Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
6 A marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen valóság Gáspár Sándor ünnepi köszöntője Kedves Elvtársnők Elvtársak! Tisztelt Hallgatóink, Nézőink! Munkásünnepünk, május elsejének előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntöm dolgozó népünket. Üdvözöljük a gyárak, az üzemek, a bányák, a földek, intézmények és hivatalok dolgozóit. Üdvözlünk minden magyar dolgozót, aki alkotó munkával hozzájárul történelmi céljaink, nagy feladataink megvalósításához. Nemzetközi ünnepünkön köszöntjük a szocialista országok dolgozóit, külön üdvözöljük a kommunizmust építő szovjet munkásosztályt, az egész szovjet népet. Köszöntjük a kapitalizmus ellen küzdő munkástestvéreinket, a nemzeti felszabadító mozgalmak harcosait, a világ összes haladó erőit. Testvéri üdvözletünket küldjük és szolidaritásunkat fejezzük ki mindazon népeknek, amelyek fegyverrel küzdenek az imperialista agresszió ellen, köztük elsősorban a hős vietnami népnek, és a haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeknek. A holnapi napon immár 80 esztendeje, hogy az öntudatra ébredt munkásosztály első ízben bontotta ki vörös zászlaját. Azok emelték magasra a vörös lobogót, akik hittek a munkásosztály történelmi hivatásában, és vállalták a harcot egy boldogabb, igazságosabb, emberibb társadalomért. Május elseje a munkásszolidaritás, az osztálycélok megvalósításáért, a munkásosztály hivatásának betöltéséért folytatott harc ünnepe és jelképe. Az első május elseje óta eltelt 80 év megmutatta, merre tart a világ. Az Internacionálé dallamai ma egyre erőteljesebben és szabadabban csendülnek fel mindenütt a földtekén, hirdetve a lenini gondolat diadalát. A proletárinternacionalizmus világot átfogó és átformáló eszmévé vált. A marxizmus-leninizmus elméletéből korunk legyőzhetetlen valósága lett. A felszabadult munkásosztály diadalmasan ünnepli ezt a napot. És aki a maga munkájából él, nemigen hisz csodákban, megváltásban. A munkások mindig tudták, hogy sorsukon fordítani csak közös erővel, összefogással, egy akarattal lehet. Hogy a csoda valóban nem segít és hogy csak az osztály legjobbjaiból kovácsolódott élcsapat vezetésével képes a munkásosztály felszabadulni, emberhez méltó életet megvalósítani, ez ma már bizonyság. Országok egész sorában győzedelmeskedett a munkások joga és eszméje, milliók sorsa, élete vált emberhez méltóvá. A világ számos részén, a gyárakban, műhelyekben, ültetvényeken és szántóföldeken a dolgozók millióinak szívébe remény költözött, derekuk kiegyenesedett, soraik megszilárdultak. A mai körülmények között különböző országok dolgozói más és más nyelven fejezik ki magukat, más és más módon harcolnak, mégis egyek, mert összefogja őket a közös eszme. Egyre inkább érzik és tudják, hogy a munkások kezében mindig a leghatékonyabb fegyver volt és marad a nemzetközi munkásosztály szolidaritása, egysége. A májusi seregszemle számunkra felkészülés az új feladatok megoldására is. Az elmúlt 25 év eredményei a magyar dolgozók fáradságos, áldozatos munkája révén jöttek létre. Ezek az eredmények is mutatják, hogy érdemes volt dolgozni, van miért lelkesedni. A jövő tennivalóinak megoldásánál az ésszerűbb, az átgondoltabb, a tervszerűbb munka mellett - az önzetlen munkáslelkesedésre is építünk. A munkások alkotó tevékenysége nemcsak az ország gyarapodását szolgálja, hanem bizonyítéka annak is: a dolgozók mélységesen megértik, hogy bár nagyszerű a megtett út, sok még a tennivaló. A dolgozó emberek számára tartalmas és kulturált életet akarunk teremteni. Célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára. Rendszeresen emelkedő életszínvonalat akarunk biztosítani népünknek. Minden ember számára elérhetővé kívánjuk tenni a kultúra, a művészet kincseit, mindazt, ami boldogulásukhoz, igaz emberi életükhöz szükséges. Ilyen szellemben tekintjük május elsejét az alkotó, a felszabadult munka ünnepének, amelynek jegyében népünk előre tekint. Olyan feladatok várnak ránk, amelyek még szebbé, tartalmasabbá teszik életünket. Terveink reálisak, ezeket munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak vallja. Ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy céljaink megvalósulnak. Május elseje legyen mindenki számára kellemes, szép, derűs ünnep. Fejezze ki a magyar nép, a magyar munkások harci elszántságát a békéért, a haladásért, a szocializmusért vívott világméretű küzdelemben. Engedjék meg, hogy e nagy ünnepünkön tiszta szívből, meleg szeretettel kívánjak minden magyar dolgozónak sok sikert a munkában, boldogságot, örömet és jó egészséget életükben. Éljen május elseje, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe! (MTI) 1970. évi SZOT-díjasok Csütörtök délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották a SZOT 1970. évi irodalmi és művészeti díjait. A díjkiosztásnál jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. A díjak átadása előtt Vinizlay Gyula, a SZOT titkára beszédében kiemelte: kitüntetett íróink, művészeink, tudósaink személyében olyan alkotókat köszönthetünk, akiknek tevékenysége szoros szálakkal kapcsolódik kétkezi dolgozók életéhez, akiknek művészi és tudományos eredménye a dolgozók széles körében vált ki elismerést és megbecsülést. A SZOT díjaival kitüntetetteket úgy tekintjük, mint a szocialista művészet megvalósításáért küzdők kiemelkedő képviselőit és az igényes közönség kialakításáért fáradozó mozgalmunk első számú segítőit, fejezte be beszédét Vinizlay Gyula. Ezután Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. A SZOT elnökségének 1970. évi díjával tüntették ki: DARVAS JÓZSEF írót, szocialista elkötelezettségű életművéért, a történelmi sorsfordulók művészi ábrázolásáért, az irodalmi élet irányításában végzett tevékenységéért, az „Olvasó népért” mozgalom szervezésében betöltött szerepéért. GALGÓCZI ERZSÉBET írót, az átalakuló falvak dolgozóinak életét és tudatváltozását bemutató írói munkásságáért, az „Inkább fájjon” c. elbeszéléskötetéért, az író—olvasó találkozókon való gyakori részvételéért. VÉSZI ENDRE írót, a „Visszapillantás a jelenbe” c. verseskötetéért, a munkásság érzelemvilágát kifejező írói tevékenységért, író—olvasó találkozókon kifejtett népművelési munkájáért. BARÁTH LAJOS írói, „Tűz és korom” c. regényéért, a munkásábrázolás terén elért eredményiért, tatabányai szocialista brigádokkal való rendszeres kapcsolatáért. GÁBOR PÁL filmrendezőt, a „Tiltott terület” c. film rendezéséért, a mai munkásélet és munkaerkölcs korszerű ábrázolásáért, valamint a filmművészeti ismeretterjesztésben kifejtett többéves eredményes munkájáért. KIELETI MÁRTON filmrendezőt, a felszí bírdulás utáni magyar filmművészet fejlesztésében elért eredményeiért és nemi film szír-vonalú alkotásaiért. B. MEGYERI GABRIELLA tv-rendezőt, az üzemi tv-közvetítések meghonosításáért, s a munkáséletet korszerű színvonalon ábrázoló kiemelkedő rendezői tevékenységéért. KISS MANYI színművészt, egész színházi életművéért, magas színvonalon megformált alakításaiért és a Madách Színházban kifejtett odaadó közösségi munkájáért. , SZTANKAY ISTVÁN színművészt, a színészi alakításban elért sikereiért, az igazságért küzdő alakok vígjátéki humorral, vagy a tragédia hangján történő kiemelkedő tolmácsolásért, az új, fiatal színházlátogató közönség növekedésére gyakorolt hatásért. GIRICZ MÁTYÁS rendezőt, a Debreceni Csokonai Színházban és több más vidéki színházban kifejtett magas színvonalú rendezői munkájáért és a színházi dolgozók szakszervezetében végzett aktív tevékenységéért. CSÁKI MARONYAK JÓZSEF festőművészt, sokoldalú alkotói tevékenységéért, a portréfestészetben elért művészi sikereiért és a szakszervezeti munkában való részvételéért. STETTNER BÉLA grafikusművészt, magas művészi színvonalú grafikáiért és a képzőművészeti közéletben kifejtett eredményes munkájáért. DR. DÖMÖTÖR JÁNOS művészettörténészt, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatóját, az alföldi művészeti élet fejlesztésében, a hódmezővásárhelyi művésztelep kialakításában végzett irányító, befolyásoló munkájáért, a művészeti ismeretterjesztésben és felvilágosításban elért sikereiért. SIMÁNDY JÓZSEF operaénekest, a lírai és hőstenor szerepekben nyújtott kimagasló művészi alakításaiért, az opera népszerűsítésében kifejtett dinamizmusáért, a Magyar Állami Operaházban hosszú évek óta tartó szakszervezeti tevékenységéért. KROÓ GYÖRGY zenekritikust, a Magyar