Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

A Közalkalmazottak zenekarának hangversenye November 15-én hétfőn, hangver­senyeik szokásos helyén, a Pódium­teremben hallottuk a Közalkalma­zottak zenekarának második bérleti hangversenyét. A programban Vi­valdi, Mozart, Michael Haydn és Rossini művei szerepeltek. Vivaldi G-moll concerto grossójá­­nak előadásában a gyors tételek bi­zonyos egyenetlenségeik ellenére határozott dinamikai profillal kel­tek életre. A mű legszebben sike­rült részlete a szelíd, pasztorális hangulatú második tétel volt. Mozart Les petits rien („Kis sem­miségek”) c. balettzenéje alkalmi kompozíció, a rövid, kis formájú tánctételek félreismerhetetlenül hordozzák zseniális alkotójuk stí­lusjegyeit Az előadás legszebb pil­lanatai a leheletfinomságú, fuvola- és oboaszólóval tarkított kamara­hangzások voltak. Kár, hogy a né­hány tételben előfordult pontatlan­ságok miatt csak részben formálhat­tunk képet a mű tényleges értékei­ről. Mindenesetre dicsérendő vállal­kozás volt e ritkán hallható Mozart­­remekmű megszólaltatása. A szünet után kellemes meglepe­tés volt Michael Haydn három téte­les B-dúr szimfóniájának előadása — Debrecenben először. Nagynevű testvérének, Joseph Haydnnak ár­nyékában Michael Haydn művei méltatlanul merültek majdnem fe­ledésbe. S bár tartalmi töltésük sze­rényebb, jelentőségük mégis figyel­met érdemlő a 18. századi sokszínű, forrongó, átalakulásban levő Európa zenei arculatának formálódásában. A zenekar teljesítménye is lényege­sen emelkedett e mű előadásában — felszabadultabban, egyszerű, vilá­gos eszközökkel közvetítették e fi­nom zene szépségeit. A betanítás és zenei kidolgozott­ság munkája ezúttal is Tóth László karnagy érdeme, aki a Rendelkezés­re álló idő és az influenzás megbe­tegedések okozta személyi problé­mák ellenére jó teljesítményre ösz­tönözte együttesét. A hangverseny befejező száma Rossini „Az olasz nő Algírban” c. operájának nyitánya volt. Rossini teátrális hatásokban bővelkedő me­lódiái vérbő operazenéje ezúttal is egyértelmű sikert aratott. A közön­ség hosszú tapsokkal köszöntötte az előadó együttest és Tóth László kar­nagyot. Az egyes műveket elhangzá­suk előtt Lieli Pál ismertette. Kövics Zoltán Megyei siker az I. költészeti biennálén Az elmúlt napokban Győrött ren­dezték meg a hazafias költészet I. költészeti biennáléját. A rendez­vényen költői és előadóművészi dí­jakat is odaítéltek. A biennálé em­lékérmét és nagydíját Juhász Fe­renc Kossuth-díjas költő kapta. Ezenkívül költői díjat­ és emlékér­met kapott Kiss Benedek és Buda Ferenc költő, s ez utóbbi Debrecen szülötte, itt indult pályáján. A biennálén több mint ötven olyan amatőr versmondó is részt vett, akik valamilyen országos ver­senyen már díjat nyertek. Közülük az első három helyezett megkapta a biennálé emlékérmét és pénzjutal­mát. Közöttük van Mohai Gábor Hajdúszoboszlói versmondó is, aki évek óta tolmácsolja nagy sikerrel a magyar és egyetemes költészet legjavát. Ismét műsor a Művész bárban Hosszabb szünet után a Vendég­látó Vállalat ismét műsoros esteket rendez a Művész bárban. A műsor­ban jórészt a Csokonai Színház mű­vészei lépnek fel. A decemberi nyi­tóműsor címe: Randevú az orfeum­tanyán. Közreműködnek Simor Ot­tó Jászai-díjas, Herczeg Zsolt, a Csokonai Színház művészei, vala­mint Szendrő Zsuzsa táncdalénekes. A műsort a Kelemen—Szilas—Berki trió kíséri. Műsorkezdés minden es­te 23 órakor. A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZLEMÉNYEI Körműsoraink keretében november 22- én, hétfőn Újhrázon és Szentpéterszegen a Nemzetközi Gyermekrajz-kiállítás anya­gából kiállítás nyílik. 