Hajdú-Bihari Napló, 1970. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

A hajdúböszörményi városi pártbizottság­nak a IX. kongresszus óta végzett munkájá­ról szóló jelentés volt a megyei párt-vb legutóbbi ülésének egyik napirendje. Egy több mint harmincezer lakosú város társadalmi, politikai, gazdasági fejlődéséről számot adni felelősségteljes feladat. A haj­dúböszörményi városi pártbizottság jelenté­sét Lévai Sándor, a városi pártbizottság tit­kára terjesztette elő. A számadás — amit a városi pártbizottság a megyei párt-vb-nek tett — igen jó eredményeket mutat mind a politikai, társadalmi, mind a gazdasági mun­kában. A város fejlődése A böszörményi pártbizottság munkájának hároméves mérlege jelentős eredményeket mutat. Ez annak a következménye, hogy a városi pártbizottság céltudatos irányító mun­kával a IX. kongresszus határozatait, illet­ve a belőlük adódó feladatokat jól hajtotta végre. Az eredmények forrása továbbá, hogy a Központi Bizottság, a kormány és a me­gyei pártértekezletek határozatait a helyi szervek jól hasznosították, jól alkalmazták városuk fejlődése érdekében. Az eredmé­nyek forrása, hogy a pártbizottság a városi pártértekezlet határozatainak végrehajtásá­ban aktívan dolgozott, ami növelte meghatá­rozó szerepét a város gazdasági, politikai,, társadalmi, ideológiai, kulturális életében. Céltudatosan törekedett nemcsak az éves feladatok, hanem a távlatok meghatározásá­ra is. E céltudatos politika végrehajtása nö­velte a pártbizottság és a párt-vb tekinté­lyét az állami, gazdasági és társadalmi szer­vek előtt. A jelentésben is és a vb-ülés vitájában is jelentős helyet foglalt el Hajdúböszörmény­nek mint városnak a fejlődése, helyzete, vá­ros létéből következő problémái, nehézségei A városi pártértekezlet egyik célja volt Hajdúböszörmény városi jellegének további növelése. De mit jelent az, hogy városi jel­leg? Mindenekelőtt fejlett gazdasági viszo­nyokat — tehát elsősorban ipart —, közmű­veket, fejlett szolgáltatást, színvonalas ke­reskedelmet, megfelelő művelődési intézmé­nyeket, tehát a falunál mozgalmasabb, fej­lettebb gazdasági, művelődési viszonyokat, sajátos önkormányzatot. Hajdúböszörmény járási jogú város. Ez nagy lehetőséget biz­tosít az önálló fejlődésre, ugyanakkor na­gyobb felelősséget is jelent a távlatok ki­dolgozásában és a fejlesztés feltételeinek megteremtésében. Mert önállóság ide, önál­lóság oda, Hajdúböszörmény is rászorul a „felsőbb” segítségre. Az említett problémák mind a jelentésben, mind a vb-ülés vitá­jában igen jelentős helyet kaptak. Ez érthe­tő, hiszen Hajdúböszörmény — az utóbbi évek jelentős fejlődése ellenére — még igen sok olyan problémával küzd, amely akadá­lyozza, hogy igazán város lehessen. Céltudatos ipartelepítés Hajdúböszörmény városiasodása összefügg általános fejlődésével. És itt mindenekelőtt a gazdasági fejlődésről, azon belül is elsősor­ban a város iparáról kell beszélnünk. A vá­rosi pártbizottság a pártértekezletnek azt a célkitűzését, hogy az iparban 1970-re több mint kétezer új munkaerőnek kell munkaal­kalmat teremteni, teljesítette. Jelenleg több mint négyezren dolgoznak a város ipari üze­meiben. Ez a fejlődés egy céltudatos ipar­telepítési politikai következménye. A felsőbb szervek által nyújtott segítséggel a böször­ményi elvtársak jól gazdálkodtak, aminek következtében nemcsak gazdasági, de jelen­tős társadalmi, kulturális eredményeket is könyvelhetnek el. Az ipartelepítésre a város céltudatosan ké­szült. A Finommechanikai Vállalat keretében külön építőbrigádot hoztak létre, amely sa­ját kivitelezésében építi meg az új üzemré­szeket. A város párt- és állami vezetése a letelepülő üzemek nélkülözhetetlen szakem­bereinek megfelelő életkörülményt biztosít. A szakemberek városon belüli átcsoportosí­tását