Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 27. szám
A hajdúböszörményi városi pártbizottságnak a IX. kongresszus óta végzett munkájáról szóló jelentés volt a megyei párt-vb legutóbbi ülésének egyik napirendje. Egy több mint harmincezer lakosú város társadalmi, politikai, gazdasági fejlődéséről számot adni felelősségteljes feladat. A hajdúböszörményi városi pártbizottság jelentését Lévai Sándor, a városi pártbizottság titkára terjesztette elő. A számadás — amit a városi pártbizottság a megyei párt-vb-nek tett — igen jó eredményeket mutat mind a politikai, társadalmi, mind a gazdasági munkában. A város fejlődése A böszörményi pártbizottság munkájának hároméves mérlege jelentős eredményeket mutat. Ez annak a következménye, hogy a városi pártbizottság céltudatos irányító munkával a IX. kongresszus határozatait, illetve a belőlük adódó feladatokat jól hajtotta végre. Az eredmények forrása továbbá, hogy a Központi Bizottság, a kormány és a megyei pártértekezletek határozatait a helyi szervek jól hasznosították, jól alkalmazták városuk fejlődése érdekében. Az eredmények forrása, hogy a pártbizottság a városi pártértekezlet határozatainak végrehajtásában aktívan dolgozott, ami növelte meghatározó szerepét a város gazdasági, politikai,, társadalmi, ideológiai, kulturális életében. Céltudatosan törekedett nemcsak az éves feladatok, hanem a távlatok meghatározására is. E céltudatos politika végrehajtása növelte a pártbizottság és a párt-vb tekintélyét az állami, gazdasági és társadalmi szervek előtt. A jelentésben is és a vb-ülés vitájában is jelentős helyet foglalt el Hajdúböszörménynek mint városnak a fejlődése, helyzete, város létéből következő problémái, nehézségei A városi pártértekezlet egyik célja volt Hajdúböszörmény városi jellegének további növelése. De mit jelent az, hogy városi jelleg? Mindenekelőtt fejlett gazdasági viszonyokat — tehát elsősorban ipart —, közműveket, fejlett szolgáltatást, színvonalas kereskedelmet, megfelelő művelődési intézményeket, tehát a falunál mozgalmasabb, fejlettebb gazdasági, művelődési viszonyokat, sajátos önkormányzatot. Hajdúböszörmény járási jogú város. Ez nagy lehetőséget biztosít az önálló fejlődésre, ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent a távlatok kidolgozásában és a fejlesztés feltételeinek megteremtésében. Mert önállóság ide, önállóság oda, Hajdúböszörmény is rászorul a „felsőbb” segítségre. Az említett problémák mind a jelentésben, mind a vb-ülés vitájában igen jelentős helyet kaptak. Ez érthető, hiszen Hajdúböszörmény — az utóbbi évek jelentős fejlődése ellenére — még igen sok olyan problémával küzd, amely akadályozza, hogy igazán város lehessen. Céltudatos ipartelepítés Hajdúböszörmény városiasodása összefügg általános fejlődésével. És itt mindenekelőtt a gazdasági fejlődésről, azon belül is elsősorban a város iparáról kell beszélnünk. A városi pártbizottság a pártértekezletnek azt a célkitűzését, hogy az iparban 1970-re több mint kétezer új munkaerőnek kell munkaalkalmat teremteni, teljesítette. Jelenleg több mint négyezren dolgoznak a város ipari üzemeiben. Ez a fejlődés egy céltudatos ipartelepítési politikai következménye. A felsőbb szervek által nyújtott segítséggel a böszörményi elvtársak jól gazdálkodtak, aminek következtében nemcsak gazdasági, de jelentős társadalmi, kulturális eredményeket is könyvelhetnek el. Az ipartelepítésre a város céltudatosan készült. A Finommechanikai Vállalat keretében külön építőbrigádot hoztak létre, amely saját kivitelezésében építi meg az új üzemrészeket. A város párt- és állami vezetése a letelepülő üzemek nélkülözhetetlen szakembereinek megfelelő életkörülményt biztosít. A szakemberek városon belüli