Hajdú-Bihari Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készülve megyénk székhelye, Debrecen hónapokig az ország figyelmének a középpontjában állt. Ez érthető, hiszen egy negyedszázaddal ezelőtt a Magyar Kommunista Párt vezetésével a haladó erők itt tették meg az első lépéseket egy új haza megteremtéséért. S Debrecen méltón emlékezett meg a negyedszázaddal ezelőtti történelmi eseményről. A jubileumi gyűléseken , október 19-én, a város felszabadulásának évfordulóján, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának jubileumán, az első pártiskola megnyitására emlékező ünnepségen s hazánk felszabadulásának évfordulóján rendezett ünnepségen — a szónokok mindig kiemelték Debrecen szerepét. A város felszabadulásának 25. évfordulóján az ünnepi tanácsülésen Kállai Gyula elvtárs úgy említette a város negyedszázaddal ezelőtti szerepét, mint sorsfordulót Debrecen történetében. Debrecen város több mint 600 éves története bővelkedett történelmi eseményekben. A török időktől a Magyar Tanácsköztársaság rövid, de annál dicsőségesebb szerepéig e város falai sok nevezetes esemény tanúi voltak, polgárai sok megpróbáltatáson mentek át. Az ünnepségek érthetően a város történelmének, múltbeli szerepének, jelentőségének áttekintésére irányították a közfigyelmet. Ez azonban természetes, hiszen a múlt tapasztalatait áttekintve, dicső tetteken felbuzdulva, a hibákon, nehézségeken okulva a város mai és jövendő polgárai erőt, hitet meríthetnek belőle sorsuk, jövőjük formálásához. A már említett jubileumi tanácsülésen hangzottak el a következő mondatok: Ez a város mindig híven őrizte több évszázados múltjának, a felvilágosodásért, a haladásért folytatott harcának nagyszerű haladó hagyományait. 1944 telén ez a város a nemzeti függetlenségért s a szabadságért vívott történelmi harcai méltó örökösének bizonyult. A felszabadulást követő viharos napokban az új haza e városban tette meg első lépéseit. A nép legjobb fiai itt hirdették meg a régi Magyarország bukását és egy új, szebb, boldogabb ország felépítésének programját. Itt szakítottak végképp a nemzetünket romba döntő 25 éves fasiszta reakcióval, és itt kötötték össze népünk sorsát a nemzetközi haladással. 1849 után másodszor dobogott itt az ország szíve. Kossuth a szabadság őrvárosának nevezte, a mi nemzedékünk az új állami élet bölcsőjének tekinti Debrecent. Itt alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány: itt rakták le az új, a mai Magyarország alapköveit. S alig két és fél hónap múlva ugyancsak e város falai között alkották meg a földreformtörvényt. Az új élet kezdetén, a romok, a pusztítás nyomán súlyos örökség és kemény próbatétel nehezedett az egész ország és Debrecen lakosságára. De a kommunisták eszméi, politikája, útmutatásai visszaadták a tömegek alkotókedvét és energiáját, forradalmi lendülettel bontakozott ki az újjáépítés, a dolgozó nép igazi honfoglalása. Debrecenben is a népé lett a föld, a gyár s a kultúra minden kincse, és ami még ennél is fontosabb, a politikai hatalom, amelynek birtokában népünk végérvényesen ura és irányítója lett saját sorsának. A várost történelme során számos csapás érte. Nemegyszer tűzvész pusztította el, de mint ahogy a város címerében látható főnix madár, mindig újjáéledt hamvaiból, a város is mindig kiheverte a csapásokat, és új életre kelt. A történészek közül az évek során sokan kutatták, keresték az okokat, mozgatóerőket, minek köszönhette Debrecen, hogy a magyar nép történetének legsúlyosabb időszakaiban nemcsak megmaradt, hanem az ország legjelentősebb városává fejlődött. „Ezt a várost sohasem védte kőfal” — szokták mondani. Mégis évszázadokon át nemcsak fennmaradt, hanem fejlődött és gyarapodott. Sokan a „sors véletlen játékában” vagy a „gondviselés különös kedvezésében” látták a magyarázatát annak, hogy a sorscsapások és a történelem viharainak