23-án, kedden Egye­­ken nyílik kiállítás „Nagy magyar festők” címmel (a Déri Múzeum vándorkiállítá­sa). Szerdán, 24-én este ,7 órakor Esztá­­ron bemutatjuk a „Babonák, csodák, ku­­ruzslás” című műsort (a „Köszöntünk, szabadság” akció rendezvénye). Novem­ber 25-én, csütörtökön a Petőfi Tsz-ben (Bánk) egészségügyi filmeket vetítünk; ugyancsak ezen a napon kerül bemuta­tásra Mikepércsen a „Hajdú-Bihar me­gye műemlékei” című múzeumi vándor­kiállítás. November 27-én, szombaton es­te 7 órakor Bojton társastánc-bemutatót tartunk. Hangversenyek. Ajándékhangverse­nyen szerepel november 27-én este 7 órakor Nagyrábén a Kodály Kórus, a község zenekultúrájának fejlesztését, a zene megszerettetését kívánjuk rendez­vényünkkel szolgálni. A Debreceni dzsesszkvartett november 23-án, kedden Egerben ad hangversenyt. Az együttes tagjai november végén rá­dióhangversenyen lépnek fel. A Jeunesses Musicales világszervezet ünnepi hetét a szervezet debreceni cso­portja is megünnepli. November 20-án Simonyi Imre költővel találkoztak az if­jú zenebarátok. November 25-én este 9 órától Jancsó Adrienne és Faragó Laura előadóművészekkel találkoznak a cso­port tagjai a zenei klubkönyvtárban; ér­deklődőket szívesen látnak.­­ A csoport egyébként is tevékenyen dolgozik: no­vember 19—20-án népzenei gyűjtőkörúton vettek részt megyénkben, a gyűjtött da­lokat műsoraikban felhasználják. Fotó: film. Az Ady Endre megyei fotó­klubban november 22-én, hétfőn Miko­­lás Tibor Ybl-díjas építész tart előadást „Épületfotók az építész szemével” cím­mel.­­ A kub tagjainak anyagából Pé­csett kiállítás nyílik a Mecseki Fotókub rendezésében. A központi filmklub eredetileg novem­ber 23-ra tervezett vitáját (Huszárik Zol­tán Szindbád című filmjéről) november 30-án rendezzük meg; előreláthatólag a film alkotói is részt vesznek a megbe­szélésen. Néptánc, társastánc. Az építők Hajdú Táncegyüttese november 21-én, vasár­nap este 20 órától Komádban ad műsort (Nagy Sándor telepi fellépése után).­­ A Debreceni Népi Együttes próbáját no­vember 18-án meglátogatta az itt-tartóz­­kodó sumeni küldöttség.­­ November 28-án, jövő vasárnap a biharkeresztesi művelődési ház néptánccsoportja és iro­dalmi színpada érkezik tapasztalatcse­rére. **• Társastánc-tanfolyamra lehet jelent­kezni november 24-énA szerdán délelőtt 10 órakor a pódium termében (Kossuth u. 1.). Tanfolyamvezető dr. Koncz Ernő­­né táncpedagógus. Klubprogramok: „Atlasz” kiváló ifjúsági klub (Kossuth u. 1.). 26-án, pénteken „Babona és való­ság” (Machine Erzsébet népművelési gya­korlata). — Nyugdíjas építőmunkások klubja (Kossuth u. 1.) 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor: „Iskolás a kisuno­­kám” (kisfilmösszeállítás a gyermekne­velésről). — Oláh Gábor klubkönyvtár (Tégláskert) Ifjúság klubja. 23-án, ked­den este 6 órakor: „A tv és a mai em­ber”. Pénteken, 26-án: közös színházlá­togatás. Kerekes telepi klubkönyvtár: 21-én, vasárnap „Szerelem a művészet­ben” (Tarczy Gyula előadása); 24-én, szerdán beszélgetés az ifjúsági törvény­ről (előadó: Nyilas György). „Angela Davis” ifjúsági klub (Nagymacs): 27-én, szombaton este 7 órakor „Miért szép?” (képzőművészeti előadás). K­ÖNYVJELZŐ „Emberi történet" Emlékirat és történelmi feldolgo­zás különös, kitűnő keveréke Ale­xander Werth angol újságíró köny­ve, az Oroszország nagy háborúja 1941—1945. A szerző szemtanúja volt (mint tudósító) a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának, a szovjet nép önfeláldozó harcának. Nem marxista, de tárgyilagos; nem ho­­zsannázik, titkolni igyekszik