Hajdú-Bihari Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Gáspár Sándor beszéde Bevezetőül tájékoztatót adott az eddigi szakszervezeti választásokról, az ország belpolitikai életéről, az MSZMP X. kongreszusáról. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította, jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. Az életszínvonal fejlesztésére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte — mondotta ezután. — Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. Az elmúlt években gyakran szóba került, hogy az életszínvonal összetevői eltérően hatnak a különböző rétegekre. Ismeretes, hogy a szakszervezetek támogatják a gazdaságirányítás mai formáját. De a szakszervezetekre nagy felelősséget ró az, hogy figyelemmel kísérjék, képviseljék, védelmezzék a különböző rétegérdekeket is. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. Úgy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményeiből. Másfelől minden ütemben érjék el a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények elfogadható szintjét, normáját és az előrehaladásra is meg kell hogy legyen a lehetőségük. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy fékezi a helyes, az ösztönző bérpolitika kialakítását, ha az üzemi bérintézkedések túlzott mértékben függvényei a nyereség alakulásának. Szükségesnek tartjuk, hogy pontosabban szabályozzuk a megszerezhető jövedelmek nagyságát és megszerzésük törvényes, erkölcsileg is elfogadható módjait. A béreket, kereseteket szubjektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesítményhez kell mérni. Az utóbbi években éppen a szocialista rendszer számára legfontosabb területen, az állami iparban nőtt a leglassabban a fizikai munkások bére — jelentette ki ezután Gáspár Sándor, majd említést tett a június 1-én esedékes bérrendezésekről. A továbbiakban az árak alakulásához fűzött észrevételeket. Tapasztalatunk szerint — mondotta — a bérből és fizetésből élők a stabil árszínvonalat tartják legelőnyösebbnek. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabad árformákba tartozó termékek körének a bővítése előtt az intézkedések közgazdasági és társadalmi hatását ugyanolyan gonddal kell elemezni, mint a hatósági árváltoztatásokét. Az árszínvonal ellenőrzésére itt még nagyobb figyelmet kell fordítani. Erősíteni kell rendszerünknek azt a vonását — folytatta —, hogy állami gondoskodás formájában azok számára is biztosítjuk a jobb megélhetést, akik ezt önerejükből nem tudják elérni. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a kisgyermekes anyák, a csökkent munkaképességűek, az alacsony jövedelmű, a több gyermekes családok, a munkából kiöregedett, idős emberek és az ellátatlanok. A negyedik ötéves terv céljai között szerepel az alacsony összegű nyugdíjak további emelése. Az elmúlt évek nyugdíjrendezései némileg segítettek a helyzeten, de a problémákat korántsem oldották meg. Nyugdíjrendszerünk további tökéletesítése érdekében foglalkozunk olyan gondolattal, hogy ha egy dolgozó eléri a korhatárt, és nem megy nyugdíjba, minden munkában eltöltött év után a jelenleginél magasabb százalékot kapjon. Van olyan elképzelésünk is, hogy a nyugdíjasok kereseti lehetőségeinek jelenlegi értékhatárát növeljük. Egyéb szociális kérdésekről szólt ezután a beszámoló, majd az üzemi demokrácia, a munkaverseny, a művelődés kérdéseivel folytatódott. A szakszervezeti mozgalomnak az a feladata, hogy anyagi, erkölcsi erejével segítséget nyújtson a korszerű oktatás megteremtéséhez, a képzés és a nevelés javításához. Külön felelőssége van a felnőtt L' HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Az Építők székházának kongresszusi termében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt kedden reggel kilenc órakor megkezdődött a ma négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításágyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Háromnak, az élet- és munkakörülmények javításának és fél millió szervezett dolgozó képviseletében , módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglaltak Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségbe beválasztották a termelés számos ismert élenjáró dolgozóját, a társadalmi munkában kitűnt aktivistákat, a társadalmi szervezetek képviselőit s a külföldi delegációk vezetőit. A részvevők egyperces néma felállással emlékeztek meg a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. A kongresszus ezután a napirendről döntött. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus munkabizottságait: a jelölő, a mandátumvizsgáló, a szavazatszedő, a határozatszövegező és az alapszabály-szövegező bizottságot. Az elnök javaslatot tett a megválasztandó Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára elmondta a Szakszervezetek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját, dolgozók képzésében és továbbképzésében. Arra kérjük a művészeket, írókat, költőket, alkossanak mind nagyobb számban olyan műveket, amelyek a szépet, a maradandót, a nemeset hirdetik, amelyek érzelmileg felemelik és gazdagabbá teszik a dolgozó embereket. A szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezeti felépítését, az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket megfelelőnek tartjuk — folytatta Gáspár Sándor. — Úgy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komolyabb változtatásra, átszervezésre nem lesz szükség. A meglevő keretek jók. A jogok és hatáskörök elegendők, de néhány dolgot korrigálni kell, hogy jobban szolgálhassuk a munkások, a dolgozók érdekeit. A nemzetközi élet, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom kérdései szerepeltek ezután a beszámolóban, amely így fejeződött be: Az elmúlt négy esztendőben sokat küzdöttünk, fáradoztunk munkásosztályunkért, népünkért. Az eredményekben tükröződik a szakszervezeti mozgalom sok tízezer munkásának, tisztségviselőjének áldozatkész munkája, hozzáértése, a szocializmus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus méltó fórum arra, hogy köszönetet mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, kitartó munkára kérjük és hívjuk őket. Kérem a tisztelt kongresszust, vitassa meg és fogadja el az országos tanács beszámolóját és a kiküldött dokumentumokat, ferenciálás nélkül az alapszerveknél hagyta. Tudjuk — mondotta —, vannak alapszervek, ahol a költségvetés még így sem fedezi a kiadásokat. De az alapszervek többségénél a tagdíjak 50 százaléka, valamint a vállalatoktól a szakszervezetek rendelkezésére bocsátott öszszegek a szükségleteknél nagyobbak, s így a több ezer alapszervnél levő összegek elaprózódnak. A számvizsgáló bizottság helyesnek tartaná, ha az eddigi elvek megtartása mellett a szakmai központi vezetőségek ebben a kérdésben is nagyobb önállóságot kapnának. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szakszervezeti mozgalom segélyezési formái helyesnek bizonyultak. Továbbra is elsőrendű feladata a bizottságnak az üdültetéssel kapcsolatos tevékenység vizsgálata. A társadalombiztosítási munka ellenőrzése során tovább kell vizsgálni a gyógyszerellátás ismeretesen bonyolult problematikáját. A számvizsgáló bizottság beszámolója után szünet következett. Szünet után megkezdődött a vita az írásos és szóbeli beszámolók, a határozati javaslat tervezete és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölött. A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólásra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A számvizsgáló bizottság jelentése Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság szóbeli jelentését, kiegészítve a már korábban kiadott írásbeli beszámolót. Szóvá tette, hogy a szakszervezeti mozgalom más területein tapasztalható nagy fejlődést nem követte a gazdálkodásban jól megfontolt, a lehetőségeket eléggé számbavevő távlati tervező munka. Ezután arról szólt, hogy a szakszervezeti mozgalom hagyományai, de a jelenlegi körülmények is megkövetelik, hogy a tagdíjak összegének minél nagyobb hányadát közvetlenül a tagság körében, az üzemben használják fel. Ez az elv általában érvényesül, ezt szolgálják a SZOT különböző intézkedései is. Az élet azonban e területen is sok gazdag tapasztalattal szolgál. Ezért is szükséges elgondolkozni azon, vajon teljes mértékben helyes volt-e az a döntés, amely a tagdíjak 50 százalékát minden dí. Biszku Béla felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők és Elvtársak! — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát, a kongresszus valamennyi részvevőjét, s az Önök személyén keresztül a szakszervezetek tagságát, egész munkásosztályunkat. Örömmel teszek eleget Kádár János elvtárstól kapott megbízásomnak, s átadom a tisztelt kongreszszusnak pártunk első titkára személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. — Központi Bizottságunk és egész pártunk a szakszervezeti munkát megillető érdeklődéssel tekint a kongresszus tanácskozása elé. Figyelemmel kísértük a szakmai szakszervezetek kongresszusait, tanulmányoztuk a SzakszervezetekOrszágos Tanácsának írásos jelentését, a számvizsgáló bizottság jelentését, a határozati javaslatot és az alapszabály módosításának tervezetét. Meghallgatva a referátumokat, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár, és a számvizsgáló bizottság nevében Somogyi elvtárs a kongresszus elé terjesztett, a Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy az elvégzett munka értékelésével, a jövőre vonatkozó tervekkel (Folytatás a 2. oldalon) A Szocialista Munka Vállalata lett Az 1970-es esztendőben végzett eredményes gazdálkodásért, a hálózatfejlesztésben végzett jó munkáért, a munkaversenyben vállaltak túlteljesítéséért a Hajdú-Bihar megyei Vendéglátó Vállalat megkapta a megyei tanácstól és a KPVDSZ megyei bizottságától a Szocialista Munka Vállalata címet. A cím odaadományozását dokumentáló oklevél átadására tegnap délután került sor Debrecenben, a Bartók Teremben. Az ünnepi termelési tanácskozáson megjelent Basa Imre, a Debrecen városi Pártbizottság titkára, Körtvélyesi Gyula, a KISZ Debrecen városi Bizottságának titkára, Molnár József, a KPVDSZ Hajdú-Bihar megyei bizottságának elnöke. Végh László, a vállalat igazgatója elmondotta többek között, hogy a vállalati kollektívából 949-en szorgoskodtak tavaly a versenymozgalomban. Az országos 8,1 százalékos forgalomnövekedéssel szemben a hajdú-bihariak 12,2 százalékkal növelték a vállalat bevételét. Az elmúlt esztendőben felhalmozó- Vendéglátó dott fejlesztési alap így hatvan százalékkal nagyobb az átlagosnál. Ugyanakkor 1988-tól 71-ig 7,2 százalékkal nőtt a dolgozók fizetése. A vállalati eredmények ismertetése után dr. Barabás Gábor, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője gratulált a kollektívának, és átadta Végh László igazgatónak a kitüntetésről szóló oklevelet. Az ünnepi termelési tanácskozás végeztével kitüntetéseket, jutalmakat kaptak azok a dolgozók, akik tavaly élenjártak a munkában. Mezőgazdaságunk újra bizonyít (3. oldal) Jegyzetek a különvonaton (4. oldal) Könyvek vagy poharak? (5. oldal) Társadalmi összefogással új pályát avattak Derecskén Sport (7. oldal) TANMŰHELY SZAKMUNKÁSJELÖLTEKNEK 7! (8. oldal)