átcsoportosítását figyelemmel kísérték és segítették. Sőt az új letelepülő üzemek szakmunkásgárdáját előre kiképezték, hogy az új üzemek folyamatos termelését biztosítsák, minél hamarabb eredményesebbé tegyék. Az iparban dolgozó műszaki értelmiség egyetértésével megalakították az MTSZ helyi csoportját, amely sokirányú rendszeres segítséget ad az iparosodással járó műszaki problémák megoldásához. Városi tsz-ek Amikor iparosításról beszélünk, akkor mindenki nyilvánvalóan az iparosítás hagyományos üzemi formáit érti. Ez egyrészt így van, de azt is tekintetbe kell venni, hogy bár a város mezőgazdasági jellegű, a termelőszövetkezeti gazdálkodás körülményei és mindenekelőtt eredményei az elmúlt években megváltoztak, és a városiasodás irányában is hatnak. A fejlődést legszembetűnőbben a halmozott termelési érték alakulása mutatja. A pártértekezlet évében, 1908-ban a halmozott termelési érték 235 millió forint volt, 1969-ben 348 millió forint. A termelőszövetkezetek közös vagyona 220 millió forintról 300 millió forintra, a tiszta vagyon 116 millió forintról közel 300 millió forintra emelkedett. Az egy tagra eső részesedés három év alatt 31 százalékkal növekedett. Érthető, hogy a böszörményi dolgozó parasztok a közös gazdaságot tekintik megélhetésük alapjának. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a hajdúböszörményi tsz-ekben a szövetkezeti tagok átlagéletkora csak 45 év. Itt meg kell jegyezni, hogy amikor a városiasodásról beszélünk, nem lehet csak az ipar fejlesztésére gondolni, hiszen Hajdúböszörmény “nagy határú, nagy kiterjedésű mezőgazdasági jellegű város, melynek a szomszédos nagyváros, Debrecen ellátásában is szerepet kell vállalnia. De ez természetes is, hiszen a tsz-ek növekvő gazdasági eredményei ezt lehetővé, ugyanakkor szükségessé is teszik. A város tsz-einek termelési eredményei átlagosan kiválóak, bár több területen a részletekben nagyok az eltérések. Javuló életkörülmények A mezőgazdaságban és az iparban elért sikerek nyomában javultak a lakosság életkörülményei, életszínvonala. Több a kereső a családokban, nőtt az egy foglalkoztatottra jutó kereset. Az életszínvonal emelkedését mutatja a kiskereskedelmi áruforgalom is, mely 1966-ban 181 millió forint volt, 1969-ben 219 millió. Az OTP betétállománya a tárgyalt időszakban több mint kétszeresére nőtt. Megépült a víztorony, gyorsult a csatorna- és vízhálózat építése. Három év alatt 560 új lakás épült. Javult az üzlethálózat, jótékonyan érezteti hatását a többszektorúság a kereskedelemben. Új központi orvosi rendelő épült, javult a külterületek egészségügyi ellátottsága. Nőtt — ha lassan is — az iskolai tantermek, az óvodai és bölcsődei helyek száma. A gazdaságpolitikai elgondolások alapján eredményes megvalósulása azonban nem jelenti azt, hogy Böszörményben nincsenek gondok, problémák. A termelőszövetkezetek fejlődésének előbb említett számadatai így önmagukban is jelentősek, de nem adják vissza a mezőgazdasági termelésben végbement fejlődés jellegét, színvonalát. Mint tudjuk, a mezőgazdaságban régen a hagyományos termelési formában, a növénytermesztésben dolgozott a tsztagság jelentős része. Ma a növénytermesztésben Hajdúböszörményben a tagság alig 50 százaléka dolgozik, de az is más körülmények között, mint korábban. A tagság több mint fele az iparszerű termelésnek megfelelően gépekkel, szakosított állattenyésztési telepeken, műszakos beosztásban dolgozik. A mezőgazdaság gépesítésével nyilvánvalóan összefügg bizonyos munkaerő felszabadulása. A felszabaduló munkaerő a fejlődő iparban keres és talál magának munkaalkalmat, ami egyébként azt az igényt is fenntartja, hogy Hajdúböszörmény iparát tovább kell fejleszteni. Ezt az igényt a megyei