Hajdú-Bihari Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
Figyelemre méltó előrehaladás A berettyóújfalui járási pártbizottság munkájáról tárgyalt a megyei párt-vb A derecskei, a hajdúböszörményi és debreceni járási pártbizottság 3 éves munkájának áttekintése után most a berettyóújfalui járási pártbizottság tevékenységének elbírálása szerepelt a megyei párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésének napirendjén. A jelentés, valamint a végrehajtó bizottság tagjainak eddigi személyes tapasztalata alapján a munka értékelését így lehetne összegezni: Elismerésre méltó munkát végzett az elmúlt három évben a berettyóújfalui járási pártbizottság, illetve az irányítása alá tartozó pártszervezetek és szervezetek. A járás sajátos objektív nehézségei ellenére az utóbbi esztendők gazdasági, politikai és társadalmi eredményei figyelemre méltóak. Az említett objektív nehézségek eléggé ismertek. A gyenge termőképességű szikes talajokon hosszú éveken át a megyei átlagnál gyengébbek voltak itt a mezőgazdaság terméseredményei nemcsak a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben is. Természeti csapások is sújtották a járást. A gyengébb eredményekkel összefüggtek az elég gyakran előforduló vezetési problémák. Ilyen jellegű gondokról az elmúlt három év alatt többször is tárgyalt a járási, de a megyei párt-végrehajtó bizottság is. Egészében véve azonban a fejlődés kiegyensúlyozott, a vezetés átgondoltabb, így a nehéz körülmények ellenére is jelentős előrelépés van mind a gazdasági, mind a politikai munkában, illetve a kádermunkában. Ez kisugárzik az alapszervezetek munkájára is, bár a megyei pártok megállapítása szerint az alsóbb szervek irányítása, a segítési módszerek tökéletesítése, a tartalmi munka javítása még sok kívánnivalót hagy maga után. Ez a kívánnivaló mindenekelőtt a helyi szervek önállóságának és felelősségérzetének fokozását jelenti, melynek egyik legfontosabb feltétele, hogy a munkában tovább kell csökkenteni a konkrét ügyekbe való aprólékos beavatkozást, s a fő figyelmet a káderek nevelésére, irányítókészségük fokozására kell fordítani. Mindent egybevetve azonban az előrehaladás az elmúlt három évben ebben a járásban is jelentős, amiért a megyei végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a járási pártbizottság vezetőinek, a pártszervezetek vezetőségének, a kommunistáknak, a járás dolgozóinak. A járási pártbizottság munkája, feladatköre igen széles területre terjed ki. A megyei párt-vb elé terjesztett jelentés — melynek előadója Ökrös Ferenc, a járási pártbizottság első titkára volt — a járási bizottság irányítása alá tartozó gazdasági, társadalompolitikai, ideológiai területek munkájáról adott áttekintést. A gazdasági munkában a IX. kongresszus után a fő figyelmet a III. ötéves terv időarányos teljesítésére, a gazdasági mechanizmus előkészítésére és bevezetésére fordították. A járási pártbizottság az adott időszakban többször tárgyalt olyan fontos napirendeket, amelyek a kongresszus és a pártértekezlet határozatainak végrehajtását elemezték. A munkának ilyen rendszeres figyelemmel kísérése eredményezte az előbb említett, a korábbi évektől eltérő, egyenletesebb fejlődést. A járási pártbizottság megítélése szerint a IX. kongresszus határozatainak, valamint a megyei és járási pártértekezletek állásfoglalásainak végrehajtása megfelelő ütemben halad. Ez kihatott a járás dolgozóinak politikai hangulatára, s olyan közvetlen légkör alakult ki, amelyben mindenki a saját