Hajdú-Bihari Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

6 A marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen valóság Gáspár Sándor ünnepi köszöntője Kedves Elvtársnők Elvtársak! Tisztelt Hallgatóink, Nézőink! Munkásünnepünk, május elsejének előestéjén a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a forradal­mi munkás-paraszt kormány és a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa nevében köszöntöm dolgozó népünket. Üdvözöl­jük a gyárak, az üzemek, a bányák, a földek, intézmények és hivatalok dol­gozóit. Üdvözlünk minden magyar dol­gozót, aki alkotó munkával hozzájárul történelmi céljaink, nagy feladataink meg­valósításához. Nemzetközi ünnepünkön köszöntjük a szocialista országok dolgozóit, külön üd­vözöljük a kommunizmust építő szovjet munkásosztályt, az egész szovjet népet. Köszöntjük a kapitalizmus ellen küzdő munkástestvéreinket, a nemzeti felsza­badító mozgalmak harcosait, a világ összes haladó erőit. Testvéri üdvözletünket küldjük és szo­lidaritásunkat fejezzük ki mindazon né­peknek, amelyek fegyverrel küzdenek az imperialista agresszió ellen, köztük elsősorban a hős vietnami népnek, és a haladásért, az agresszió ellen küzdő arab népeknek. A holnapi napon immár 80 esztendeje, hogy az öntudatra ébredt munkásosztály első ízben bontotta ki vörös zászlaját. Azok emelték magasra a vörös lobo­gót, akik hittek a munkásosztály törté­nelmi hivatásában, és vállalták a har­cot egy boldogabb, igazságosabb, embe­ribb társadalomért. Május elseje a mun­kásszolidaritás, az osztálycélok megvaló­sításáért, a munkásosztály hivatásának betöltéséért folytatott harc ünnepe és jelképe. Az első május elseje óta eltelt 80 év megmutatta, merre tart a világ. Az In­ternacionálé dallamai ma egyre erő­teljesebben és szabadabban csendülnek fel mindenütt a földtekén, hirdetve a lenini gondolat diadalát. A proletár­­internacionalizmus világot átfogó és át­formáló eszmévé vált. A marxizmus-le­­ninizmus elméletéből korunk legyőzhe­tetlen valósága lett. A felszabadult munkásosztály diadalmasan ünnepli ezt a napot. És aki a maga munkájából él, nem­igen hisz csodákban, megváltásban. A munkások mindig tudták, hogy sorsukon fordítani csak közös erővel, összefo­gással, egy akarattal lehet. Hogy a cso­da valóban nem segít és hogy csak az osztály legjobbjaiból kovácsolódott él­csapat vezetésével képes a munkásosz­tály felszabadulni, emberhez méltó éle­tet megvalósítani, ez ma már bizony­ság. Országok egész sorában győzedel­meskedett a munkások joga és eszméje, milliók sorsa, élete vált emberhez mél­tóvá. A világ számos részén, a gyárak­ban, műhelyekben, ültetvényeken és szántóföldeken a dolgozók millióinak szívébe remény költözött, derekuk ki­egyenesedett, soraik megszilárdultak. A mai körülmények között különböző országok dolgozói más és más nyelven fejezik ki magukat, más és más módon harcolnak, mégis egyek, mert összefog­ja őket a közös eszme. Egyre inkább érzik és tudják, hogy a munkások ke­zében mindig a leghatékonyabb fegyver volt és marad a nemzetközi munkásosz­tály szolidaritása, egysége. A májusi seregszemle számunkra fel­készülés az új feladatok megoldására is. Az elmúlt 25 év eredményei a magyar dolgozók fáradságos, áldozatos munkája révén jöttek létre. Ezek az eredmények is mutatják, hogy érdemes volt dol­gozni, van miért lelkesedni. A jövő ten­nivalóinak megoldásánál­­ az ésszerűbb, az átgondoltabb, a tervszerűbb munka mellett - az önzetlen munkáslelkesedés­re