Hajdú-Bihari Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
~£ 1 XXVII. ÉVFOLYAM 149. SZÁM • ÁRA : 1,20 FORINT • 1970. JÚNIUS 27., SZOMBAT Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1969. évi költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke volt. Dégen Imre: Jó ütemben halad az árvíz utáni helyreállítás Tisztelt Országgyűlés! Hazánk Tisza völgyi tájait az elmúlt hetekben rendkívüli természeti csapás sújtotta. Árvizekben bővelkedő történelmünk még nem jegyzett fel ilyen hatalmas áradatot, mint amilyen a Tiszán és a mellékfolyóin most levonult. A természet elemi erőivel, az árvíz veszedelmével vívott harc minden egyes órája az emberi teljesítőképesség, helytállás legmagasabb fokát követeli, és ez a megfeszített harc immár több mint negyven napja tart. Most már remélhetőleg befejezéséhez közeledik. A Tisza egész hosszában, a Krasznán, a Körös-völgy összes folyóin és a Maros mentén sikerült a gátak között tartani az áradást. A Tisza-völgy csaknem 3 millió holdnyi fenyegetett árterülete, a veszélybe jutott települések — köztük olyan nagy városok, mint Makó, Szeged, Hódmezővásárhelyi, milliárdos népgazdasági értékek megmenekültek az árvíz pusztításától. Kimagasló eredménye az árvízi küzdelemnek, hogy sikerült a lakosságot — több mint 30 000 embert — kimenteni és biztonságos helyre szállítani. Az árvízvédelem jelentős eredménye, hogy a Szamos menti elöntött területekről a vízlevezetés igen rövid idő — alig 10 nap — alatt megtörtént. Ezt követően nyomban megindult a lakosság visszaköltöztetése, és késedelem nélkül megkezdődött a szétrombolt otthonok helyreállítása. A munka olyan ütemben folyik, hogy a tél beállta előtt minden árvíz sújtotta család fölött fedél lesz, és nem akármilyen fedél: az újjáépítés nyomán a megpróbáltatást szenvedett falvak helyén különb, korszerűbb települések épülnek. Az előadó az áradások előzményeit ismertette, majd így folytatta: A mostanihoz hasonló árvíz 30— 40, de még 10 évvel ezelőtt sem lett volna védhető. Hatalmas területek váltak volna a víz martalékává, városok pusztultak volna el. Amikor a kormány megbízásából beszámolok az árvízi küzdelemről, a dicséret, az elismerés és a köszönet elsőként azokat illeti, akik hoszszú idő óta családjuktól távol, fáradtságot nem ismerve, heteken át példamutató kitartással álltak helyt a gátakon. Erejüket megfeszítve küzdöttek egyetlen közös célért: megmenteni az emberi életet, a veszélybe jutott értékeket. őszinte együttérzéssel fordulunk azok felé, akiknek otthonát, javait ragadta el az árvíz, és a nehéz órákban fegyelmezetten, az értük harcolók iránti bizalommal viselték el a megpróbáltatásokat. Köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik emberségükkel kitűntek, segítséget nyújtottak és befogadták bajbajutott embertársaikat. Az árvízvédekezés derékhadát a vízügyi szolgálat és a fegyveres testületek alkották — mondotta, majd elismeréssel emlékezett meg a védekezésben részt vevő testületek munkájáról. A védekezéssel sikerült sokmilliárdos értéket megmenteni a pusztulástól. De jelentős károkat is okozott az árvíz. Nyomban az ár elvonulása után megindult a szervezett újjáépítés. Jó ütemben halad a helyreállítás, jelentős építőipari kapacitás összpontosításával, amelyet számottevően segít — és egyben a helyreállítás költségét is csökkenti — a családtagok és az ifjúság részvétele az újjáépítésben. A helyreállításhoz nagy menynyiségű építőanyagra van szükség. A hiányzó építőanyagot a termelés erőteljes fokozásával és az importlehetőségek kihasználásával szükséges pótolni. A helyreállítási munkák a Tisza— Szamos közén szorosan hozzákapcsolódnak az árvíz sújtotta községek