Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
A Közalkalmazottak zenekarának hangversenye November 15-én hétfőn, hangversenyeik szokásos helyén, a Pódiumteremben hallottuk a Közalkalmazottak zenekarának második bérleti hangversenyét. A programban Vivaldi, Mozart, Michael Haydn és Rossini művei szerepeltek. Vivaldi G-moll concerto grossójának előadásában a gyors tételek bizonyos egyenetlenségeik ellenére határozott dinamikai profillal keltek életre. A mű legszebben sikerült részlete a szelíd, pasztorális hangulatú második tétel volt. Mozart Les petits rien („Kis semmiségek”) c. balettzenéje alkalmi kompozíció, a rövid, kis formájú tánctételek félreismerhetetlenül hordozzák zseniális alkotójuk stílusjegyeit Az előadás legszebb pillanatai a leheletfinomságú, fuvola- és oboaszólóval tarkított kamarahangzások voltak. Kár, hogy a néhány tételben előfordult pontatlanságok miatt csak részben formálhattunk képet a mű tényleges értékeiről. Mindenesetre dicsérendő vállalkozás volt e ritkán hallható Mozartremekmű megszólaltatása. A szünet után kellemes meglepetés volt Michael Haydn három tételes B-dúr szimfóniájának előadása — Debrecenben először. Nagynevű testvérének, Joseph Haydnnak árnyékában Michael Haydn művei méltatlanul merültek majdnem feledésbe. S bár tartalmi töltésük szerényebb, jelentőségük mégis figyelmet érdemlő a 18. századi sokszínű, forrongó, átalakulásban levő Európa zenei arculatának formálódásában. A zenekar teljesítménye is lényegesen emelkedett e mű előadásában — felszabadultabban, egyszerű, világos eszközökkel közvetítették e finom zene szépségeit. A betanítás és zenei kidolgozottság munkája ezúttal is Tóth László karnagy érdeme, aki a Rendelkezésre álló idő és az influenzás megbetegedések okozta személyi problémák ellenére jó teljesítményre ösztönözte együttesét. A hangverseny befejező száma Rossini „Az olasz nő Algírban” c. operájának nyitánya volt. Rossini teátrális hatásokban bővelkedő melódiái vérbő operazenéje ezúttal is egyértelmű sikert aratott. A közönség hosszú tapsokkal köszöntötte az előadó együttest és Tóth László karnagyot. Az egyes műveket elhangzásuk előtt Lieli Pál ismertette. Kövics Zoltán Megyei siker az I. költészeti biennálén Az elmúlt napokban Győrött rendezték meg a hazafias költészet I. költészeti biennáléját. A rendezvényen költői és előadóművészi díjakat is odaítéltek. A biennálé emlékérmét és nagydíját Juhász Ferenc Kossuth-díjas költő kapta. Ezenkívül költői díjat és emlékérmet kapott Kiss Benedek és Buda Ferenc költő, s ez utóbbi Debrecen szülötte, itt indult pályáján. A biennálén több mint ötven olyan amatőr versmondó is részt vett, akik valamilyen országos versenyen már díjat nyertek. Közülük az első három helyezett megkapta a biennálé emlékérmét és pénzjutalmát. Közöttük van Mohai Gábor Hajdúszoboszlói versmondó is, aki évek óta tolmácsolja nagy sikerrel a magyar és egyetemes költészet legjavát. Ismét műsor a Művész bárban Hosszabb szünet után a Vendéglátó Vállalat ismét műsoros esteket rendez a Művész bárban. A műsorban jórészt a Csokonai Színház művészei lépnek fel. A decemberi nyitóműsor címe: Randevú az orfeumtanyán. Közreműködnek Simor Ottó Jászai-díjas, Herczeg Zsolt, a Csokonai Színház művészei, valamint Szendrő Zsuzsa táncdalénekes. A műsort a Kelemen—Szilas—Berki trió kíséri. Műsorkezdés minden este 23 órakor. A MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZLEMÉNYEI Körműsoraink keretében november 22- én, hétfőn Újhrázon és Szentpéterszegen a Nemzetközi Gyermekrajz-kiállítás anyagából kiállítás nyílik. 