Hajdú-Bihari Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Egy százalék az árvízkárok pótlására A vállalatok, üzemek felmérik, mit tehetnek az árvízkárok pótlá­sáért. A Szalag- és Zsinórgyár debrece­ni üzemében is ennek jegyében ké­szült el az a terv, mely része az egész vállalati koncepciónak. Az öt gyáregységnek összességében hat százalékkal kell növelni a terme­lést (létszámemelés nélkül) ahhoz, hogy egy százalékkal járuljanak hozzá a nemzeti jövedelem növelé­séhez, illetve az árvízkárok pótlásá­hoz. Az öt gyáregység közül a deb­receni kedvező helyzetben van, mert az első félévben a nagy nehéz­ségek ellenére (anyaghiány, szerve­zési problémák stb.) közel egymillió forinttal teljesítette túl az előirány­zott feladatokat, a termelési tervet, azonos létszámmal. Pótolni kellett nyolc, üzemen kívül helyezett gép által gyártott termékmennyiséget is, s ez jobb munkaszervezéssel, új gé­pek beállításával sikerült. A munka ütemes volt az első félévben, nem volt hóvégi hajrá, sikerült egyenle­tesen biztosítani a termelés felté­teleit. Ilyen előjelek mellett készülnek most a gyárban a nem kis feladat: a termelés növelésére, magasabb értékű termékmennyiség előállítá­sára a második félévben. Ezt főleg műszaki intézkedésekkel kívánják elérni, gyorsabban állítanak üzem­be olyan gépeket, melyek javítják a munka termelékenységét­, gyor­sabb, jobb minőségű munkát ered­ményeznek. A tervezett határidő előtt, már július 15-én dolgozott az a nagy teljesítményű új felvető­­(szövéselőkészítő) gép, mely egyma­ga végzi el a selyemszövödében az előkészítő munkát. Ez azt is ered­ményezte, hogy a gyáregység hajdú­­böszörményi telepére korábban szállíthatták át a Tolnai típusú elő­készítőgépet, s így a kisebb telje­sítményű gép ott segítheti a terme­lést. Ugyancsak gyorsabban állítot­ták a termelésbe a Favorit típusú felvetőrámát, mely a nagy előkészí­tőgép jobb kihasználásához szüksé­ges. Üzembe helyeztek két pamut­szövő ikergépet is. Természetesen a gépek emberek nélkül mit sem ér­nek. A gyáregység vezetői termelési tanácskozáson ismertették a megnö­vekedett feladatokat, s az üzem kol­lektívái vállalták azt, hogy az új gépek segítségével többet, gyorsab­ban és jobb minőségben produkál­nak. Az értékesítéssel nincsen gond a gyáregységnél, hiszen termékei iránt igen nagy a kereslet, ha a ka­pacitásuk engedné, nagyobb igénye­ket is ki tudnának elégíteni. Háromszorosára m­ivelhelyi a traktorok munkateljesítménye A törökszentmiklósi mezőgazdasági gépjavító vállalat kísérleti műhelyében elkészült az univerzális munkagépvonó­keret mintadarabja. A traktorral von­tatható berendezés két gumi kereken gördül. Munkaszélessége tizenkét méter. A keret lehetővé teszi, hogy a traktor után lényegesen több munkagépet, bo­ronát, hengert, kultivátort vagy vető­­gépet kapcsoljanak, s az erőgépek ka­pacitását jobban kihasználják. A kísér­letek segítségével egy óra alatt 12,5 hold szántóföldet lehet például megboronál­­ni, s ez az eredmény háromszorosa az eddigi teljesítményeknek. A nagyobb teljesítmény mellett az egy holdra eső talajművelési költség mintegy 25 száza­lékkal csökken. A keret ötletes megol­dással három méter szélességűre hajt­ható össze, s így közúton is szállítható. Az új konstrukcióval folytatják a kísér­leteket. (MTI) A Baranya me­gyei Mezőgazdasá­gi Vállalat boldog­asszonyfai üzem­egységében te­nyésztik a „Me­csek pulyka” szü­lőpárjait. Az angol Mathews cégtől vásárolt nagyszü­lőket két vonalban nevelik, az egyik vonalon a jó ta­karmányfelhasz­nálást, a másikon a gyors növekedést tartják szem előtt. A kétéves te­nyésztői munka eredményeként a Mecsek pulyka mi­nimális takarmá­nyozással 12 hét alatt éri el a 4 kilós súlyt. A felvétel a tenyészkakasokról készült. Csengérnél az ártéren keresztül vezetik az építkezésekhez a vizet a Szamosból. Az őr maga készítette tutajról vigyázza a vizet. (Kőszeghy György felvétele) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. AUGUSZTUS 7. 