Hajdú-Bihari Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
Egy százalék az árvízkárok pótlására A vállalatok, üzemek felmérik, mit tehetnek az árvízkárok pótlásáért. A Szalag- és Zsinórgyár debreceni üzemében is ennek jegyében készült el az a terv, mely része az egész vállalati koncepciónak. Az öt gyáregységnek összességében hat százalékkal kell növelni a termelést (létszámemelés nélkül) ahhoz, hogy egy százalékkal járuljanak hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, illetve az árvízkárok pótlásához. Az öt gyáregység közül a debreceni kedvező helyzetben van, mert az első félévben a nagy nehézségek ellenére (anyaghiány, szervezési problémák stb.) közel egymillió forinttal teljesítette túl az előirányzott feladatokat, a termelési tervet, azonos létszámmal. Pótolni kellett nyolc, üzemen kívül helyezett gép által gyártott termékmennyiséget is, s ez jobb munkaszervezéssel, új gépek beállításával sikerült. A munka ütemes volt az első félévben, nem volt hóvégi hajrá, sikerült egyenletesen biztosítani a termelés feltételeit. Ilyen előjelek mellett készülnek most a gyárban a nem kis feladat: a termelés növelésére, magasabb értékű termékmennyiség előállítására a második félévben. Ezt főleg műszaki intézkedésekkel kívánják elérni, gyorsabban állítanak üzembe olyan gépeket, melyek javítják a munka termelékenységét, gyorsabb, jobb minőségű munkát eredményeznek. A tervezett határidő előtt, már július 15-én dolgozott az a nagy teljesítményű új felvető(szövéselőkészítő) gép, mely egymaga végzi el a selyemszövödében az előkészítő munkát. Ez azt is eredményezte, hogy a gyáregység hajdúböszörményi telepére korábban szállíthatták át a Tolnai típusú előkészítőgépet, s így a kisebb teljesítményű gép ott segítheti a termelést. Ugyancsak gyorsabban állították a termelésbe a Favorit típusú felvetőrámát, mely a nagy előkészítőgép jobb kihasználásához szükséges. Üzembe helyeztek két pamutszövő ikergépet is. Természetesen a gépek emberek nélkül mit sem érnek. A gyáregység vezetői termelési tanácskozáson ismertették a megnövekedett feladatokat, s az üzem kollektívái vállalták azt, hogy az új gépek segítségével többet, gyorsabban és jobb minőségben produkálnak. Az értékesítéssel nincsen gond a gyáregységnél, hiszen termékei iránt igen nagy a kereslet, ha a kapacitásuk engedné, nagyobb igényeket is ki tudnának elégíteni. Háromszorosára mivelhelyi a traktorok munkateljesítménye A törökszentmiklósi mezőgazdasági gépjavító vállalat kísérleti műhelyében elkészült az univerzális munkagépvonókeret mintadarabja. A traktorral vontatható berendezés két gumi kereken gördül. Munkaszélessége tizenkét méter. A keret lehetővé teszi, hogy a traktor után lényegesen több munkagépet, boronát, hengert, kultivátort vagy vetőgépet kapcsoljanak, s az erőgépek kapacitását jobban kihasználják. A kísérletek segítségével egy óra alatt 12,5 hold szántóföldet lehet például megboronálni, s ez az eredmény háromszorosa az eddigi teljesítményeknek. A nagyobb teljesítmény mellett az egy holdra eső talajművelési költség mintegy 25 százalékkal csökken. A keret ötletes megoldással három méter szélességűre hajtható össze, s így közúton is szállítható. Az új konstrukcióval folytatják a kísérleteket. (MTI) A Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfai üzemegységében tenyésztik a „Mecsek pulyka” szülőpárjait. Az angol Mathews cégtől vásárolt nagyszülőket két vonalban nevelik, az egyik vonalon a jó takarmányfelhasználást, a másikon a gyors növekedést tartják szem előtt. A kétéves tenyésztői munka eredményeként a Mecsek pulyka minimális takarmányozással 12 hét alatt éri el a 4 kilós súlyt. A felvétel a tenyészkakasokról készült. Csengérnél az ártéren keresztül vezetik az építkezésekhez a vizet a Szamosból. Az őr maga készítette tutajról vigyázza a vizet. (Kőszeghy György felvétele) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. AUGUSZTUS 7. 