is építünk. A munkások alkotó te­vékenysége nemcsak az ország gyarapo­­dását szolgálja, hanem bizonyítéka an­nak is: a dolgozók mélységesen megér­tik, hogy bár nagyszerű a megtett út, sok még a tennivaló. A dolgozó embe­rek számára tartalmas és kulturált éle­tet akarunk teremteni. Célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonsá­got nyújtsunk minden dolgozó számára. Rendszeresen emelkedő életszínvonalat akarunk biztosítani népünknek. Minden ember számára elérhetővé kívánjuk tenni a kultúra, a művészet kincseit, mindazt, ami boldogulásukhoz, igaz emberi életükhöz szükséges. Ilyen szellemben tekintjük május el­sejét az alkotó, a felszabadult munka ünnepének, amelynek jegyében népünk előre tekint. Olyan feladatok várnak ránk, amelyek még szebbé, tartalmasab­bá teszik életünket. Terveink reálisak, ezeket munkásosztályunk, dolgozó né­pünk magáénak vallja. Ez a legfontosabb biztosítéka annak, hogy céljaink meg­valósulnak. Május elseje legyen mindenki számá­ra kellemes, szép, derűs ünnep. Fejezze ki a magyar nép, a magyar munkások harci elszántságát a békéért, a haladá­sért, a szocializmusért vívott világmé­retű küzdelemben. Engedjék meg, hogy e nagy ünnepün­kön tiszta szívből, meleg szeretettel kí­vánjak minden magyar dolgozónak sok sikert a munkában, boldogságot, örömet és jó egészséget életükben. Éljen május elseje, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe! (MTI) 1970. évi SZOT-díjasok Csütörtök délelőtt a SZOT szék­házában ünnepélyesen kiosztották a SZOT 1970. évi irodalmi és művé­szeti díjait. A díjkiosztásnál jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhe­lyettes és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. A díjak átadása előtt Vinizlay Gyula, a SZOT titkára beszédében kiemelte: kitüntetett íróink, művé­szeink, tudósaink személyében olyan alkotókat köszönthetünk, akiknek tevékenysége szoros szá­lakkal kapcsolódik kétkezi dolgozók életéhez, akiknek művészi és tudo­mányos eredménye a dolgozók szé­les körében vált ki elismerést és megbecsülést. A SZOT díjaival kitüntetetteket úgy tekintjük, mint a szocialista művészet megvalósításáért küzdők kiemelkedő képviselőit és az igé­nyes közönség kialakításáért fára­dozó mozgalmunk első számú segí­tőit­­, fejezte be beszédét Vinizlay Gyula. Ezután Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. A SZOT elnökségének 1970. évi díjá­val tüntették ki: DARVAS JÓZSEF írót, szocialista elkötelezettségű életművéért, a történelmi sorsfordulók művészi áb­rázolásáért, az irodalmi élet irányításá­ban végzett tevékenységéért, az „Olvasó népért” mozgalom szervezésében betöl­tött szerepéért. GALGÓCZI ERZSÉBET írót, az átalakuló falvak dolgozóinak életét és tudatváltozását bemutató írói munkássá­gáért, az „Inkább fájjon” c. elbeszélés­­kötetéért, az író—olvasó találkozókon va­ló gyakori részvételéért. VÉSZI ENDRE írót, a „Visszapillantás a jelenbe” c. verses­kötetéért, a munkásság érzelemvilágát kifejező írói tevékenységért, író—olvasó találkozókon kifejtett népművelési mun­kájáért. BARÁTH LAJOS írói, „Tűz és korom” c. regényéért, a mun­kásábrázolás terén elért eredmén­yiért, tatabányai szocialista brigádokkal való rendszeres kapcsolatáért. GÁBOR PÁL filmrendezőt, a „Tiltott terület” c. film rendezéséért, a mai munkásélet és munkaerkölcs kor­szerű ábrázolásáért, valamint a filmmű­vészeti ismeretterjesztésben kifejtett többéves eredményes munkájáért. KIELETI MÁRTON filmrendezőt, a f­elszí­ bírdulás utáni magyar filmművé­szet fejlesztésében elért eredményeiért és n­em­i­ fil­m szír-­vonalú alkotásaiért. B. MEGYERI GABRIELLA tv-rendezőt, az üzemi tv-közvetítések meghonosítá­sáért, s a munkáséletet korszerű szín­vonalon ábrázoló kiemelkedő rendezői tevékenységéért. KISS MANYI színművészt, egész színházi életművéért, magas szín­vonalon megformált alakításaiért és a Madách Színházban kifejtett odaadó kö­zösségi munkájáért. , SZTANKAY ISTVÁN színművészt, a színészi alakításban elért sikereiért, az igazságért küzdő alakok vígjátéki hu­morral, vagy a tragédia hangján történő kiemelkedő tolmácsolásért, az új, fiatal színházlátogató közönség növekedésére gyakorolt hatásért. GIRICZ MÁTYÁS rendezőt, a Debreceni Csokonai Színházban és több más vidéki színházban kifejtett magas színvonalú rendezői munkájáért és a színházi dolgozók szakszervezeté­ben végzett aktív tevékenységéért. CSÁKI MARONYAK JÓZSEF festőművészt, sokoldalú alkotói tevékenységéért, a portréfestészetben elért művészi sikerei­ért és a szakszervezeti munkában való részvételéért. STETTNER BÉLA grafikusművészt, magas művészi színvonalú grafikáiért és a képzőművészeti közéletben kifejtett eredményes munkájáért. DR. DÖMÖTÖR JÁNOS művészettörténészt, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Mú­zeum igazgatóját, az alföldi művészeti élet fejlesztésében, a hódmezővásárhelyi művésztelep kialakításában végzett irá­nyító, befolyásoló munkájáért, a művé­szeti ismeretterjesztésben és felvilágosí­tásban elért sikereiért. SIMÁNDY JÓZSEF operaénekest, a lírai és hőstenor szerepekben nyújtott kimagasló művészi alakításaiért, az ope­ra népszerűsítésében kifejtett dinamiz­musáért, a Magyar Állami Operaházban hosszú évek óta tartó szakszervezeti te­vékenységéért. KROÓ GYÖRGY zenekritikust, a Magyar Rádió zenei főosztálya rovat­vezetőjét, a Zeneművészeti Főiskola ta­nárát, a rádióban kifejtett zenekritikai tevékenységéért, a zenetudományban és ismeretterjesztésben elért kiemelkedő munkásságáért. KEREKES JÁNOS karmesteri, zeneszerzői és karmesteri tevékenységé­ért, valamint a televízió zenei irányítá­sában kifejtett eredményes munkássá­gáért. VASS LAJOS zeneszerzőt és karnagyot, a Magyar Televízió „Röpülj páva” c. fel­­szabadulási népdalversenyének vezeté­séért, a népdal és a közönség kapcsola­tának erősítéséért, a szakszervezeti kó­rusmozgalomban elért sikereiért. DR. MARX GYÖRGY fizikust, a „Jövőnk az univerzum” c. kötetéért, és tudománynépszerűsítő munkájáért. DR. ÖVEGES JÓZSEF fizikust, tudománynépszerűsítő munkásságáért a természettudományos világkép kialakítá­sa érdekében végzett tevékenységéért. POPPER IMRE filmrendezőt, a munkavédelmi filmek kialakításában és továbbfejlesztésében, a szakszervezeti propaganda, agitációs tevékenység segí­tésében elért eredményeiért. A díjak átadása után a SZOT el­nöksége fogadást adott a díjazottak tiszteletére. A fogadáson Csáki Ma­­ronyák József a díjazottak nevében köszönetet mondott az elismerésért. (MTI) A Debreceni Tanács Ruhaipari Vállalata kiváló vállalat Április 29-én este az Aranybiká­ban tartott ünnepséget a Debrece­ni Tanács Ruhaipari Válalat kol­lektívája abból az alkalomból, hogy múlt évi munkájuk alapján elnyer­ték a kiváló vállalat címet. Az ün­nepségen megjelent Cseke Béla, a megyei pártbizottság helyettes osz­tályvezetője, Szelek András, a vá­rosi pártbizottság osztályvezetője, dr. Kovács Imre, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Körtvélyesi