Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A városi tanács végrehajtó bizottsága ünnepi ülésének elnökségében Debrecen díszpolgárai: V. I. Jazdovszkij professzor (az első sorban balról a második), B. B. Jegorov űrhajós, a Szovjetunió hőse (jobbról a harmadik) és J. A. Rilov, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusa (jobbról az első) Az űrhajós-tudós küldöttség látogatásai Debrecen díszpolgárai A megyénkben tartózkodó szovjet űrhajós-tudós küldöttség szerdai programja első állomásaként a debreceni Déri Múzeumba látogatott el. Vlagyimir Ivanovics Jazdovszkij professzort, az orvostudományok doktorát, űrbiológust, Borisz Boriszovics Jegorovot, a Szovjetunió hősét, űrhajóst, az orvostudományok kandidátusát és Jurij Arkagyijevics Rilovot, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusát, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Űrkutatási Intézetének tudományos titkárát és Ivan Ivanovics Bagyult, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkárát, a küldöttség tagjait Hajdúszoboszlóról — ahol az éjszakát töltötték — Sikula György, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi pártbizottság első titkára kísérte Debrecenbe. A Debrecen városi Tanács Végrehajtó Bizottságának a Déri Múzeumban megtartott ünnepi, kibővített ülésén Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács vb-elnöke fogadta a vendégeket. Dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi pártbizottság első titkára köszöntötte a vb-ülésen megjelenteket. A díszpolgárrá avató ünnepi beszédet dr. Ács István tartotta. — Tanácsülésünk tanácsrendeletet alkotott a Debrecen Város Díszpolgára cím adományozásáról — mondotta többek közt. — Ennek értelmében díszpolgári cím adományozható azoknak, akik a magyar, illetve a nemzetközi munkásmozgalom élenjáró harcosaként, a tudomány és a művészet kimagasló mű-*velőiként a szocialista társadalmi rend építésében, a nemzetközi békeharcban kimagasló érdemeket szereztek, és e tevékenységük révén kapcsolatba kerültek Debrecennel. Kedves vendégeink, Vlagyimir Ivanovics Jazdovszkij, Borisz Boriszovics Jegorov és Jurij Arkagyijevics Rilov teljes mértékben megfelelnek a díszpolgári cím adományozása feltételeinek. A bejelentést ütemes taps fogadta, majd dr. Ács István átnyújtotta a vendégeknek a díszpolgárságról szóló oklevelet. A Déri Múzeumból a delegáció két csoportban indult Debrecen tudományos intézeteinek és üzemeinek megtekintésére. megyei bizottságának helyettes titkára, dr. Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sziklai Lajos, a megyei pártbizottság tagja. A delegációt az egyetemen fogadták dr. Kesztyűs Loránd, az egyetem rektora, dr. Lampé István, a DOTE pártbizottságának titkára, dr. Csaba Béla, dr. Árvai Sándor, dr. Mórik József rektorhelyettesek és dr. Bóján Ferenc, a DOTE KISZ-bizottságának titkára. Az egyetem történetéről és az ott folyó munkáról dr. Kesztyűs Loránd adott rövid tájékoztatót. A tájékoztató után, és az intézet megtekintése közben Jazdovszkij professzor és Jegorov űrhajós igen élénken érdeklődött a legmodernebb, az űrhajózásban is felhasználható élettani kutatások iránt. A Magyar Gördülőcsapágy Művekben Az egyetemről a küldöttség a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárába látogatott, ahol a vendégeket Hegedűs Imre vezérigazgató, Gazsó Sándor, az üzemi pártbizottság titkára, Czellár István, a szakszervezeti bizottság elnöke és Erdei István, az üzem KISZ-bizottságának titkára fogadta. Hegedűs Imre adott tájékoztatót az üzem életéről, nemzetközi kapcsolatairól, a gyártott termékek felhasználási területéről. Ezután a vendégek gyárlátogatáson vettek részt, és a gyakorlatban is megtekintették a gördülőcsapágy-gyártás fázisait. Az Atommagkutató intézetben A szovjet vendégek közül J. A. Rilov és I. I. Banyul szerdán délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetébe látogattak el. Elkísérte őket Gál István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ambrus István, dr. Szilágyi Gábor, Marjanek Ferenc, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos központjának osztályvezetője és Gurbán György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az intézet előtt dr. Szalay Sándor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Atommagkutató Intézet igazgatója, dr. Medveczky László, az intézet igazgatóhelyettese és dr. Schlenk Bálint, az intézet párttitkára, tudományos munkatárs fogadták a szovjet küldöttség tagjait, s virágcsokrokkal kedveskedtek nekik az intézet nődolgozói. Dr. Szalay Sándor professzor ismertette a vendégekkel az atommagkutatás debreceni hagyományait és eredményeit, beszélt az immár húsz esztendős intézet munkájáról, terveiről és célkitűzéseiről. Megemlékezett arról a gyümölcsöző kapcsolatról, amely a magyar, szűkebben véve pedig a debreceni intézet vezetői, munkatársai és a szovjet kutatók között személyesen, valamint a különböző szovjet kutatóintézetekkel — különösen a dubnaival — kialakult és évről évre szélesedik. Ezt követően a vendégek megtekintették az intézet új épületét, a készülő új atomgyorsító munkálatait. A Debreceni Konzervgyárban J. A. Rilov és I. I. Bagyul a kíséretükben levő megyei és városi vezetőkkel együtt délben a Debreceni Konzervgyárba látogattak, ahol Nagy László, a gyár igazgatója, Kovács