területén teljes felelősséggel alkothat, dolgozhat. A járás mezőgazdasági jellegű. Ezért a gazdasági munkában elsősorban a tsz-ek gazdasági, politikai megszilárdítása jelenti a tennivalókat. Egyrészt a termelőszövetkezetek fejlődésével összefüggésben (pl. jelentős a munkaerő-felszabadulás) másrészt a járási székhely általános előrehaladásának követelményeképpen új feladatként jelentkeztek az iparpolitikai igények és célok is. Az utóbbi években a helyes gazdaságpolitikai intézkedések következtében a járás termelőszövetkezetei politikailag, szervezetileg és gazdaságilag tovább erősödtek. Növekedett a termelés, a közös vagyon, és párhuzamosan növekedett a tsz-parasztság személyi jövedelme is, összességében javult a gazdálkodásuk színvonala. A termelőszövetkezeti parasztság a járás munkaképes lakosságának 46 százalékát teszi ki. Az elmúlt években alapvetően megváltozott anyagi, kulturális, szociális helyzetük. Jövedelmük megközelíti a bérből és fizetésből élők keresetét. Különösen figyelemre méltó a parasztság politikai arculatában, szemléletében végbe ment változás. A pártértekezletet megelőzően a tsz-ekből még a kilépési hangulat ellen kellett a járási pártbizottságnak fellépni, jelenleg meg azért kell harcolni a járás pártszervezeteinek, hogy a munkaképes jelentkezők többségét felvegyék a termelőszövetkezetekbe. Az agrárpolitikai intézkedések — a tsz-törvény, a földtörvény végrehajtása, a hiteltörlés és a termelői árrendszer jó hatással voltak a tsz-ek gazdasági erősödésére, a tagság munkafegyelmének, termelési kedvének javítására. A három év alatt a felvásárlás kenyérgabonából 52, vágómarhából 54, sertésből 33 százalékkal növekedett. A háztáji gazdaságokban is nőtt az árutermelés. Ezt az eredményt a nem túl nagy mértékben, de egyenletesen és állandóan növekvő terméseredmények — növénytermesztésben és állattenyésztésben egyaránt — tették lehetővé. A gazdasági munkában elért eredmények legfőbb indítéka volt a pártszervek és -szervezetek gazdaságszervező munkájában végbement jelentős fejlődés. A pártszervezetek többségükben igyekeztek politikai eszközökkel irányítani, befolyásolni a gazdasági vezetést, megvalósítani területükön a párt gazdaságpolitikai céljait. A járási pártbizottság az elmúlt években figyelemmel kísérte és rendszeresen elemezte a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetését. A pártszervek az elmúlt évek egyik legfontosabb feladatának tekintették a gazdasági vezetés színvonalának emelését, az önállóság, az egyszemélyi vezetés, a felelősség, az anyagi érdekeltség, a kockázatvállalás, a vállalatszerű gazdálkodás főbb elveinek a megértését, megvalósítását. A megyei párt-vb vitájának egyik fő tartalma is a vezetés további tökéletesítéséhez, színvonalának javításához adott tanácsokat. A járás üzemeiben az elmúlt években nőtt a nagyobb nyereségre való törekvés, de nőtt a dolgozók termelési kedve is. A vállalatoknál az elmúlt évben a nyereség felosztása felett komoly viták voltak. De ezeknek haszna is volt, mert a dolgozók jó része megértette, hogy aki többet ad a közösség asztalára, az többet is kaphat. De még itt sok a tennivaló, különösen ami az egyenlősdi és más szemlélet problémák leküzdését illeti. A járásban az elmúlt három évben tovább fejlődött az ipar, növekedett a munkások létszáma. Ez a növekedés nemcsak szám szerint jelentős, de kihat a politika munkája is. A járási székhely ipari fejlődése a következő években tovább folytatódik. Az Elzett gyár most folyó telepítése és a