Hajdú-Bihari Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

Bedolgozó falvak Az országban néhány helyen - főleg híradástechnikai iparágban - kezdik lismerni a bedolgozói rendszer elődeit. Egy-egy kis település egy-egy kártmány - családot kap és kialakulik: a „foglalat”, „kapcsoló”, „vasaló”, ilvak . . . Miit szólnak az érdekeltek ? Mindenki a maga szempontja szerint tékel. Kétgyermekes családanya: „Sokund volt különösen a nagyobbik fiamal. Rosszul tanult. . . Most itthon dolgzom és jobban oda tudok figyelni a ekéjére. A múlt héten is hozott egy őst...” Egy másik családnál: „A férfi keresete mellé jól jön, annyit dolgoim, amennyit a gyerek nevelése és a szimunka megenged . . . Azért ezer fontra így is felmegy.” Csökkent miniképességű fiatalember: „Nekem ez az etet jelenti, hogy fontosnak érezhetem magam, hogy kapcsolatom van a világig... s magam keresem a kényem.” Idős, fáradt arcú asszony: „Bkr még az ipari áramot is bevezette,inden héten hozzák az anyagot . . . Némi eljön a mecs is, de nálam még nem látt hibát ... A lányom elvált, én neklem az unokáim. Meg még egy kis :azt is keresek ..." Az üzem közgazdásza: „Jól jön a vállárnak is a bedolgozói rendszer. Nem áll épület, drága gép és egy sor beruszás. Hiszen egy-egy új munkahely lesítése sok-sok ezer forintba kerül . . . vállalattól viszont több szervezési unkát követel és nehezebb a munka átkintése . ..” Házilag " is lehet ledern Az új munkahelyek létrehozása vajón sokba kerül. Sőt, minél fejlettebb a chnika, annál többe kerül. Sokanyan kétkednek a bedolgozói rendszer a korszerű üzem „házasságának”, életvalóságában, azonban - mint egy sor példa mutatja - megfelelő feltételek mellett „házilag” is lehet korszerű termeket elkészíteni. Az utóbbi időkben szenzációs gyorsasággal tör előre a japán ipar, és bizony ott, szinte minden iparág kihasználja a „bedolgozó falvak” nyújtotta előnyöket, de ugyanilyen tény a svájci óraipar is, ahol szintén kis falvakban, egész dinasztiák készítik az órák alkatrészeit . . . Csak természetesen azt kell megválasztani, hogy milyen alkatrészt enged ki az üzem falai közül a gyári vezetőség? A helyesen felmért lehetőségek aztán már könnyedén kamatoztathatók. Általában ezek a munkák nem követelnek nagy szakmai képzettséget és technikai tudást. Az egyszerű gépek, szerszámok segítségével a viszonylag egyszerű műveletek gyorsan elvégezhetők. De legtöbbször éppen ezt a kézügyességet igénylő, úgynevezett „babra” munkát nehéz gépesíteni, illetve drága automatizálni, így a „bedolgozó falvak”-ban folyó munka jól beilleszthető a korszerű nagyüzemek tevékenységébe. Eltűnnek a hiánycikkek... A Kontakta Alkatrészgyár meggyőző érvekkel szolgál. Felmérték eddigi eredményeiket, hogy a tapasztaltakon tovább tudjanak lépni és méginkább szélesíteni a bedolgozói rendszert. Kiderült ebből a tanulmányból, hogy az egykor iparszegény, munkáskézben bővelkedő falvak asszonyainak bevonása a munkába elsősorban a hiánycikkeket szüntette meg. Mert addig az aprólékos kézi munkára nem maradt soha elég energia. A jól szervezett vidéki hálózat - amellett, hogy biztos kenyérkeresethez juttatott több száz asszonyt, hiszen az átlagkeresetek, elérik a havi ezer forintot - megszüntetett egy sor hiánycikket. Ilyen például: a nagyon keresett vasaló csatlakozó, a különféle foglalatok, kapcsolók, többek között a modern házgyári építkezésekhez készülő kapcsolók és foglalatok, villásdugók. Így a jól szervezett munka nem csupán egy gondot vett le a gyár válláról, hanem anyagilag is mérhető ennek haszna, ugyanis keresett termékeket készítenek. Többet követel a gyártól . Az is hozzátartozik azonban az igazsághoz, hogy a falvak bevonása a munkába más jellegű feladatokat ró a vállalatokra is. A nyolcórás kötelező munkaidő, a gépek diktálta munkafegyelem, a belső rend és üzemi ritmus itt nem szabályoz semmit. Kizárólag az egyes embereken múlik, hogy mennyit dolgoznak!... Ezért a bedolgozó rendszer megszervezése és kézbentartása jóval nagyobb felelősség. Meg kell szervezni a szorgos kezű asszonyok munkával való ellátását, az