23-án, kedden Egyeken nyílik kiállítás „Nagy magyar festők” címmel (a Déri Múzeum vándorkiállítása). Szerdán, 24-én este ,7 órakor Esztáron bemutatjuk a „Babonák, csodák, kuruzslás” című műsort (a „Köszöntünk, szabadság” akció rendezvénye). November 25-én, csütörtökön a Petőfi Tsz-ben (Bánk) egészségügyi filmeket vetítünk; ugyancsak ezen a napon kerül bemutatásra Mikepércsen a „Hajdú-Bihar megye műemlékei” című múzeumi vándorkiállítás. November 27-én, szombaton este 7 órakor Bojton társastánc-bemutatót tartunk. Hangversenyek. Ajándékhangversenyen szerepel november 27-én este 7 órakor Nagyrábén a Kodály Kórus, a község zenekultúrájának fejlesztését, a zene megszerettetését kívánjuk rendezvényünkkel szolgálni. A Debreceni dzsesszkvartett november 23-án, kedden Egerben ad hangversenyt. Az együttes tagjai november végén rádióhangversenyen lépnek fel. A Jeunesses Musicales világszervezet ünnepi hetét a szervezet debreceni csoportja is megünnepli. November 20-án Simonyi Imre költővel találkoztak az ifjú zenebarátok. November 25-én este 9 órától Jancsó Adrienne és Faragó Laura előadóművészekkel találkoznak a csoport tagjai a zenei klubkönyvtárban; érdeklődőket szívesen látnak. A csoport egyébként is tevékenyen dolgozik: november 19—20-án népzenei gyűjtőkörúton vettek részt megyénkben, a gyűjtött dalokat műsoraikban felhasználják. Fotó: film. Az Ady Endre megyei fotóklubban november 22-én, hétfőn Mikolás Tibor Ybl-díjas építész tart előadást „Épületfotók az építész szemével” címmel. A kub tagjainak anyagából Pécsett kiállítás nyílik a Mecseki Fotókub rendezésében. A központi filmklub eredetileg november 23-ra tervezett vitáját (Huszárik Zoltán Szindbád című filmjéről) november 30-án rendezzük meg; előreláthatólag a film alkotói is részt vesznek a megbeszélésen. Néptánc, társastánc. Az építők Hajdú Táncegyüttese november 21-én, vasárnap este 20 órától Komádban ad műsort (Nagy Sándor telepi fellépése után). A Debreceni Népi Együttes próbáját november 18-án meglátogatta az itt-tartózkodó sumeni küldöttség. November 28-án, jövő vasárnap a biharkeresztesi művelődési ház néptánccsoportja és irodalmi színpada érkezik tapasztalatcserére. **• Társastánc-tanfolyamra lehet jelentkezni november 24-énA szerdán délelőtt 10 órakor a pódium termében (Kossuth u. 1.). Tanfolyamvezető dr. Koncz Ernőné táncpedagógus. Klubprogramok: „Atlasz” kiváló ifjúsági klub (Kossuth u. 1.). 26-án, pénteken „Babona és valóság” (Machine Erzsébet népművelési gyakorlata). — Nyugdíjas építőmunkások klubja (Kossuth u. 1.) 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor: „Iskolás a kisunokám” (kisfilmösszeállítás a gyermeknevelésről). — Oláh Gábor klubkönyvtár (Tégláskert) Ifjúság klubja. 23-án, kedden este 6 órakor: „A tv és a mai ember”. Pénteken, 26-án: közös színházlátogatás. Kerekes telepi klubkönyvtár: 21-én, vasárnap „Szerelem a művészetben” (Tarczy Gyula előadása); 24-én, szerdán beszélgetés az ifjúsági törvényről (előadó: Nyilas György). „Angela Davis” ifjúsági klub (Nagymacs): 27-én, szombaton este 7 órakor „Miért szép?” (képzőművészeti előadás). KÖNYVJELZŐ „Emberi történet" Emlékirat és történelmi feldolgozás különös, kitűnő keveréke Alexander Werth angol újságíró könyve, az Oroszország nagy háborúja 1941—1945. A szerző szemtanúja volt (mint tudósító) a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának, a szovjet nép önfeláldozó harcának. Nem marxista, de tárgyilagos; nem hozsannázik, titkolni igyekszik rokonszenvét, de a száraz