Hajdú-Bihari Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

A IV. ötéves tervről szóló törvényjavaslat az Országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról)talmazza az életszínvonalra vonatkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A IV. ötéves tervben életszínvonalpolitikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális-egészségügyi ellátás, és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismeretek elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célja,, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III. ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 000 lakás épül fel. A lakások több mint 80 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen, és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25—27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követelménynek az érvényesítése mellett életszínvonal-politikánknak továbbra is fontos elve marad, hogy mérséklődjék az eltartottak számától függő családi jövedelem szóródása. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartásához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrekciót hajtunk végre, és tovább növeljük a családi pótlék összegét. Gazdaságpolitikánknak továbbra is fontos vonása marad a teljes foglalkoztatás biztosítása. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a munkaerő-gazdálkodásban magasabb színvonalú és a társadalom érdekeivel jobban összhangban álló gyakorlatot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy a tervidőszakban folytatódni fog az áttérés a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Ami a fogyasztói árakkal kapcsolatos politikát illeti, alapvető követelménynek az árstabilitás biztosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdasági realitással, hogy a fogyasztói árak rendszere és az árarányok nem merevíthetők meg hosszú időszakra, és a ráfordítás alakulása, a társadalmi megítélése, valamint a kereslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korszerűsíteni kell őket. Lesznek áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sértheti a tervben előirányzott reáljövedelem- és reálbérnövekedést. Az ipar területi fejlesztésének irányelvei az új tervidőszakban nem változnak, de következetesebben kívánjuk érvényesíteni a gazdasági hatékonyság követelményeit. Ennek megfelelően az iparilag fejlett területeken az intenzív fejlesztést támogatjuk, míg a megfelelő adottságokkal és tartós munkaerő-tartalékkal rendelkező körzetekben elsősorban a munkaigényes iparágak fejlesztését szorgalmazzuk. Az iparilag fejletlenebb területeken preferált fejlesztési zónákat jelöltünk ki. Ezek az előnyben részesített területek mintegy 1,4 milliárd forint beruházási támogatást kapnak a költségvetésből, és további 800 millió forintot fordítunk annak támogatására, hogy budapesti üzemek vidéken fejlesszék kapacitásukat. A tervidőszakban tovább folytatódik az ipar területi koncentrációjának és a nagyobb ipari centrumoknak kiemelt fejlesztése is. A nagyberuházások, a központi fejlesztési programok és a vállalati saját forrásból történő beruházások eredményeként fokozódik az egyes körzetek ágazati specializációja. Azzal számolunk, hogy a mezőgazdaság is mind ütemét, mind szerkezetét tekintve differenciáltan fog fejlődni. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező területeken a terv a termelés intenzív irányainak erősödésével, a kereslethez jobban igazodó termelési szerkezet kialakulásával számol. A kedvezőtlen adottságú területeken viszont a kisebb eszközigényű termelésszerkezet kialakítása és a racionálisabb földhasználat támogatása a feladat. Tovább folytatódik az urbanizáció és a városok lélekszáma — számításaink szerint — mintegy 260—280 ezerrel nő. Legdinamikusabban az a kilenc vidéki város fejlődik — Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok —, amely egyben az iparfejlesztés nagyobb vonzási centruma is. Ezen túl azonban számos más városunk is szépen fog fejlődni. Mintegy harminc település városiasodását gyorsítjuk, kifejlesztve arányosan elhelyezett kis- és középvárosok hálózatát. A több községet ellátó alapfokú intézmények fejlesztésével folytatódik a