alkatrészek szállítását, minőségellenőrzését és lehetőleg valamilyen ütemezést is biztosítani, hogy a kellő mennyiségű alkatrész mindig elkészüljön a gyárnak. Talán az is fő oka annak, hogy sokan annyira idegenkednek hazánkban a bedolgozó rendszernek ettől a formájától. A munka kézben tartása könnyebb az üzem falain belül, hiszen ugyanott történik az ellenőrzés, minden mozzanatot látnak a művezetők, könnyebb a gépek karbantartása és azonnal intézkedni lehet, ha az anyagellátás döcög. Mindezek a szálak egy-egy falunál ötven, száz családhoz ágaznak szét, s fontos, hogy ezek a „hajszálerek" az ütőeret, a központi vérkeringést szolgálják. Nehezebb az üzemszervezők, vidéki munkán tevékenykedők dolga, de az eredmény bőségesen kárpótol. Kárpótol, mert kenyérkeresethez vagy fizetés-kiegészítéshez juthatnak - főleg a nők -, és közben marad még idő a gyereknevelésre, a háztartásra, de hasznos a társadalomnak is, mert nehezen gépesíthető, elsősorban kézügyességet követelő munkát végeznek, s ezek az alkatrészek fontos elemei egy-egy terméknek. Azonban még többet kellene tenni. Különösen a híradástechnikai, az elektromos- és fémtömegcikk-ipar kínálja a lehetőség kiaknázását, hogy az eddig speciálisan „japánnak” és „svájcinak” kikiáltott bedolgozó falvakat minél inkább „magyarrá" is tegyük. Bán János Falaimények piaca BNV-n, illetve a budapesti Városmajor utcában A Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatják azokat a találmányokat, mek ma még újdonságként hatnak az iparban, illetve a mezőgazdaságban. Az Orságos Találmányi Hivatal Újdonságokat Értékesítő Irodája a 9. számú pavilonon ad felvilágosítást a találmányok megvételével kapcsolatban, a BMV után pedigudapesten a Városmajor utca 52. szám alatt érdeklődhetnek azok, akik úgy vélik: bemutatott találmányok segíthetik a vállalatnál egy-egy probléma megoldását,eltételezhető, hogy Hajdú-Bihar megyei vállalatoknál, üzemeknél is akadnak olyanderlődők, akik eddig nem kaptak megfelelő információt az új találmányokról, sért Itt is igyekszünk felkelteni az érdeklődést néhány érdekes készülék, berenezés iránt. Mit is láthatnak az érdeklődők a NN-n, a találmányok pavilonján és milyen a választék az újonságokból? Elsőként említeném a szálkonenzátort, mely egy olyan energiairoló berendezés, amely minden idig ismert készüléknél nagyobb tilagos energiatároló képességgel rndelkezik. Feltöltése csak néhány éve, míg az akkumulátorok töltése rákat vesz igénybe. A gépkocsitulajdonosok, gépkonivezetők érdeklődését minden hiánnyal felkelti az az új, igen korserű megoldású riasztó berendezs, mely 100 százalékos biztonságt nyújt a kocsifosztogatók ellen. A találmány lényege olyan adó-veő berendezés, melynek segítségéel a riasztó berendezést távolól lehet beiktatni, csak a tulajdoos által ismert frekvencián, s így berendezés kiiktatás — idegen semény részéről — lehetetlen. Kétségkívül a jövő találmánya az NOISELESS típusú hangtompító erendezés is, mely kiválóan alkalmas légnemű közegben terjedő zaják csillapítására, jó néhány üzemünkben, egészségvédelmi szemontból is alkalmazhatnák ezt a körüléket. Azok a vasasüzemek, melyekben gyártmányok méréséhez nélkülözetetlen a tolómérce, felfigyelhetek az érdekes találmányra, a számolásra alkalmas tolómérőre. Ez a készülék a szakmában alkalmazott függvényérték meghatározását különösebb számolás nélkül érthetővé teszi és a gyakorlati munkában, például ellenőrzésnél, előrajzolásnál szemléletesen oldja meg. Mint mérőeszköz, századmilliméteres pontossággal kibővíti a pontos furatmérést. Az univerzális présgép alkalmas lemezek, idomvasak hajlítására, egyengetésére, domborításra, kivágásra, sajtolásra, élbetörésre stb., az igényeknek megfelelően kialakított szerszámok segítségével. És végül egy, a mezőgazdaságban igen értékes találmány, illetve eljárás lényegéről: bármilyen fajta gyümölcsből lehet segítségével cukrozott gyümölcsöt készíteni, rövid gyártási átfutási idővel, olcsón, gazdaságosan. A találmány alapján gyártott termék négy nap alatt elkészül, szemben az eddigi gyakorlattal, amely