Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-01 / 152. szám

Rendkívüli tanácsülés az Agrártudományi Főiskolán Kibővített tanácsülést tartott ked­den délután a Debreceni Agrártu­dományi Főiskola. Ezen megjelent dr. Dimény Imre, az MSZMP KB tagja, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter, Karakas László, az MSZMP KB tagja, a megyei párt­­bizottság elsőtitkára, dr. Szilágyi Gábor, a városi pártbizottság első­titkára, dr. Ambrus István, a Haj­­dú-Bihar Megyei Tanács VB elnö­ke, dr. Ács István, a Debrecen Vá­rosi Tanács VB elnöke, Fazekas Ká­roly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. Dr. Dimény Imre miniszter válto­zásokat jelentett be a főiskola veze­tésében. Bencsik István egyetemi tanárt, a főiskola rektorát 17 évi te­vékeny, eredményekben gazdag munkásságával, érdemeinek elis­merésével búcsúztatta, miután nem­régiben a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkárává válasz­tották. Átadta a távozó Bencsik Ist­vánnak azt az okmányt, amely fel­hatalmazza továbbra is az egyetemi tanári cím viselésére, majd minisz­teri kitüntetést nyújtott át Bejelen­tette, hogy dr. Ács Antal egyetemi tanárt, a főiskola rektorhelyettesét, a főiskola gazdasági igazgatóját bíz­ták meg a rektori teendők ellátásá­val. Dr. Dimény Imre a továbbiak­ban elismeréssel szólt arról az okta­­­­tó, nevelő és kutató munkáról, ame­lyet a főiskola betölt, s éppen en­nek az eredményes munkának elis­meréseként terjesztette fel a mi­nisztérium a kormány elé az intéz­mény egyetemmé történő fejleszté­sét. A tanácsülésen a főiskola oktatói, dolgozói nevében dr. Orbán Sándor docens, a csúcsvezetőség titkára és Haraszti József adjunktus, a szak­­szervezeti bizottság titkára búcsú­zott Bencsik Istvántól, aki megha­­tottan mondott köszönetét s ígérte: továbbra is segíti, támogatja az in­tézményt, amely életéhez nőtt. Vé­gezetül dr. Ács Antal, a főiskola új rektora köszönte meg a bizalmat, amely erre a magas tisztségre emel­te, kifejtve, hogy tudása teljével te­vékenykedik az intézmény magas szinten való tartásáért. Dimény Imre beszél a tanácsülé­sen (Fotó: Kalmár) Losonczi Pál Mongóliában (Folytatás az 1. oldalról) új problémáknak és a két ország közötti együttműködés legidősze­rűbb kérdéseinek megtárgyalása. Az üdvözlő beszédek után Ce­­denbal tekintette át a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, ismertette a Mongol Népköztársaság belső helyzetét és értékelte a mongol— magyar kapcsolatokat. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy csakis a Szovjetunióval való szo­ros szövetségben, a szocialista or­szágok egységének erősítésével és minden haladó erő összefogása ré­vén lehet sikeresen folytatni a har­cot az imperializmus háborús tö­rekvéseivel szemben. A Mongol Népköztársaság, ha­sonlóan a Magyar Népköztársaság­hoz, minden szükséges támogatást megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak ahhoz, hogy eredményesen foly­tassák hősies harcukat. Támogat­ják a haladó arab országokat az izraeli agresszió felszámolásáért vívott küzdelmükben. Mindkét kormánynak azonos a véleménye az európai biztonság­ról, és határozottan támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak az európai béke és biztonság megszi­lárdítására vonatkozó törekvéseit, üdvözli a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri értekezleté­nek memorandumában foglaltakat. A magyar—mongol kapcsolato­kat illetően mindkét félnek az a véleménye, hogy a két ország kap­csolata példája lehet a szocialista országok közötti testvéri, kölcsönö­sen előnyös együttműködésnek, amelynek szilárd alapját az a ba­rátsági és együttműködési szerző­dés képezi, amit 1965-ben, Kádár János mongóliai látogatása alkal­mával írtak alá. Losonczi Pál hangoztatta: Internacionalista kötelességünk­nek tartjuk, hogy segítsük a mon­gol nép erőfeszítéseit, virágzó szo­cialista társadalmának felépítésé­ben. örülünk annak, hogy szakem­bereink munkáját hasznosnak ta­lálják és megbecsülik. Sikerrel zá­rultak a következő tervidőszak egyeztető tárgyalásai, s ez a bizto­sítéka annak, hogy gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink is to­vább bővüljenek a következő öt­éves periódusban.