tényfelsorolás vagy az érvelő elemzés álarca mögül is kiérezni csodálatát a hősiesen helytálló szovjet emberek iránt. Könyvének alapja, gerince, személyes emlékei, élményei. Ezekre, ezek köré építi a háború történeti leírását, felhasználva a szovjet és nyugati feldolgozások, memoárok és iratpublikációk adatait, megállapításait. Mellőzi a hadműveletek részletes hadászati vonatkozásait, inkább azok politikai és diplomáciai hatásával foglalkozik. A magyar olvasó számára sok újat és érdekeset mond Sztálin egyéniségéről és szerepéről, az angol diplomácia mesterkedéseiről (feltűnően nagy teret szentel a lengyel kérdésnek), az amerikai politika megváltozásáról Roosevelt halála után, a kaukázusi népek magatartásáról stb. Legérdekesebb, legjobb fejezetei azok, ahol saját emlékeit idézi: beszélgetéseit az ostromlott Leningrád lakóival, a Sztálingrád környéki emberekkel, feljegyzéseit az egyszerű emberek akkori életéről, szenvedéseiről, erőfeszítéseiről, hősiességéről, hangulatának változásáról stb. Ezek a részek teszik a könyvet a nagy háború — mint ő írja — „emberi történetévé”. (Kossuth—Zrínyi.) Bényei Miklós Tájkonferencia Debrecenben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos központjának irodalmi és nyelvi választmánya, a Debrecen városi Tanács művelődésügyi osztálya, a TIT Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyei szervezetei tájkonferenciát rendeznek Debrecenben „Történelmi valóság — irodalmi valóság” címmel november 23-án délután 15 órakor a TIT debreceni Csokonai klubjában. A tájkonferencia előadója Hegedűs Géza író. Korreferátumot tart dr. Rácz István egyetemi docens, aki Móricz Zsigmond Erdély trilógiáját elemzi és dr. Katona Béla fő-, iskolai tanár, aki Krúdy Gyula Három királyok című regényéről beszél. KŐSZEGI GYÖRGY * TATAI VÁR Emlékezés Juhász Gézára A huszadik századi Debrecen szellemi életének egyik kimagasló alakja volt Juhász Géza, aki már fiatalon jelentős organizátora lett a város jobbat akaró, a fejlődés, a progresszió útjait kereső értelmiségi erőinek. Fél évszázadon át állt helyt példamutató elszántsággal, póztalan egyértelműséggel, mindig ott, ahol a tennivalók sűrűje mutatkozott. A haladó debreceniség képviselője volt.■ Azok közé tartozik Juhász Géza, akik nagyon sokat, a legtöbbet tették városunk mai szellemi rangjának megalapozásáért. Jó érzéke, csalhatatlan ösztöne volt az érték felismerésére és óvására, az értékek megőrzésére, támogatására. Tudatos és szenvedélyes elválasztója volt a haladásés a maradiság minden megnyilatkozási formájának, az igazi értéknek és a hamisnak, talminak, a tehetségnek és a földalkotó, magamutogató áltehetségnek, a valódi szellemi teljesítménynek, a távlatos gondolkodásnak és vele szemben mindennek, ami szűkös, avitt és provinciális. De nemcsak elválasztó volt, a vállalás és a tagadás dialektikájának érzékeny érvényesítője, hanem másfelől híd is, összekötő is. Mivel egész szemléletét a nagyvonalúság jellemezte, a célra, az ügyre tekintés, a közösség, a város, a társadalom, a nemzet, illetve a kultúra és a haladás ügyére való koncentrálás, mindig képes volt arra, hogy túltegye magát a személyes érdekeken, személyek és csoportok ellentétein. Elvi alapon mérte a hovatartozást, inkább az összekötő szálakat kereste, kevésbé a távolító különbségeket. Az értékes erők, a jóra képes energiák összefogása, egyesítése volt ösztönösen is vállalt, tudatosan is szorgalmazott ambíciója. Ezért lehetett igazi organizátor, hosszú időn át mondhatni szellemi központ ebben a városban. Ezért