Istvánná, az üzemi pártcsúcsvezetőség titkára, Varga Istvánná, a szakszervezeti bizottság titkára és Szűcs Béla, az üzemi KISZ-szervezet titkára fogadták a vendégeket. A meleg, baráti fogadtatáson virágcsokrokat adtak át a két szovjet küldöttnek, majd Nagy László igazgató mondott pohárköszöntőt. Ezután beszámolt a fiatal gyár — túlnyomórészt fiatal vezető- és munkásgárdájának munkájáról, törekvéseiről. A vendégek nevében 1.J. Bagyul mondott köszönetet a fogadtatásért, és sok sikert kívánt a gyár dolgozóinak. Az üzemlátogatás során a vendégek megtekintették a gyár egy részét. Elbeszélgettek munkásokkal, munkásnőkkel. Az Orvostudományi Egyetemen Az Orvostudományi Egyetemre V. I. Jazdovszkijt és B. B. Jegorovot elkísérte Karakas László, Sikula György, dr. Lévai János, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagja, dr. Ács István, Kozma József, a Hazafias Népfront Nagygyűlés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen A szovjet űrhajós-tudós delegáció ezután a Kossuth Lajos Tudományegyetemre látogatott, hogy részt vegyen a barátsági nagygyűlésen. Dr. Rapcsák András rektor, dr. Bognár Rezső rektorhelyettes, Czinege Albert, az egyetemi pártbizottság titkára, dr. Iglódi Endre, a bölcsészettudományi kar dékánja, dr. Gergely Artúr, a természettudományi kar dékánja, Vida József, az egyetemi KISZ-bizottság titkára és (Folytatás a 2. oldalon) Folytatja munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa (2. oldal) Négyszázezer embert érintő fizetésemelés június 1-től Fock Jenő bejelentése mmmammammmmmammmmammmmmmmmmammmmmmmmmmmmm a tatabányai választási nagygyűlésen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. A vendéget a Komárom megyei Pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kreszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára üdvözölte. Ezután a megyei vezetők társaságában Fock Jenő felkereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket. A délelőtti program következő állomása a tatabányai alumíniumkohó volt. A hatalmas területen fekvő üzem bejárata előtt Üveges József, az alumíniumkohó igazgatója köszöntötte a megye képviselőjelöltjét, majd gyárlátogatásra invitálta: miközben végigjárták a műhelycsarnokot. Üveges József igazgató ismertette a gyár fejlődését, azt a gyorsütemű bővítési munkát, amelyet az elmúlt években végeztek. Fock Jenő ezután — a település új könnyűipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket látogatta meg. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseménye délután volt, amikor a Tatabányai Népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjével. A nagygyűlés mintegy kétezer részvevője hosszan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács vb-elnöke, Budai Károly, az SZMT vezető titkára, Takács Tihamér, a városi pártbizottság első titkára, Sütő András, a városi tanács vb-elnöke, Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára, továbbá a megye képviselőjelöltjei, valamint a párt-, állami és társadalmi szervek több más képviselője. A Himnusz elhangzása után Kreszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Bevezetőül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgárait. — Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott — mondotta többek között. — Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség. Azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: a Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét, így például a következő öt esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. A negyedik ötéves terv időszakában a keresetek növekedése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalékkal emelkedik. A negyedik ötéves terv során 39 000 új óvodai és 37 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Amint pártunk X. kongreszszusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban. Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézkedések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az MSZMP Központi Bizottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékoztatom Önöket és egyúttal az ország közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal-emelési előirányzatával — a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 000 pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészségügyi középkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akadna még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten sorrarendre megoldjuk. A mostani bérpolitikai intézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben rendeztük, akik a legjelentősebben maradtak el mások bérszínvonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkról beszélt a továbbiakban a Minisztertanács elnöke, majd részletesen szólt békepolitikánkról, a nemzetközi élet eseményeiről. Fock Jenő beszédét nagy jelzéssel fogadták a gyűlés részvevői. A kormány elnökének beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi tanács vb-elnökhelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János, a 12-es akna vására, városi tanácstagjelölt és Herceg László, a városi népfrontbizottság elnöke. A lelkes hangulatú nagygyűlés Kreszner Lászlónak, a megyei tanács vb-elnökének zárszavával ért véget. A nagygyűlés után a kormány elnöke hosszan tartó eszmecserét folytatott a megye és a város vezetőivel. (MTI)