rendezéséhez, korszerűsítéséhez. Egész társadalmunk, párt- és állami szerveink és a terület lakossága egy akarattal működik közre az újjáépítésben. Hamarosan begyógyulnak az árvíz okozta sebek, felépülnek és korszerűbbek lesznek az árvíz sújtotta falvak, mint voltak. A Tisza völgyi rendkívüli árvíz elleni harcban a népek szolidaritása, mindenekelőtt a szocialista országok baráti együttműködése is megmutatkozott. A kormány ezúton is elismerését és köszönetét fejezi ki az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak, amelyek mind a Szamos ment bajba jutott lakosság mentésében, mind a Szeged környéki védekezésben önzetlen baráti segítséget nyújtottak. A Tisza Szeged alatti határ menti szakaszán a magyar és a jugoszláv árvízvédekezők vállvetve védték a gátakat. Az árvízi előrejelzésre kiterjedő és az árvízvédekezés lényeges mozzanataiban való folyamatos együttműködés a szomszédos szovjet és jugoszláv vízügyi hatóságokkal különösen jó volt, és a védekezés folyamán fokozatosan a román vízügyi szervekkel is megfelelően alakult. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya szolidaritását juttatta kifejezésre az árvízvédekezéshez küldött anyagokkal, eszközökkel, korszerű gépesített árvízvédekező osztag kirendelésével és az árvízvédelemhez szükséges gépek soron kívüli szállításával. Csehszlovák és lengyel szervek is segítséget nyújtottak az árvízvédekezéshez szükséges anyagokkal. Számos országból, több nemzetközi szervezettől érkezett — az együttérzés megnyilvánulásaként — adomány az árvízkárosultak javára, amelyekért e helyről is köszönetet mondunk. Ezután Dégen elvtárs arról szólt, hogy olyan vízgazdálkodási együttműködést kell kialakítani a közös vízgyűjtő területen fekvő országok között, mely minden ország szuverenitását tiszteletben tartva lehetővé teszi mindegyikük számára a közös vízgyűjtő terület egészére kiterjedő vízjárási viszonyok kölcsönös megismerését, folyamatos figyelemmel kísérését, a bekövetkező változások észlelését, az árvízi előrejelzés hatékony, gyors, korszerű alapokon történő megszervezését és az árvízvédekezés időszakában a közvetlen, széles körű, folyamatos együttműködést. Úgy véljük, hogy a Tisza völgyi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján indokolt meggyorsítani a nemrégiben megindult ötoldalú együttműködést a Tisza völgyi országok között. A védekezés szervezettsége, műszaki színvonala megfelelőnek bizonyult. Bebizonyosodott azonban, hogy árvízvédelmi műveink fejlesztését — a védett terület értékének növekedésével arányban — tovább kell gyorsítani. Sokat tettünk máris e téren, és az meg is hozta gyümölcsét. 1969-ben 78 millió forinttal szemben 87 millió forintot fordítottunk az árvízmentési művek fenntartására, fejlesztésükre pedig az elmúlt évben ezenfelül 145 millió forintot használtunk fel. Ma mérhetetlenül sok még a tennivaló, hogy elérjük a biztonságnak azt a mértékét, amelyet gazdasági és politikai szempontok egyaránt megkövetelnek, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük országunk 4 millió holdnyi, árvíztől veszélyeztetett területén a városok és falvak, a több száz milliárdnyi nemzeti vagyon elöntésének, az árvízi katasztrófák bekövetkezésének veszélyét. A kormány a vízgazdálkodás fejlesztési koncepcióját és ennek keretén belül az árvízvédelem nagyarányú, korszerű fejlesztésének programját — a Tisza völgyi árvíz tapasztalatainak felhasználásával — még ez év folyamán megtárgyalja. A Tisza völgyi árvízvédekezés befejezéséhez közeledik, de a helyreállítás hatalmas feladatokat állít elénk. Jelentős áldozatvállalásra, többlettermelésre, újabb lelkes öszszefogásra van szükség, hogy az árvíz sújtotta