falukörzet-központok kialakulása, a Szólni kívánok arról, hogy a IV. ötéves terv indításához milyen feltételeket biztosítottunk a jelenlegi tervidőszakban. Bátran állítom, hogy azt a politikát, melynek alapján a III. ötéves tervet kidolgoztuk és végrehajtjuk, a mezőgazdaságban teljes siker koronázza. A gazdaságpolitika, ezen belül az agrárpolitikánk, gazdaságirányítási rendszerünk reformja — az 1970-es évet kivéve — olyan dinamikus és gyors fejlődést eredményezett, amelyre korábban nem volt példa. Elég arra utalni, hogy Hajdú-Bihar megye mezőgazdasági üzemei 1966- hoz viszonyítva a halmozott termelési értéket 61 százalékkal növelték. Ezen belül 42 százalékkal nőtt a szarvasmarha, 20 százalékkal a sertés és 60 százalékkal a baromfihús felvásárlása. Beigazolódott, hogy a mezőgazdasági üzemek tervutasítás nélkül a gazdasági ösztönzők hatására össze tudják egyeztetni a népgazdasági érdekekkel a csoport- és egyéni érdekeket. Helyes agrárpolitikánk következtében a termelés és termelési kedv növekedése azt is eredményezte, hogy a parasztság életszínvonala a kongresszusi irányelvekben megfogalmazottak szerint alakul. Az alkalmazott technika, a termelés növekedése, ezzel párhuzamosan a parasztság életszínvonalának gyors ütemű javulása pozitív hatást gyakorol gondolkodásának és tudatának fejlődésére, az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának meggyorsítására. Külön említést érdemel, hogy az utóbbi időkben megjelent rendelkezések hatására a háztáji gazdaságok termelésében is pozitív irányú fejlődés indult meg. Főleg ott tapasztalható ez, ahol a gazdasági vezetők is megadják ehhez a kellő segítséget. Kérésünk az, hogy a háztáji gazdaságok termelésének növelésére rövidesen, a reánk következő időkben úgy is nagyobb gondot fordítsunk, hogy ezeket is gépesítsük. A tsz-ekben fellendült termelési kedvet központi intézkedéseinkkel biztonságossá kell tenni. Arra is gondolok, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium valósítsa meg azt a helyes törekvést, hogy a termelés biztonságához az egyenletes fejlődés megvalósítása céljából megfelelő tartalék pénz- és terményalappal rendelkezzék. A III. ötéves terv dinamikus fejlődése mellett sajnálatos, hogy az 1970-es évben az ismert okok miatt gondok jelentkeznek a mezőgazdasági termelésben. Ez évben a rendkívüli időjárás késleltette a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Az árvíz és a belvíz, a meglevő vetések egy külterületi népesség csökkenése, a tanyarendszer fokozatos visszafejlődése. A tervidőszakban tovább folytatjuk az egyes kiemelt idegenforgalmi és üdülőterületek fejlesztését. Különösen a Balaton és a Velencei-tó környékének fejlődése gyorsul meg. Az elkövetkező öt évben a Balatonvidék fejlesztése érdekében mintegy 5—6 milliárd forint, a velencei üdülőövezet fejlesztése érdekében pedig kb. egymilliárd forint értékű beruházás valósul meg. A lakosság életkörülményeinek területi alakulását a termelőerők területi változásának eredményeként kialakuló foglalkoztatási helyzet és a jövedelempolitikai célok, továbbá a lakossági infrastrukturális ellátás fejlődése határozza meg. Ennek eredményeként a lakás-, kommunális ellátásban számottevően csökkenni fognak a területi különbségek, és az egészségügyi, szociális, valamint kulturális ellátás terén is mérséklődnek a területi színvonalkülönbségek. A IV. ötéves terv területfejlesztési céljai alapján reális az a várakozás, hogy 1975 körül országunk egyik területét sem jellemzi majd kirívó elmaradottság sem a jövedelmi viszonyokban, sem a foglalkoztatásban, és ennek alapján fokozatosan rátérhetünk a területi fejlesztés további nagy jelentőségű feladatainak megvalósítására, a falusi és a városi életkörülményekben részét kipusztította. Hajdú-Bihar megyében a szántóterületnek 19 százalékán volt árvíz és belvíz, ami több mint 600 ezer forint terméskiesést okozott. Ez gazdaságilag is súlyosan érinti tsz-einket. Közismert, hogy az aratást is milyen nehéz körülmények között kellett befejezni. Ennek hatásaként a múlt évhez viszonyítva gabonatermelésünk is jelentősen csökkent. Így a búza átlagtermés 15,5 mázsáról 10,8 mázsára esett vissza. Ismeretem szerint a Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságát ért kár lényegesen nagyobb az országos átlagnál. Ezen belül az árvíz és belvíz megyénk üzemeit sem egyformán érintette. Különösen azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a korábbi években még nem tudtak megfelelő biztonsági alapot képezni, vannak nagyobb gondok. A kialakult helyzet egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentős része, gazdálkodása még nem rendelkezik olyan tartalékkal, hogy kedvezőtlen gazdasági év nagyfokú kieséseit képes legyen elviselni úgy, hogy a tagság jövedelmét is elfogadhatóan biztosítani tudja. Szeretném kérni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól és más szervektől is, hogy a súlyos ár- és belvízkárt szenvedett gazdaságok kapjanak gyors és hathatós segítséget ahhoz, hogy termelésük folyamatossága felfelé ívelően fenntartható legyen. Szövetkezeteink vezetői és tagjai jól tudják azt, hogy a károk viseléséből az üzemnek és az egyénnek is ki kell venni a részét. A szövetkezetek tagsága ettől nem is zárkózik el, és az ezzel járó kieséseket viselik is. Azonban népgazdasági érdekünk is az, hogy a gyenge gazdasági év kihatásai a következő években a lehető legkisebb mértékben se éreztessék hatásukat. Ismerem választókörzetem, megyénk gondjait. A múlt héten a megyénkben megtartott szövetkezetpolitikai aktívaülés felszólalói is arról adtak számot, hogy az eddigi kedvezőtlen gazdasági év ellenére is a szövetkezeti dolgozók mindent elkövetnek az őszi betakarítási munkák időbeni elvégzéséért és az elmúlt évben elvetett őszi vetések területeinek biztosításáért. Ezzel is szeretném kifejezni, hogy nemcsak kérünk társadalmunktól, kormányunktól, hanem segítünk is gondjaink megoldásában. Az 1970-es gazdasági év gyenge eredményére való tekintettel a szövetkezetek egy része kevés és gyenge termelési alappal, biztonsági tarmég meglevő lényeges különbségek megszüntetésére. Ez a terv — mondotta ezután az előadó — többet kíván tőlünk, mint amennyit az eddig elért eredmények továbbvetítése igényelne. Kiemelném például azt a hármas követelményt, amelynek együttes érvényesítése legfontosabb feltételét jelenti előirányzott gazdasági fejlődésünk megvalósulásának. Ezek: kielégítő termelési ütem, növekvő gazdasági hatékonyság, szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúly. Kormányunk azzal a meggyőződéssel terjeszti szocialista társadalmunk építésének IV. ötéves programját az országgyűlés, dolgozó népünk elé, hogy az találkozik társadalmunk egyetértésével, és elnyeri támogatását. Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk annak tudatában kezdhet hozzá az alkotás újabb nagy feladataihoz, hogy valóra váltásukkal népünk jobb és boldogabb jövőjét, a szocialista társadalom ügyét szolgálja. Párdi Imre nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. A szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter felszólalása után Mocsári Sándor, a hajdúszováti Május 1. Tsz elnöke emelkedett szólástartalékok nélkül, a részesedési színvonal csökkenésével kezdi meg a IV. ötéves terv megvalósítását. Az elmúlt évekhez, sőt a közelmúlthoz viszonyítva is jelentős változás következett be a szövetkezetek jövedelmi viszonyaiban. Ezt a gondot csak fokozza az, hogy a jövedelemszabályozási intézkedések akkor kerültek kidolgozásra, amikor nagy veszteségek még nem voltak felmérhetők. Ezért indokolt, hogy a végleges szabályozók részletes kimunkálása során az illetékes minisztériumok vegyék figyelembe az ez évben kialakult termelési és jövedelmi helyzetet, és ehhez igazodva dolgozzanak ki átmeneti megoldásokat. A mezőgazdaság gép- és alkatrészellátása az utóbbi időben sem volt kielégítő. Sok ütemben az erő- és munkagépek elhasználódtak, illetve műszaki állapotuk jelentősen romlott. Ezért azt javaslom, hogy a tervben előirányzott gépberuházások nagyobb hányadát a közeli időszakban kapják meg a mezőgazdasági üzemek. Az egyébként helyes jövedelmi szabályozók itt is alkalmazkodjanak a kialakult termelési és jövedelmi helyzethez. A mezőgazdasági üzemek kapjanak kedvezőbb hitelfeltételeket a gépi beruházások megvalósításához. Egy jobb hitelkonstrukció, amely nem egykét