságot, hogy tekintettel arra, hogy az eddiginél is nagyobb terveket és célokat tűztek maguk elé az elkövetkezendő időszakra, olyan vezetőket válasszanak, akik saját magukra nézve is előfeltételnek tartják a személyes példamutatást, akik élvezik a tagság bizalmát és akikben nagy lelkesedés és akarat él a KISZ-munka iránt. Czakó Zsuzsanna felszólalásában szintén arról beszélt, hogy az alapszervezet munkáját elismerés illeti. A kulturális munka területén, a fiatalok ízlése és tudatformálása érdekében több előadásra, ankétra, klubdélutánra van szükség — mondotta. A további hozzászólások után a fiatalok megválasztották az új vezetőséget és a küldötteket, élet kialakítására. Ez évben az alapszervezet benevezett a Kiváló Klub pályázatra. A sporttevékenység szélesítése és megszerettetése érdekében női kézilabdacsapatot szerveznek. Az 1969/70-es KISZ-oktatási évadban két kört szerveznek 25—20 fős létszámmal. A taggyűlésen a felszólaló fiatalok nagy lelkesedéssel beszéltek azokról a tervekről, feladatokról melynek a végrehajtásán együttesen kell dolgozniuk. Ezután sor került az alapszervezet titkárának, vezetőségének, valamint a küldötteknek a megválasztására. Az alapszervezet titkárává a KISZ-tagság egyhangúlag Serestyén Lajost választotta.