Hajdú-Bihari Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Gáspár Sándor beszéde Bevezetőül tájékoztatót adott az eddigi szakszervezeti választásokról, az ország belpolitikai életéről, az MSZMP X. kongreszusáról. A párt X. kongresszusa elismerés­sel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította, je­lentősen hozzájárultak a szocializ­mus építésében elért eredményeink­hez, nagy társadalmi céljaink meg­valósításához. Hatékonyan képvisel­ték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatá­sának hatékonyabb betöltése szem­pontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP tör­ténelmi érdeme —, hogy a szakszer­vezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt po­litikáját közvetítsék a dolgozó tö­megekhez, hanem az is, hogy cselek­vően részt vegyenek a politika ala­kításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszerve­zetek tekintélyét, szerepét a közélet­ben. Az életszínvonal fejlesztésére vo­natkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés tör­vényerőre emelte — mondotta ez­után. — Célunk, hogy a nemzeti jö­vedelem növekedésével párhuzamo­san fejlődjön az életszínvonal. Az elmúlt években gyakran szóba került, hogy az életszínvonal össze­tevői eltérően hatnak a különböző rétegekre. Ismeretes, hogy a szakszervezetek támogatják a gazdaságirányítás mai formáját. De a szakszervezetekre nagy felelősséget ró az, hogy figye­lemmel kísérjék, képviseljék, védel­mezzék a különböző rétegérdekeket is. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növe­kedjenek. Úgy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön — ha külön­böző arányban is — a fejlődő gaz­daság eredményeiből. Másfelől min­den ütemben érjék el a szociális, egészségügyi és kulturális intézmé­nyek elfogadható szintjét, normáját és az előrehaladásra is meg kell hogy legyen a lehetőségük. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. A szakszervezeteknek az a véle­ménye, hogy fékezi a helyes, az ösztönző bérpolitika kialakítását, ha az üzemi bérintézkedések túl­zott mértékben függvényei a nye­reség alakulásának. Szükségesnek tartjuk, hogy pon­tosabban szabályozzuk a megsze­rezhető jövedelmek nagyságát és megszerzésük törvényes, erkölcsileg is elfogadható módjait. A béreket, kereseteket szubjektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesítményhez kell mérni. Az utóbbi években éppen a szo­cialista rendszer számára legfonto­sabb területen, az állami iparban nőtt a leglassabban a fizikai mun­kások bére — jelentette ki ezután Gáspár Sándor, majd említést tett a június 1-én esedékes bérrendezé­sekről. A továbbiakban az árak alakulásához fűzött észrevételeket. Tapasztalatunk szerint — mon­dotta — a bérből és fizetésből élők a stabil árszínvonalat tartják leg­előnyösebbnek. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabad ár­formákba tartozó termékek köré­nek a bővítése előtt az intézkedések közgazdasági és társadalmi hatását ugyanolyan gonddal kell elemezni, mint a hatósági árváltoztatásokét. Az árszínvonal ellenőrzésére itt még nagyobb figyelmet kell fordí­tani. Erősíteni kell rendszerünknek azt a vonását — folytatta —, hogy álla­mi gondoskodás formájában azok számára is biztosítjuk a jobb meg­élhetést, akik ezt önerejükből nem tudják elérni. Különösen nagy fi­gyelmet érdemelnek a kisgyerme­kes anyák, a csökkent munkaképes­ségűek, az alacsony jövedelmű, a több gyermekes családok, a munká­ból kiöregedett, idős emberek és az ellátatlanok. A negyedik ötéves terv céljai kö­zött szerepel az alacsony összegű nyugdíjak további emelése. Az el­múlt évek nyugdíjrendezései né­mileg segítettek a helyzeten, de a problémákat korántsem oldották meg. Nyugdíjrendszerünk további töké­letesítése érdekében foglalkozunk olyan gondolattal, hogy ha egy dol­gozó eléri a korhatárt, és nem megy nyugdíjba, minden munká­ban eltöltött év után a jelenlegi­nél magasabb százalékot kapjon. Van olyan elképzelésünk is, hogy a nyugdíjasok kereseti lehetőségei­nek jelenlegi értékhatárát növel­jük. Egyéb szociális kérdésekről szólt ezután a beszámoló, majd az üze­mi demokrácia, a munkaverseny, a művelődés kérdéseivel folytatódott. A szakszervezeti mozgalomnak az a feladata, hogy