figyelemmel kísérték és segítették. Sőt az új letelepülő üzemek szakmunkásgárdá­ját előre kiképezték, hogy az új üzemek folyamatos termelését biztosítsák, minél ha­marabb eredményesebbé tegyék. Az ipar­ban dolgozó műszaki értelmiség egyetérté­sével megalakították az MTSZ helyi cso­portját, amely sokirányú rendszeres segít­séget ad az iparosodással járó műszaki prob­lémák megoldásához. Városi tsz-ek­ Amikor iparosításról beszélünk, akkor mindenki nyilvánvalóan az iparosítás ha­gyományos üzemi formáit érti. Ez egyrészt így van, de azt is tekintetbe kell venni, hogy bár a város mezőgazdasági jellegű, a termelőszövetkezeti gazdálkodás körülmé­nyei és mindenekelőtt eredményei az el­múlt években megváltoztak, és a városia­sodás irányában is hatnak. A fejlődést leg­szembetűnőbben a halmozott termelési ér­ték alakulása mutatja. A pártértekezlet évé­ben, 1908-ban a halmozott termelési érték 235 millió forint volt, 1969-ben 348 millió forint. A termelőszövetkezetek közös vagyo­na 220 millió forintról 300 millió forintra, a tiszta vagyon 116 millió forintról közel 300 millió forintra emelkedett. Az egy tag­­ra eső részesedés három év alatt 31 száza­lékkal növekedett. Érthető, hogy a böször­ményi dolgozó parasztok a közös gazdasá­got tekintik megélhetésük alapjának. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a hajdúböször­ményi tsz-ekben a szövetkezeti tagok átlag­­életkora csak 45 év. Itt meg kell­ jegyezni, hogy amikor a vá­rosiasodásról beszélünk, nem lehet csak az ipar fejlesztésére gondolni, hiszen Hajdú­­böszörmény “nagy határú, nagy kiterjedésű mezőgazdasági jellegű város, melynek a szomszédos nagy­város, Debrecen ellátásá­ban is szerepet kell vállalnia. De ez termé­szetes is, hiszen a tsz-ek növekvő gazdasá­gi eredményei ezt lehetővé, ugyanakkor szükségessé is teszik. A város tsz-einek ter­melési eredményei átlagosan kiválóak, bár több területen a részletekben nagyok az el­térések. Javuló életkörülmények A mezőgazdaságban és az iparban elért sikerek nyomában javultak a lakosság életkörülményei, életszínvonala. Több a ke­reső a családokban, nőtt az egy foglalkoz­tatottra jutó kereset. Az életszínvonal emel­kedését mutatja a kiskereskedelmi áruforga­lom is, mely 1966-ban 181 millió forint volt, 1969-ben 219 millió. Az OTP betétállománya a tárgyalt időszakban több mint kétszere­sére nőtt. Megépült a víztorony, gyorsult a csatorna- és vízhálózat építése. Három év alatt 560 új lakás épült. Javult az üzlethá­lózat, jótékonyan érezteti hatását a több­­szektorúság a kereskedelemben. Új központi orvosi rendelő épült, javult a külterületek egészségügyi ellátottsága. Nőtt — ha lassan is — az iskolai tantermek, az óvodai és böl­csődei helyek száma. A gazdaságpolitikai elgondolások alapján eredményes megvalósulása azonban nem je­lenti azt, hogy Böszörményben nincsenek gondok, problémák. A termelőszövetkezetek fejlődésének előbb említett számadatai így önmagukban is je­lentősek, de nem adják vissza a mezőgazda­­sági termelésben végbement fejlődés jellegét, színvonalát. Mint tudjuk, a mezőgazdaság­ban régen a hagyományos termelési formá­ban, a növénytermesztésben dolgozott a tsz­­tagság jelentős része. Ma a növénytermesz­tésben Hajdúböszörményben a tagság alig 50 százaléka dolgozik, de az is más körülmé­nyek között, mint korábban. A tagság több mint fele az iparszerű termelésnek megfele­lően gépekkel, szakosított állattenyésztési telepeken, műszakos beosztásban dolgozik. A mezőgazdaság gépesítésével nyilvánva­lóan összefügg bizonyos munkaerő felszaba­dulása. A felszabaduló munkaerő a fejlődő iparban keres és talál magának munkaalkal­mat, ami egyébként azt az igényt is fenn­tartja, hogy Hajdúböszörmény iparát tovább kell fejleszteni. Ezt az igényt a megyei párt­­végrehajtó