rokon­­szenvét, de a száraz tényfelsorolás vagy az érvelő elemzés álarca mö­gül is kiérezni csodálatát a hősiesen helytálló szovjet emberek iránt. Könyvének alapja, gerince, szemé­lyes emlékei, élményei. Ezekre, ezek köré építi a háború történeti leírá­sát, felhasználva a szovjet és nyu­gati feldolgozások, memoárok és iratpublikációk adatait, megállapí­tásait. Mellőzi a hadműveletek rész­letes hadászati vonatkozásait, in­kább azok politikai és diplomáciai hatásával foglalkozik. A magyar ol­­­­vasó számára sok újat és érdekeset mond Sztálin egyéniségéről és sze­repéről, az angol diplomácia mes­terkedéseiről (feltűnően nagy teret szentel a lengyel kérdésnek), az amerikai politika megváltozásáról Roosevelt halála után, a kaukázusi népek magatartásáról stb. Legérde­kesebb, legjobb fejezetei azok, ahol saját emlékeit idézi: beszélgetéseit az ostromlott Leningrád lakóival, a Sztálingrád környéki­­ emberekkel, feljegyzéseit az egyszerű emberek akkori életéről, szenvedéseiről, erő­feszítéseiről, hősiességéről, hangula­tának változásáról stb. Ezek a ré­szek teszik a könyvet a nagy hábo­rú — mint ő írja — „emberi törté­netévé”. (Kossuth—Zrínyi.) Bényei Miklós Tájkonferencia Debrecenben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központjának iro­dalmi és nyelvi választmánya, a Debrecen városi Tanács művelődés­­ügyi osztálya, a TIT Szabolcs-Szat­­már és Hajdú-Bihar megyei szerve­zetei tájkonferenciát rendeznek Debrecenben „Történelmi valóság — irodalmi valóság” címmel no­vember 23-án délután 15 órakor a TIT debreceni Csokonai klubjában. A tájkonferencia előadója Hege­dűs Géza író. Korreferátumot tart dr. Rácz István egyetemi docens, aki Móricz Zsigmond Erdély triló­giáját elemzi és dr. Katona Béla fő-, iskolai tanár, aki Krúdy Gyula Há­rom királyok című regényéről be­szél. KŐSZEGI GYÖRGY * TATAI VÁR Emlékezés Juhász Gézára­ ­ A huszadik századi Debrecen szellemi életének egyik kimagasló alakja volt Juhász Géza, aki már fiatalon jelentős organizátora lett a város jobbat akaró, a fejlődés, a progresszió útjait kereső értelmisé­gi erőinek. Fél évszázadon át állt helyt példamutató elszántsággal, póztalan egyértelműséggel, mindig ott, ahol a tennivalók sűrűje mu­tatkozott. A haladó debreceniség képviselője volt.­­■ Azok közé tartozik Juhász Géza, akik nagyon sokat, a legtöbbet tet­ték városunk mai szellemi rangjá­nak megalapozásáért. Jó érzéke, csalhatatlan ösztöne volt az érték felismerésére és óvására, az érté­kek megőrzésére, támogatására. Tudatos és szenvedélyes elválasztó­­ja volt a haladás­­és a maradiság minden megnyilatkozási formájá­nak, az igazi értéknek és a hamis­nak, talminak, a tehetségnek és a földalkotó, magamutogató áltehet­­ségnek, a valódi szellemi teljesít­ménynek, a távlatos gondolkodás­nak és vele szemben mindennek, ami szűkös, avitt és provinciális. De nemcsak elválasztó volt, a vállalás és a tagadás dialektikájának érzé­keny érvényesítője, hanem másfe­lől híd is, összekötő is. Mivel egész szemléletét a nagyvonalúság jel­lemezte, a célra, az ügyre tekintés, a közösség, a város, a társadalom, a nemzet, illetve a kultúra és a ha­ladás ügyére való koncentrálás, mindig képes volt arra, hogy túl­tegye magát a személyes érdeke­ken, személyek és csoportok ellen­tétein. Elvi alapon mérte a hova­tartozást, inkább az összekötő szá­lakat kereste, kevésbé a távolító különbségeket. Az értékes erők, a jóra képes energiák összefogása, egyesítése volt ösztönösen is vál­lalt, tudatosan is szorgalmazott am­bíciója. Ezért lehetett igazi organi­­zátor, hosszú időn át mondhatni szellemi központ ebben a városban. Ezért voltak körülötte mindig tár­sak, tanítványok és barátok. Har­caiban mélyen átérzett igazsága volt a fegyvere, egyenessége és bátorsá­ga a legjobb szövetségese. Az értel­miségi forradalmárnak egyik, a kul­túra és a történelem demokratikus­hagyományaihoz erősen kötődő, a cselekvésre, a jó irányú változta­tásra mindig kész típusát testesí­tette meg. Olyan jellegű alkotó egyéniség volt, aki bátran vállalkozott nagy feladatokra, de nem becsülte le a kisebb tennivalókat sem. Egyébként is a sokoldalúság jellemezte tehet­ségét és érdeklődését. Azt hiszem, hiábavaló volna azon töprenge­nünk, hogy milyen területen alko­tott legmaradandóbbat. Mint költő? Mint tudós? Esszéista és kritikus? Mint tanár és professzor? Mint szervező, mint a kulturális és poli­tikai közélet munkája? Nem tevé­kenységének részletei az igazán je­lentősek, ami feltétlenül maradan­dó itt, az valami különös együttese ezeknek a részleteknek, a különbö­ző tevékenységi formáknak, ame­lyeket egy példás magatartás rendez magasabb egységbe. Az egyéniségé­ből sugárzó nehezen megnevezhető többletek dúsítják eredményeit, az emberi kvalitásából, a teljes em­berből, az emberi teljességből su­gárzó többletek. Jósága, feltétlen jóhiszeműsége is szinte parancsok volt; nevelőerejének kivételes haté­konysága rejlett benne. Annyira bízott az emberben, tanítványaiban és munkatársaiban is, hogy már ezzel, és elsősorban ezzel szabott mértéket. Ehhez a mértékhez iga­zodni: becsület dolga volt. Sokan vagyunk nemcsak itt Deb­recenben és a megyében, hanem szerte az országban, iskolákban és a legkülönbözőbb kulturális intéz­ményekben, művelődéspolitikai fó­rumokon is, akik tanítványai lehet­tünk, tanítványai voltunk. Mind kaptunk és őrzünk tőle valamit, de legfőképpen azt, amit most kez­dünk tisztázni magunkban, amit Juhász Géza, Géza bácsi jelentett, magatartásával, szemléletével, em­berségével. Mint szuverén jelenség marad meg bennünk, nem halvá­nyuló emlékezetével. Az emlékezés és a köszönet érzé­sei és gondolatai vezették azokat is akik nov. 15-én, hétfőn este a Déri Múzeum előadótermében Lán­goló század címmel Juhász Géza­­emlékműsort rendeztek. A Debre­ceni Kör a régi Ady Társaság leg­jobb hagyományait igyekszik foly­tatni. Az Ady Társaság Juhász Gé­za egyik „főműve” volt, kiváló tár­sakkal az 1920-as évek végétől eb­ben a társaságban fogta össze Deb­recen haladó szellemi erőit. A Deb­receni Kör a saját hagyományait is ápolja, amikor Juhász Gézára em­lékszik. Tar Károly, a városi tan­n­­ács művelődésügyi osztályának he­lyettes vezetője, megnyitva az em­lékműsort, maga is a tanítvány hangján szólt, a számunkra igen beszédes életút és életmű érvényes tanulságait összegezte. Balogh László író, a Magyar Rádió főmun­katársa a személyes emlékezés me­leg szavaival szólt róla, külön is méltatta tudományos munkásságá­nak egyes kiemelkedő teljesítmé­nyeit. Fábián Zoltán író, a Magyar Írók Szövetségének titkára az író-­­ társak, az írótanítványok nevében idézte fel, hogy számukra, az ő szá­mára is mit jelentett Juhász Géza. Tóth Endre költő viszont a mai debreceniek hangján szólt, azok nevében, akik a legtöbbet köszön­hetik neki. Az emlékműsor máso­dik részében a Potyák Balázs ve­zette Monteverdi Kórus kamara­kórusa játszott fontos szerepet. A Csokonai Színház művészei: Simon Éva, Sárosdy Rezső Jászai-díjas, Sárközi Zoltán, Hunyadkürti Ist­ván és Árva László Juhász Géza verseiből és más műveiből szólal­tattak meg részleteket. A Thuróczy György által szerkesztett és rende­zett emlékműsor végigkövette Ju­hász Géza pályáját, talán