Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

XT HAJDU-BIHAR• Világ proletárjai egyesüljetek! •­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 27. SZÁM • ÁRA: 1,20 FORINT • 1970. F­EB­RUÁR 1., VASÁRN­AP Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jenő Kádár János, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke , akik Né­metország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság minisz­tertanácsának meghívására baráti látogatást tettek az NDK-ban , szombaton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelentek: Komó­csin Zoltán és Nyers Rezső, a Poli­tikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Csa­nádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter, Péter­ János kül­ügyminiszter, Gyenes András és Ja­kab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői. Ugyancsak jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Az NDK léte, ereje, fejlődése nagy jelentőségű Európa népei szempontjából Kádár János nyilatkozata Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron nyilatkozott az újságíróknak az NDK-ban tett láto­gatásról . Látogatásunk eredményeit a nyil­vánosságra hozott közös közle­mény összegezi. A Berlinben foly­tatott eszmecsere része a szocialista országok között az utóbbi években kialakult gyakorlatnak. Mind a bel­ső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet azt igényli, hogy a szocialis­ta országok képviselői — kétolda­lú és sokoldalú tanácskozások kere­tében — rendszeresen kicseréljék véleményüket, hogy módjuk legyen a legidőszerűbb politikai kérdések megtárgyalására, a szocialista épí­tésben szerzett tapasztalatok meg­ismerésére, azok kölcsönös haszno­sítására. Ezek a találkozók jó alkal­mat nyújtanak arra is, hogy de­monstráljuk politikai egységünket, egyetértésünket. Fock elvtárs és jómagam kész­séggel, örömmel tettünk eleget a Németország Szocialista Egység­pártja Központi Bizottsága és a (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Fock Jenő szombaton hazaérkezett az NDK-ból. Ké­pünkön: Kádár elvtárs megérkezését követően nyilatkozik a riportereknek a pályaudvaron. (Napló-telefotó) ZÁRSZÁMADÁSI KÖZGYŰLÉSEK NAGYHEGYESEN A nagyhegyesi termelőszövetke­zetekben megkezdődtek a zárszám­adási közgyűlések. Január 29-én a Petőfi Termelőszövetkezet tagsága gyűlt össze, hogy meghallgassa Zsupos József elnök részletes be­számolóját az elmúlt év gazdálko­dásáról, munkájáról. Ahogy az el­nök elmondotta: egy eredmények­ben gazdag esztendőt zárnak most. Tovább erősödött a gazdaság, nőt­tek az alapok, és a termelőszövet­kezetek tagjai is igen szép része­sedést kaptak szorgalmas, lelkiis­meretes munkájuk nyomán. Igaz, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet Nagyhegyes kisebb közös gazdasá­gai közé tartozik, mégis olyan eredményt értek el a szántóföldi növények termesztésében, amelyre alig volt még példa a környéken. A kenyérgabona holdankénti ter­mése közel 23 mázsa volt, cukor­répából 320 mázsát, kukoricából , szemesben számolva — 34 má­zsát termeltek holdanként. Nem voltak ilyen elégedettek az állat­­tenyésztés fejlődésével, hozamaival. Mint Zsupos József hangoztatta: az állattenyésztés sok kívánnivalót hagy maga után. Remélik azon­ban, hogy a nagyhegyesi termelő­­szövetkezetek összefogásával épülő sertéskombinát, amelynek a Petőfi Tsz is társtulajdonosa lesz, alap­vetően megjavítja a tenyésztői, a hizlalási és az értékesítési munkát is. A Petőfi Termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlése után szomba­ton megtartották az elmúlt év munkájának értékelését a Vörös Csillag Tsz-ben is, majd február 2-án a Vörös Október, 5-én pedig a Dózsa Tsz tartja zárszámadási közgyűlését. ESZTÁRBAN Zárszámadási közgyűlést