közepette ez a város fennmaradt és gyarapodott. A feltett kérdésekre a válasz csak ez lehet: Ha volt is szerepe a történelem folyamán ezeknek az elemeknek a város fejlődésében, mégis anyagi és szellemi erejének kincses gazdagságát saját polgárai dolgos két keze munkájának köszönheti. S ha a dolgos kezeknek köszönheti a város fennmaradását az elmúlt századok távlatában, mennyivel inkább vonatkozik ez a megállapítás az elmúlt negyedszázadra, amikor a „dolgos kezek” maguknak, a saját szabad, szocialista jövőjük formálásán munkálkodhatnak! A történelmi fejlődés folyamatában az elmúlt 25 esztendő csak egy nagyon rövid időszak. Mégis, amikor a város fejlődését vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a fejlődésnek sohasem volt olyan gazdag időszaka, mint az elmúlt negyedszázad. Ez idő alatt új város született a régi helyén. Az egykor paraszti városnak nevezett Debrecen olyan új ipari üzemekkel büszkélkedhet, mint a gördülőcsapágygyár, a BIOGAL, a MEDICOR és más üzemek, amelyek termékei immár világszerte hírnevet szereznek Debrecennek. A város lakossága a felszabadulás előttihez képest több mint 50 ezer fővel gyarapodott. De megváltozott a város lakosságának összetétele is. Az iparosítás egyenes következménye, hogy a város munkáslétszáma 40 ezer körül van. Tízezer új lakás, új iskolák, egészségügyi intézetek épültek, s vele együtt a város szellemi, tudományos, kulturális és művészeti élete vonzó nemcsak a megye, hanem az egész Tiszántúl számára. A már említett megemlékező ünnepségek az elmúlt 25 esztendő fejlődését tették mérlegre. A megyei párt-végrehajtó bizottság nemrégiben a Debrecen Városi Pártbizottság jelentése alapján — amelyet dr. Szilágyi Gábor első titkár terjesztett elő — az elmúlt négy esztendő fejlődésének eredményeit, tapasztalatait tekintette át, és vont le a következő esztendőkre következtetéseket. Négy év nem különösen nagy időszak, a fejlődés mégis jelentős és figyelemre méltó ez idő alatt is. Négy esztendővel ezelőtt, amikor a városi pártértekezlet a Debrecen Városi Pártbizottság alapvető feladatát, annak tartalmát meghatározta, alapvető feladatának tekintette, hogy a városban a párt vezető szerepének további erősítését elősegítse, a párt-, állami, gazdasági vezetés színvonalát emelje, a választott testületek, az alapszervezetek munkája hatékonyságát javítsa. Segítse a város fejlődése szempontjából jelentős harmadik ötéves terv céljainak elérését, a gazdasági mechanizmus reformjának zökkenőmentes bevezetését, a megnövekedett vállalati önállóság érvényesítését, a munka hatékonyságának emelését, az üzemi demokrácia szélesítését. A városi pártbizottság kiemelt feladatként tekintette a lakosság politikai hangulatát jelentősen befolyásoló várospolitikai, városfej■lesztési, szolgáltatási gondok enyhítését. Alapvető célként határozta meg az ideológiai, tömegpolitikai munka eszközeivel a marxista világnézet terjesztését, a közvélemény hatékonyabb tájékoztatását, az alapvető osztályok, rétegek politikai hangulatának figyelemmel kísérését, elemzését. A megyei párt-végrehajtó bizottság megállapította, hogy a városi pártbizottság az MSZMP IX. kongresszusa, illetve a megyei és városi pártértekezletek óta eltelt időszakban a párt politikai irányvonalának megfelelően dolgozott, fokozott figyelemmel gondoskodott a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság és saját határozatainak megértéséről, gyakorlati megvalósításáról. A megyei párt-végrehajtó bizottság a végzett eredményes munkáért elismerését és köszönetét fejezte ki a városi pártbizottságnak és végrehajtó bizottágnak, a pártszervezeteknek, a párttagoknak, a pártonkívülieknek, mindazoknak, akik az elmúlt négy esztendőben a párt politikájának végrehajtásán fáradoztak. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a város közvéleménye nagyra értékeli azt a munkát, amelyet a város vezető párttestületei a párt és a kormány helyes politikájának érvényesítésében kifejtettek. Ennek a munkának az eredményeként nőtt a lakosság bizalma a párt politikája iránt, erősödtek a tömegkapcsolatok. A város kommunistáinak, pártonkívüli dolgozóinak lelkes, odaadó munkája, Debrecen iránti szeretete növelte, gyarapította, gazdagította az elmúlt négy év alatt a város eredményét. Ez a tenniakarás, ez az egészséges lokálpatriotizmus lesz a biztosítéka annak is, hogy a következő években az új ötéves tervben Debrecen város még nagyobb ütemben fejlődhessen. Az elmúlt négy esztendő gazdag volt eseményekben, de gondokban, problémákban is. A városi pártbizottság mindig támaszkodhatott a város többezres párttagságának megértő támogatására. A párttagság sikerrel működött együtt a pártonkívüliekkel a párt általános és gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtásában. A városi pártbizottságnak a megyei párt-végrehajtóbizottság elé terjesztett jelentése részletesen felsorolta és elemezte a fejlődésnek azokat az állomásait, amelyeket az ideológiai, kulturális munkában a város ipari, építőipari, közlekedési és más gazdasági jellegű területeken elért. Ezek az eredmények egyrészt önmagukban is, de a város közelmúltbeli helyzetéhez viszonyítva igen figyelemre méltóak. De ha úgy tesszük fel a kérdést: elégedettek lehetünk-e a fejlődéssel — különösen ha egy sor területen (lakás, szolgáltatások, áruellátás) állandóan jelentkező igényeket tekintjük —, akkor erre nem lehet egyértelmű igennel válaszolni. Amikor a megyei párt-végrehajtó bizottság a végzett munkáért elismerését fejezte ki a Debrecen Városi Pártbizottság apparátusa dolgozóinak, a város kommunistáinak és valamennyi dolgozójának az elért eredményekért, ugyanakkor azt is megállapította, hogy Debrecen országos viszonylatban más megyeszékhelyekhez, városokhoz viszonyítva még sok dologban az országos átlag alatt van. Ezt a viszonylagos elmaradást lehet „múltbeli örökségnek” is tekinteni, de a végrehajtó bizottság vitája arra is figyelmeztet, hogy sok területen — gazdasági, kulturális, sport, szolgáltatások — még igen sok a tennivaló. A megállapítás egyben igény is arra, hogy a város állami és társadalmi vezetőinek a város sok-sok gondjának megoldásában a jövőben még aktívabban kell közreműködniük. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága nemrégiben „Debrecen mint ellenpólus helyzete és fejlődése” címmel tanulmányt készített, melyben összehasonlítást tett Debrecen és a főváros, illetve Debrecen és más vidéki nagyvárosok helyzete, fejlődésének üteme között. Ez a tanulmány (adatai a megyei párt-végrehajtó bizottság ülésén is szóba kerültek) figyelemre méltó módon elemzi Debrecen viszonyát Budapesthez, a vidéki városokhoz, ugyanakkor sok figyelmeztető adatot tartalmaz arra nézve, hogy még igen sokat kell tenni a megyei és városi szerveknek, állami és különböző intézetek vezetőinek azért — az országos segítségről nem is beszélve —, hogy Debrecen történelmi múltjához, szerepéhez, jelentőségéhez mérten minden tekintetben megfelelő módon fejlődjön. Csak néhány adatot említsünk. Az igaz, hogy Debrecen az elmúlt tíz évben jelentős ipari beruházásokkal gazdagodott. A teljesített beruházások értéke megközelítette a négymilliárd forintot. Ez az öszszeg — az egy ipari foglalkoztatottra számítva — az országos átlagnál mégis 35 százalékkal kevesebb. Jelenleg közel háromszor annyian dolgoznak az iparban, mint az iparosítás megindulása előtt. A fejlődés üteme a hasonló nagyvárosokhoz viszonyítva mégis jóval lassúbb, mint az egy lakosra jutó beruházás összege. A megyék közötti rangsorban megyénk a 15. helyen áll. Debrecenben a magánkisiparosokkal együtt több mint hatezren dolgoznak a szolgáltatói ágazatban. 