területekről eltüntessük a romokat, felépítsük az új, korszerű falvakat, pótoljuk a népgazdaság és a lakosság veszteségeit. Most, amikor elvonul az ár, és az élet rendes menete visszatér a gyárakba, a földekre, az otthonokba, az árvíz idején tanúsított nagyszerű helytállás, mely megküzdött a víz félelmetes erejével, a békés építőmunkában, a helyreállításban is követendő példaképpé válik. (Folytatás a 2. oldalon) Tímár Mátyás, Fock Jenő, Szurdi István és Nagy Józsefné a Parlament folyosóján (MTI-fotó : Vigovszki Ferenc felvétele) Gépkocsi javítás Lakáskarbantartás Textiltisztítás A szolgáltatások fejlesztése A lakosság szinte minden rétegét érintő kérdésről tárgyalt nemrégiben, a Debrecen Városi Tanács végrehajtó bizottsága. A szolgáltatás szerepelt ülésének napirendjén. Mint a beszámoló megállapítja, 1961-ig Debrecenben is elhanyagolt területe volt az iparnak a lakossági javító, szolgáltató tevékenység. Azóta beszélhetünk lényeges fejlődésről. Az elmúlt négy évben pedig több mint 35 százalékkal emelkedett a szolgáltatás volumene. Többek között új szolgáltató egység létesült a Nagy Sándor telepen, a Mátyás király utcában, a Létai úton, a Szabó Kálmán utcán, a Tanácsköztársaság útján. Az is enyhített a gondokon, hogy az utóbbi években több magánkisipari engedélyt adtak ki, a nyugdíjasok is kaptak működési engedélyt, sőt a munkaviszonyban álló dolgozók is végezhetnek ma már szolgáltatást, munkaidő után. Az is örvendetes, hogy csökkent a munkák minősége elleni panasz, s ma már inkább a bürokratikus ügyintézés miatt bosszankodnak az emberek. A kétségtelen fejlődésre utal az a tény is, hogy Debrecenben az egy főre jutó évi szolgáltatás értéke 900 forint, amely az 548 forintos országos átlaggal szemben igen örvendetes. A Patyolat munkája ellen, amely évente mintegy 200 ezer megrendelést elégít ki, jóval kevesebb a panasz, mint a korábbi években. Az eredmények ellenére sokszor bosszankodik még a lakosság. Elsősorban a gépkocsi-javítási, a lakáskarbantartási, textiltisztítási igényeket nem tudják kielégíteni. Ezeknek a gondoknak a csökkentése érdekében dől-lgozták ki a fejlesztési tervet aztsz-ek, valamint a tanácsok. A gépkocsi javítás gyorsabb és szakszerűbb elvégzése érdekében a XIII-as Autójavító jövőre kezdi meg egy új üzem építését. Ugyancsak gyarapodik és fejleszti szolgáltatását az Autójavító Ktsz, valamint a Finommechanikai Vállalat is. A tervek szerint az elkövetkező öt évben több mint 125 millió forintot költenek a szolgáltatások fejlesztésére. Ebből mintegy 35 millió forintot a gépkocsijavítások szolgáltatásának emelésére fordítanak. De nem kis öszszeget — 14 milliót — terveznek a textiltisztítás fejlesztésére. Erre azért is van nagy szükség, mert a Patyolat épületei, gépei jórészt már korszerűtlenek. Így várható a nagyobb rekonstrukció, valamint újabb tisztító szalonok létesítése. Hasonlóan elkészült más szolgáltatási ágak fejlesztésének terve is. Így például, a cipő, a bőrruházat javításában, a méretes szabó tevékenységben várható számottevő javulás. A jövő évtől kezdve szeretnék nagyobb ütemben fokozni a kereskedelmi szolgáltatást, valamint az áruszállítást. Debrecen lakosainak nagyon is lényeges kérdés: mit, mennyiért csinálnak a vállalatok, szövetkezetek. Éppen ezért hívja fel a figyelmet a végrehajtó bizottság az árak betartására, a helyes árkalkulációkra, ezek fokozott ellenőrzésére. Különösen a bürokratikus ügyintézés, a felesleges papírmunka megszüntetésében kell és van lehetőség előrelépésre. K. F. Berettyóújfaluban új, 126 személyes kollégium épül az idén elkészült gimnázium szomszédságában. Képünkön: a vidéki tanulók épülő otthona. (Fotó: Kőszeghy György)