voltak körülötte mindig társak, tanítványok és barátok. Harcaiban mélyen átérzett igazsága volt a fegyvere, egyenessége és bátorsága a legjobb szövetségese. Az értelmiségi forradalmárnak egyik, a kultúra és a történelem demokratikushagyományaihoz erősen kötődő, a cselekvésre, a jó irányú változtatásra mindig kész típusát testesítette meg. Olyan jellegű alkotó egyéniség volt, aki bátran vállalkozott nagy feladatokra, de nem becsülte le a kisebb tennivalókat sem. Egyébként is a sokoldalúság jellemezte tehetségét és érdeklődését. Azt hiszem, hiábavaló volna azon töprengenünk, hogy milyen területen alkotott legmaradandóbbat. Mint költő? Mint tudós? Esszéista és kritikus? Mint tanár és professzor? Mint szervező, mint a kulturális és politikai közélet munkája? Nem tevékenységének részletei az igazán jelentősek, ami feltétlenül maradandó itt, az valami különös együttese ezeknek a részleteknek, a különböző tevékenységi formáknak, amelyeket egy példás magatartás rendez magasabb egységbe. Az egyéniségéből sugárzó nehezen megnevezhető többletek dúsítják eredményeit, az emberi kvalitásából, a teljes emberből, az emberi teljességből sugárzó többletek. Jósága, feltétlen jóhiszeműsége is szinte parancsok volt; nevelőerejének kivételes hatékonysága rejlett benne. Annyira bízott az emberben, tanítványaiban és munkatársaiban is, hogy már ezzel, és elsősorban ezzel szabott mértéket. Ehhez a mértékhez igazodni: becsület dolga volt. Sokan vagyunk nemcsak itt Debrecenben és a megyében, hanem szerte az országban, iskolákban és a legkülönbözőbb kulturális intézményekben, művelődéspolitikai fórumokon is, akik tanítványai lehettünk, tanítványai voltunk. Mind kaptunk és őrzünk tőle valamit, de legfőképpen azt, amit most kezdünk tisztázni magunkban, amit Juhász Géza, Géza bácsi jelentett, magatartásával, szemléletével, emberségével. Mint szuverén jelenség marad meg bennünk, nem halványuló emlékezetével. Az emlékezés és a köszönet érzései és gondolatai vezették azokat is akik nov. 15-én, hétfőn este a Déri Múzeum előadótermében Lángoló század címmel Juhász Gézaemlékműsort rendeztek. A Debreceni Kör a régi Ady Társaság legjobb hagyományait igyekszik folytatni. Az Ady Társaság Juhász Géza egyik „főműve” volt, kiváló társakkal az 1920-as évek végétől ebben a társaságban fogta össze Debrecen haladó szellemi erőit. A Debreceni Kör a saját hagyományait is ápolja, amikor Juhász Gézára emlékszik. Tar Károly, a városi tannács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője, megnyitva az emlékműsort, maga is a tanítvány hangján szólt, a számunkra igen beszédes életút és életmű érvényes tanulságait összegezte. Balogh László író, a Magyar Rádió főmunkatársa a személyes emlékezés meleg szavaival szólt róla, külön is méltatta tudományos munkásságának egyes kiemelkedő teljesítményeit. Fábián Zoltán író, a Magyar Írók Szövetségének titkára az író- társak, az írótanítványok nevében idézte fel, hogy számukra, az ő számára is mit jelentett Juhász Géza. Tóth Endre költő viszont a mai debreceniek hangján szólt, azok nevében, akik a legtöbbet köszönhetik neki. Az emlékműsor második részében a Potyák Balázs vezette Monteverdi Kórus kamarakórusa játszott fontos szerepet. A Csokonai Színház művészei: Simon Éva, Sárosdy Rezső Jászai-díjas, Sárközi Zoltán, Hunyadkürti István és Árva László Juhász Géza verseiből és más műveiből szólaltattak meg részleteket. A Thuróczy György által szerkesztett és rendezett emlékműsor végigkövette Juhász Géza pályáját, talán részletezőbb is volt