tartott Esztárban a November 7. Terme­lőszövetkezet. Az eseményre el­ment dr. Bolvári­ Kálmán, a De­recskei Járási Tanács vb-elnökhe­­lyettese, jelen volt és felszólalt Együd Lajos, a Debrecen és Kör­nyéke Termelőszövetkezeti Terüle­ti Szövetség titkárhelyettese. A vezetőség beszámolóját Szabó Lajos, a tsz elnöke tartotta, amely­ben tájékoztatta a tagságot az el­múlt időszak legfontosabb gazda­sági eseményeiről, az elmúlt esz­tendő eredményeiről. Az elnöki be­számoló figyelemre méltó tényeket ismertetett a tagsággal. Egyebek között elmondta az elnök, hogy a két termelőszövetkezetből létrejött közös gazdaság egyesülésük máso­dik évében például tovább növelte termelési értékét, a növényterme­lés, az állattenyésztés terveit túl­teljesítette. Már 1968-ban — az egyesülés első évében — mintegy 6 millió forinttal növelte a tsz a termelési értékét. 1969-ben ismét emelkedés volt, méghozzá 3 millió forinttal. Az elmúlt gazdasági év­ben például a növénytermelés ter­vét a tsz 330 000 forinttal, az ál­lattenyésztési tervet pedig mint­egy 270 000 forinttal teljesítette túl. Ugyancsak túlteljesítette a kiegé­szítő tevékenységből eredő terve­zett bevételt is a tsz tagsága mintegy kétmillió forinttal. S mindemellett növekedett az elmúlt évben a tiszta vagyon értéke, a fejlesztési, a szociális és kulturális alap is. E szép eredményeket Esztárban — ezt hangsúlyozta a beszámoló is — az új tsz-vezetőség és a tag­ság együttes, közös, jó munkája eredményezte. Kedves színfoltja volt a zár­számadó közgyűlésnek, hogy a tsz elnöke a „Televíziót az iskolák­nak!” akció keretében egy új ké­szüléket adott át a helyi iskola igazgatójának, Svélecz Györgynek, a tagság nevében. Befejeződött az öthónapos pártiskola Az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósá­gán január 31-én tartották meg a múlt év szeptember elsején megkezdő­dött öthónapos pártiskola záróünnepségét. Az ünnepséget — amelyen az iskola százhárom hallgatója vett részt — Újhelyi Károly igazgató nyitotta meg. Ezt követően Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője mondott záróbeszédet. Az ünnepség Újhelyi Károly zárszavával ért véget. Fiatal képzőművészek bemutatkozása Debrecenben Két fiatal képzőművész, Ligeti Erika szobrász és Nagy B. István festő közös kiállítását nyitották meg január 31-én délelőtt a Kossuth La­jos Tudományegyetem díszudvará­ban. A kiállítás megnyitásán a mű­vészek is részt vettek. Kovács Imre, a Hazafias Nép­front Debrecen városi bizottságá­nak titkára mondott megnyitót. Többek között méltatta az „egyete­mi galéria” kiállítássorozatát, mint a művészeti ízlés formálásának je­lentős fórumát. Ezután a két mű­vész alkotásairól szólt. Kiemelte Ligeti Erika érméinek, kisplaszti­kájának, arcmásainak játékos ötle­teit, gondolatgazdagságát és vallo­más jellegét. Nagy B. István fest­ményeiről szólva színgazdagságu­kat, dús fantáziára, ugyanakkor formateremtő készségre valló kompozícióit érdemesítette figye­lemre. Két fiatal vall műveivel a világ­ról, önmagáról és magunkról a kiál­lításon, amely február 15-ig tart nyitva. Két fiatal, akinek további munkásságára, művészi fejlődésére ezután még inkább oda kell fi­gyelnünk. A kiállítás megnyitása. A képen balról jobbra: Ligeti Erika, Nagy B. István és Kovács Imre. Ifjúságkutató szeminárium Debrecenben Háromnapos szemináriumot­ ren­dezett az MSZMP társadalomtudo­mányi intézete, a Kossuth Egyetem Neveléstudományi Tanszékének pe­dagógiai csoportja és a Hajdú-Bihar megyei KISZ-bizottság Debrecen­ben, a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetemen. A szeminárium az ifjú­ságkutatás jelenlegi helyzetével, eredményeivel, elveinek és funk­cióinak meghatározásával foglalko­zott, s szó esett aktuális ifjúsági problémákról, az ifjúság beállított­ságának kérdéseiről. A vita során többször került szó­ba az ifjúságkutatás és a KISZ kap­csolata. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a modern neveléstudo­mányi elvek alkalmazása nélkül az ifjúsági mozgalom már nem tud lé­pést tartani a fejlődéssel. Ehhez pe­dig feltétlenül szükség van az ifjú­ságkutatás, ezen belül az anyagi és tudományos erők integrálása, szer­vezeti kereteinek kidolgozására. Az ifjúságkutatás elkövetkező fel­adatai közé tartozik majd a magyar ifjúság osztályainak, rétegeinek, korcsoportjainak kapcsolata, az if­júság társadalomban jelenleg elfog­lalt helyének, funkciójának, leendő feladatainak megállapítása, a gyer­mek- és ifjúsági mozgalom közti különbség szociológiai okainak fel­tárása, valamint a szocialista, kom­munista nevelés tartalmi meghatá­rozása, realitása, a kidolgozott el­vekhez alkalmazkodó típusok sze­mélyiségjegyeinek kritériumai. Meg kell vizsgálni továbbá a szo­cialista tanár-diák viszony tartal­mi kérdéseit, az említett viszony létrejöttének gátló tényezőit, a munkára nevelés hatékonyságát, a közéleti áldozatvállalás akadályozó tényezőit, a passzivitás, az elhúzó­dás okait, és foglalkozni kellene az­zal is, hogy mit vár a párt, mit az ifjúság a KISZ-től, és melyik vára­kozását elégíti ki a szervezet jelen­legi formája, illetve milyen új esz­közök állhatnak rendelkezésre a jobb alapszervezeti és általános szervezeti munka megteremtésére. A részvizsgálatok eredményeinek ismertetésekor beszámoló hangzott el a munkásifjúság, közelebbről a szakmunkásfiatalok helyzetéről, a szakmaválasztás motívumairól, a szakmunkásképző intézetek struk­turális nehézségeiről. Az ifjúságkutatás egyik fő terüle­tének, az ifjúság nemi maglatartásá­­nak és pszichoszexuális fejlődésé­nek tanulmányozását, a párválasz­tási érettség kialakulásának vizsgá­latát ismertető dolgozat­ reprezen­tálta. Ennek a kérdésnél­ a jelentő­sége azért is fontos, mert a helyes párválasztás és a harmonikus nemi élet nemcsak az egyéni életsors döntő tényezője, hanem társadalmi probléma is. Itt vetődik fel a peda­gógusok felelőssége, akiknek egy része kitér a nemi nevelés feladatai elől, mert hiányos az ilyen irányú felkészültségük. Nevelésünknek ezt az eddig meglehetősen elhanyagolt területét sürgősen és elméleti, gya­korlati úton egyaránt fejleszteni kell. Dankó István Komszomolisták a megyében SZOMBATON ELUTAZTAK A VENDÉGEK Január 24—31-e között me­gyénkben tartózkodott a szovjet komszomolisták egy százharminc tagú csoportja. A csoport tagjai szinte kivétel nélkül kolhoztagok, a Szovjetunió több köztársaságá­ból, vidékéről. A megyénkben töl­tött egy hét gazdag programja le­hetővé tette vendégeink számára, hogy megismerkedhessenek Deb­recen és a környék nevezetességei­vel, így a városnézésen kívül a Hortobágyra is ellátogattak. A megye különböző termelőszö­vetkezeteiben — Hajdúdorogon, Hajdúböszörményben, Biharnagy­­bajomban, Biharkeresztesen, Be­rettyóújfaluban, Tépén, Hajdúná­náson és Tiszacsegén­­ tett egész­napos látogatások jó lehetőséget biztosítottak a szovjet fiataloknak a magyar termelőszövetkezeti ifjú­ság megismerésére, munkájának tanulmányozására és arra is, hogy elbeszélgethessenek az ifjúsági munka közös kérdéseiről. A csoport vezetői és néhány tag­ja 29-én tájékoztatón vett részt, melyet Szabó Zoltán, a debreceni járás KISZ-bizottságának titkára tartott a megye társadalmi, politi­kai, gazdasági helyzetéről, fejlődé­séről és jövőbeli feladatairól. Pa­taki György, a KISZ megyei bi­zottságának titkára az ifjúság szervezeti kérdéseiről tájékoztatta a vendégeket. A csoport a megyei KISZ-veze­­tők által rendezett búcsúvacsorán vett részt 30-án este, majd eluta­zott megyénkből.

Next