pártvégrehajtó bizottsági ülés vitája is helyeselte. A továbbfejlődésre a városnak megvannak a megfelelő tervei, elképzelései, de ez az általános városiasodással együtt járó igény is. Mindenekelőtt a szolgáltatóipar és általában a szolgáltatás helyzete az, ami nem tartott lépést az utóbbi három évben megnövekedett fejlődéssel. Az ipari üzemek a fejlődéshez képest szolgáltató tevékenységüket nem növelték megfelelően, az igény viszont növekedett. Ez nyilvánvaló ellentmondást szül, amit meg kell szüntetni, hisz ez a város érdeke is. Az elmúlt években a jövedelmek, az életkörülmények megváltoztatásával öszszefüggésben érthetően nőtt az igény és a szükséglet olyan jellegű szolgáltatások iránt, amelyek korábban nem voltak, vagy csak kis mértékben voltak meg. Ilyen a színvonalasabb áruellátás — bár a város külső területeinek hagyományos kereskedelmi ellátottságában is van sok tennivaló — vagy a javítóhálózat fejlesztése. Példaként lehet itt megemlíteni, hogy a pártértekezlet időszakában a tv-előfizetők száma még az ezret sem érte el. Ma már háromezernél több tvtulajdonos van Hajdúböszörményben. Ez természetesen összefügg a város általános kulturális fejlődésével, de a javítási szolgáltatás igényét is növeli. Közéleti aktivitás A városiasodásnak egyik mutatója — ahogy mondani szokás — a város külső képe is. A városias külső kialakítását Hajdúböszörményben — mint általában másutt is — a városközpont kiépítésével kezdték. Itt meg kellett küzdeni több nehézséggel. Így pl. be kellett illeszteni az iparfejlesztés gyors üteméből elkerülhetetlenül következő előre gyártott terveket és elemeket a város hagyományos — és eléggé egyedülálló — telepítési formájába. A városban esztétikai bizottság alakult, ahol műtörténészek, építészek, festők, történészek, irodalmárok együttesen tettek javaslatot a városkép kialakítására, illetve az iparfejlesztéssel összefüggő, városképi szempontból jelentkező problémák megoldására. A jelentés többször hangsúlyozza — s ezzel a városi párt-vb is egyetértett —, hogy Hajdúböszörmény városra a nyílt, őszinte, politizáló légkör jellemző, ami a város dolgozóinak nagyfokú aktivitásában, tenniakarásában nyilvánul meg, így pl. — ami a városkép kialakítását illeti — több kérdésben, így a hajdúkerületi székház felújításában, illetve további sorsával kapcsolatban a lakosság számos hasznos észrevételt és javaslatot tett, melynek lényege: ne vigyék vissza az épületbe a régi kereskedelmi objektumokat; legyen ez a több száz éves műemlék épület a város kulturális, társadalmi életének egyik centruma. A közéleti aktivitás más kérdésekben is megnyilvánul. A városi pártbizottság, illetve v. b. évek óta jól bevált gyakorlat szerint a különböző munkaterületen dolgozó kommunistákat alapszervezetük taggyűlésein „megkérdezi” és beszámoltatja arról, hogy ki-ki beosztásához, erejéhez, tehetségéhez mérten hogyan járult hozzá a város fejlődéséhez, milyen javaslata van az előrehaladást illetően. Ilyen módon az iparban dolgozók a mezőgazdaságról, a mezőgazdaságban dolgozók az iparban, vagy a művelődésben dolgozókról, az általános fejlődésről mondhatják el véleményüket, amit végül is az általános fejlesztési tervekben vagy a költségvetés előirányzatainak jobb felosztásában lehet hasznosítani. Hajdúböszörmény igazán város lesz A városi pártbizottság munkája a megyei párt-vb előtt Művelődésügyi eredmények Hajdúböszörmény fejlődésének egyik jelentős bizonyítéka a kulturális téren elért eredmény. Ez megmutatkozik a propaganda- és tömegmunkában, a különböző évfordulók rendezvényeinek látogatottságában. Jól érződött a fejlődés a város felszabadulása 25. évfordulójának ünneplésében, abban a nagyfokú aktivitásban, őszinte elismerésben, amellyel