Rádió zenei főosztálya rovatvezetőjét, a Zeneművészeti Főiskola tanárát, a rádióban kifejtett zenekritikai tevékenységéért, a zenetudományban és ismeretterjesztésben elért kiemelkedő munkásságáért. KEREKES JÁNOS karmesteri, zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, valamint a televízió zenei irányításában kifejtett eredményes munkásságáért. VASS LAJOS zeneszerzőt és karnagyot, a Magyar Televízió „Röpülj páva” c. felszabadulási népdalversenyének vezetéséért, a népdal és a közönség kapcsolatának erősítéséért, a szakszervezeti kórusmozgalomban elért sikereiért. DR. MARX GYÖRGY fizikust, a „Jövőnk az univerzum” c. kötetéért, és tudománynépszerűsítő munkájáért. DR. ÖVEGES JÓZSEF fizikust, tudománynépszerűsítő munkásságáért a természettudományos világkép kialakítása érdekében végzett tevékenységéért. POPPER IMRE filmrendezőt, a munkavédelmi filmek kialakításában és továbbfejlesztésében, a szakszervezeti propaganda, agitációs tevékenység segítésében elért eredményeiért. A díjak átadása után a SZOT elnöksége fogadást adott a díjazottak tiszteletére. A fogadáson Csáki Maronyák József a díjazottak nevében köszönetet mondott az elismerésért. (MTI) A Debreceni Tanács Ruhaipari Vállalata kiváló vállalat Április 29-én este az Aranybikában tartott ünnepséget a Debreceni Tanács Ruhaipari Válalat kollektívája abból az alkalomból, hogy múlt évi munkájuk alapján elnyerték a kiváló vállalat címet. Az ünnepségen megjelent Cseke Béla, a megyei pártbizottság helyettes osztályvezetője, Szelek András, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Kovács Imre, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Körtvélyesi Gyula, a KISZ városi bizottságának titkára, Lőrinczy János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa osztályvezetője, Harangozó Imre, a HVDSZ megyei bizottságának titkára. Az ünnepséget Farkas Sándor, a vállalat párttitkára nyitotta meg, majd Tarr Endréné igazgató mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után Lőrinczy János, a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége megbízásából átadta a kiváló vállalat cím elnyerését tanúsító oklevelet Tarr Endrénének. Ezt követően Tarr Endréné kitüntetéseket és pénzjutalmakat adott át. Tizenketten kapták meg kiemelkedő munkájuk és társadalmi tevékenységük jutalmául a kiváló dolgozó kitüntetést, huszonöten pénzjutalomban részesültek, öten pedig huszonöt éves munkájukért jubileumi jutalmat kaptak. HAJDÚ -BIHARI NAPLÓ , 1970. MÁJUS 1. Losonczi Pál üzenete az indokínai tanácskozáshoz A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében üdvözlöm és forró testvéri támogatásunkról biztosítom az indokínai népek képviselőinek tanácskozását, az elfogadott, történelmi felelősségtől áthatott közös nyilatkozatot. Mélységesen elítéljük az amerikai imperializmusnak a vietnami agresszió kiszélesítésére irányuló újabb manővereit, Kambodzsa ellen intézett alattomos támadását, amely nyílt kihívást jelent az indokínai népekkel, Délkelet-Ázsia és a világ békéjével szemben. Teljes szolidaritásunkról biztosítom az amerikai imperializmus és csatlósai ellen hősiesen harcoló idokínai népeket. Szilárd meggyőződésünk, hogy vietnami, a laoszi és a kambodzs nép antiimperialista összefogás közös harca — a testvéri szocialita és más baráti országok, a vili békeszerető erőinek támogatására győzedelmeskedni fog. Kiviják nemzeti jogaikat, és megteremtik a békét, a függetlenséget és serlegsséget az indokínai térség orszgai számára, az 1954. és 1962. é genfi egyezmények szellemében. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Az Országos Baromfiipari Vállalat debreceni gyára élüzem Az Országos Baromfiipari Vállalat azok közé a vállalatok közé tartozik, melyek elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A jó eredmények alapján a vállalathoz tartozó gyáregységek élüzem kitüntetést kaptak, így a debreceni üzem is. A címről szóló oklevél és a kis vándorzászló átadására április 30-án este került sor a gyár központjában. Részt vett az ünnepségen Basa Imre, a városi pártbizottság titkára és Gurbán György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az ünnepséget Martha Imre szb-titkár nyitotta meg, majd Tóth János, a BOV