*** Losonczi Pál és kísérete kora délután ünnepélyes keretek között megkoszorúzta Vlagyimir Iljics Lenin ulánbátori emlékművét. A délutáni órákban az Elnöki Tanács elnöke és kísérete megte­kintette a mongol főváros egyik büszkeségét, az ulánbátori autója­vító üzemet. Utána Losonczi Pál Zs. Szambu társaságában mongol népi birkó­zóversenyt tekintett meg, majd es­te a Mongóliában dolgozó magyar szakemberek, a magyar kolónia képviselőivel találkozott hazánk ulánbátori nagykövetségén. Losonczi Pálné délelőtt felkere­sett egy Ulánbátor környéki nem­zetközi úttörőtábort, ahol az ott nyaraló magyar gyerekek köszön­tötték. Szerdán reggel Losonczi Pál Dél- Góbi megyébe látogat, ahonnan csü­törtökön délután tér vissza a mon­gol fővárosba. (MTI) A gyermekkarok között első... (Folytatás az 1. oldalról) órakor az immár győztes sumeni gyermekkórus koszorút helyezett el Kossuth Lajos debreceni szobránál. Sumenben, Debrecen bolgár testvér­­városában ma is élő kultusza van Kossuth Lajos emlékének, aki emigrációjának első hónapjait Su­menben töltötte. A bolgár város fő­terén ugyancsak áll egy Kossuth­­szobor és Kossuth egykori lakóháza ma is eredeti állapotában, múzeum­ként várja a látogatókat. A sumeni gyerekek tudják, ki volt Kossuth Lajos, érthető tehát az az őszinte meghatottság, ahogyan a Kossuth­­szobor előtt tisztelegtek.­­ öröm az is, amilyen érdeklődés kíséri a kórusverseny valamennyi rendezvényét. A Bartók teremben naponta ötezer ember fordul meg, telt ház előtt zajlanak a versenyek és az estenként megrendezésre ke­rülő hangversenyek. A vasárnap esti megnyitó dísz­­hangverseny után hétfőn este a kortárs művek hangversenyét tar­tották meg, kedden este pedig fel­­szabadulásunk köszöntésére rendez­tek hangversenyt. A ma, július 1-én este megrendezésre kerülő Bartók­­hangversenyt az eredeti tervtől el­térően nem 20, hanem az eddigi hangversenyek időpontjához hason­lóan 21 órai kezdettel tartják meg. Ma, szerdán délelőtt 10 órakor a vegyes karok elődöntője kezdődik el, délután 16 órai kezdettel pedig a női karok döntőjének lebonyolításá­ra kerül sor. Ismét segít a KISZ Megnyíltak a KISZ építőtáborai az árvíz sújtotta területeken. A KISZ Borsod megyei bizottságának hívó szavára az idén mintegy négyezer fia­tal tölti szabadságának egy részét önkéntes nyári építőtáborokban. (MTI-fotó — Friedmann felvétele—KS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. JÚLIUS 1. A VILÁG MINDENTáGÚRÓL SAN CLEMENTE: Nixon ameri­kai elnök a californiai San Clemen­­tében hétfőn Corneliu Manescu ro­mán külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélésről maga Nixon tá­jékoztatta a sajtó képviselőit, kije­lentette, hogy szóba kerültek a ke­let-nyugati kapcsolatok, az európai biztonsági problémák és ezzel ösz­­szefüggésben az európai biztonsági értekezlet kérdése. Nixon nyolc és félmillió dollár értékű újabb se­gélyt ajánlott fel a román árvízká­rosultak számára. (REUTER) MOSZKVA (TASZSZ) Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és­­miniszter­­elnöke kedden koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumnál, és egy­perces néma tisztelgéssel adózott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam megalapítója em­lékének. Nasszer ezután megko­szorúzta az ismeretlen katona sír­ját. AZ EGY LAKOSRA JUTÓ leg­több cég Liechtenstein Hercegség­­ségben működik. A húszezer lako­sú tartományban tizenyolcezer be­jegyzett cég van. A kedvező adó­feltételek miatt számos külföldi cég ide helyezte át székhelyét. 17 500 EPEKÖVET találtak az egyik bukaresti kórházban megope­rált 65 éves beteg epehólyagjában. A New Yorkban élő olasz szár­mazású bevándoroltak kedden tün­tetésen követelték a velük szemben alkalmazott hátrányos megkülön­böztetések eltörlését. A rendőrség megrohanta és brutálisan szétverte a tüntetést. (Telefotó — AP—MTI—RS) Hortobágyi Tudományos Tanács alakult Kedden a Debreceni Agrártudo­mányi Főiskola tanácstermében tartotta alakuló ülését a Hortobá­gyi Tudományos Tanács, amelynek létrehozását az Országos Természet­­védelmi Hivatal és az Állami Gaz­daságok Országos Központja kezde­ményezte. A központi szervek kép­viseletében megjelent az alakuló ülésen S. Szabó Ferenc, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökhe­lyettese. A tanács alakulására meghívott tudósok, kutatók és szakemberek előtt Bencsik István egyetemi tanár, a Hazafias Népfront főtitkára is­mertette: a kifejlesztendő Hortobá­­­gyi Nemzeti Park létesítéséhez fű­­­­ződő országos és nemzetközi tudo­mányos érdekek megkívánják a terület