anyagi, erkölcsi erejével segítséget nyújtson a kor­szerű oktatás megteremtéséhez, a képzés és a nevelés javításához. Külön felelőssége van a felnőtt L'­ HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építők székházának kongresszusi termében­­ mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt kedden reggel kilenc órakor megkezdődött a ma­ négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításá­­gyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három­nak, az élet- és munkakörülmények javításának és fél millió szervezett dolgozó képviseletében , módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ja­vaslatára megválasztották az elnök­séget, amelyben helyet foglaltak Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró An­tal, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Biszku Béla, az MSZMP KB tit­kára, Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP KB tit­kára. Az elnökségbe beválasztották a termelés számos ismert élenjáró dolgozóját, a társadalmi munkában kitűnt aktivistákat, a társadalmi szervezetek képviselőit s a külföldi delegációk vezetőit. A részvevők egyperces néma fel­állással emlékeztek meg a szakszer­vezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. A kongresszus ezután a napirend­ről döntött. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelen­tése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizott­ság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kong­resszus munkabizottságait: a jelölő, a mandátumvizsgáló, a szavazatsze­dő, a határozatszövegező és az alap­szabály-szövegező bizottságot. Az elnök javaslatot tett a meg­választandó Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, valamint a számvizs­gáló bizottság létszámára. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára elmondta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját, dolgozók képzésében és továbbkép­zésében. Arra kérjük a művészeket, írókat, költőket, alkossanak mind nagyobb számban olyan­ műveket, amelyek a szépet, a maradandót, a nemeset hirdetik, amelyek érzelmileg fel­emelik és gazdagabbá teszik a dol­gozó embereket. A szakszervezeti mozgalom jelen­legi szervezeti felépítését, az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket megfelelőnek tartjuk — folytatta Gáspár Sándor. — Úgy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komo­lyabb változtatásra, átszervezésre nem lesz szükség. A meglevő kere­tek jók. A jogok és hatáskörök ele­gendők, de néhány dolgot korrigál­ni kell, hogy jobban szolgálhassuk a munkások, a dolgozók érdekeit. A nemzetközi élet, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom kérdései szerepeltek ezután a beszámolóban, amely így fejeződött be: Az elmúlt négy esztendőben sokat küzdöttünk, fáradoztunk munkás­­osztályunkért, népünkért. Az ered­ményekben tükröződik a szakszer­vezeti mozgalom sok tízezer mun­kásának, tisztségviselőjének áldo­zatkész munkája, hozzáértése, a szocializmus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus méltó fórum ar­ra, hogy köszönetet mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s to­vábbi lankadatlan, kitartó munká­ra kérjük és hívjuk őket. Kérem a tisztelt kongresszust, vitassa meg és fogadja el az orszá­gos tanács beszámolóját és a kikül­dött dokumentumokat, ferenciálás nélkül az alapszervek­nél hagyta. Tudjuk — mondotta —, vannak alapszervek, ahol a költség­­vetés még így sem fedezi a kiadá­sokat. De az alapszervek többségé­nél a tagdíjak 50 százaléka, vala­mint a vállalatoktól a szakszerve­zetek rendelkezésére bocsátott ösz­­szegek a szükségleteknél nagyobbak, s így a több ezer alapszervnél levő összegek elaprózódnak. A számvizsgáló bizottság helyesnek tartaná, ha az eddigi elvek megtar­tása mellett a szakmai központi ve­zetőségek ebben a kérdésben is na­gyobb önállóságot kapnának. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szakszervezeti mozgalom se­gélyezési formái helyesnek bizo­nyultak. Továbbra is elsőrendű feladata a bizottságnak az üdültetéssel kapcso­latos tevékenység vizsgálata. A tár­sadalombiztosítási munka ellenőr­zése során tovább kell vizsgálni a gyógyszerellátás ismeretesen bo­nyolult problematikáját. A számvizsgáló bizottság beszá­molója után szünet következett. Szünet után megkezdődött a vita az írásos és szóbeli beszámolók, a határozati javaslat tervezete és az alapszabály módosítására előter­jesztett tervezet fölött. A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólásra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A számvizsgáló bizottság jelentése Gáspár Sándor nagy tapssal fo­gadott beszéde után Somogyi Mik­lós, a számvizsgáló bizottság elnö­ke terjesztette elő a bizottság szó­beli jelentését, kiegészítve a már korábban kiadott írásbeli beszámo­lót. Szóvá tette, hogy a szakszerveze­ti mozgalom más területein tapasz­talható nagy fejlődést nem követte a gazdálkodásban jól megfontolt, a lehetőségeket eléggé számbavevő távlati tervező munka. Ezután arról szólt, hogy a szak­­szervezeti mozgalom hagyományai, de a jelenlegi körülmények is meg­követelik, hogy a tagdíjak összegé­nek minél nagyobb hányadát köz­vetlenül a tagság körében, az üzemben használják fel. Ez az elv általában érvényesül, ezt szolgál­ják a SZOT különböző intézkedé­sei is. Az élet azonban e területen is sok gazdag tapasztalattal szol­gál. Ezért is szükséges elgondol­kozni azon, vajon teljes mértékben helyes volt-e az a döntés, amely a tagdíjak 50 százalékát minden dí.­ Biszku Béla felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! — A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm a magyar szakszervezetek XXII. kongresszu­sát, a kongresszus valamennyi részvevőjét, s az Önök személyén keresztül a szakszervezetek tagsá­gát, egész munkásosztályunkat. Örömmel teszek eleget Kádár Já­nos elvtárstól kapott megbízásom­nak, s átadom a tisztelt kongresz­­szusnak pártunk első titkára szemé­lyes üdvözletét és legjobb kívánsá­gait. — Központi Bizottságunk és egész pártunk a szakszervezeti munkát megillető érdeklődéssel te­kint a kongresszus tanácskozása elé.­­ Figyelemmel kísértük a szak­mai szakszervezetek kongresszu­sait, tanulmányoztuk a Szakszerve­zetek­­Országos Tanácsának írásos jelentését, a számvizsgáló bizott­ság jelentését, a határozati javas­latot és az alapszabály módosításá­nak tervezetét. Meghallgatva a re­ferátumokat, amelyeket a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár, és a számvizsgáló bizottság nevében Somogyi elvtárs a kong­resszus elé terjesztett, a Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy az elvégzett munka értékelé­sével, a jövőre vonatkozó tervekkel (Folytatás a 2. oldalon) A Szocialista Munka Vállalata lett Az 1970-es esztendőben végzett eredményes gazdálkodásért, a háló­zatfejlesztésben végzett jó mun­káért, a munkaversenyben vállal­tak túlteljesítéséért a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat meg­kapta a megyei tanácstól és a KPVDSZ megyei bizottságától a Szocialista Munka Vállalata címet. A cím odaadományozását doku­mentáló oklevél átadására tegnap délután került sor Debrecenben, a Bartók Teremben. Az ünnepi ter­melési tanácskozáson megjelent Ba­sa Imre, a Debrecen városi Pártbi­zottság titkára, Körtvélyesi Gyula, a KISZ Debrecen városi Bizottságá­nak titkára, Molnár József, a KPVDSZ Hajdú-Bihar megyei bi­zottságának elnöke. Végh László, a vállalat igazgató­ja elmondotta többek között, hogy a vállalati kollektívából 949-en szorgoskodtak tavaly a verseny­mozgalomban. Az országos 8,1 szá­zalékos forgalomnövekedéssel szem­ben a hajdú-bihariak 12,2 százalék­kal növelték a vállalat bevételét. Az elmúlt esztendőben felhalmozó- Vendéglátó­ dott fejlesztési alap így hatvan szá­zalékkal nagyobb az átlagosnál. Ugyanakkor 1988-tól 71-ig 7,2 szá­zalékkal nőtt a dolgozók fizetése. A vállalati eredmények ismerte­tése után dr. Barabás Gábor, a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztá­lyának vezetője gratulált a kollek­tívának, és átadta Végh László igazgatónak a kitüntetésről szóló oklevelet. Az ünnepi termelési tanácskozás végeztével kitüntetéseket, jutal­makat kaptak azok a dolgozók, akik tavaly élenjártak a munkában. Mezőgazdaságunk újra bizonyít (3. oldal) Jegyzetek a különvonaton (4. oldal) Könyvek vagy poharak? (5. oldal) Társadalmi összefogással új pályát avattak Derecskén Sport (7. oldal) TANMŰHELY SZAKMUNKÁSJELÖLTEKNEK 7! (8. oldal)

Next