bizottsági ülés vitája is helyeselte. A továbbfejlődésre a városnak megvannak a megfelelő tervei, elképzelései, de ez az álta­lános városiasodással együtt járó igény is. Mindenekelőtt a szolgáltatóipar és általá­ban a szolgáltatás helyzete az, ami nem tar­tott lépést az utóbbi három évben megnö­vekedett fejlődéssel. Az ipari üzemek a fej­lődéshez képest szolgáltató tevékenységüket nem növelték megfelelően, az igény viszont növekedett. Ez nyilvánvaló ellentmondást szül, amit meg kell szüntetni, hisz ez a város érdeke is. Az elmúlt években a jövedelmek, az életkörülmények megváltoztatásával ösz­­szefüggésben érthetően nőtt az igény és a szükséglet olyan jellegű szolgáltatások iránt, amelyek korábban nem voltak, vagy csak kis mértékben voltak meg. Ilyen a színvona­lasabb áruellátás — bár a város külső terü­leteinek hagyományos kereskedelmi ellátott­ságában is van sok tennivaló — vagy a ja­vítóhálózat fejlesztése. Példaként lehet itt megemlíteni, hogy a pártértekezlet idősza­kában a tv-előfizetők száma még az ezret sem érte el. Ma már háromezernél több tv­­tulajdonos van Hajdúböszörményben. Ez ter­mészetesen összefügg a város általános kul­turális fejlődésével, de a javítási szolgáltatás igényét is növeli. Közéleti aktivitás A városiasodásnak egyik mutatója — ahogy mondani szokás — a város külső képe is. A városias külső kialakítását Hajdúböször­ményben — mint általában másutt is — a városközpont kiépítésével kezdték. Itt meg kellett küzdeni több nehézséggel. Így pl. be kellett illeszteni az iparfejlesztés gyors üte­méből elkerülhetetlenül következő előre gyártott terveket és elemeket a város ha­gyományos — és eléggé egyedülálló — tele­pítési formájába. A városban esztétikai bizott­ság alakult, ahol műtörténészek, építészek, festők, történészek, irodalmárok együttesen tettek javaslatot a városkép kialakítására, illetve az iparfejlesztéssel összefüggő, város­képi szempontból jelentkező problémák megoldására. A jelentés többször hangsúlyozza — s ez­zel a városi párt-vb is egyetértett —, hogy Hajdúböszörmény városra a nyílt, őszinte, politizáló légkör jellemző, ami a város dol­gozóinak nagyfokú aktivitásában,­ tenniaka­­rásában nyilvánul meg, így pl. — ami a városkép kialakítását illeti — több kérdés­ben, így a hajdúkerületi székház felújításá­ban, illetve további sorsával kapcsolatban a lakosság számos hasznos észrevételt és ja­vaslatot tett, melynek lényege: ne vigyék vissza az épületbe a régi kereskedelmi ob­jektumokat; legyen ez a több száz éves mű­emlék épület a város kulturális, társadalmi életének egyik centruma. A közéleti aktivitás más kérdésekben is megnyilvánul. A városi pártbizottság, illet­ve v. b. évek óta jól bevált gyakorlat sze­rint a különböző munkaterületen dolgozó kommunistákat alapszervezetük taggyűlé­sein „megkérdezi” és beszámoltatja arról, hogy ki-ki beosztásához, erejéhez, tehet­ségéhez mérten hogyan járult hozzá a vá­ros fejlődéséhez, milyen javaslata van az előrehaladást illetően. Ilyen módon az iparban dolgozók a mezőgazdaságról, a mezőgazdaságban dolgozók az iparban, vagy a művelődésben dolgozókról, az ál­talános fejlődésről mondhatják el vélemé­nyüket, amit végül is az általános fejlesz­tési tervekben vagy a költségvetés elő­irányzatainak jobb felosztásában lehet hasznosítani. Hajdúböszörmény igazán város lesz A városi pártbizottság munkája a megyei párt-vb előtt Művelődésügyi eredmények Hajdúböszörmény fejlődésének egyik je­lentős bizonyítéka a kulturális téren elért eredmény. Ez megmutatkozik a propagan­da- és tömegmunkában, a különböző év­fordulók rendezvényeinek látogatottságá­ban. Jól érződött a fejlődés a város felsza­badulása 25. évfordulójának ünneplésében, abban a nagyfokú aktivitásban, őszinte el­ismerésben, amellyel Hajdúböszörmény