Hajdú-Bihari Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Folytatja munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa (2. oldal) Négyszázezer embert érintő fizetésemelés június 1-től Fack lenő bejelentése mmmammammmmmammmmammmmmmmmmammmmmmmmmmmmm a tatabányai választási nagygyűlésen A városi tanács végrehajtó bizottsága ünnepi ülésének elnökségében Debrecen díszpolgárai: V. I. Jaz­­dovszkij professzor (az első sorban balról a második), B. B. Jegorov űrhajós, a Szovjetunió hőse (jobbról a harmadik) és J. A. Rilov, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusa (jobbról az első) Az űrhajós-tudós küldöttség látogatásai Debrecen díszpolgárai A megyénkben tartózkodó szovjet űrhajós-tudós küldöttség szerdai programja első állomásaként a deb­receni Déri Múzeumba látogatott el. Vlagyimir Ivanovics Jazdovszkij professzort, az orvostudományok doktorát, űrbiológust, Borisz Bori­­szovics Jegorovot, a Szovjetunió hő­sét, űrhajóst, az orvostudományok kandidátusát és Jurij Arkagyijevics Rilovot, a fizikai-matematikai tudo­mányok kandidátusát, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Űrkutatá­si Intézetének tudományos titkárát és Ivan Ivanovics Bagyult, a Szov­jetunió magyarországi nagykövetsé­gének első titkárát, a küldöttség tagjait Hajdúszoboszlóról — ahol az éjszakát töltötték — Sikula György, a megyei pártbizottság titkára és dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi pártbizottság első titkára kísérte Debrecenbe. A Debrecen városi Tanács Végre­hajtó Bizottságának a Déri Mú­zeumban megtartott ünnepi, kibőví­tett ülésén Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Ambrus István, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Ács István, a Debrecen városi Tanács vb-elnöke fogadta a vendégeket. Dr. Szilágyi Gábor, a debreceni városi pártbizottság első titkára kö­szöntötte a vb-ülésen megjelenteket. A díszpolgárrá avató ünnepi beszé­det dr. Ács István tartotta. — Tanácsülésünk tanácsrendele­tet alkotott a Debrecen Város Dísz­polgára cím adományozásáról — mondotta többek közt. — Ennek ér­telmében díszpolgári cím adomá­nyozható azoknak, akik a magyar, illetve a nemzetközi munkásmozga­lom élenjáró harcosaként, a tudo­mány és a művészet kimagasló mű-* velőiként a szocialista társadalmi* rend építésében, a nemzetközi béke­harcban kimagasló érdemeket sze­reztek, és e tevékenységük révén kapcsolatba kerültek Debrecennel. Kedves vendégeink, Vlagyimir Iva­novics Jazdovszkij, Borisz Boriszo­­vics Jegorov és Jurij Arkagyijevics Rilov teljes mértékben megfelelnek a díszpolgári cím adományozása fel­tételeinek. A bejelentést ütemes taps fogadta, majd dr. Ács István átnyújtotta a vendégeknek a díszpolgárságról szó­ló oklevelet. A Déri Múzeumból a delegáció két csoportban indult Debrecen tu­dományos intézeteinek és üzemei­nek megtekintésére. Az Orvostudományi Egyetemen Az Orvostudományi Egyetemre V. I. Jazdovszkijt és B. B. Jegorovot elkísérte Karakas László, Sikula György, dr. Lévai János, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos el­nökségének tagja, dr. Ács István, Kozma József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának helyettes tit­kára, dr. Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szik­lai Lajos, a megyei pártbizottság tagja. A delegációt az egyetemen fogad­ták dr. Kesztyűs Loránd, az egye­tem rektora, dr. Lampé István, a DOTE pártbizottságának titkára, dr. Csaba Béla, dr. Árvái Sándor, dr. Mórik József rektorhelyettesek és dr. Bóján Ferenc, a DOTE KISZ-bi­­zottságának titkára. Az egyetem történetéről és az ott folyó munkáról dr. Kesztyűs Loránd adott rövid tájékoztatót. A tájékoz­tató után, és az intézet megtekintése közben Jazdovszkij professzor és Jegorov űrhajós igen élénken érdek­lődött a legmodernebb, az űrhajó­zásban is felhasználható élettani ku­tatások iránt. A Magyar Gördüiöosapágy Müvekben Az egyetemről a küldöttség a Ma­gyar Gördülőcsapágy Művek debre­ceni gyárába látogatott, ahol a ven­dégeket Hegedűs Imre vezérigazga­tó, Gazsó Sándor, az üzemi pártbi­zottság titkára, Czellár István, a szakszervezeti bizottság elnöke és Erdei István, az üzem KlSZ-bizott­­ságának titkára fogadta. Hegedűs Imre adott tájékoztatót az üzem életéről, nemzetközi kap­csolatairól, a gyártott termékek fel­használási területéről. Ezután a vendégek gyárlátogatáson vettek részt, és a