meglevő üzemek bővítése után a járás munkáslétszáma megközelíti az ötezret. Ezekből és más távlati fejlődési igényekből következően igen jelentős gazdaságpolitikai és más feladatokat kell majd megoldaniuk a járás vezetőinek. Erre éppen az elmúlt három év eredményei, az egyre javuló munka a biztosíték. A megyei párt-vb elé terjesztett jelentés a társadalompolitika, ideológiai élet területéről is éppúgy, mint a gazdasági területről részletesen beszámolt. Az eredmények, de ugyanakkor a gondok ezen a területen sem kisebbek. A fejlődés iránya azonban előremutató, s minden bizonnyal további eredményes munkára ösztönöz majd ezen a területen is. Pallas Imre A BERETTYÓÚJFALUI ÚJ GIMNÁZIUM Tízezrek változtattak az elmúlt esztendőben munkahelyet Hajdú-Bihar megyében. Országos tekintetben pedig a munkáslétszámnak majdnem fele „mozgott”. Ez is mutatja, a munkaerőcserélődés most már túllépte a belső, vállalati kereteket. Országos gondról, közvéleményünket rendszeresen foglalkoztató problémáról van szó. Van, aki szigorú rendelkezések életbeléptetését követeli ezzel kapcsolatban. Törvénnyel akarja szabályoztatni a kilépéseket. Más pedig még nagyobb „szabadságot” igényel. A szélsőségek azonban soha, nem vezettek eredményre. A megoldás módját sokan kutatják. Anyagi, műszaki feltételek szükségesek, az bizonyos. A munkaerő-mozgásban szerepe van az érdekeltségi rendszer bizonyos ellentmondásainak is. Közrejátszik ebben az a hirdetéstömeg is, amivel a vállalattok valósággal elárasztják az újságokat. Jobbnál jobb körülményeket ígérnek. Szabad szombatot kéthetenként, másutt pedig hetenként. Ígérnek munkásszállást, albérlet biztosítását, nagyszerű üdülési lehetőségeket, naponta egyszeri vagy többszöri étkeztetést, igen olcsón, illetve igen nagy összegű vállalati hozzájárulással. Kevesebb, sokkal kevesebb szó esik azonban a követelményekről. A hirdetésekben sem, de olykor az üzemekben sem. Pedig mindenki jól akar keresni, nagyobb jövedelmet szeretne biztosítani magának. Egészséges ez a törekvés, ha a munka adja az alapját. Ha az üzemekben a jövedelem elosztása ahhoz kötődik, ki hogyan dolgozik. Aki többet akar keresni, az adjon többet, jobbat a munkában. Egyszerű, minden józan gondolkodású ember számára érthető követelmény ez. Az a baj, hogy némely példa alapján azt mondják az emberek, nem ez a lényeg. Valóban, találkozunk — főként a nagyobb vállalatoknál — az ún. kisegítő létszámmal, ahol nehéz mérni a teljesítményt. Azt is mindenki tudja, van olyan munkahely, ahol minden hónapban elszámolják a bért, de a munkaidőt nem mindig tudják kitölteni. Mindenre ráérő emberek akadnak, akik új és új bevásárlási lehetőségeket találnak fel a munkaidő alatt. Egyedi esetek ezek, de hallatlanul nagy kárral járnak, erkölcsileg bomlasztják a légkört, a fegyelmezett, szorgalmas dolgozóra is hatnak. Arról is sok szó esik mostanában, hogy az új belépő általában kevés eltéréssel hasonló bért kap, mint az, aki már több éve az üzemben dolgozik. Az a régi dolgozó pedig jól begyakorlott, alapos, megbízható munkát végez, az újnak viszont mindenképpen be kell tanulnia. Ez pénzbe kerül. A vállalati kollektíva bánja, ha kilép a törzsgárda tagja. Márpedig az említett „mozgásban” szerepelnek az évtizede egy vállalatnál dolgozók is. Igaz, kisebb számban, de szerepelnek. Az, hogy ebből kára származik annak a vállalatnak, amelyiktől a törzsgárda tag'mi elment a tény. És az is tér , hogy nem valami jó véleményt mond új munkahelyén sem az a munkás, akinek bérezési