Gyula, a KISZ városi bizottságának titkára, Lőrinczy János, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa osztályve­zetője, Harangozó Imre, a HVDSZ megyei bizottságának titkára. Az ünnepséget Farkas Sándor, a vállalat párttitkára nyitotta meg, majd Tarr Endréné igazgató mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszéd után Lőrinczy János, a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége megbí­zásából átadta a kiváló vállalat cím elnyerését tanúsító oklevelet Tarr Endrénének. Ezt követően Tarr Endréné kitün­tetéseket és pénzjutalmakat adott át. Tizenketten kapták meg kiemel­kedő munkájuk és társadalmi tevé­kenységük jutalmául a kiváló dol­gozó kitüntetést, huszonöten pénz­jutalomban részesültek, öten pedig huszonöt éves munkájukért jubile­umi jutalmat kaptak. HAJDÚ -BIHARI NAPLÓ , 1970. MÁJUS 1. Losonczi Pál üzenete az indokínai tanácskozáshoz A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa, a magyar nép és a ma­gam nevében üdvözlöm és forró testvéri támogatásunkról biztosí­tom az indokínai népek képviselői­nek tanácskozását, az elfogadott, történelmi felelősségtől áthatott kö­zös nyilatkozatot. Mélységesen elítéljük az ameri­kai imperializmusnak a vietnam­i agresszió kiszélesítésére irányuló újabb manővereit, Kambodzsa ellen intézett alattomos támadását, amely nyílt kihívást jelent az indokínai népekkel, Délkelet-Ázsia és a világ békéjével szemben. Teljes szolidaritásunkról biztosí­tom az amerikai imperializmus és csatlósai ellen hősiesen harcoló i­­dokínai népeket. Szilárd meggyőződésünk, hogy vietnami, a laoszi és a kambodzs nép antiimperialista összefogás közös harca — a testvéri szociali­ta és más baráti országok, a vili békeszerető erőinek támogatásár­a győzedelmeskedni fog. Kivi­ják nemzeti jogaikat, és megterem­tik a békét, a függetlenséget és ser­legsséget az indokínai térség orsz­gai számára, az 1954. és 1962. é genfi egyezmények szellemében. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Az Országos Baromfiipari Vállalat debreceni gyára élüzem Az Országos Baromfiipari Vállalat azok közé a vállalatok közé tartozik, melyek elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. A jó eredmények alapján a vállalathoz tar­tozó gyáregységek élüzem kitüntetést kaptak, így a debreceni üzem is. A cím­ről szóló oklevél és a kis vándorzászló átadására április 30-án este került sor a gyár központjában. Részt vett az ün­nepségen Basa Imre, a városi pártbizott­ság titkára és Gurbán György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az ünnepséget Martha Imre szb-tit­­kár nyitotta meg, majd Tóth János, a BOV osztályvezetője üdvözölte az üze dolgozóit, valamint azokat a partner­ket, akik az eredményességhez hozz segítették a vállalatot. Ezután átad Lukács Jenő­nek, a gyár igazgatóján, az oklevelet és a zászlót. Gurbi György a megyei és városi pártbizottsá nevében üdvözölte a dolgozókat, s­­ fejezte kívánságát, hogy a X. kongres­szus tiszteletére indított versenyben hasonló eredménnyel vegyenek részt üzem­szocialista kollektívái. Végül­­ tüntetések átadása következett. A­gyi egység hat vezetője és 37 dolgozója k­pott kiváló dolgozó­ jelvényt, 108-an p­dig pénzjutalomban részesültek. A Magyar Hűtőipari Vállalat debreceni gyára élüzem Április 30-án ünnepeltek a Magyar Hűtőipari Vállalat debreceni gyárában is abból az alkalomból, hogy elnyerték az élüzem címet. Gulyás Béla vezér­­igazgató üdvözölte a dolgozókat, s el­mondotta: annak ellenére, hogy a hű­tőipari egységek közül a debreceni a leg­kisebb, eredményei a legjobbak. A ve­zérigazgató átadta az öt fiatalokból el­nyert oklevelet, vándorzászlót és a mu­kaverseny-eredményért járó serleget­­ Szendi Márton igazgatónak, aki a ko­lektíva nevében megköszönte a kitün­­téseket, az elismerést. Az ünnepség v­gén jutalmak, kitüntetések átadása k­övetkezett. Tene Imre az Élelmiszerip kiváló dolgozója kitüntetést kapta mi többen kaptak kiváló dolgozó-jelvényt pénzjutalmat. A hagyományokhoz méltóan ÚJRA MEGNYÍLT A HORTOBÁGYI CSÁRDA Az idegenforgalmi prospektusok így hir­detik a hortobágyi csárdát: „A XV. század óta van vendégfogadó e helyen. A mostani épület erőteljesen, zömöken, sa­játos, a régi postakocsik, hetekig tartó ko­csiutazások idejét felidéző hangulatával áll. A nyájas, boltíves tornác a magyar Alföld jellegzetes paraszt-klasszicista la­kóházépítkezését idézi. Belső berendezése sajátos keveréke a hagyománynak, s a korszerű vendéglátási technikának.” Akik az utóbbi években rendszeresen jártak a hortobágyi csárdába, tapasztal­hatták, hogy a csárda egyre kevésbé fe­lelt meg a „korszerű vendéglátás” köve­telményeinek. Emiatt a csárda, illetve a csárdát üzemeltető Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat igen sok bírálatot kapott. Tegyük hozzá: többnyire jogosan. Négy hónappal ezelőtt a csárdában egy nagyobb méretű belső átalakításhoz kezd­tek. Pontosan a határidő lejártának nap­ján, szerdán délután 2 órakor Végh Lász­ló, a vállalat igazgatója és Orbázi Ká­roly, a csárda vezetője a meghívott ven­dégeknek bemutatták az átalakított horto­bágyi csárdát. Az átalakított csárda a korszerű ven­déglátás követelményeinek igyekszik meg­felelni. A tervezők, illetve építők (Süve­ges Béla és dr. Setényi Árpád, a műem­lékvédelmi albizottság titkára) arra töre­kedtek, hogy az épület műemlék jellegét meghagyva alkalmassá tegyék a korszerű vendéglátás számára. Tegyük hozzá: tö­rekvésük sikerrel járt. A régi, hagyon­­yos zenés csárdarészen kívül ízléses V­len teremben nyílik lehetőség a csent­sebb, meghittebb tanácskozásra vagy so­rakozásra. Akik pedig csak egy fekete vagy egy konyakra akarnak „beugrani” csárdába, azok is jól járnak, mert a kül presszórészben gépzene mellett még ii­rolhatnak is. Az átalakítás nem „bántotta” a csár hagyományos belső kiképzését, s igyel­mett megőrizni a csárda egykori romár­káját. A csárdából hajdan egy rejt pinceajtón menekültek a betyárok bús helyükre. Most ezt a pincét „feltártál átépítették, ahol gyertyafény mellett hel­yesen elborozgathatnak a romantikára­­­gyó vendégek. Végh László igazgató, s dr. Ang László, a Hortobágyi Intéző Bizott­ titkára, rövid ismertetőjükben hangsúly­­ták: a csárda átalakításával az volt a , hogy hazánk idegenforgalmi nevezetes­­ei - köztük a Hortobágyi Csárda mindenekelőtt a hortobágyi lovasnap és más rendezvények­­ iránt megnövel­­ett hazai és belföldi érdeklődőknek i­den tekintetben — beleértve az ízlő ételeket és az udvarias kiszolgálást is - ismerésre méltó ellátást biztosítanak, első nap forgalma és az érdeklődés is tolni látszik ezt a törekvést. Az ig vizsga, a nyári idegenforgalom még után kezdődik. A jól sikerült bemut­ után a vizsga eredménye sem lehet­­­séges. Ez a felvétel a press­ban készült, s nem a va­ságot, hanem a díszlete, mutatja. Úgy látszik a „ kuratőrök ügyesen téri be” a csárdába a mantikát. Bár akinek a jóság jobban tetszik,­­ hány lépést kell tennie te. *

Next