Hajdúböszörmény dolgozói az elmúlt 25 év munkáját részesítették. Ugyanakkor tettekkel is bizonyítottak, és kifejezték szándékukat, hogy készek részt venni városuk további fejlesztésében. A nagyfokú aktivitás, politizáló légkör kihasználása, a viták helyes irányba terelése és befolyásolása a városi pártbizottság irányító munkájában továbbra is nagy feladatot és felelősséget jelent. Jelentős — és a városias fejlődés irányába hat — a művelődés terén elért számos eredmény is. Növekedett a tömegtájékoztatás minőségileg és mennyiségileg is. Szép sikerrel, fontos alkotói vállalkozás volt a felszabadulási ünnepségekre készített film a szabadság 25 évéről, valamint a Hajdúböszörményi Hírlap megjelentetése, melynek rövid idő alatt 4500 előfizetője lett. A város vezetői nagy gondot fordítanak a művelődési munka színvonalára. Sor került a Hajdúsági Múzeum rekonstrukciójára, ahol a város munkásmozgalmát reprezentáló állandó kiállítást rendeztek. Jelentős anyagi, erkölcsi és politikai támogatással most írják a város történetének háromkötetes monográfiáját s a város munkásmozgalmi történetét. A felszabadulás jubileumára megjelenik a Hajdúböszörményi Képes Könyv. Létrehozták a Hajdúsági Művésztelepet. Megkezdték a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakításának előkészítését. Mindezek megvalósítása jelentős közadakozásból és társadalmi munkával történik. • *» A felsoroltakon kívül még számos tényező mutatja és bizonyítja a jelentésnek azt a megállapítását, hogy a város, amely őseitől csak nevét kapta, most lesz igazán város, és ebben a munkában jelentős részt vállalt a hajdúböszörményi pártbizottság s a céltudatos politikai vezetés következményeképpen a város valamennyi dolgozója. Pallás Imre ■■■ Január 26-tól 31-ig ren- dezték meg Hajdú-Bihar megyei ipari üzemek, keres- s kedelmi és közlekedési válla- I latok KISZ-vezetőinek to- vábbképzését. A megyei vál- I lalatok százöt KISZ-vezetője hallgatta meg az előadásokat, s amelyek a mozgalmi munka legfontosabb kérdéseivel foglalkoztak. A tanfolyam célja a KISZ-titkárok és vezetőségi tagok munkájának segítése, az ifjúsági munka korszerű módszereinek terjesztése. A tanfolyam segítséget ad az éves akcióprogramok összeállításához, tájékoztatja a hallgatókat az országos feladatokról. Mutassunk be a hallgatók közül két alapszervezeti KISZ-titkárt! Kurucz Anna — Melyik üzemben dolgozik? — A Magyar Gördülőcsapágy Művekben, a pénzügyi osztályon. — Milyen KISZ-megbízatást lát el? — Tavaly novemberben választottak meg a VIII. KISZ-alapszervezet titkárának. — Mi a véleménye a tanfolyamról ? — Sokat lehet tanulni az előadásokból. Eddig legjobban tetszett Pataki elvtárs „Konzultáció” a szünetben (Fotó: előadása a KISZ- és pártépítés feladatairól. Gőz József és Kalmár István) — Nem sok az előadás? — Ki lehet bírni. Hiszen azért jöttünk, hogy tanuljunk. Béres Katalin — Szintén KISZ-titkár? — Igen. — Melyik szervezetben? — A MÁV üzemi KISZ- alapszervezetben. Tagja vagyok a KISZ-bizottságnak is. — Mióta? — Novemberben választottak meg. — Milyen téma érdekli? — A KISZ-nek a termelést segítő és érdekvédelmi munkája. — Hogyan segítik a termelést saját alapszervezetében? — Alapszervezetünk tagjai vállalták, hogy határidő előtt elvégzik Kisvárda állomáson a dominó rendszerű távközlő és biztosító berende- s zés munkáit. — Néhány hónapos ta- pasztalat alapján mit tudnak mondani, nehéz vagy köny- I nyűt a titkár munkája? — Az iskolában is KISZ- s titkár voltam. Itt, üzemben más a munka jellege, de aki törődik a fiatalok gondjaival, eredményes munkát végezhet. KISZ-vezetők továbbképzése DEBRECENBEN ■■■■■ Kurucz Anna Béres Katalin HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUÁR 1.