Hajdú-Bihari Napló, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

A BIOGAL KISZ-szervezetének külföldi kapcsolatai A debreceni BIOGAL Gyógy­szergyár KISZ-szervezete évek óta törekszik arra, hogy a környező szocialista országok gyógyszeripa­ri vállalatainak ifjúságával jó kap­csolatokat tartson fenn. Ez a tö­rekvés több ízben járt sikerrel, így például két évvel ezelőtt a szlovákiai Besztercebányán műkö­dő BIOTIKA Gyógyszergyárral sikerült baráti kapcsolatot kiépí­teni; a debreceniek meglátogatták a gyár fiataljait, s később a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség gyári alapszervezete viszonozta a látoga­tást. Ez évben tovább bővült a kül­földi barátok köre: nemrégiben a varsói Tarc­omini Gyógyszergyár fiataljaival léptek kapcsolatba a debreceni üzem KISZ-tagjai, s a két alapszervezet közötti levélvál­tás alapján a BIOGAL KISZ-szer­­vezetének küldöttsége a napokban elutazott Varsóba, a testvérüzem meglátogatására — írja tudósítónk. Bolgár történész kutatómunkája Debrecenben A közelmúltban Debrecenbe látoga­tott Mijatev Péter, a szófiai Balkán In­tézet főosztályvezetője, a neves törté­nész, kutató. A Debreceni Állami Levél­tárban azokat az iratanyagokat tekin­tette meg, amely­ek utalást adnak a ma­gyar-bolgár kereskedelemre. A XVII. és XVIII. században ugyanis sok bolgár ke­reskedő járt hazánkban, s ugyanakkor magyar kereskedők vitték áruikat a bol­gár városokba. Különösen élénk volt a kapcsolata Debrecennek ezekkel a bol­gár városokkal és a levéltári iratok ed­dig ismeretlen adatokkal gazdagították a kutatómunkát. Többek között a feudális kor iratanyagának áttanulmányozása bolgár kereskedők debreceni tevékenysé­géről adott részletes képet. A megálla­pítások szerint Debrecenben olyan gaz­dag iratanyag áll rendelkezésre, hogy a jövőben hosszabb időre érkezik törté­nészkutató a meglevő levéltári iratok feldolgozására. A kutatómunka célja, hogy a magyar-bolgár kapcsolatok múlt­járól még teljesebb anyagot állítsanak Józsa János kiállítása Pécsett A közismert, Debrecenben élő festő- és grafikusművésznek, Jó­­zsa Jánosnak ma, október 1-én Pé­csett, a TIT Bartók klubjában nyí­lik kiállítása. A tárlatot a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei és Hajdú-Bihar megyei szervezete közösen rendezi. Megnyitót mond Szekeres Antal, a TIT Hajdú-Bihar megyei szerveze­tének titkára, tárlatvezetést tart dr. Tóth Ervin művészettörténész. Józsa János pécsi bemutatkozó kiállításán olajképeket, akvarelle­­ket és grafikákat állít ki. „Mostani korszakában a figurákat s a tár­gyakat egyre jobban elvonatkoz­tatja, absztrahálja, de sohasem vá­lik nonfiguratívvá. Az is figyelem­re méltó, hogy a tárgyi elemek a hozzájuk tartozó ember jellemét, életstílusát sokszor önmagukban is jelzik” — olvashatjuk a pécsi ki­állítás ismertetőjében. A kiállítás megnyitóján részt vesz a művész is. A kiállítás október 15-ig lesz nyitva. Új orvosi rendelőt avattak Sárrétudvariban Kedden délután Végh Lajos, a községi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke átadta rendelteté­sének Sárrétudvariban az új or­vosi rendelőt és a hozzá tartozó orvosi lakást. Több mint félmillió forintot fordítottak az új egész­ségügyi létesítmény felépítésére, javarészt községfejlesztési alapból, s a falu lakossága jelentős összegű társadalmi munkával segítette, hogy a község felszabadulásának 25. évfordulója előtt elkészüljön az orvosi rendelő. Eddig egyetlen or­vos dolgozott Sárrétudvariban, s szerda reggeltől már gyermek­szakorvos is megkezdte a rende­lést, a betegek gyógyítását. HAJDÚ-BIHARI ­­ I *11 H­Ó| XXVI. ÉVFOLYAM 227. SZÁM • ÁRA: 80 FILLÉR • 1969. OK­TÓBER 1., SZERDA Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták Kekkonent Bensőséges ünnepség zajlott le kedden a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemem: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztár­saság