részlete­zőbb is volt az ilyen alkalomból feltétlenül szükségesnél. Az előadás módján is lehetett volna még csi­­szolgatni. A kiváló énekkar sza­valókórusként már bizonytalanko­dott, a színészek meg olykor csak szöveget szólaltattak meg, elfeled­kezve Juhász Géza egyéniségéről. A műsor egésze persze így is­ lelkes és tartalmas emlékesztető volt Ju­hász Gézára, az előadóterem népes közönsége több mint két órán át az ő megidézett alakjával szembesít­­­hette a maga emlékeit, élményeit. Juhász Béla Szentendrei éremművészek kiállítása Derecskén Három járási művelődési központ (a derecskei, berettyóújfalui és bal­mazújvárosi) „kiállítási társulása” rendezésében ezekben a napokban Derecskén láthatjuk a fiatal szent­endrei művészek érem- és kisplasz­tikai kiállítását. A művészek sze­mélyes meghívásában, az egész ván­dorkiállítás megszervezésében nagy szerepe van Benkő Ferenc derecskei főgyógyszerésznek, műgyűjtőnek, aki nemcsak mecénása a fiatalok­nak, de kiállításokkal, megnyitókkal propagálója is művészetüknek — ugyanakkor művészeti tanácsadója a művelődési intézményeknek. Asszonyi Tamás anyagában a már sokat reprodukált „Erasmus” és „Kékszakállú” c. kisplasztikák mel­lett mintegy negyven érme, plakett­je szerepel. Kiemelkedik „Lenin élt” — „Lenin él” — „Lenin élni fog” c. hármas érme, elsősorban gondolati értékeivel, érzelemgazdagságával, de modern, különleges formájával. Négy darabos „Picasso-sorozata”, „Háborús”, „Karácsonyi sorozata” mind mutatják: a 29 éves fiatal mű­vész mennyire birtokában van a technikai tudásnak, s mennyire mű­velten tudja tartalommal megtölteni a modern formákat. Csíkszentmihályi Róbertet múlt évben ismertük meg közelebbről, a II. Országos Nyári Tárlaton, Debre­cenben láthattuk itt kiállított „Le­­nin-sor”-át. Megrendelésre, ünnepi alkalmakra készített érmei, plakett­jei olyan invenciózusak, hogy egy­szerre tudnak eleget tenni a meg­rendelők igényeinek és a modern éremművészet követelményeinek („Műemlékvédelem” I., II., „Székes­­fehérvár 1000 éves”, „Komló város” érme). Ligeti Erika tavaly állított ki a Kossuth Egyetemen. Derecskei kol­lekciója a különböző kultúrák iránti érdeklődését, de ezek mára vonat­koztatását is hangsúlyozzák („Edh­­naton”, Kopernikusz”). A zene— tánc—képzőművészet—irodalom jel­képes kifejezésére is invenciózus érmeket, plaketteket készít („Zene húros- és ütőhangszerekre”, „Bar­tók”, „Pais de trois”, „A nyolcadik múzsa”, „Kalózok szeretője”). A há­rom fiatal éremművész anyaga , megérdemelne egy debreceni bemu­tatást Szöllősi Gyuláné Debreceni irodalmi napok Mint arról már hírt adtunk, a Debrecen városi Tanács V. B. mű­velődésügyi osztálya, a Magyar Írók Szövetsége, illetve annak debreceni csoportja, az Alföld szerkesztősége, valamint a Fesztivál- és Műsoriro­da november 23—24-én debreceni irodalmi napokat rendez. Első napon, kedden este irodalmi estre kerül sor a Kossuth u. 1. szám alatti Pódium teremben. Niklai Ádám költő műsort állított össze a környező szocialista országok irodal­mából, amelyet budapesti és debre­ceni művészek tolmácsolnak, debre­­ceni zeneművészek közreműködésé­vel. A műsorban fellépnek: Ádám ■Károly, Bacsó Erzsébet, Gumik Ilo­na, Horváth Ferenc, Kiss László, Surányi Ibolya, Sütő Irén, Tibay Kriszta, Kárpáti Tibor és Darányi Lajos. Az esten Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond bevezetőt. November 23-án a Kossuth u. 1. szám alatt a városi könyvtár rende­zésében könyvkiállítás is nyílik a környező szocialista országok iro­dalmából. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. NOVEMBER 21.

Next