az ilyen alkalomból feltétlenül szükségesnél. Az előadás módján is lehetett volna még csiszolgatni. A kiváló énekkar szavalókórusként már bizonytalankodott, a színészek meg olykor csak szöveget szólaltattak meg, elfeledkezve Juhász Géza egyéniségéről. A műsor egésze persze így is lelkes és tartalmas emlékesztető volt Juhász Gézára, az előadóterem népes közönsége több mint két órán át az ő megidézett alakjával szembesíthette a maga emlékeit, élményeit. Juhász Béla Szentendrei éremművészek kiállítása Derecskén Három járási művelődési központ (a derecskei, berettyóújfalui és balmazújvárosi) „kiállítási társulása” rendezésében ezekben a napokban Derecskén láthatjuk a fiatal szentendrei művészek érem- és kisplasztikai kiállítását. A művészek személyes meghívásában, az egész vándorkiállítás megszervezésében nagy szerepe van Benkő Ferenc derecskei főgyógyszerésznek, műgyűjtőnek, aki nemcsak mecénása a fiataloknak, de kiállításokkal, megnyitókkal propagálója is művészetüknek — ugyanakkor művészeti tanácsadója a művelődési intézményeknek. Asszonyi Tamás anyagában a már sokat reprodukált „Erasmus” és „Kékszakállú” c. kisplasztikák mellett mintegy negyven érme, plakettje szerepel. Kiemelkedik „Lenin élt” — „Lenin él” — „Lenin élni fog” c. hármas érme, elsősorban gondolati értékeivel, érzelemgazdagságával, de modern, különleges formájával. Négy darabos „Picasso-sorozata”, „Háborús”, „Karácsonyi sorozata” mind mutatják: a 29 éves fiatal művész mennyire birtokában van a technikai tudásnak, s mennyire művelten tudja tartalommal megtölteni a modern formákat. Csíkszentmihályi Róbertet múlt évben ismertük meg közelebbről, a II. Országos Nyári Tárlaton, Debrecenben láthattuk itt kiállított „Lenin-sor”-át. Megrendelésre, ünnepi alkalmakra készített érmei, plakettjei olyan invenciózusak, hogy egyszerre tudnak eleget tenni a megrendelők igényeinek és a modern éremművészet követelményeinek („Műemlékvédelem” I., II., „Székesfehérvár 1000 éves”, „Komló város” érme). Ligeti Erika tavaly állított ki a Kossuth Egyetemen. Derecskei kollekciója a különböző kultúrák iránti érdeklődését, de ezek mára vonatkoztatását is hangsúlyozzák („Edhnaton”, Kopernikusz”). A zene— tánc—képzőművészet—irodalom jelképes kifejezésére is invenciózus érmeket, plaketteket készít („Zene húros- és ütőhangszerekre”, „Bartók”, „Pais de trois”, „A nyolcadik múzsa”, „Kalózok szeretője”). A három fiatal éremművész anyaga , megérdemelne egy debreceni bemutatást Szöllősi Gyuláné Debreceni irodalmi napok Mint arról már hírt adtunk, a Debrecen városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a Magyar Írók Szövetsége, illetve annak debreceni csoportja, az Alföld szerkesztősége, valamint a Fesztivál- és Műsoriroda november 23—24-én debreceni irodalmi napokat rendez. Első napon, kedden este irodalmi estre kerül sor a Kossuth u. 1. szám alatti Pódium teremben. Niklai Ádám költő műsort állított össze a környező szocialista országok irodalmából, amelyet budapesti és debreceni művészek tolmácsolnak, debreceni zeneművészek közreműködésével. A műsorban fellépnek: Ádám ■Károly, Bacsó Erzsébet, Gumik Ilona, Horváth Ferenc, Kiss László, Surányi Ibolya, Sütő Irén, Tibay Kriszta, Kárpáti Tibor és Darányi Lajos. Az esten Darvas József, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond bevezetőt. November 23-án a Kossuth u. 1. szám alatt a városi könyvtár rendezésében könyvkiállítás is nyílik a környező szocialista országok irodalmából. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. NOVEMBER 21.