két hétig tart. A negyven kiállított találmány közül mutattunk be néhányat a Naplóban abban a reményben, hogy többen talán éppen ezen az úton szereznek információt ezekről és talán az érdeklődés is nagyobb lesz a BNV-n bemutatott, illetve az Országos Találmányi Hivatalnál megszerezhető találmányok, újdonságok iránt. V. M. „Vegyétek körül a gyűlölet falával.. Az öregek még emlékeznek rá, a fiataloknak már csak történelmi esemény, hogy közvetlenül a 133 napos Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után az ország vezetését 1919. augusztus 1-én Peidl Gyulával az élén szakszervezeti funkcionáriusokból alakult kormány vette át, de ezt a feudális arisztokrácia és a nagytőkések vezette ellenforradalom egy hét leforgása után minden ellenállás nélkül puccsszerűen félreállította. Helyét elfoglalta az úgynevezett Fridrich-kormány. Ezután I. Ferenc József egykori szárnysegédének, Horthy Miklós volt császári és királyi tengernagynak „fővezéri”, majd kormányzói uralmával megkezdődött és egyre féktelenebből bestiális módon, fokozódott Magyarországon a fehérterror, ezrével gyilkolták a védtelen munkásokat. Tízezrével bebörtönözték és a rögtön felállított internálótáborok szögesdrót- kerítései mögé csukták őket. Vérszomjas, „darutollas” tiszti különítmények garázdálkodtak országszerte, rettegésben tartva az egész magyar népet. A magyar ellenforradalmárok, mint a későbbi külföldi fasiszta rendszerek, nem tettek különbséget szociáldemokraták és kommunisták között. A nemzetközi sajtó állandó témaként folyamatosan számolt be a szervezett munkások és a haladó gondolkodású polgárok üldözéséről. A világ szervezett munkásságának körében mélységes felháborodást váltottak ki a fasiszta magyar reakció és az elvadult katonatiszti rémuralom borzalmas tettei. Tombolt a fehérterror a munkások, vezetőik és szervezeteik ellen. A munkásság nemzetközi szolidaritása ekkor tettekben nyilvánult meg: az amszterdami szakszervezeti szövetség kezdeményezésére a Nemzetközi Szállítómunkás Szövetség 1920. június 1- én bojkottfelhívást adott ki. A Kommunista Internacionálé II. kongresszusa, amely a bojkott idején ülésezett, külön felhívást bocsátott ki a magyar proletariátus megsegítésére. „Fel a harcra Magyarország hóhérai ellen — mondja a kiáltvány —... vegyétek körül a gyűlölet falával a gyilkosok és hóhérok országát...” — „Legyetek erősek! Az egész világ proletariátusa veletek van!” — szól a magyar munkásokhoz. 1920. június 20-án a bojkott tervszerűen megkezdődött. Magyarországgal megszűnt a külföldi vasúti forgalom, megszakadt a posta-, a telefon- és távirati összeköttetés. A bojkottban legjelentősebb szerepe az osztrák és csehszlovák munkásságnak volt, mert Magyarország e két országgal, illetve rajtuk keresztül bonyolította le nemzetközi forgalmának túlnyomó részét. Június 28-án és 30-án tárgyalások folytak Bécsben a nemzetközi munkásszervezetek vezetői, a cseh és az osztrák szállítómunkások megbízottai és dr. Gratz Gusztáv bécsi magyar követ között. A megbeszélések során azonban kitűnt, hogy a horthysta bécsi követség nem hajlandó ezekről a kérdésekről tárgyalást folytatni. Erre elhatározták a bojkott továbbfolytatását. A nemzetközi szállítómunkásszervezet bojkottakciója a magyar proletariátusnak jelentős segítséget nyújtott. Ez a nemzetközi szolidaritási bojkott, amelyben a Magyarországgal határos országok munkássága közvetlenül részt vett, mintegy másfél hónapig tartott. Ha a bojkott nem is érte el kitűzött célját, a fehérterrorista rendszer megdöntését, mégis erős morális és politikai nyomást gyakorolt a magyar fasiszta kormányra. Horthyéknál kormányválságot idézett elő. A Simonyi-kormány a bojkott megrendezése után egy héttel lemondott. Az újonnan megalakult kormány, amelynek miniszterelnöke Teleki Pál gróf, az úgynevezett Bethlen-csoport egyik vezető politikusa lett, a nemzetközi nyomás hatására az internáltak nagy részét szabadon bocsátotta. A magyar munkásság rendkívüli szakszervezeti kongresszusa 1921 decemberében köszönetét fejezte ki a nemzetközi munkásosztálynak a