Hajdú-Bihari Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) Dégen Imre felszólalása után az elnöklő Kállai Gyula — utalva az árvízzel kapcsolatban elhangzott felszólalásokra — az országgyűlés nevében elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik példamutató fegyelemmel, áldozatvállalással, hősiesen helytálltak és helytállnak az árvíz elleni küzdelemben. Kijelentette továbbá, az országgyűlés is helyesli és támogatja azt az egyre szélesedő mozgalmat, amely a nemzeti jövedelem egyszázalékos növelésével kívánja népgazdaságunkat erősíteni és könnyebbé tenni az árvíz okozta károk pótlását. Kérte a képviselőket, minden erejükkel segítsék elő, hogy az árvízveszély elhárításánál megnyilvánult nagyszerű helytállás változatlanul érvényesüljön a helyreállításban, a népgazdaság további erősítésében és fejlesztésében. Félmilliárd forint az egészségügy fejlesztésére Dr. Szabó Zoltán miniszter beszéde Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatták az ülést. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter emelkedett szólásra. Elmondta, hogy 1969-ben a költségvetés az előző évinél 7,5 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 500 millió forintot biztosított az egészségügy fejlesztésére. Ez meghaladta az 1969-re előirányzott növekedést. Ennek részben az országgyűlés által pótlólag elfogadott 30 millió forint költségvetési összeg, részben az előző évi pénzmaradványok, illetve a tanácsok többletbevételéből az egészségügy rendelkezésére bocsátott összegek voltak a forrásai. Hatszázzal gyarapodott tavaly az orvosok száma, a szakképzett egészségügyi dolgozóké pedig több mint 1200-zal. Enyhültek az orvosutánpótlással kapcsolatos gondok, jóllehet e téren a területi aránytalanságokat csak fokozatosan — további intézkedésekkel — lehet felszámolni. Az eszközgazdálkodás területén elsősorban a gazdasági feltételek javultak. Sikerült feloldani a korábbi években érvényesített korlátozásokat: a tanácsok mintegy 80 millió forintot fordítottak pénzmaradványaikból költségvetési beszerzésekre. Arról is szólt a miniszter, hogy a tanácsok többsége gondjaiba veszi, legfőbb teendői közé sorolja a lakosság egészségügyi ellátásának javítását. Viszont korlátozottak a beruházási lehetőségek, és nincs elegendő kivitelezési kapacitás. A negyedik ötéves tervidőszak egyik fontos egészségügyi feladata lesz az úgynevezett Intenzív terápiás osztályok kialakítása. Ezek — mint ismeretes — a súlyos, az életveszélyes állapotban levő betegek elását szolgálják. Jelenleg (700 ággyal) 17 intenzív osztály és 98 intenzív ellátási részleg működik. A továbbiakban dr. Szabó Zoltán közölte, hogy az országgyűlés által — a szociális és egészségügyi bizottság javaslatára — tavaly megszavazott pénzösszeget, 30 millió forintot, fele részben az újszülöttek és koraszülöttek ellátásának javítására (mindenekelőtt a csecsemő- és gyermekosztályok jobb felszerelésére és higiéniás körülményeinek jobbítására) használják fel, fele részben pedig mentőgépkocsik — szám szerint 180 ilyen jármű beszerzésére, illetőleg felújítására. Az 1969. évi egészségügyi gazdálkodás tapasztalatai alapján a miniszter felhívta a figyelmet: ki kell dolgozni olyan irányelveket, intézkedéseket, amelyek révén az eddiginél szervezettebbé és hatékonyabbá válhat a járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények együttműködése, a munka szervezettsége, javulhat a gazdálkodás. Végezetül arról szólt dr. Szabó Zoltán, hogy az árvíz miatt, valamint a lakosság védelme érdekében történt áttelepítések jelentős feladatok elé állították — mindenekelőtt az érintett területeken — a közegészségügyi és járványügyi, gyógyító-megelőző és szociálpolitikai szakszolgálatot is. Mindenütt megfelelő időben és módon biztosították a közegészségügyi és járvány elleni védelmet, az anyagitechnikai feltételeket a lakosság szakorvosi ellátásához. Az orvosegészségügyi szakszemélyzet önfeláldozóan végzi munkáját, oldja meg a reá háruló feladatokat. Felelősségteljes munkájuknak nagy része van abban, hogy az árvíz miatt járványveszély nem alakult ki, a rendkívüli helyzet miatt járványos megbetegedés