osztályvezetője üdvözölte az üze dolgozóit, valamint azokat a partnerket, akik az eredményességhez hozz segítették a vállalatot. Ezután átad Lukács Jenőnek, a gyár igazgatóján, az oklevelet és a zászlót. Gurbi György a megyei és városi pártbizottsá nevében üdvözölte a dolgozókat, s fejezte kívánságát, hogy a X. kongresszus tiszteletére indított versenyben hasonló eredménnyel vegyenek részt üzemszocialista kollektívái. Végül tüntetések átadása következett. Agyi egység hat vezetője és 37 dolgozója kpott kiváló dolgozó jelvényt, 108-an pdig pénzjutalomban részesültek. A Magyar Hűtőipari Vállalat debreceni gyára élüzem Április 30-án ünnepeltek a Magyar Hűtőipari Vállalat debreceni gyárában is abból az alkalomból, hogy elnyerték az élüzem címet. Gulyás Béla vezérigazgató üdvözölte a dolgozókat, s elmondotta: annak ellenére, hogy a hűtőipari egységek közül a debreceni a legkisebb, eredményei a legjobbak. A vezérigazgató átadta az öt fiatalokból elnyert oklevelet, vándorzászlót és a mukaverseny-eredményért járó serleget Szendi Márton igazgatónak, aki a kolektíva nevében megköszönte a kitüntéseket, az elismerést. Az ünnepség vgén jutalmak, kitüntetések átadása következett. Tene Imre az Élelmiszerip kiváló dolgozója kitüntetést kapta mi többen kaptak kiváló dolgozó-jelvényt pénzjutalmat. A hagyományokhoz méltóan ÚJRA MEGNYÍLT A HORTOBÁGYI CSÁRDA Az idegenforgalmi prospektusok így hirdetik a hortobágyi csárdát: „A XV. század óta van vendégfogadó e helyen. A mostani épület erőteljesen, zömöken, sajátos, a régi postakocsik, hetekig tartó kocsiutazások idejét felidéző hangulatával áll. A nyájas, boltíves tornác a magyar Alföld jellegzetes paraszt-klasszicista lakóházépítkezését idézi. Belső berendezése sajátos keveréke a hagyománynak, s a korszerű vendéglátási technikának.” Akik az utóbbi években rendszeresen jártak a hortobágyi csárdába, tapasztalhatták, hogy a csárda egyre kevésbé felelt meg a „korszerű vendéglátás” követelményeinek. Emiatt a csárda, illetve a csárdát üzemeltető Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat igen sok bírálatot kapott. Tegyük hozzá: többnyire jogosan. Négy hónappal ezelőtt a csárdában egy nagyobb méretű belső átalakításhoz kezdtek. Pontosan a határidő lejártának napján, szerdán délután 2 órakor Végh László, a vállalat igazgatója és Orbázi Károly, a csárda vezetője a meghívott vendégeknek bemutatták az átalakított hortobágyi csárdát. Az átalakított csárda a korszerű vendéglátás követelményeinek igyekszik megfelelni. A tervezők, illetve építők (Süveges Béla és dr. Setényi Árpád, a műemlékvédelmi albizottság titkára) arra törekedtek, hogy az épület műemlék jellegét meghagyva alkalmassá tegyék a korszerű vendéglátás számára. Tegyük hozzá: törekvésük sikerrel járt. A régi, hagyonyos zenés csárdarészen kívül ízléses Vlen teremben nyílik lehetőség a csentsebb, meghittebb tanácskozásra vagy sorakozásra. Akik pedig csak egy fekete vagy egy konyakra akarnak „beugrani” csárdába, azok is jól járnak, mert a kül presszórészben gépzene mellett még iirolhatnak is. Az átalakítás nem „bántotta” a csár hagyományos belső kiképzését, s igyelmett megőrizni a csárda egykori romárkáját. A csárdából hajdan egy rejt pinceajtón menekültek a betyárok bús helyükre. Most ezt a pincét „feltártál átépítették, ahol gyertyafény mellett helyesen elborozgathatnak a romantikáragyó vendégek. Végh László igazgató, s dr. Ang László, a Hortobágyi Intéző Bizott titkára, rövid ismertetőjükben hangsúlyták: a csárda átalakításával az volt a , hogy hazánk idegenforgalmi nevezetesei - köztük a Hortobágyi Csárda mindenekelőtt a hortobágyi lovasnap és más rendezvények iránt megnövelett hazai és belföldi érdeklődőknek iden tekintetben — beleértve az ízlő ételeket és az udvarias kiszolgálást is - ismerésre méltó ellátást biztosítanak, első nap forgalma és az érdeklődés is tolni látszik ezt a törekvést. Az ig vizsga, a nyári idegenforgalom még után kezdődik. A jól sikerült bemut után a vizsga eredménye sem lehetséges. Ez a felvétel a pressban készült, s nem a vaságot, hanem a díszlete, mutatja. Úgy látszik a „ kuratőrök ügyesen téri be” a csárdába a mantikát. Bár akinek a jóság jobban tetszik, hány lépést kell tennie te. *