bojkottakcióval tanúsított szolidaritásáért és harcos megmozdulásáért. Székely Artúr EZÜSTPLAKETTESEK Ripori egy ruhagyári szociálistl brigádról 1962-ben alakult a ruhagyári Mező Imre szocialista brigád. A jelenlegi szocialista brigád tagjai olyan területeken dolgoznak, ahol nehéz volt mérhető felajánlást tenni. Mert szalagokon könnyű a gazdasági feladatokat kitűzni, önként adódik a teljesítmény mérése. De például az üzemen belüli szolgáltató tevékenység mindig az üzemi igényekhez igazodik, egy karbantartó akkor végez jó munkát, ha minél kevesebb alkalommal kell közbeavatkoznia. A brigád vezetője Palczert László, villanyszerelő csoportvezető. Őt faggatjuk brigádjáról: — Milyen feladatai vannak a Mező Imre brigádnak a szocialista munkaversenyben? — Brigádunk csatlakozott a szalagokon folyó munkaversenyhez. A pillanatnyilag szükséges javítások területén működünk együtt az ott dolgozó szocialista brigádokkal. A brigádok egymás közti kapcsolata jó. Ha valamelyik gép elromlik, és megjavítjuk, nem olyan hivatalos, mintha nem brigád segítene brigádnak. Mi patronáljuk az üzemi bölcsődét is.Ott mindig akad tennivaló. Hol egy magasban levő villanykörtét cserélünk ki, hol pedig a parkettkefélő gépet javítjuk. Már az is megéri a fáradságot, hogy amikor átmegyünk a bölcsődébe, látjuk, mennyire örülnek a segítségünknek. A gyerekek messziről szaladnak felénk. Bőségesen kárpótol a fáradságért az a néhány perc, amit közöttük töltünk. Ezek apró dolgok, igaz, de sok kicsi sokra megy. — Kik dolgoznak legrégebben a brigádban? — Kuncz Gyula, Major Gábor, Menyhárt Ferenc, Varga József, Győri Gyula, Fehér Lajos, Nagy Ferencné. Többen is voltak alapító tagok, de a többiek már nem dolgoznak a ruhagyárban, s újabbak is jöttek. — Mi a feltétele annak, hogy új tagot vegyenek fel a brigádba? — Jól lássa el álmunkáját, tanuljon, képezze magát és emberileg is jól illeszkedjen be a közösségbe. Brigádunk átlagéletkora nem túl alacsony. Idősebbek vagyunk már, s nem meglepő, hogy a fiatalok sok mindent másként látnak. Ennek ellenére azt szeretnénk, hogy megtaláljuk a közös hangot... — Ezek szerint már a belépés előtt megkövetelik a tagjelölttől, hogy teljesítse a hármas jelszóból fakadó követelményeket? — Nem is tagadjuk,hogy igényesek vagyunk. Nem akarjuk, hogy később bánja meg valaki, hogy belépett. — Milyen rendezvények voltak, amelyeken részt vett a brigád? — Gyakran járunk közösen moziba, színházba és gyakran rendezünk mi is összejöveteleket. Azt vezettük be, hogy fizetéskor mindenki betesz a közös kasszába bizonyos összeget. Ha összejövünk, vagy elmegyünk színházba, moziba, senki sem marad el pénz hiánya miatt. — Könyvet láttam az asztalán: Komját Irén, Mező Imre. — Akkor azt is látta, hogy eléggé megviselt állapotban van, sokan olvassák. Az igazsághoz tartozik, hogy amikor megalakultunk, nem sokat tudtunk Mező Imréről. Azóta viszont sok mindent elolvasunk, ami a kezünk ügyébe kerül róla. Az új tagok addig be sem léphetnek, amíg el nem olvassák élete történetét. Igyekszünk tanulni is, hogy lépést tartsunk a változó világgal. Van, aki marxista egyetemre jár, többen a munkásakadémia hallgatói. Mindenki abban az oktatási formában vesz részt, amelyik jobban megfelel érdeklődésének, képzettségének. — Mi a brigádmunka neheze? — Megmondhatom: az, hogy már régi brigád vagyunk. Nyolc év után már nehéz mindig újat csinálni. Mindenről, amit eltervezünk, az jut eszünkbe, hogy valamikor már csináltunk ilyesmit. — Tartják a kapcsolatot a régi dolgozókkal is? — Hogyne. Éppen azon gondol,koztam, hogy megemlítsem Ignáth bácsit. Ignáth József már nyugdíjas, itt dolgozott a gyárban, mint szobafestő. Most is gyakran bejön, megkérdezi: „Na, egészséges vagy?” Mi is gyakran meglátogatjuk Ignáth bácsit. — Megkapták az ezüstplakettet. Hogyan tovább az aranyig? — Ismétlem: nem akarunk „nagy dolgokat” véghezvinni. További csendes, kiegyensúlyozott munkával, egymás megbecsülésével szeretnénk elérni az aranyjelvényes brigád megtisztelő címet. G. J. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1970. JÚNIUS 2.)