dol­gozói az elmúlt 25 év munkáját részesítet­ték. Ugyanakkor tettekkel is bizonyítottak, és kifejezték szándékukat, hogy készek részt venni városuk további fejlesztésében. A nagyfokú aktivitás, politizáló légkör ki­használása, a viták helyes irányba terelése és befolyásolása a városi pártbizottság irá­nyító munkájában továbbra is nagy fel­adatot és felelősséget jelent. Jelentős — és a városias fejlődés irányá­ba hat — a művelődés terén elért számos eredmény is. Növekedett a tömegtájékozta­tás minőségileg és mennyiségileg is. Szép sikerrel, fontos alkotói vállalkozás volt a felszabadulási ünnepségekre készített film a szabadság 25 évéről, valamint a Hajdú­­böszörményi Hírlap megjelentetése, mely­nek rövid idő alatt 4500 előfizetője lett. A város vezetői nagy gondot fordítanak a művelődési munka színvonalára. Sor ke­rült a Hajdúsági Múzeum rekonstrukciójá­ra, ahol a város munkásmozgalmát repre­zentáló állandó kiállítást rendeztek. Jelen­tős anyagi, erkölcsi és politikai támogatás­sal most írják a város történetének három­­kötetes monográfiáját s a város munkás­mozgalmi történetét. A felszabadulás jubi­leumára megjelenik a Hajdúböszörményi Képes Könyv. Létrehozták a Hajdúsági Művésztelepet. Megkezdték a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakításának előkészí­tését. Mindezek megvalósítása jelentős köz­adakozásból és társadalmi munkával törté­nik. • *» A felsoroltakon kívül még számos ténye­ző mutatja és bizonyítja a jelentésnek azt a megállapítását, hogy a város, amely ősei­től csak nevét kapta, most lesz igazán vá­ros, és ebben a munkában jelentős részt vállalt a hajdúböszörményi pártbizottság s a céltudatos politikai vezetés következmé­nyeképpen a város valamennyi dolgozója. Pallás Imre ■■■ Január 26-tól 31-ig ren-­­ dezték meg Hajdú-Bihar­­ megyei ipari üzemek, keres- s kedelmi és közlekedési válla- I latok KISZ-vezetőinek to-­­ vábbképzését. A megyei vál- I lalatok százöt KISZ-vezetője­­ hallgatta meg az előadásokat, s amelyek a mozgalmi munka legfontosabb kérdéseivel fog­lalkoztak. A tanfolyam cél­ja a KISZ-titkárok és veze­­tőségi tagok munkájának se­gítése, az ifjúsági munka korszerű módszereinek ter­jesztése. A tanfolyam segít­séget ad az éves akcióprog­ramok összeállításához, tájé­koztatja a hallgatókat az or­szágos feladatokról. Mutassunk be a hallgatók közül két alapszervezeti KISZ-titkárt! Kurucz Anna — Melyik üzemben dolgo­zik? — A Magyar Gördülő­csapágy Művekben, a pénz­ügyi osztályon. — Milyen KISZ-megbíza­­tást lát el? — Tavaly novemberben választottak meg a VIII. KISZ-alapszervezet titkárá­nak. — Mi a véleménye a tan­folyamról ? — Sokat lehet tanulni az előadásokból. Eddig legjob­ban tetszett Pataki elvtárs „Konzultáció” a szünetben (Fotó: előadása a KISZ- és párt­építés feladatairól. Gőz József és Kalmár István) — Nem sok az előadás? — Ki lehet bírni. Hiszen azért jöttünk, hogy tanul­junk. Béres Katalin — Szintén KISZ-titkár? — Igen. — Melyik szervezetben? — A MÁV üzemi KISZ- alapszervezetben. Tagja va­gyok a KISZ-bizottságnak is. — Mióta? — Novemberben választot­tak meg. — Milyen téma érdekli? — A KISZ-nek a terme­lést segítő és érdekvédelmi munkája. — Hogyan segítik a terme­lést saját alapszervezetében? — Alapszervezetünk tagjai vállalták, hogy határidő előtt elvégzik Kisvárda állomá­son a dominó rendszerű táv­közlő és biztosító berende- s zés munkáit. — Néhány hónapos ta-­­ pasztalat alapján mit tudna­k mondani, nehéz vagy köny- I nyűt a titkár munkája? — Az iskolában is KISZ- s titkár voltam. Itt, üzemben más a munka jellege, de aki törődik a fiatalok gondjai­val, eredményes munkát vé­gezhet. KISZ-vezetők továbbképzése DEBRECENBEN ■■■■■ Kurucz Anna Béres Katalin HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. FEBRUÁR 1.

Next