1970. augusztus 7., péntek Névnap: Ibolya VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS péntek estig: nappali felhőképződés, szór­ványos helyi záporral, zivatarral, esetleg jégesővel. Gyenge légáram­lás, zivatar idején átmeneti szélerő­södés, az igen meleg idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken, 33—35 fok között. (MTI) A HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK­­BŐL augusztusban hetven szak­munkástanuló utazik az árvíz súj­totta területekre, hogy segítsen a helyreállítási munkákban. ZAVARBAN a hatóság. Kalifor­niában a hippik egy csoportját a hatóság azzal vádolta, hogy megsér­tették az építkezési és egészségügyi előírásokat. Lou Gottlieb, a hippi­tanya vezetője kijelentette, hogy a farm „isten birtoka” és ezért a ha­tóságok a váddal az istenhez for­duljanak. A zavarbajött bíróság most azon elmélkedik, hogy az is­tennek, ha jogi vitába keveredik, joga van-e ügyvéddel képviseltet­nie magát? A BALMAZÚJVÁROSI Pajtás klub megszépült. A klubtagok tár­sadalmi munkában kifestették és rendbehozták a klubhelyiségeket. Most már végleges helyen folynak a foglalkozások. FELHÍVÁS! A Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba járó és most beírt helybeli tanulók jelentkezze­nek augusztus 10-én 9 órakor az iskola udvarán. Igazgatóság, (x) MAGYAR kiállítások külföldön. Az év hátralevő részében folytató­dik az a kiállítássorozat, melynek keretében hazánk fejlődését ismer­heti meg a külföld. Augusztus hu­szadikán nyílik a Szovjetunióban az a nagyszabású kiállítás, mely képet ad a magyar népgazdaság fejlődéséről, eredményeiről. „A sza­bad Magyarország 25 éve” címmel Jugoszláviában, Koreában, Kíná­ban és a Vietnami Demokratikus Köztársaságban is nyílik kiállítás. AUGUSZTUSI VASÁRNAPTÁR. Augusztusban Hajdú-Bihar megyé­ben a következő helyeken kerül sor autó és kirakodóvásárra: Autó­vásár Debrecenben 9., 16., 23. és 30-án. Állat- és kirakodóvásár Haj­dúböszörményben 10-én, Balmazúj­városon 11-én, Nyírábrányban 21-én. ITT A FŐTT KUKORICA! (Papp Gábor felv.) SZEPTEMBERTŐL mintegy két­százezer fiatal tanul szakmát. Ti­zenegyezer pedagógus irányításával szinte az ország valamennyi válla­latánál, szövetkezetében folyik a szakmunkásképzés. Rendkívül hasz­nosnak ígérkezik a szakmunkás­­képzés jogi helyzetéről készült kiadvány, mely a tervek szerint december végén jelenik meg. ÚJ GYOMNÖVÉNYFAJTA ter­jed Fejér megyében. A kukorica­­táblákban a népiesen cseplesznek nevezett fehércirok ütötte fel a fe­jét. A gyom magasan a kukorica fölé nő, és gátolja a fejlődésben. Az agrárszakemberek egyelőre te­hetetlenek vele szemben, mert Di­­konirtra, Hungarinra rezisztens, s a hagyományos gyomirtó módsze­rekkel sem lehet eredményesen vé­dekezni ellene. A HORTOBÁGYI Pásztormú­zeum új állandó kiállításának szak­mai átvételét ma tartják. A kiállí­tás megnyitására augusztus 15-én délután három órakor kerül sor. „A KENYÉR TÖRTÉNETE” cí­mű kiállítás év végéig tart nyitva a hajdúszoboszlói Bocskai István mú­zeumban. Ezzel egyidőben megte­kinthető a felszabadulási emlékki­állítás is. AZ ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI Egyetem felvételt hirdet az 1970/71. tanévben induló sertés és baromfi­egészségügyi szakállatorvos képzés­re. A tanulmányi idő mindkét sza­kon két év. Az oktatás levelező úton, félévenként kéthetes bentla­kással folyik. Jelentkezni augusztus 31-ig lehet a TV. 821. számú jelent­kezési lapon, mely minden nyom­tatványboltban beszerezhető. A je­lentkezéssel és a képzéssel kapcso­latban részletes