Hajdú-Bihari Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
Elfogadta az országgyűlés az új tanácstörvényt Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament legutóbbi ülésszaka óta elhunyt Németh Imre képviselőről. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyminiszter az országgyűlésnek beterjesztette a tanácsokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes bizottságai kézhez kapták, és a képviselők között is szétosztották. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát, amely a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. A tanácsokról szóló törvényjavaslat. Ezután a napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. nácstörvényünk szabályozza. A szabályozás megfelelt az akkori helyzetnek és az állami irányítás akkori elméleti és gyakorlati követelményeinek. A társadalmi és állami fejlődés azonban túlhaladta a törvényt, és mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy számos rendelkezése nem segíti kellő módon a további fejlődést. A miniszter ezután aláhúzta, hogy a törvényjavaslat előkészítése során figyelemmel voltak a társadalmi fejlődés, a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetése és kibontakoztatása, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének követelményei teremtette új helyzetre. A törvényjavaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy azok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. Az előterjesztett törvényjavaslat hármas célt kíván elérni. Először: korszerű jogi feltételeket teremt ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szakszerűsége és kulturáltsága, csökkenjenek az ügyintézésben még fellelhető bürokratikus vonások. Másodszor: fokozatosan növeli a tanácsi szervek, különösen a helyi tanácsok önállóságát, bővíti hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket. Harmadszor: a jelzett feladatok végrehajtásával egyidejűleg erősíti a központi irányítás hatékonyságát. A tanács mint testület eredetileg aránylag kevés hatáskört kapott, s ez később sem sokat bővült, hiszen egyszerűbb volt a v. b. hatáskörébe utalni az ügyeket. Ez a megoldás és gyakorlat csökkentette a tanács testületi szerepét, de a tanácstagok szerepét is. Mivel a törvény csak feladatköröket állapított meg, elmaradt a különböző szintű tanácsok és végrehajtó bizottságok eltérő, sajátos hatáskörének megállapítása, tehát a különféle tanácsszintek közötti differenciálás. Ez a későbbiek során sokban akadályozta a hatáskörök célszerű decentralizálását. A törvényjavaslat viszont a feladatkörök mellett a szinteknek megfelelő hatásköröket is megállapít, sőt különbséget tesz még — adottságaik, szerepkörük különbözősége miatt — a helyi tanácsok között is. (Pl.: a város és a nagyközség fenntarthat középfokú oktatási és egészségügyi intézményeket, a község nem.) Tanácskozik az országgyűlés A törvényjavaslat megszünteti a képviseleti-testületi és az igazgatási tevékenység merev elválasztását. A miniszter kiemelte: az apparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az állampolgárok az ügyintézőkben valóban a szocialista állam képviselőit, a nép szolgálóit lássák még olyan esetekben is, amikor egyes ügyekben nemet kell mondaniuk. A miniszter ezután azt fejtegette, hogy a tanácsi igazgatási szervek rendszerében újszerű megoldást alakít ki a törvénytervezet a járási tanácsi hivatalok létrehozásával. Emlékeztetett arra, hogy az új választójogi törvény értelmében a járásokban a jövőben nem választanak tanácsi képviseleti testületeket. Ha a jövőben a járásokban nem is működik majd választott tanácstestület, a hivatalok testületi és társadalmi ellenőrzésére szükség lesz. Ezt a megyei tanácsok, a bizottságok, valamint a járási társadalmi szervek végzik. A járási tanácsi hivatalokról elmondottak értelemszerűen vonatkoznak a megyei városok kerületi hivatalaira. A tanácsi bizottságok szervezetében, feladatkörében és működésében az eddigiekhez képest több változás lesz, így tagjai lehetnek nem tanácstagok is. További változás, hogy véleményező, javaslattévő és ellenőrző szerepük mellett feladatukká válik többek között a tanács működési területén mind