problémák miatt meg kellett válni előző üzemétől. Újabban azonban Hajdú-Bihar megyében új jelenséggel is találkozunk. Ebben is szerepe van a munkaerő-mozgásnak. Szerepe van annak, hogy magas a munkaerőigény, hogy kapós lett a szakmunkás. Éppen ez adja a tippet. Meg az, hogy valóban találni elég jócskán példát arra, hogy nemigen tesznek különbséget a régebbi és a „frissebb” munkás között. Az történik egyik esetben, hogy a vállalat igazgatójának telefonál a másik vállalat szakembere: szükségem lenne erre és erre az emberre, adjátok már ki. Úgy tudom, bérproblémája is van az illetőnek, mi ezt is megoldjuk. Más esetben levélben fordulnak a vállalathoz, kikérik a régi szakmunkást. Az is előfordul, hogy maga a munkás ír levelet a vállalatnak, és elsorolja, menynyivel kedvezőbb ajánlatot kapott másutt. Nem marad titokban ez az újfajta „divat”. És mi a következmény? A szakmunkás azt mondja társainak az üzemben: látjátok, van hely, ahol jobban megbecsülik az embert, mint nálunk. Az új üzemben meg persze ócsárolja a régi vállalatot, hogy az milyen gyenge kis cég. Morális tekintetben ez még nagyobb kárt okoz, mint amikor csellengéssel találkozunk. Az ilyen telefon vagy levél után előfordul, hogy a szakmunkás magasabb bért kap, ahogy mondta valaki: betömik a száját. Adódik a kérdés, miért csak akkor lehet emelni a bért, ha erre külső körülmények miatt van szükség. Bár ez sem marad hatástalan e többi emberre. Erélytelenségre, határozatlanságra vall az, amikor a béralku tárgya. És sérti a szocialista elosztás elvét. Országos gondról van szó a munkaerőmozgás tekintetében, de a megoldás kulcsát nem adják meg országosan. Nagyobb következetességre van szükség a vállalatoknál. A vállalatnál a felelős vezetőknek kell elbírálniuk az emberek munkáját. A vállalatnál kell biztosítani, hogy mindenki fegyelmezetten, pontosan végezze a munkáját. És azt is ott kell biztosítani, hogy tényleg végzett munkája alapján bíráltassék el mindenki. Néhány üzem már gyakorlattá tette, hogy aki egy évben két-három alkalommal munkahelyet változtatott, azt nem veszi fel. Másutt csak azt a bért adják, amit az előző munkahelyen kapott a jelentkező. Megint másutt a nyereségrészesedés felosztási rendje tesz nagykülönbséget régi dolgozók és újonnan belépők közt. De miért nem válik ez általánossá? Az új „divat” is hamar letűnne, ha a vállalatok önállóan intézkednének. Saját érdekük diktálja a következetességet. S. Gy. „Egy párttag - egy előfizető” a berettyóújfalui járásban A berettyóújfalui járás kommunistái is készülnek hazánk felszabadulása huszonötödik évfordulójának megünneplésére. A jubileumra készülődés sokirányú munkáján belül a járás pártszervezetei nagyon fontosnak tartják a párt sajtójának terjesztését. A legutóbbi titkári értekezleten úgy határoztak, hogy az egész járás pártszervezetei csatlakoznak ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a hajdúböszörményi kommunisták indítottak el. Valamennyi párttag szerez egy előfizetőt a Népszabadságnak vagy a Hajdú-Bihari Naplónak. S nem elégednek meg csak az előfizetés tényével, hanem a jövőben figyelemmel kísérik, a járás lakói ne csak megrendeljék, hanem rendszeresen járassák és olvassák is a párt újságjait. Ennek a pártfeladatnak a végrehajtásához kérték az állami, gazdasági vezetők segítségét is. Az akció sikeres lebonyolítása érdekében március 5-én a községi párttitkárok és a postahivatal-vezetők közös megbeszélést tartanak. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. MÁRCIUS 1.