1970. augusztus 7., péntek Névnap: Ibolya VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS péntek estig: nappali felhőképződés, szórványos helyi záporral, zivatarral, esetleg jégesővel. Gyenge légáramlás, zivatar idején átmeneti szélerősödés, az igen meleg idő tovább tart. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken, 33—35 fok között. (MTI) A HAJDÚSÁGI IPARMŰVEKBŐL augusztusban hetven szakmunkástanuló utazik az árvíz sújtotta területekre, hogy segítsen a helyreállítási munkákban. ZAVARBAN a hatóság. Kaliforniában a hippik egy csoportját a hatóság azzal vádolta, hogy megsértették az építkezési és egészségügyi előírásokat. Lou Gottlieb, a hippitanya vezetője kijelentette, hogy a farm „isten birtoka” és ezért a hatóságok a váddal az istenhez forduljanak. A zavarbajött bíróság most azon elmélkedik, hogy az istennek, ha jogi vitába keveredik, joga van-e ügyvéddel képviseltetnie magát? A BALMAZÚJVÁROSI Pajtás klub megszépült. A klubtagok társadalmi munkában kifestették és rendbehozták a klubhelyiségeket. Most már végleges helyen folynak a foglalkozások. FELHÍVÁS! A Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumba járó és most beírt helybeli tanulók jelentkezzenek augusztus 10-én 9 órakor az iskola udvarán. Igazgatóság, (x) MAGYAR kiállítások külföldön. Az év hátralevő részében folytatódik az a kiállítássorozat, melynek keretében hazánk fejlődését ismerheti meg a külföld. Augusztus huszadikán nyílik a Szovjetunióban az a nagyszabású kiállítás, mely képet ad a magyar népgazdaság fejlődéséről, eredményeiről. „A szabad Magyarország 25 éve” címmel Jugoszláviában, Koreában, Kínában és a Vietnami Demokratikus Köztársaságban is nyílik kiállítás. AUGUSZTUSI VASÁRNAPTÁR. Augusztusban Hajdú-Bihar megyében a következő helyeken kerül sor autó és kirakodóvásárra: Autóvásár Debrecenben 9., 16., 23. és 30-án. Állat- és kirakodóvásár Hajdúböszörményben 10-én, Balmazújvároson 11-én, Nyírábrányban 21-én. ITT A FŐTT KUKORICA! (Papp Gábor felv.) SZEPTEMBERTŐL mintegy kétszázezer fiatal tanul szakmát. Tizenegyezer pedagógus irányításával szinte az ország valamennyi vállalatánál, szövetkezetében folyik a szakmunkásképzés. Rendkívül hasznosnak ígérkezik a szakmunkásképzés jogi helyzetéről készült kiadvány, mely a tervek szerint december végén jelenik meg. ÚJ GYOMNÖVÉNYFAJTA terjed Fejér megyében. A kukoricatáblákban a népiesen cseplesznek nevezett fehércirok ütötte fel a fejét. A gyom magasan a kukorica fölé nő, és gátolja a fejlődésben. Az agrárszakemberek egyelőre tehetetlenek vele szemben, mert Dikonirtra, Hungarinra rezisztens, s a hagyományos gyomirtó módszerekkel sem lehet eredményesen védekezni ellene. A HORTOBÁGYI Pásztormúzeum új állandó kiállításának szakmai átvételét ma tartják. A kiállítás megnyitására augusztus 15-én délután három órakor kerül sor. „A KENYÉR TÖRTÉNETE” című kiállítás év végéig tart nyitva a hajdúszoboszlói Bocskai István múzeumban. Ezzel egyidőben megtekinthető a felszabadulási emlékkiállítás is. AZ ÁLLATORVOSTUDOMÁNYI Egyetem felvételt hirdet az 1970/71. tanévben induló sertés és baromfiegészségügyi szakállatorvos képzésre. A tanulmányi idő mindkét szakon két év. Az oktatás levelező úton, félévenként kéthetes bentlakással folyik. Jelentkezni augusztus 31-ig lehet a TV. 821. számú jelentkezési lapon, mely minden nyomtatványboltban beszerezhető. A jelentkezéssel és a képzéssel kapcsolatban részletes felvilágosítást