az ágazaton belüli, mind pedig a több ágazat közötti tevékenység összehangolása. A tanácsok működési területein más állami és gazdasági szervek is dolgoznak. A törvényjavaslat rendezi a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének elvi kérdéseit. Olyan előírásokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az együttműködés valóban hatékony legyen. A tanácsok központi irányításának új szabályozásáról szólva az igazságügyminiszter kiemelte: a törvényjavaslat ezt a feladatot úgy kívánja megoldani, hogy a központi irányítás hatékonyabbá váljék. Ennek formái és módszerei a következők: 1. Az országgyűlés irányító szerepe úgy érvényesül elsősorban, hogy törvényekben határozza meg a tanácsok fő feladatait, alakítja ki szervezeti és működési kereteiket, továbbá biztosítja számukra a szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Emellett a törvények végrehajtásának ellenőrzése útján — ide (Folytatás a 2. oldalon) Az Elnöki Tanács munkájáról Többek között hangsúlyozta, hogy az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendeletek szoros összhangban vannak azokkal a fontos társadalmi és politikai törekvésekkel, amelyek az országgyűlés törvényhozó munkáját és a kormány tevékenységét áthatják. Emlékeztetett az előadó a tanácsrendszer fennállásának tavaly megünnepelt 20. évfordulójára. Bejelentette, hogy 232 helység kapott nagyközségi rangot, az itt lakók száma mintegy kétmillió. Említést tett a kitüntetések adományozásáról. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács több mint százezer személynek adományozta az ünnep alkalmából alapított Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Az Elnöki Tanács által gyakorolt kegyelmezési jogról szólva rámutatott, hogy az elmúlt két esztendőben tovább csökkent azok száma, akiket törvényeink megsértése miatt jogerősen elítéltek. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A felszabadulás negyedszázados évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács közkegyelmet gyakorolt. Az Elnöki Tanács megvizsgálta a kegyelmezés gyakorlásának hatását, az egyéni vagy közkegyelemben részesítettek magatartását. Az eredmény megnyugtató: csak jelentéktelen azok száma, akik visszaéltek a kegyelemmel, és ellenük újabb büntető eljárást kellett indítani. Az előadó megemlítette, hogy több százan kértek és kaptak hazatérési engedélyt azok közül, akik magyar állampolgárként élnek valamelyik kapitalista országban. A külpolitikai tevékenységről elmondta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt két évben 39 két-, illetve többoldalú nemzetközi szerződést erősített meg, és hozott határozatot kihirdetésükre. Az elmúlt két évben újabb 12 országgal létesítettünk nagyköveti szintű kapcsolatokat, további két országgal pedig nagyköveti rangra emeltük a korábbi, követi szintű érintkezést. Jelenleg 89 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban, két országgal pedig konzuli kapcsolatban. A továbbiakban hangsúlyozta: az Elnöki Tanács figyelemmel kíséri és támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket kormányunk a Szovjetunióval és a többi európai szocialista országgal együtt az európai biztonsági rendszer és biztonsági értekezlet sikere érdekében kifejt. Az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés ezután áttért a tárgysorozat második pontjára, a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot a kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette elő. KOROM MIHÁLY: Korszerű jogi feltételek, bővülő hatáskör, hatékony központi irányítás Országgyűlésünkre most az a feladat vár, hogy új törvényt alkosson a tanácsokról — kezdte beszédét. — Az előterjesztett törvényjavaslat tárgyalása jelentős állomása annak a jogalkotó munkának, amelyet társadalmi fejlődésünk követelményei szerint el kell végeznünk. Az állami szervek rendszerében jelentős helyet foglalnak el a tanácsok. Szervezetük és működésük kereteit 17 évvel ezelőtt alkototta LT Minden huszonkettedik ember véradó (4. oldal) Filmforgató szocialista brigádok (5. oldal) HIRDETÉSEK (6. oldal) Javultak a hajdú-bihari tornászok eredményei (7. oldal) Sport krónika (8. oldal)