Hajdú-Bihari Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

r .................. f Az őszi munkák kulcsemberei A mezőgazdaság őszi munka­­­­csúcsa idején, ezekben a hetek­­­­ben kétségtelenül a gépek mun­­i­­kájáról, s a traktorosokról esik is a legtöbb szó a gazdaságokban. , A traktorosokról, akik — szám­­ szerint kereken 55 ezren — az­­ őszi munkák kulcsemberei, s a nagyobb részt rajtuk múlik a­­ő betakarítás, a vetés, a mélyszán­­­­tás időbeni elvégzése. Rendkívüli, amit végezniük kell ebben az időszakban. A nappal és az éjszaka minden­­ órájában zúgnak a traktorok a földeken: tavaly például közel is 11 millió volt a ledolgozott mű­szakok száma, s ebben még nincs benne az a több mint másfél millió műszak, amit a te­hergépkocsik vezetői teljesítet­tek. Ennek legalább fele az őszi időszakra jut. Az 55 ezer traktorost mintegy 11 ezer mezőgazdasági gépszere­lő szolgálja ki, nélkülük bajo­san képzelhető el a zökkenő­­mentes munka. Ott vannak min­denütt, ahol a gépek dolgoznak, s nagyobb karbantartásra, javí­tásra van szükség. Hogy ez­­ mennyi fáradságos motorozás­sal, idegeskedéssel, kényszerű ügyeskedéssel jár, azt jól tudja mindenki, aki csak egyszer is megfordul a határban. A traktorosoknak, a gépszere­lőknek ráadásul az időjárás vi­­­­szontagságaival is meg kell küz­deniük, ember legyen a talpán, aki egészséggel győzi a hideg, ködös hajnalokat, az esőt, a sze­let, az őszi éjszakák magányos­ságát, amikor elég egy rossz mozdulat és borul a gép, ott a baj. Mi védi a traktorost ezek­ben a hónapokat kitevő, rendkí­vüli időkben? Védi mindenekelőtt szakmai hozzáértése, s a józansága. Ez utóbbival néha nincs minden rendben. Sok az italozás, s az ebből eredő üzemi baleset. Oda­­kinn a határban nem szondáz a rendőrség, ki-ki saját lelkiis­meretének köteles elszámolni, s ez megint csak olyan próbatétel egyik-másik ember számára, amit nem képes kiállni. Márpe­dig akiből hiányzik a hivatással járó felelősségérzet, az könnyen­­ szerencsétlenné teheti magát és­­ családját. Állandóan visszatérő, sokszor­­ szóvátett ügy például a trakto­­­­rosok meleg étellel, védőitallal­­ történő­­ folyamatos ellátása.­­ Mégis, viszonylag kevés üzem­­­­ben tartják szívügyüknek az ar- I­ra illetékesek. A szakszervezet­­ ugyan nem mulasztja el, hogy­­ esetenként fölemelje a szavát az­­ ilyen állapotok ellen, de kérdés,­­ milyen eredménnyel teszi ezt... " A napokban nyilvánosságra­­ hozott adatok szerint összessé-­­­gében több mint négymillió új holdon kell időben és minőségi- i­leg kifogástalanul elvégezni az­­ őszi munkát. Ha azt akarjuk,­­ hogy a traktorosok és gépszere- f­lők maradéktalanul ellássák e­­ hatalmas feladatot, gondoljunk­­ rájuk a legnagyobb tisztelettel, s­­ ennek szellemében törődjünk­­ velük. NT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Péter János felszólalása az ENSZ-ben Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán, az ENSZ-közgyűlés ál­talános politikai vitájának befeje­zése napján került sor Péter János külügyminiszter felszólalására. A magyar ENSZ-küldöttség vezetőjé­nek ily módon lehetősége nyílt, hogy széles horizontú nemzetközi körképben nemcsak hazánk, hanem a szocialista országok közösségének nézőpontjából is mintegy összegez­ze az általános vita legjellemzőbb vonásait. A magyar külügyminiszter fel­szólalásában több szempontból is különös érdeklődést keltett az ülés­szak során 127-ről 131 tagállamra szaporodott közgyűlésben. A szo­cialista országok képviselői közül utolsóként felszólalva Péter János elsőként reagálhatott arra a beje­lentésre, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke jövő év májusában Moszkvába látogat. A küldöttségek körében általános egyetértés fogadta a magyar kül­ügyminiszter nyomatékos megálla­pítását, amely aláhúzta: A jelen közgyűlés enyhült, bizakodó lég­köre mindenekfelett a két rakéta­­nukleáris szupernagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataiban mutatkozó javulás­nak tulajdonítható. A hallgatóság sorában jelen volt számos olyan külügyminiszter, akikkel Péter János korábbi talál­kozókon, vagy a jelenlegi ülésszak során személyesen is megbeszélése­ket folytatott az európai együttmű­ködés és biztonság problémaköré­nek megvitatására összehívandó ér­tekezlet előkészítéséről, s így mint az európai párbeszéd előmozdítá­sáért dolgozó szocialista diplomácia egyik ismert képviselőjét különös figyelemmel hallgatták meg kollé­gái. Nagy érdeklődést keltett pél­dául az a nyomatékosan hangsúlyo­zott megállapítása, hogy a magyar kormány — teljes egyetértésben a Varsói Szerződés többi tagállamá­val — nem tekinti hasznosnak és célravezetőnek, ha a megoldandó problémák egyikét függővé teszik egy másik probléma megoldásától az európai együttműködést és biz­tonságot érintő problémakörben. A közel-keleti konfliktus politikai rendezésére és a vietnami háború tárgyalások útján való békés ren­dezésére vonatkozólag előadott ma­gyar elgondolások ugyancsak szé­les körű figyelmet keltettek. Végül nagy együttérzésre talál­tak Péter János befejező szavai, amelyek rendkívül melegen méltat­ták U Thant ENSZ-főtitkár törté­nelmi érdemeit. NEW YORK MŰVÉSZTELEP 71 Egy évvel ezelőtt adták át a deb­receni művésztelepet. Lakóinak többsége egy éve él Debrecenben, s az eltelt év alatt kapcsolódott be a megye kulturális életébe. Ezen időszak munkájának eredményeiről számolnak be az Egyetem Galérián első alkalommal megrendezett kol­lektív tárlaton a művésztelepen élő fiatal művészek: Demjén László, Józsa János, Révész Napsugár, Tenk László, Topor András, Cs. Uh­­rin Tibor és Váró Márton. A be­mutató az alkalomhoz illően a „Művésztelep ’71” címet viseli. A kiállítást október 13-án, szer­dán délelőtt nyitották meg a deb­receni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem díszudvarában. A megnyi­tón jelen volt Ördög László, a Deb­recen városi Tanács elnökhelyette­se, Pataki György, a megyei pártbi­zottság munkatársa, Debrecen tár­sadalmi és kulturális életének veze­tői, képviselői. Dr. Szodoray Lajos egyetemi tanár megnyitó beszédé­ben többek között a következőket mondta: — Meggyőződésem, hogy ezzel a kiállítással Debrecen képzőművé­szeti élete új szakaszához érkezett. Debrecen eddig is büszkélkedhetett festőművészeinek hírnevével, de ez­úttal egészen fiatal, ígéretes művé­szek vallják már otthonuknak váro­sunkat, és remélik, hogy tehetségük és művészetük kibontakozásával városunk kulturális életét fogják szolgálni az elkövetkező évtizedek­ben. A kiállítás anyagának áttekin­tése mindenkit meggyőzhet arról, hogy az eredeti terv: fiatal magyar művészek letelepítése és a modern stílusú művészet Debrecenben tör­ténő kifejlesztése sikeres volt. Dr. Szodoray Lajos a továbbiak­ban említést tett arról a több évti­zedes erőfeszítésről, aminek ered­ményeként létrejött a debreceni művésztelep, a művészet és a tudo­mány találkozásának szimbólumát vélte felfedezni abban, hogy a mű­vésztelep első kollektív kiállítását a Kossuth Lajos Tudományegyete­men rendezték meg, majd egyen­ként bemutatta a kiállító művésze­ket, méltatta munkásságuk eddigi eredményeit. Az Egyetem Galéria „Művészte­lep ’71” című kiállításán Demjén László szobrászművész tíz, Józsa János festő- és grafikusművész húsz, Révész Napsugár grafikusmű­vész húsz, Tenk László festőmű­vész tíz, Topor András festőművész tizenhat, Cs. Uhrin Tibor festő- és grafikusművész tizennégy, Váró Márton szobrászművész tizenegy al­kotásával szerepel. A méreteiben és külsőségeiben is reprezentatív ki­állítás három hétig tekinthető meg. AZ ELSŐ KOLLEKTÍV TÁRLAT AZ EGYETEM GALÉRIÁN Befejezték a vetést a böszörményi Vörös Csillagban Október 13-án megyénk egyik is­mert szövetkezetében, a hajdúbö­szörményi Vörös Csillagban befeje­ződött az őszi gabona vetése.­A jó­nevű szövetkezetben elsőként csat­lakoztak a megyei tanács által köz­zétett felhíváshoz, amelyben arra kérték a szövetkezeteket, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat — köztük a legfontosabbat, a vetést — határidőre, jó minőségben végezzék el. A felhíváshoz szeptember 15-én csatlakozott a szövetkezet. Jó mun­kával, jó szervezéssel a felhívás­ban megjelölt határidőt jóval előbbre hozták, a megjelölt októ­ber 31-i határidő helyett 13-án be­fejezték a vetést. Nem volt könnyű munka, de megérte. A hajdúböszörményi Vö­rös Csillag Termelőszövetkezetben mindenki tudja, hogy például ta­valy is csatlakozott a gazdaság a hasonló jellegű felhíváshoz, s tud­ják azt is, hogy ebben a szövetke­zetben az idén a legjobb búzater­mést érték el megyénkben, 2745 hold átlagában 24,5 mázsát. E kivá­ló termés — többek között — biz­tos, hogy a vetési idő betartásának is köszönhető­. Éppen ilyen szempontból jelentős ez a bejelentése a szövetkezetnek. Hiszen a jó termés egyik feltétele az időben történő vetés. Az idén kö­zel 400 holddal emelték a kenyér­­gabona vetésterületüket. Érdemes volt tehát jól dolgozni, s egy fontos feltételét már teljesítet­ték a jövő évi jó búzatermésnek a böszörményi Vörös Csillagban. A szocialista gazdasági integráció útján és tározó öntözés (3. oldal) Anyagmozgatás 71 14 siker 1 1 változatai A* (4. oldal) •A í1 Milyen lesz a kapunyitás? (5. oldal) Filharmóniai évadnyitó hangverseny (5. oldal) Két ezüst és egy bronz­érmet nyertek a magyar öttusázók (7. oldal)

Next