elnökét az állam- és jogtudo­mányok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter és dr. Orbán Lász­ló, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Jelen voltak az elnök kíséretének és a budapesti finn nagykövetség tagjai is. Dr. Nagy Károly rektor megnyi­tó beszédében bejelentette, hogy az elnököt kimagasló érdemei elisme­réséül az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatják. Személyé­ben annak a finn népnek hivatott képviselőjét is üdvözöljük, amely­nek múltjában oly sok a közös vo­nás a magyar nép történeti életút­­jával. őszinte nagyrabecsüléssel követjük figyelemmel elnök úrnak a finn és a magyar nép barátságá­nak elmélyítése, valamint az em­beriség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejtett áldásos te­vékenységét. A nemzetközi közvé­lemény előtt is ismert, mit tett excellenciás évek hosszú során át különböző vezető tisztségeiben ha­zája demokratikus fejlesztéséért, kultúrájáért, gazdaságáért. Ezután dr. Sáránái Imre dékán ismertette dr. Urho Kaleva Kekko­­nen életútját, tudományos tevé­kenységét, politikai és közéleti pá­lyafutását. A többi között szólt korszerű közigazgatás kialakítá­sáért végzett elméleti és gyakorlati munkásságáról, tudományos tevé­kenységéről, s hangsúlyozta, hogy széles jogászi műveltségét mint po­litikus is nagyszerűen felhasználta. Hazájában népszerűség övezi, a világ békeszerető emberei tisztelik és megbecsülik. Legyen e díszdok­tori cím egyetemünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen sze­mélye és Finnország testvéri népe iránt. Beszéde végén a dékán dr. Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatta, majd a rektor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományos kézfogás­sal díszdoktorrá fogadták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tartott, amelyben a finn—magyar kapcso­latokról, a jogtudomány szerepé­ről, a béke iránti felelősségről szólt. Elmondotta, hogy a finn és a magyar nyelv rokonságát már az 1600-as években felfedezték, de tu­dósaink csak a múlt század elején találkoztak abban a törekvésük­ben, hogy felderítsék nyelveink közös finnugor elemeit, valamint népeink közös őskultúráját. E ku­tatások fő eredményei rövidesen szélesebb körökben is ismertekké váltak, s felébresztették a két nem­zet közötti kulturális kapcsolatok megteremtésének gondolatát. En­nek az eszmének fő atyja Hunfal­­vy Pál volt. Magyarország és Finn­ország barátságának első szálait kivétel nélkül kiváló férfiak és őszinte hazafiak kötötték, akik fel­ismerték népeink nehéz megpró­báltatásainak nyilvánvaló hasonló­ságait, s jövőbe vetett hitüket ab­ból merítették, hogy mindkét nem­zet, függetlenül a kedvezőtlen kö­rülményektől és elszigeteltségtől, meg tudta őrizni életerejét. Ezt az optimizmust­ terjesztették el írá­saikban a nemzet körében. Idővel a finn kultúra, különösen az iro­dalom és a művészet több barátot szerzett Magyarországon, mint bár­hol máshol. Gyakran hallani — hangoztatta a továbbiakban, hogy a kis álla­moknak nincs lehetőségük, hogy előbbre vigyék a nemzetközi béke ügyét. El kell ismernünk, hogy ez a kép nagyjából megfelel a mai vi­lág realitásainak, ám ez nem aka­dályozhatja meg a béke javára ki­fejtett munkát, s különösen a kis népeknek kell hangjukat hallat­niuk a béke megteremtésére irá­nyuló erőfeszítésben, hiszem, hogy a leszerelés egykor a kis országok oldalán kezdődik. Ez egy fejlődési szakasz kezdetét jelentené, amely­nek jellemzője azoknak az esz­méknek és erkölcsi értékeknek az elismerése, és valóraváltása, ame­lyek hozzájárulnak a nemzetközi békéhez. Előadása után az ünnepi köz­gyűlés részvevői meleg ünneplés­ben részesítették a finn államelnö­köt, dr. Nagy Károly rektor azzal a jókívánsággal zárta be az ünnep­séget, hogy az új díszdoktor még sok éven át fejtse ki munkásságát a tudomány szolgálatában, hazája, az egész emberiség javára, s most már az egyetem dicsőségére is. Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedd dél­előtt az Országházban látogatást tett Kállai Gyulánál, az országgyű­lés elnökénél. Szívélyes, baráti esz­mecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János külügyminiszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköz­­társaság helsinki nagykövete, illet­ve Ahti Karjalainen külügyminisz­ter és M. J. Ingman, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden az Országház vadásztermében ebé­det adott dr. Urho Kaleva Kekko­nen, a Finn Köztársaság elnöke tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részről jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr. Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Józsefné, Pé­ter János, a kormány tagjai, a po­litikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisége. A meleg baráti hangulatú ebé­den Losonczi Pál és Urho Kekko­nen mondott pohárköszöntőt. Kekkonen és kísérete délután a Csepel Vas- és Fémművekbe láto­gatott el. A vendégeket a látoga­tásra elkísérte Losonczi Pál, dr. Ajtai Miklós és a külügyminiszté­rium több vezető munkatársa. Dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter és a vasmű vezetői fogadták a vendégeket. Csató László vezérigazgató a gyáróriás történetéről, munkájáról, eredmé­nyeiről, terveiről, szociális és kul­turális létesítményeiről tájékoztat­ta a látogatókat. Ennek során el­mondta, hogy hatvannál több or­szágba exportálnak, s Finnország­ba például acélcsöveket, szerszám­gépeket, kerékpárokat szállítanak. A tájékoztató után a szerszám­­gépgyárat tekintették meg. Kekko­nen a látogatás végén elismeréssel szólt a látottakról, s meleg szavak­kal búcsúzott a vendéglátóktól. Martti Ingman, a Finn Köztár­saság budapesti nagykét dr. Urho Kaleva Kekkonen elnök tiszteletére kedden este fogadást adott a magyar néphadsereg köz­ponti klubjának nyári helyiségé­ben. A meleg, baráti légkörű foga­dáson dr. Urho Kaleva Kekkonen pohárköszöntőt mondott. (MTI) Megjelent az állami tulajdonban levő házak értékesítését szabályozó rendelet és végrehajtási utasítás Az állami tulajdonban levő csa­ládiház jellegű 1—3 lakásos házak értékesítésére lehetőséget adó ko­rábbi rendelet óta — 10 év alatt — a tanácsok az OTP útján mintegy 60 000 lakást adtak el a lakóknak, magánszemélyeknek. A kedvező tapasztalatok és a kertes, társas­ház jellegű épületek lakásainak megvásárlása iránti nagy érdeklő­dés alapján került sor most az újabb kormányrendeletre, amely — mint ismeretes — a 12 lakásos­nál nem nagyobb állami tulajdo­nú épületek társasházzá alakítását és lakásainak eladását is lehetővé teszi. A kormányrendelettel együtt megjelent az építésügyi és város­­fejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénz­ügyminiszter együttes végrehajtási intézkedése is, amely részleteseb­ben meghatározza az értékesítés feltételeit, szabályait. A végrehajtási utasítás határoz­za meg részletesen a házingatla­nok kedvezményes árát. Az újabb rendelkezés mindenek­előtt az értékesítésre kerülő lakás bérlőjének nyújt kedvezményeket. Az új rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett. (MTI) Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke kedden Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnöké­nél tett látogatást a Parlament­ben. (Bozsán Endre felv.) Nemzetközi törénelemta­nítási szimpózium Berlin és Prága után október 6-16. között Budapesten és Debrecenben tar­tandó ülésszakkal rendezik meg a III. Nemzetközi Történelemtanítási Szimpó­ziumot. A Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Ma­­gya Történelmi Társulat és a Magyar Tudományos Akadémia közös rendezésé­ben nyolc országból - a hazaiakkal együtt - több mint 130 résztvevője lesz a tanácskozásnak. A szimpóziumon a történelemtanítás Európa-hírű szakmetodi­­kusai, egyetemi oktatók, középiskolai és általános