felvilágosítást az egyetem rektori hivatala ad. KATASZTRÓFA. Harminc sze­méllyel a fedélzetén csütörtök reg­gel lezuhant a pakisztáni légifor­galmi társaság egyik utasszállító repülőgépe. A katasztrófát, mely közvetlenül a rawalpindi repülő­térről való felszállás után történt, senki sem élte túl. A szerencsét­lenség okának megállapítására vizsgálat indult. AZ EBESZ Búzakalász Termelő­­szövetkezetnek mond köszönetet Horváth Ferencné vezető óvónő és 75 ebesi kisóvodás. Levelükben be­számolnak arról, hogy a tsz patro­nálja az óvodát. Legutóbb is a nagy melegben a tsz autóbuszával vitték Hajdúszoboszlóra strandolni az ap­róságokat. krónika Hajdú-Bihar és Hannover új sportlovakat adott A magyar ember szereti a lovat és ma az autók világában is érdek­li mindaz, ami a lótenyésztéssel van összefüggésben. Ezért is írom ezt a históriát, melyben egy új sportló kitenyésztéséről van szó. Hosszú évekkel ezelőtt a Horto­bágyon a híres mátai ménesben Madácsy László mezőgazdász, a szenvedélyes lótenyésztő felfigyelt egy rendkívül jó mozgású és gyors lóra, neve szerint a Postás Gergő­re. Kinyomozta a ló „múltját”. Ki­derült, hogy a ló hannoveri fajtá­jú, sárga színű fedező mén. Való­színűleg a háború során került Ma­gyarországra. Valahogyan gazdá­ját vesztette és Budapestre a postá­sokhoz került. Ezért adták neki a Hortobágyon, házi használatra a Postás Gergő nevet. A lótenyészté­si szakemberek már Budapesten felfigyeltek a sárga csődörre és a lóállomány fejlesztése érdekében a Kiskunságra helyezték. Onnan került 1951-ben a Hortobágyra az­zal a rendelkezéssel, hogy a nagy­hírű hortobágyi Nonius fajtától el­térően, sportcélra alkalmas, félvér lovat tenyésztenek ki. Gondot oko­zott, hogy milyen párt válasszanak ki Gergő számára. Régi szakemberek a fakó lovat ja­vasolták. Az irodalomban is van példa a fakó lovak kiválóságáról. Vak Bottyán kuruc generálisnak is híres volt a fakó lova. Kuruc nóta mondja: Fakó lovam, a Murza, Laj­ta vizét megússza, Bécs alját ka­nyargatja, császár azt megsiratja. A másik nóta: Befúrta az utat a hó, szüntelenül fut a fakó. .. Meg­indult tehát a keresés egy valódi jó ősi magyar lófajta után. Rend­kívül szívós fajta, igénytelen, ug­rásban kiváló, gyors a futása. A fakó ló elméletnek Madácsyn kí­vül híve dr. Várady Jenő, aki ré­gebben a debreceni méntelep ve­zetője volt és Balogh Lajos. Mind­ketten jelenleg is az Országos Ló­­tenyésztési Felügyelőségen dolgoz­nak. A szerencse úgy hozta, hogy Madácsy találkozott régi osztálytár­sával, a konyári Dienes família Károly nevű fiával, aki társa volt a gödöllői agrártudományi egyete­men. Dienes Károly elmondotta, hogy az ő atyjának van egy igen ki­váló fakó kancája, de az bizony már öregecske. Elindultak Konyár­­ra, megnézték a fakót és el­cserél­ték egy szép hortobágyi Nóniusra. A ló bizony már 17—18 éves volt, ami emberi korra számítva 60—70 évnek felel meg. így került Konyárról a Horto­bágyra a keresett ló, ahol Fako­­nyár nevet kapta. Az öreg ló egyet­len mén csikót adott. A csikónak Farukk nevet adták, mivel min­den fakó ló neve az első két betű­vel kezdődik, így indult meg az új fajta tenyésztése. Farukk fia Huba. Tökéletesen örökíti a ked­vező tulajdonságokat. Rendkívül szívós, elegáns külsejű, intelligens, jó futó és ugró. A magyar fél vér lótenyésztésnek nagyon szép kép­viselője. Madácsy László elkerült a Hor­­tobágyról, s jelenleg tsz-elnök a Nógrád megyei Nőtincsen, ahol egy fennsíkon ménest alapított, kor­szerű istállóval, gyakorló pályával. A fiatal csikóknak már nagy az ára, 40 000 forintot is adtak egy ötéves csikóért. A kis ménesben fo­lyik a tenyésztés, és a szakembe­rek bíznak abban, hogy a magyar lósportnak dicsőséget hozó ver­senylovak is kikerülnek innen. Bencze Mihály

Next