nem történt. Nagy Miklós, a Kulturális KapFelhívta a figyelmet arra, hogy az árvízveszély elmúltával is még hosszú ideig szükség lesz arra a segítségre, amit jelenleg nyújt a társadalom az árvíz sújtotta területek támogatására. Ezután így folytatta: A tanácsi gazdálkodásban a költségvetési maradványok jelenlegi összege nem tekinthető túlzottnak, s a kormánynak nincs semmiféle olyan szándéka, hogy emiatt elvonjon a megyei tanácsoktól törvényes juttatásokat. Ezek a költségvetési maradványok a megyei tanácsok gazdálkodásának szilárdságát, biztonságát fokozzák. A maradványok felhasználásának jelenlegi szabályain nem lenne célszerű változtatni. A továbbiakban a pénzügyminiszter rámutatott, hogy különféle intézkedések születtek a nem kívánatos ármozgások megakadályozására, illetve az indokolatlanul magas árak csökkentésére. Utalt azokra a határozatokra, amelyek alapján a költségvetés terhére bizonyos importcikkek árát mérsékelték. Egyébként az árellenőrzésben valóban nagyobb szigorúságra van szükség — mondotta. Megemlítette, hogy például bizonyos építőanyagok értékesítésével kapcsolatban csaknem 4,5 millió forint meg nem engedett nyereséget fizettettek vissza az érdekelt vállalattal, mert a fogyasztói árban a rakodási költséget — bár ezt a munkát a megrendelő végezte el — jogtalanul felszámították. Ugyanilyen kártérítésre köteleztek néhány építőanyag-ipari vállalatot azon a címen, hogy harmadosztályú árut első osztályúnak adtak el. Kitért a pénzügyminiszter arra a javaslatra is, hogy a költségvetéssel megfelelő gondoskodás történjék az ifjúság támogatásáról. Közölte: a központi költségvetésben a KISE- nek ilyen célra nyújtandó támogatásokat elkülönítve kezelik majd, és intézkednek, hogy a megyei tanácsok ezeket a kiadásokat és támogatásokat megfelelő formában szintén tüntessék fel. A közelmúltban tett dél-amerikai útjával kapcsolatban elmondotta, hogy a meglátogatott három latinamerikai országgal jelentősen fejleszteni lehet gazdasági kapcsolatainkat. Közölte, hogy a földrengés Követcsolatok Intézetének elnökhelyettese, Pest megye 27-es választókerületének képviselője hozzászólásában a külügyi tárca gazdálkodásával foglalkozott. A továbbiakban beszámolt a Latin-Amerikában járt magyar delegáció néhány tapasztalatáról. A Vályi Péter vezette küldöttség május 13—27 között Bolíviában, Peruban és Venezuelában tett látogatást. — Tárgyalásaink azt bizonyították, hogy Magyarország és a latinamerikai országok kapcsolatai a kölcsönös előnyök alapján gyorsan, dinamikusan bővülhetnek —, hangsúlyozta. A tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadta, és elfogadásra ajánlotta. Több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Beresztóczy Miklós a vitát bezárta, és válaszadásra megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek. keztében rendkívül súlyos károkat szenvedett Perunak kormányzatunk különböző egészségügyi felszerelésekkel kíván segítséget nyújtani. Ezután határozathozatal következett. Az elnöklő Beresztóczy Miklós — mivel módosító indítvány nem érkezett — a benyújtott törvényjavaslatot eredeti szövegezésben tette fel szavazásra. Az országgyűlés az 1969. évi állami költségvetés teljesítéséről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka véget ért. (MTI) A pénzügyminiszter válasza Jahja Khan pakisztáni államfő befejezte látogatását a Szovjetunióban Képünkön: Koszigin miniszterelnök búcsúzik a vendégektől a seremetyevói repülőtéren. Középen Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke áll. (Napló-telefotó — TASZSZ—MTI—KS I HHI ■ KKS Palme (baloldali) svéd miniszterelnök találkozott a Svédországban tartózkodó Heinemann nyugatnémet államfővel. (Telefotó — AP—MTI— RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 170. JÚNIUS 27. MEMORANDUM A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, amelyek véleményük szerint hasznosan szolgálnák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítését és összehívását. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és többoldalú konzultáció és eszmecserék során az érdekelt államok álláspontja közelebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biztonsági értekezlettel összefüggő kérdésben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hogy a Prágában 1969. októberében előterjesztett javaslatok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekezlet előkészítését, és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvetlenül részt vegyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valamennyi szakaszában olyan formákban, amelyeket célszerűnek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek megfelelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon —, továbbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik aziránt, hogy az értekezlet összehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, megszervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hozzájárulásának eredménye kell hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az európai biztonság szilárd rendszere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartalmának és napirendjének megvitatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széles körű megegyezés lehetősége áll fenn Ezek a javaslatok nem váltanak elvi ellenvetéseket, ugyanakkor egy sor állam állást foglal az értekezlet napirendjének bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelve, hogy az európai biztonsági értekezlet minden állam számára elfogadható napirendjében meg lehessen állapodni, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya javasolja, hogy tűzzék az európai biztonsági értekezlet napirendjére az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását is. A jelen memorandumot elfogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biztonságának javára válna az európai államok területén levő idegen fegyveres erők csökkentésének megvitatása. Ahhoz, hogy az ezzel összefüggő kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legkedvezőbb feltételek között lehessen megvitatni az európai biztonsági értekezleten, valamint hogy gyümölcsöző legyen az idegen fegyveres erők csökkentésének a megvizsgálása, a kérdést az európai biztonsági értekezleten létrehozásra javasolt szervben vagy más az érdekelt államok számára elfogadható módon lehetne megvitatni. Ezen túl véleményünk szerint a Prágában javasolt napirend második pontja keretében meg lehetne vitatni az emberi környezet problémáit, továbbá ki lehetne bővíteni a pontot a kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel. Ily módon az európai biztonsági értekezleten az alábbi kérdések kerülhetnének megtárgyalásra: — az európai biztonság megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről az európai államok kapcsolataiban; — az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok kiszélesítése; az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozása. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormánya kifejezi reményét, hogy a memorandumban foglalt javaslatok — amelyek figyelembe veszik sok érdekelt állam véleményét — kedvező fogadtatásra találnak az érintett kormányoknál. E javaslatok kiváltképpen arra irányulnak, hogy az európai biztonsági értekezlet valamennyi érdekelt állam számára elfogadható napirendjében és az előkészítés módszereiben megegyezést lehessen elérni. Mindehhez már a legközelebbi időszakban hozzá lehet kezdeni. A jelen memorandumot kibocsátó kormányok meggyőződése, hogy az összes érdekelt állam közös erőfeszítésének eredményeképpen öszszehívásra kerülő európai biztonsági értekezlet jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez, a biztonság megszilárdításához és a békés együttműködés fejlődéséhez Európában. #** A memorandumot a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának megbízásából a magyar külképviseletek vezetői, illetve munkatársai június 26-án, pénteken eljuttatták az érdekelt országok kormányaihoz. (MTI) Is háromszázötvenedik Kozmosz A Szovjetunióban pénteken felbocsátották a Kozmosz 350 mesterséges holdat. A fedélzetén elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatják a kozmikus térség kutatását a régebben meghirdetett programnak megfelelően. A mesterséges holdon elhelyezett berendezés szabályszerűen működik.