iskolai szakfelügyelők, tanárok két témakörben cserélnek gondolatot. Budapesten október 6-án és 7-én „A hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés módszerei a történelemtanítás­ban” címmel tanácskoznak a résztvevők. Debrecenben október 9-én és 10-én „A szemléletesség elvének megvalósulása és a szemléltetés módszerei a történelem­­tanításban” tárgykörben cserélnek véle­ményt az oktatók. A debreceni prog­ramhoz tartozik a nemzetközi hírű deb­receni iskolamúzeum megtekintése, ame­lyet a Csokonai Gimnáziumban alak­ítot­­tak ki. KISZ-vezetőségválasztó taggyűlés MAGYAR GÖRDÜLŐCSAPÁGY MŰVEK A Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek debreceni gyárának VII/2-es KISZ-alapszervezeténél a napok­ban tartották meg a vezetőségvá­lasztó KISZ-taggyűlést. E gyűléssel kezdődött meg az MGM KISZ- alapszervezeteinél a vezetőségvá­lasztás. A taggyűlésen a megyei KISZ-bizottságot Czakó Zsuzsan­na, a gyár párt-végrehajtó bizott­ságát Kiss Gyuláné, a VII. számú pártalapszervezetet Fórián Imre, az üzemi KISZ-bizottságot Erdei Ist­ván és Matkó Sándor, a gyár gaz­daságvezetését pedig Magas László és Herpai Lajos képviselték. Tasnádi Elek, az alapszer­vezet titkára tartott beszámolót az el­múlt két évi munkáról. A beszámoló utáni hozzászólások is az­­ elhangzottak elemzésével foglalkoztak. Erdei István, az üze­mi KISZ-bizottság titkára elmon­dotta, hogy az alapszervezet mun­kája igen pozitíven értékelendő, a fiatalok között jó­ légkör alakult ki, s munkájukkal megszerezték a vezetők bizalmát. Legfontosabb, hogy ezt a bizalmat megtartsák és DERECSKE! KERTGAZDASÁG A napokban ünnepélyes keretek között tartotta meg vezetőségvá­lasztó taggyűlését a Derecskei Kertgazdaság KISZ-alapszervezete. A taggyűlésen részt vett és fel­szólalt Tóth László, a járási párt­végrehajtó bizottság tagja, a közsé­gi pártbizottság titkára. Nagy La­­josné, az alapszervezet KISZ-titká­­ra beszámolójában többek között foglalkozott azzal, hogy a kertgaz­daságban több mint 50 fiatal dol­gozik. Munkájukra a párt- és gaz­daságvezetés mindenkor számíthat. A 20 fős szocialist££.brigád jó munkája eredményeképpen az el­múlt évben 5000 Ft pénzjutalmat kapott, melyet az alapszervezet ki­rándulásra használt fel. Az anyagi segítség és erkölcsi megbecsülés ösztönzi a fiatalokat a színesebb, tartalmasabb szervezeti kifogástalan gazdasági munkát mutassanak fel továbbra is. Kérte, hogy az alapszervezet fiataljai to­vábbra is támogassák a területü­kön működő tanműhely fiatal szakmunkástanulóinak szakmai és ideológiai képzését. Erdei István végezetül arra kér­te a tagságot, hogy tekintettel arra, hogy az eddiginél is nagyobb ter­veket és célokat tűztek maguk elé az elkövetkezendő időszakra, olyan vezetőket válasszanak, akik saját magukra nézve is előfeltételnek tartják a személyes példamuta­tást, akik élvezik a tagság bizal­mát és akikben nagy lelkesedés és akarat él a KISZ-munka iránt. Czakó Zsuzsanna felszólalásában szintén arról beszélt, hogy az alap­szervezet munkáját elismerés ille­ti. A kulturális munka területén, a fiatalok ízlése és tudatformálása érdekében több előadásra, ankétra, klubdélutánra van szükség — mondotta. A további hozzászólások után a fiatalok megválasztották az új ve­zetőséget és a küldötteket, élet kialakítására. Ez évben az alapszervezet benevezett a Kiváló Klub pályázatra. A sporttevékeny­ség szélesítése és megszerettetése érdekében női kézilabdacsapatot szerveznek. Az 1969/70-es KISZ-oktatási év­adban két kört szerveznek 25—20 fős létszámmal. A taggyűlésen a felszólaló fia­talok nagy lelkesedéssel beszéltek azokról a tervekről, feladatokról melynek a végrehajtásán együtte­sen kell dolgozniuk. Ezután sor került az alapszerve­zet titkárának, vezetőségének, va­lamint a küldötteknek a megvá­lasztására. Az alapszervezet titkárává a KISZ-tagság egyhangúlag Seres­tyén Lajost választotta.

Next