376 felvevőhely biztosítja a különböző szolgáltatásokat. Ez messze elmarad az igényektől, a követelményektől. Debrecen lakáshelyzete közismert. A város vezetői évek óta óriási erőfeszítést tesznek a lakáshelyzet javítására. Ismeretes, hogy Debrecen lakásainak jelentős része a háború alatt elpusztult. Ennek és sok minden másnak a következménye, hogy Debrecen lakásainak szobaszám szerinti ellátottsága 1960-ban nem érte el a vidéki városok átlagát sem. Az elmúlt tíz év alatt a lakáshelyzet sokat javult, de megnyugtató megoldása a következő évek feladata. (A most elkészülő megyei ötéves tervben erre nézve igen jelentős elképzelések, tervek vannak.) Debrecent a Tiszántúl kulturális központjának szokás emlegetni. Ebben nincs is semmi túlzás. De a mozilátogatók számát kivéve — számos jelentős tényezőben (pl. a középiskolai kollégiumi helyekben, az esti és levelező tagozaton tanulók tekintetében, a tanácsi szakszervezeti könyvállomány adataiban vagy a televízió-előfizetők számában, a színházlátogatásban. Debrecen a hasonló nagyvárosokhoz viszonyítva meglehetősen hátrányos helyzetben van. Ilyen és hasonló problémák nehezednek a város vezetőire, melyek megoldását elsősorban munkások, de az egész város dolgozói érdekében állandóan napirenden kell tartani. A megyei pártbizottság a napokban javaslatot tárgyalt a negyedik ötéves terv megyei fejlesztési koncepciójára. Ebben a fejlesztési tervben szerepelnek mindazok az alapvető célok, amelyek a következő négy esztendőben Debrecen városát, a megye gazdasági, ipari, társadalmi és kulturális központját más városokhoz való viszonylagos elmaradásában előbbre viszik. A tárgyalt jelentés még csak javaslat, de megvalósításának megvannak a reális feltételei. Olyan adatok és számok szerepelnek ebben a fejlesztési tervben, mint Debrecen ipari üzemeinek továbbfejlesztése és korszerűsítése, a javító és szolgáltató tevékenység kapacitásának, színvonalának emelése, a lakáshelyzet lényeges javítása. Mindez az építőipari kapacitás több mint 40 százalékos növelését igényli. A fejlesztést nemcsak a további ipartelepítés, hanem a több mint nyolcezer állami, szövetkezeti, ezenkívül négyezer egyéb lakás felépítésének a programja is megköveteli. A negyedik ötéves tervnek a napokban nyilvánosságra hozott irányelveiben kiemelt feladatként szerepel a lakásépítés meggyorsítása. A megye, illetve Debrecen város terve is ennek megfelelően készült el. *** A négy év alatt elért eredményekhez nagyban hozzájárult Debrecen város polgárainak, dolgozóinak megértő, aktív támogatása. Ezt a támogatást, segítő szándékot, ezt az aktivitást lehetett tapasztalni a gyakorlatban is a múlt hetekben az árvíz elleni védekezésben, illetve a helyreállításban, a segíteni akarásban, ami a lakosság legfiatalabb rétegétől a legidősebbig megnyilvánult. Az elmúlt esztendők eredményeiben jelentősen benne van a vezetők, a káderek különböző területek irányítóinak munkája, tevékenysége. A megyei párt-végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés is hangsúlyozza, hogy az elért eredmények egyik alapvető biztosítéka volt, hogy a vezetők többsége az elmúlt években jól megállta a helyét, lelkiismeretesen dolgozott a közösségért. A vezetők munkájának színvonala — politikai és gazdasági, ideológiai és kulturális területeken dolgozóké — sokat fejlődött, és javult kapcsolatuk a dolgozókkal, és többségük hosszabb idő óta egy helyben dolgozik. Tudásukat, vezetőkészségüket állandóan gyarapítják. Mindezek a felsorolt tényezők — a pártbizottság irányító munkájának hatékonysága, a kommunisták helytállása, a kommunisták és pártonkívüliek, a város dolgozóinak helytállása városszeretete, tenniakarása — lesz a biztosíték a további években is, hogy Debrecen nevéhez, híréhez, történelmi múltjához méltó módon fejlődjön és gyarapodjon. Pallas Imre ... hogy városunk tovább gyarapodjon Debrecen négyéves fejlődésének tapasztalatai HAJDÚ-BÍJA • f'7ft .TfjL*0’2 04 41