gyakorlatban is megte­kintették a gördülőcsapágy-gyártás fázisait. Az Atommagkutató intézetben A szovjet vendégek közül J. A. Rilov és I. I. Baayul szerdán délelőtt 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézeté­be látogattak el. Elkísérte őket Gál István, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Ambrus István, dr. Szilá­gyi Gábor, Marjanek Ferenc, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság or­szágos központjának osztályvezetője A szovjet űrhajós-tudós delegáció ezután a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetemre látogatott, hogy részt vegyen a barátsági nagygyűlésen. Dr. Rapcsák András rektor, dr. Bognár Rezső rektorhelyettes, Czi­­nege Albert, az egyetemi pártbizott-és Gurbán György, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője. Az intézet előtt dr. Szalay Sándor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az Atommagkutató Intézet igazgatója, dr. Medveczky László, az intézet igazgatóhelyettese és dr. Schlenk Bálint, az intézet párttitkára, tudományos munkatárs fogadták a szovjet küldöttség tag­jait, s virágcsokrokkal kedveskedtek nekik az intézet nődolgozói. Dr. Szalay Sándor professzor is­mertette a vendégekkel az atom­magkutatás debreceni hagyomá­nyait és eredményeit, beszélt az im­már húsz esztendős intézet munká­járól, terveiről és célkitűzéseiről. Megemlékezett arról a gyümölcsö­ző kapcsolatról, amely a magyar, szűkebben véve pedig a debreceni intézet vezetői, munkatársai és a szovjet kutatók között személyesen, valamint a különböző szovjet kuta­tóintézetekkel — különösen a dub­­naival — kialakult és évről évre szélesedik. Ezt követően a vendégek megte­kintették az intézet új épületét, a készülő új atomgyorsító munkála­tait. A Debreceni Konzervgyárban J. A. Rilov és I. I. Bagyul a kí­séretükben levő megyei és városi vezetőkkel együtt délben a Deb­receni Konzervgyárba látogattak, ahol Nagy László, a gyár igazgató­ja, Kovács Istvánná, az üzemi párt­­csúcsvezetőség titkára, Varga Ist­vánná, a szakszervezeti bizottság titkára és Szűcs Béla, az üzemi KISZ-szervezet titkára fogadták a vendégeket. A meleg, baráti fogadtatáson vi­rágcsokrokat adtak át a két szovjet küldöttnek, majd Nagy László igaz­gató mondott pohárköszöntőt. Ez­után beszámolt a fiatal gyár — túl­nyomórészt fiatal vezető- és mun­kásgárdájának munkájáról, törekvé­seiről. A vendégek nevében 1.1. Ba­gyul mondott köszönetét a fogad­tatásért, és sok sikert kívánt a gyár dolgozóinak. Az üzemlátogatás során a ven­dégek megtekintették a gyár egy részét. Elbeszélgettek munkásokkal, munkásnőkkel. ság titkára, dr. Iglódi Endre, a böl­csészettudományi kar dékánja, dr. Gergely Artúr, a természettudomá­nyi kar dékánja, Vida József, az egyetemi KISZ-bizottság titkára és (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány el­nöke, Komárom megye országgyű­lési képviselőjelöltje szerdán Tata­bányára látogatott. A vendéget a Komárom megyei Pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfront­bizottság titkára üdvözölte. Ezután a megyei vezetők társaságában Fock Jenő felkereste a városi taná­csot, ahol Sütő András, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a ven­dégeket. A délelőtti program következő állomása a tatabányai alumínium­kohó volt. A hatalmas területen fekvő üzem bejárata előtt Üveges József, az alumíniumkohó igazgató­ja köszöntötte a megye képviselője­löltjét, majd gyárlátogatásra invi­tálta: miközben végigjárták a mű­helycsarnokot, Üveges József igaz­gató ismertette a gyár fejlődését, azt a gyorsütemű bővítési munkát, amelyet az elmúlt években végez­tek. Fock Jenő ezután — a település új könnyűipari bázisán — a legfia­talabb üzemeket látogatta meg. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseménye délután volt, amikor a Tatabányai Népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Je­nővel, a megye képviselőjelöltjével. A nagygyűlés mintegy kétezer részvevője hosszan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. Az elnökségben helyet foglalt Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács vb-elnöke, Budai Károly, az SZMT vezető titkára, Takács Tiha­mér, a városi pártbizottság első tit­kára, Sütő András, a városi tanács vb-elnöke, Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára, továbbá a megye képviselőjelöltjei, valamint a párt-, állami és társadalmi szer­vek több más képviselője. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a vá­lasztókat és megnyitotta a nagy­gyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Bevezetőül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgárait. — Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai köz­hangulat kiegyensúlyozott — mon­dotta többek között. — Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politi­kai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunk­ban szilárd a közrend és a törvé­nyesség. Azon leszünk, hogy állam­­hatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társa­dalom és az egyes állampolgárok érdekeit. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: — Jövedelemelosztásunk fő ará­nyait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályoz­zák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkás­­osztály, a dolgozó nép érdekei sze­rint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — össz­hangban a párt általános irányel­veivel és egyetértésben a szakszer­vezetekkel — határozza meg az el­osztás fő arányát és rendjét. így például'a következő öt esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzáve­tőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. A negyedik ötéves terv időszaká­ban a keresetek növekedése az ed­diginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munká­sok és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalék­kal, az egy főre számított reáljöve­delem 25—27 százalékkal emelke­dik. A negyedik ötéves terv során 39 000 új óvodai és 37 400 új diák­otthoni helyet létesítünk. — Amint pártunk X. kongresz­­szusa is rámutatott, az országépítő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jö­vedelem emelkedésével összhang­ban növeljük a nép életszínvonalát — mondotta a továbbiakban, -r Emellett egyes társadalmi rétegek, csoportok jövedelmében az évek folyamán indokolatlan különbségek alakulnak ki. Ezek megszüntetésére időközönként központi bérintézke­dések is szükségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány — a Szakszerve­zetek Országos Tanácsával egyet­értésben, az MSZMP Központi Bi­zottságának korábbi állásfoglalása alapján — néhány területen bér­emelésekre hozott határozatot. Fon­tos megbízatásnak teszek eleget, amjkor most tájékoztatom Önöket és egyúttal az ország közvélemé­nyét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik ötéves terv életszínvonal-emelési előirányzatá­val — a következő központi bérin­tézkedéseket hajtjuk végre: — Felemeljük az alsó- és közép­fokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak illetményét 20 százalékkal. Ez az intézkedés mintegy 110 000 pedagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét, szintén 20 százalékkal, továbbá az egészség­­ügyi középkáderek (ápolók, labo­ránsok, asszisztensek, műtősök stb.) bérét 5—10 százalékkal; az alsó- és középfokú oktatási és egészségügyi intézmények egyéb alkalmazottai­nak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szolgálatot teljesítő hivatásos “ állományú tisz­tek, tiszthélyettesek illetményét 10 százalékkal. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — Tudjuk, hogy ezzel a mostani intézkedéssel korántsem oldottunk meg minden égető problémát. Ép­pen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok jelezték, hogy akad­na még más területeken is bőven tennivalónk. A problémákat az or­szág anyagi erejéhez mérten sorra­­rendre megoldjuk. A mostani bér­­politikai intézkedések azokat érin­tették, akiknek a bérét a legrégeb­ben rendeztük, akik a legjelentő­sebben maradtak el mások bérszín­vonalától. Nemzetközi gazdasági kapcsola­tainkról beszélt a továbbiakban a Minisztertanács elnöke, majd rész­letesen szólt békepolitikánkról, a nemzetközi élet eseményeiről. Fock Jenő beszédét nagy le szés­­sel fogadták a gyűlés részvevői. A kormány elnökének beszéde után felszólalt Salamon Hugóné, a városi tanács vb-elnökhelyettese, a város képviselőjelöltje, Zsiga János, a 12-es akna vájára, városi tanácstag­jelölt és Herceg László, a városi népfrontbizottság elnöke. A lelkes hangulatú nagygyűlés Kroszner Lászlónak, a megyei ta­nács vb-elnökének zárszavával ért véget. A nagygyűlés után a kormány el­nöke hosszan tartó eszmecserét folytatott a megye és a város veze­tőivel. (MTI) Nagygyűlés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék