Hajdú-Bihari Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

OTTAWA A Kanadában időző Koszigin szovjet miniszterelnök kedden ismét tárgyalt vendéglátójával, Pierre Trudeau-val. A délelőtti megbeszélést követően Trudeau a Parlament épületével szemben fekvő exkluzív Ribeau Clubban ebédet adott a szovjet kormányfő tiszteletére, majd Koszigin a Quebec állambeli Gatineau-ban meglátogatta Kanada legnagyobb papírgyárát. A tárgyalásokon, mint az AFP francia hírügynökség jelenti, a kétoldalú kapcsolatok kérdése és a Közel-Kelet problémái kerültek szóba. Ami ez utóbbit illeti, mindkét fél megerősítette, hogy támogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát, mint a válság rendezésének alapját. A két ország viszonyát érintő témakörben szó esett a Szovjetunió és Kanada kereskedelmi kapcsolatairól, az ipari, a tudományos, valamint a halászati együttműködésről. Megvitatták egy olyan nemzetközi szerződésnek a lehetőségét, amely atermészetes környezet szennyeződésének ellenőrzésével és a sarkvidéki halászat biztonságával foglalkozna. Trudeau javaslatot tett arra, hogy a multilaterális szerződés részleteit a szóban forgó kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konferencia összehívása előtt tárgyalják meg. Végezetül Koszigin és Trudeau megvitatta U Thant ENSZ-főtitkár utódlásának kérdését. A kanadai kormány szóvivője szerint a keddi eszmecsere jó hangulatban, tárgyszerű légkörben zajlott le. A második nappal Koszigin és Trudeau tárgyalásai még nem fejeződtek be. A két kormányfő szerdán folytatta megbeszéléseit. Szerdán este a szovjet miniszterelnök kanadai hivatalos látogatásának első szakasza véget ért, s Koszigin Ottawából Montrealba utazik. Folytatódnak a kanadai-szovjet tárgyalások A hivatalos látogatáson Kanadában tartózkodó Koszigin szovjet kormányfő szerdán ebédet adott Trudeau kanadai miniszterelnök tiszteletére Ottawában. Képünk a fogadásról készült (Telefotó — AP—MTI—RS) Koszigin Kubába látogat MOSZKVA, HAVANNA A Kubai Kommunista Párt központi bizottságának és a kubai kormánynak meghívására október végén baráti látogatást tesz a Kubai Köztársaságban Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök — közölték szerdán Moszkvában hivatalosan. A Reuter-iroda havannai keltezésű jelentése valószínűnek tartja, hogy Koszigin kanadai útjának befejeztével látogat el Kubába. A brit hírügynökség emlékeztet arra, hogy a szovjet kormányfő 1967 júniusában három és fél napot töltött Havannában , mégpedig útban hazafelé Glassboróból, ahol annak idején Johnson amerikai elnökkel találkozott. Most — írja a Reuter — „mind földrajzi, mind gyakorlati szempontból logikusnak látszott, hogy a szovjet miniszterelnök Kanadából jövet megszakítsa útját Kubában”. (TASZSZ, Reuter) Eltemették Lévai Sándor elvtársat (Folytatás az 1. oldalról) miénk, mindannyiunké, egész városunké volt ez a gazdag élet, és munkásságának eredményei itt maradnak mezőgazdaságunk, iparunk, kulturális életünk fejlődésének, továbbemelkedésének ösztönző erőiként. A gimnázium igazgatója búcsúzott az iskola hajdani éleseszű, a nehézségeken vasszorgalommal mindig úrrá lenni tudó diákjától is. A gyászszertartás után elindult a szomorú menet a városi temető felé. Munkásőrök vitték elöl a fiatal élet munkájának elismerését jelző kitüntetéseket, s a halottaskocsi a böszörményi emberek tömött sorfala között vonult a temetőbe. A sírnál dr. Szilágyi Gábor, a Debrecen városi Pártbizottság első titkára, a megyei képviselőcsoport vezetője mondott búcsúszavakat. — Egész életeddel híven, odaadással, önfeláldozóan képviselted és szolgáltad népünket, szocialista hazánkat és közelebbi pátriádat, Hajdúböszörményt. Mindig legjobb tudásod szerint igyekeztél eleget tenni a választók bizalmának. Bárki fordult hozzád ügyes-bajos dolgaival, te mindig türelemmel, kommunista meggyőződésed szerint, pártunk és kormányunk politikájának határozott képviseletével cselekedtél, így képviselted választóid érdekeit a dolgozó nép parlamentjében is. Az utolsó búcsúszavak után leeresztették a koporsót, felhantolták a sírt, amelyen koszorúk sokasága bizonyítja azt a szeretetet, amelylyel Hajdúböszörmény párttitkárát, képviselőjét szerette. S ez a szeretet él tovább a koszorúk virágainak elhervadása után is. Barudi, Szaúd-Arábia ENSZ-fődelegátusa terjesztette be az első — de minden bizonnyal nem az utolsó — kompromisszumos javaslatot az ENSZ-k közgyűlés Kína-vitájában. (Napló-telefotó — AP—RS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. OKTÓBER 21. Willy Brandt kapta meg a Nobel-békedíjat Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja kapta idén a Nobel-békedíjat a kelet-nyugati enyhülés érdekében kifejtett erőfeszítéseiért. A Nobel békedíjbizottság az indokolásban kiemelte a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződések jelentőségét, az atomsorompószerződés aláírását, továbbá „az állhatatos és a jóakarat szellemében fogant erőfeszítéseket amelyeket külügyminiszterként és 1969 óta kancellárként az európai béke érdekében Willy Brandt tett. A bizottság előtt az 1971-es díj odaítélésekor 39 név szerepelt, köztük Domo Helder Camara recifei (Brazília) érsek, U Thant ENSZ-főtitkár és Danilo Dolci olasz szociográfus neve. (AFP, Reuter, AP) Szovjet—kanadai egyezmény Alekszej Koszigin szovjet és Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök szerdán Ottawában szovjet— kanadai csereegyezményt írt alá. Az egyezmény bevezetőjében a két ország kormánya azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az együttműködés és a cserék kiszélesítése előmozdítja a jó kapcsolatok további fejlődését a két ország között, javítja a kölcsönös megértést a szovjet és a kanadai nép között. A Szovjetunió és Kanada kormánya — mondja az egyezmény — a kölcsönös előny alapján ösztönzi és fejleszteni kívánja a cseréket, valamint a két ország együttműködésének más formáit a tudomány, a technika, az oktatás, a kultúra területén és más területeken. Mindkét kormány ösztönözni és támogatni kívánja a tudósok, a tudományos információk cseréjét, valamint az ország tudományos szervezetei között jelenleg érvényben levő megállapodások végrehajtását. Mindkét kormány ösztönözni és támogatni kívánja az érintkezéseke és a cseréket a mezőgazdaság, a halászat, a bányászat, az energetika, természet- és környezetvédelem területén, valamint a természeti kincsek fokozottabb kiaknázásána szférájában, főképp ott, ahol földrajzi és az éghajlati tényezői azonos feltételeket teremtenek , azonos problémákat okoznak. A csereegyezmény négy évre szól és az aláírás napján lépett érvénybe. (MTI) Kohlt—Müller-találkozó BERLIN A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában szerdán délelőtt folytatták az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megbízottai között már hónapokkal ezelőtt megkezdett tárgyalást. Az eredetileg a múlt hét péntekjére tervezett megbeszélést dr. Günter Kohrtnak, az NDK külügyminisztériuma államtitkárának megbetegedése miatt a héten szerdára kellett halasztani. Günter Kohrt, az NDK külügyi államtitkára és Ulrich Müller, nyugat-berlini szenátusiigazgató szerdán négy és félóra hosszat tanácskozott Berlinben, a demokratikus Németország fővárosában. Megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy legközelebb egy hét múlva, szerdán találkoznak Nyugat-Berlinben. Müller a tanácskozás befejeztével visszautazott Nyugat-Berlinbe, ahol újságíróknak kijelentette, hogy Kohrttal tartott szerdai megbeszélése „intenzív” volt, és „sikerült némi haladást elérni”, de „még mindig nagy a tárgyaló felek közötti távolság”. (DPA, UPI) Tito Kairóba érkezett KAIRÓ Joszip Broz Tito jugoszláv elnök szerdán egynapos látogatásra Kairóba érkezett, ahol a közel-keleti helyzetről, az el nem kötelezett országok szerepéről és a két ország kapcsolatairól tárgyal Szadat egyiptomi elnökkel. Az Al Ahram megjegyzi, hogy munka jellegű, a hivatalos ceremóniákat mellőző látogatásról van szó. A látogatás jelentőségét fokozza, hogy arra röviddel Szadat moszkvai tárgyalásai után kerül sor. Tito csütörtökön utazik vissza Belgrádba. Véget ért az afrikai csúcsértekezlet MOGADISHU Kedden éjfél utánig tartó ülésen a „Mogadishui nyilatkozat” elfogadásával ért véget a kelet- és középafrikai országok 7. csúcsértekezlete. A nyilatkozat élesen megbélyegezte a fajüldöző Dél-Afrikát, és sürgette, hogy az afrikai államok szakítsanak meg minden kapcsolatot ezzel az országgal. A záróközlemény hangsúlyozta: a csúcsértekezlet élesen elítéli a kolonializmus és az imperializmus minden formáját Afrikában. Az afrikai vezetők ismételten hangsúlyozták jószomszédi kapcsolataik és együttműködésük megszilárdítására irányuló szándékukat, s helyeselték a korábbi külügyminiszteri értekezleten a polgári repülésre, a távközlésre, a kereskedelemre, az idegenforgalomra, az iparra és a munkaerőre vonatkozó javaslatokat. (Reuter, MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott a Moszkvában megrendezett országos diáktalálkozón. Bejelentette, hogy a párt és a kormány határozatai alapján lényegesen javítják a főiskolai és technikumi hallgatók anyagi és ellátási viszonyait (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Kissinger megérkezett Pekingbe AZ ÚJSÁGÍRÓKAT TÁVOL TARTOTTÁK PEKING (MTI) Szerdán megérkezett Pekingbe Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, hogy az amerikai elnök kínai látogatásának részleteiről tanácskozzék a pekingi vezetőkkel. Henry Kissinger négy napot tölt majd a KNK-ban. Az újságírókat távol tartották a Peking nemzetközi repülőterére érkező Boeing—707-es mintájú géptől, amely Richard Nixon közvetlen munkatársát és 10 tagú kíséretét szállította fedélzetén. (Reuter) Lehetséges, hogy már a hét végén szavaznak A megfigyelők módosították véleményüket. Míg a múlt hét végén s e hét elején az volt az általános vélemény, hogy az ENSZ-közgyűlés Kína-vitája befejezésére, azaz a szavazásra legfeljebb a jövő hét közepén kerül sor, addig tegnap már olyan vélemények láttak napvilágot, hogy lehetséges a vita lezárása már e hét végén. Az előzetes várakozás azonban mindenképpen beigazolódott. A jelenleg folyó közgyűlésen már eddig is többen szólaltak fel az ún. Kína-vitában, mint az eddigi összes vitán. Felszólalt a tegnapi napig 27 küldött, s a felszólalók listájára szerda reggelig 70 tagország képviselője iratkozott fel. A feliratkozás határideje azonban helyi idő szerint szerda délután 17 óra, s még várható, hogy újabb jelentkezők is lesznek. Így egyes feltételezések szerint a felszólalók száma elérheti,a 100-at is. (Végleges számot a felszólalni kívánókról lapunk zártáig nem kaptunk. — A szerk.) A feltűnően sok felszólaló ellenére is várható a vita gyors befejezése, hisz az érvek és ellenérvek valamennyi variációja elhangzott már, s így csak az ismétlésekre, illetve az előző felszólalókhoz való csatlakozásra lehet számítani. Hogy mégis mi lesz a végeredmény, azt előre teljes bizonyossággal nem lehet megmondani. Csak az látható, hogy az USA fokozta a „szavazatvadászatot’ az ENSZ folyosóin, büféiben. Még nem lehet tudni, hogy Washington meddig megy el a diplomáciai és egyéb eszközök felhasználásával végrehajtott „ráhatásban”, de ez kétségtelenül meghatározza majd a szavazást. Jellemző epizódja ennek a szavazatvadászatnak, hogy a csendes-óceáni szigetvilág parányi köztársasága, Maldiv képviselője furcsa módon került elő. Hozzátartozik ehhez az ügyhöz, hogy a Maldiv Köztársaság kijelentve, hogy anyagi fedezete nincs az ENSZ-tagságra, már a múlt közgyűlésre sem küldte el képviselőjét. A szavazásnál viszont sorsdöntő lehet, hogy ezen a közgyűlésen ott van-e Maldiv képviselője vagy sem. Így adódott az az ötlet, hogy „valakinek” oda kellene hozatni Maldiv megbízottját. A hét elején fel is tűnt egy ismeretlen arc az ENSZ székházában mint Maldiv megbízottja, de aztán újból eltűnt. Most néhány küldöttségnek gondot okoz, hogy végül is hova lett a maldivi ENSZ-megbízott, s lesz-e egyáltalán. Ehhez a példához nem kell kommentár. A washingtoni módszer olyan nyilvánvalóan kiviláglik ebből az egyetlen esetből is, hogy megalkothatjuk elképzeléseinket az amerikai diplomácia „tapintatos” szervező tevékenységéről. Az elhangzott felszólalásokat elemezve egyes megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy az USA „két Kína” koncepciója egyáltalán nem rendelkezik biztos többséggel. Így a szavazás végső eredménye bizonytalan. De bárhogy is végződik akár e hét végén, akár a jövő hét közepén az ENSZ-beli Kína-vita, bármi is legyen a szavazás végeredménye, az egész világ közvéleménye előtt világossá vált, hogy a Kínai Népköztársaság nélkül az ENSZ nem tudja ellátni azt a feladatát a világ békéje és biztonsága megőrzése érdekében, amely feladatát az ENSZ alapításakor az alapokmányban rögzítettek. —szöllősy—