éves lejáratra szólna, igen jó hatással lenne a termelésre, a tervben előirányzottak megvalósítására. Szükséges továbbá, hogy a tervezett hűtő-, tároló- és szárítókapacitások minél gyorsabban megvalósuljanak, mert ez az év bizonyítja, hogy ezzel a jövőben nagy veszteségek kerülhetők el. A tervtörvény tanulmányozása során megállapítottam, hogy az helyesen méri fel az elmúlt évek eredményeit és a mezőgazdaság előtt álló lehetőségeket. A növény- és állattenyésztésre vonatkozó előirányzatokat a IV. ötéves tervben teljesíthetőnek tartom. Az üzemekben levő tartalékok feltárása, a műtrágya-felhasználás mintegy 80 százalékos növelése és a már említett gépesítés az anyagi, műszaki színvonal emelése, a szövetkezeti tagság szorgalmával párosulva biztosíték a terv teljesítésére. Folyó gazdasági évünk kedvezőtlen időjárása arra is felhívja figyelmünket, hogy a növényvédelmi munkákat gyorsan és időben végezzük el. Sajnos e munkák végzéséhez a jelenlegi felkészültségünkkel nem lehetünk megelégedve. Kérjük az illetékes szerveinktől, hogy a növényvédelmi munkák gyors elvégzése érdekében mezőgazdasági üzemeink jussanak hozzá növényvédő repülőgépek vásárlásához úgy is, hogy társulás formájában üzemeltessék őket. A növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztése mellett az üzemek vezetői és dolgozói elő kívánják segíteni az élelmiszeripari tevékenység kifejlesztését A termelés meghosszabbítása, a feldolgozó tevékenységgel, egész népgazdaságunknak, de a szövetkezetek tagságának is érdeke. A mezőgazdasági nyersanyagok élelmiszeripari feldolgozásában való nagyobb részvételnek egyik feltétele, hogy találjuk meg a közös gazdaságok érdekeltségét a feldolgozásban és értékesítésben, a kooperáció kiszélesítésében. Megyénk szövetkezetei részéről több olyan kezdeményezés van, amely az élelmiszer-feldolgozásban — elsősorban állati termékeknél és zöldségtermesztésnél, illetve építőipari kapacitásfejlesztést irányoz elő. E helyről is kérem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium vezetőit, hogy támogassák és segítsék elő az új kooperációk létrejöttét az élelmiszeripari feldolgozó tevékenységben. Megyénk területén ezidáig több mint 500 melléküzemi tevékenység van. Ezeket nem kívánjuk megszüntetni. De korszerűségükben, erősödésükben is lépjünk tovább. Ne csak barkácsoljunk, ennél többre vagyunk képesek. Ma már a feldolgozó tevékenységet is magasabb szinten lehet végezni, és ez végső sorban része is megyénk iparosodásának. A törvényjavaslatot választókörzetem és megyénk dolgozói érdekében is előremutatónak és biztos jövőnek tekintjük. Azon leszünk és erre mozgósítunk, hogy ezt maradéktalanul teljesítsük is. Éppen ezért elfogadom, és a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Mocsári Sándor felszólalása után Benke Lajosné, Varga Károly és Tamás János emelkedett szólásra. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel, a népgazdaság negyedik ötéves tervének vitájával folytatja munkáját. (MTI) Moonári Sándor Nemcsak kérünk, segítünk is HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1970. OKTÓBER 1. Befejeződött az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kongresszus szekcióülései után szerdán ismét plenáris tanácskozással folytatta munkáját az Országházban. A záró ülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a nevelés a szocialista ember formálása, a kulturális forradalom központi feladata. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a nevelő munkában türelemre, szívósságra, s nem frázisokra van szükség. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmigazdasági alapot — ahogy Lenin tanította — azokkal az emberekkel lehet és kell felépíteni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a társadalom előrelépéseit tudatosítani kellaz emberekben, mert azok, ha csak spontánul hatnak, kétségessé válik tartósságuk. „Minden oktatásnevelés — ha nem kapcsolódik egybe pozitív érzelmi hatásokkal — egyoldalú és eredménytelen” — mondotta többek között. A háromnapos tanácskozás Péter Ernőnek, a kongresszusi szervező bizottság elnökének, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkárának zárószavával ért véget. (MTI)