természeti értékeinek feltá­rására, a rendszeres kutatómunka kialakítására a tudományos tanács megalakítását. Az irányító és össze­fogó munkát a Debreceni Agrártu­dományi Főiskola vállalta, amely már évek óta végez sokirányú tu­dományos kutatómunkát a Hortobá­gyon. Az alakuló ülésen számos hozzá­szólás hangzott el, valamennyi an­nak érdekében, hogy kívánatos mi­előbb kifejleszteni a pusztán a Nemzeti Parkot. A tervek szerint ennek a területe 600 négyzetkilomé­ter lenne, amely a Balaton térségé­nek megfelelő terület. A tudomá­nyos tanács feladatai között hatá­rozták meg olyan munkának a vég­rehajtását, amely tudományos ala­possággal előkészíti a puszta vé­delmére irányuló törekvések célját: a Nemzeti Park kifejlesztését. A Hortobágyi Tudományos Ta­nács Bencsik Istvánt választotta el­nökévé, míg titkára dr. Mándy György egyetemi tanár, titkárhe­lyettese pedig dr. Kovács Béla egye­temi adjunktus lett. Az ülésen elha­tározták szeptemberben Debrecen­ben újabb tanácskozáson összegezik azokat a javaslatokat, amelyeket az Országos Természetvédelmi Hivatal a kormány elé terjesztendő jelen­téshez hasznosíthat a Nemzeti Park kifejlesztésére. Nem végleges a búcsú 25 új nyugdíjas a Ruhagyárban Hagyomány — és nagyon szép hagyomány — már a debreceni Ru­hagyárban, hogy félévenként meg­rendezik a nyugdíjba vonuló dolgo­zók búcsúztatását. Június 30-án dél­ben huszonöt ünneplő ruhába öltö­zött asszony és férfi ülte körül a terített asztalt, s töltött együtt pár órát. Ők huszonöten az elmúlt fél­év alatt búcsúztak el a gyártól, a munkától,­ s kezdték meg hosszú dolgos évek után a megérdemelt pi­henést. Csakhogy ez a pihenés ke­serűvé, unalmassá válik, ha az em­ber teljesen elszakad a munkahely­től, a volt munkatársaktól, s jön a sokszor elhangzott panasz: „Nincs énrám már szükség­ .” Ezt akadá­lyozza meg a ruhagyár hagyomá­nya, a találkozók szervezése, az ál­landó kapcsolat megteremtése a gyár és a volt dolgozók között. Hogyan teremtik meg e kapcso­latot? A nyugdíjasok a gyártól aján­dékba kapják a gyári újságot, amelyből rendszeresen és állandó­an figyelemmel kísérhetik a gyár életét, az ott folyó munkát. Min­den hétfőn délután a szakszervezeti bizottság nyugdíjas albizottsága fo­gadóórát tart, s ide nyugdíjasok is eljöhetnek. Ha nincs is szükség segítségre, de tudják, hogy ha lenne, van hová menni — megnyugtató érzést te­remt az emberekben. Ezt fogalmaz­ták meg e találkozó résztvevői hol közvetve, hol közvetlenül, de min­dig elégedett örömmel. A találkozón Kelemen Endréné, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Pozsgay Boldizsár, a gyár fő­mérnöke hét volt dolgozónak a szakma kiváló dolgozója kitüntetést s mind a huszonöt nyugdíjasnak pénzjutalmat adott át. Balogh Mi­­hályné, az üzemi pártbizottság tit­kára is kedves szavakkal búcsúzott a nyugdíjasoktól, és a gyár támo­gatásáról biztosította őket. Olyan találkozó volt ez, ahonnan elégedetten mehettek haza olyan emberek, akik bizonyára nem min­dig voltak kibékülve e rövid nyug­díjas idő alatt azzal, hogy „rájuk már nincs szükség”. Most tapasztal­hatják: csak a munkaviszony szűnt meg, de a kapcsolat nem változott. Goethe-díjat kap Lukács György Frankfurt város Goethe-díját a 85 éves Lukács Györgynek ítélték oda. A díjat augusztus 28-án, Goe­the születésének évfordulóján adják át. A kitüntetést, amellyel Lukács Györgynek különösen Goethé­vel foglalkozó irodalmi tevékenységét jutalmazzák, 1927-ben alapították, és azóta most 29-edszer adják ki. (MTI) Ribicsics sajtóértekezlete Mil­ja Ribicsics jugoszláv kormányfő kedden hivatalos látogatásának befe­jeztével a moszkvai jugoszláv nagykö­vetségen nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Sajtóértekezletén elismerően szólt Ko­szigin szovjet miniszterelnökkel és Nyi­­kolaj Podgornijjal, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnöké­vel folytatott megbeszéléseiről. A tár­­gyalásokon áttekintették a kétoldalú kapcsolatok témáit, valamint a legfon­tosabb nemzetközi kérdéseket. Külön kiemelte az 1971—75-re szóló hosszúlejá­ratú árucsere-forgalmi egyezmény tevé­keny előkészítésének jelentőségét. Ami a külpolitikai problémákat illeti, Ribicsics aláhúzta, hogy az eszmecse­réken fontos helyet kapott a közel-ke­leti és az indokínai válságos helyzet, továbbá az európai biztonság kérdése, amelyre a felek különleges figyelmet fordítottak. (MTI)

Next