az egyetem rektori hivatala ad. KATASZTRÓFA. Harminc személlyel a fedélzetén csütörtök reggel lezuhant a pakisztáni légiforgalmi társaság egyik utasszállító repülőgépe. A katasztrófát, mely közvetlenül a rawalpindi repülőtérről való felszállás után történt, senki sem élte túl. A szerencsétlenség okának megállapítására vizsgálat indult. AZ EBESZ Búzakalász Termelőszövetkezetnek mond köszönetet Horváth Ferencné vezető óvónő és 75 ebesi kisóvodás. Levelükben beszámolnak arról, hogy a tsz patronálja az óvodát. Legutóbb is a nagy melegben a tsz autóbuszával vitték Hajdúszoboszlóra strandolni az apróságokat. krónika Hajdú-Bihar és Hannover új sportlovakat adott A magyar ember szereti a lovat és ma az autók világában is érdekli mindaz, ami a lótenyésztéssel van összefüggésben. Ezért is írom ezt a históriát, melyben egy új sportló kitenyésztéséről van szó. Hosszú évekkel ezelőtt a Hortobágyon a híres mátai ménesben Madácsy László mezőgazdász, a szenvedélyes lótenyésztő felfigyelt egy rendkívül jó mozgású és gyors lóra, neve szerint a Postás Gergőre. Kinyomozta a ló „múltját”. Kiderült, hogy a ló hannoveri fajtájú, sárga színű fedező mén. Valószínűleg a háború során került Magyarországra. Valahogyan gazdáját vesztette és Budapestre a postásokhoz került. Ezért adták neki a Hortobágyon, házi használatra a Postás Gergő nevet. A lótenyésztési szakemberek már Budapesten felfigyeltek a sárga csődörre és a lóállomány fejlesztése érdekében a Kiskunságra helyezték. Onnan került 1951-ben a Hortobágyra azzal a rendelkezéssel, hogy a nagyhírű hortobágyi Nonius fajtától eltérően, sportcélra alkalmas, félvér lovat tenyésztenek ki. Gondot okozott, hogy milyen párt válasszanak ki Gergő számára. Régi szakemberek a fakó lovat javasolták. Az irodalomban is van példa a fakó lovak kiválóságáról. Vak Bottyán kuruc generálisnak is híres volt a fakó lova. Kuruc nóta mondja: Fakó lovam, a Murza, Lajta vizét megússza, Bécs alját kanyargatja, császár azt megsiratja. A másik nóta: Befúrta az utat a hó, szüntelenül fut a fakó. .. Megindult tehát a keresés egy valódi jó ősi magyar lófajta után. Rendkívül szívós fajta, igénytelen, ugrásban kiváló, gyors a futása. A fakó ló elméletnek Madácsyn kívül híve dr. Várady Jenő, aki régebben a debreceni méntelep vezetője volt és Balogh Lajos. Mindketten jelenleg is az Országos Lótenyésztési Felügyelőségen dolgoznak. A szerencse úgy hozta, hogy Madácsy találkozott régi osztálytársával, a konyári Dienes família Károly nevű fiával, aki társa volt a gödöllői agrártudományi egyetemen. Dienes Károly elmondotta, hogy az ő atyjának van egy igen kiváló fakó kancája, de az bizony már öregecske. Elindultak Konyárra, megnézték a fakót és elcserélték egy szép hortobágyi Nóniusra. A ló bizony már 17—18 éves volt, ami emberi korra számítva 60—70 évnek felel meg. így került Konyárról a Hortobágyra a keresett ló, ahol Fakonyár nevet kapta. Az öreg ló egyetlen mén csikót adott. A csikónak Farukk nevet adták, mivel minden fakó ló neve az első két betűvel kezdődik, így indult meg az új fajta tenyésztése. Farukk fia Huba. Tökéletesen örökíti a kedvező tulajdonságokat. Rendkívül szívós, elegáns külsejű, intelligens, jó futó és ugró. A magyar fél vér lótenyésztésnek nagyon szép képviselője. Madácsy László elkerült a Hortobágyról, s jelenleg tsz-elnök a Nógrád megyei Nőtincsen, ahol egy fennsíkon ménest alapított, korszerű istállóval, gyakorló pályával. A fiatal csikóknak már nagy az ára, 40 000 forintot is adtak egy ötéves csikóért. A kis ménesben folyik a tenyésztés, és a szakemberek bíznak abban, hogy a magyar lósportnak dicsőséget hozó versenylovak is kikerülnek innen. Bencze Mihály