Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlés a Jogászszövetség megyei szervezetében Tegnap délelőtt Debrecenben, a Művelődési Központ pódium­termé­ben vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlést tartott a Magyar Jogász­szövetség Hajdú-Bihar megyei szer­vezete. A taggyűlésen jelen volt dr. Nagy Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Bartha János, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Ács István, a városi tanács elnöke, Kállai Imre, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára és dr. Vigh József, a Közal­kalmazottak Szakszervezetének me­gyei titkára is. A taggyűlésen megjelenteket dr. Balogh János, a Magyar Jogászszö­vetség Hajdú-Bihar megyei szerve­zetének elnöke köszöntötte, majd dr. Kolozsvári Lajos, a helyi szer­vezet titkára tartotta meg a veze­tőség beszámolóját a legutóbbi vá­lasztás óta végzett munkáról.­­ A Hajdú-Bihar megyei szer­vezet 1948-ban alakult 24 taggal, ma a jogászság minden rétegére ki­terjedő 335 fős taglétszámmal ren­delkezünk, és elmondhatjuk, hogy megyénkben a Jogászszövetség je­lentős tényezőnek számít. A párt-, az állami és a tömegszervezetek se­gítik tevékenységünket, rendszere­sen igénybe veszik közreműködé­sünket, számítanak munkánkra, és megbízatásokat adnak. Megyénkben megnövekedett a jogászok megbe­csülése, a jogászi munka elismeré­se. A Magyar Jogászszövetség betöl­ti feladatát a jogászság mint ér­telmiségi réteg összefogásában és érdekeinek képviseletében. A kü­lönböző munkaterületeken működő jogászok politikai, szakmai ismere­teinek­ bővítésén túlmenően előse­gítette a jogászság egy részének tár­sadalmi megbecsülését. Közremű­ködött abban, hogy egy-egy jogász­réteg problémája megoldást nyer­jen. Megyénkben is nőtt a jogász tanácstagok, társadalmi és tömeg­szervezeti tisztségviselők száma — mondotta többek között beszámoló­jában dr. Kolozsvári Lajos, majd a Jogászszövetség legalapvetőbb cél­kitűzéseiről szólt részletesen. Töb­bek között elmondotta, hogy a he­lyi szervezet részt vett — mintegy 200 taggal — az ez év nyarán meg­rendezett tiszántúli jogászi napokon is. Ezt követően a helyi szervezetben működő hat szakosztály — bünte­tőjogi, polgárjogi, államigazgatás­jogi, munkajogi, vállalati és szövet­kezeti — munkáját elemezte rész­letesen dr. Kolozsvári Lajos. — Különösen jelentős volt szer­vezetünk életében az 1970. évi X. debreceni jogásznap — mondotta, majd arról szólt, hogy a helyi szer­vezet a különböző területeken dol­gozó jogászok társadalmi összefogá­sán túl azzal is elősegítette a jogá­szi munka eredményességét és meg­becsülését, hogy igen nagy gondot fordított a jogászok politikai és szakmai képzettségének növelésére. Ezt követően az oktatási munkáról beszélt az előadó, majd a megvá­lasztandó új vezetőség feladatait elemezte, részletezte. Ezután hozzászólások következ­tek, majd dr. Kolozsvári Lajos vá­laszolt az észrevételekre és kérdé­sekre. Dr. Balogh János a vezető­ség nevében megköszönte a tagság eddigi bizalmát és segítségét, és be­jelentette, hogy a vezetőség tisztsé­géről lemond. • Ezután a taggyűlés a következő három évre megválasztotta vezető­ségét. A Magyar­­Jogászszövetség Hajdú- Bihar megyei szervezetének elnöké­vé dr. Balogh Jánost, a megyei bí­róság elnökét választották meg. El­nökhelyettesek : dr. Kovács Gábor megyei főügyész, dr. Pongor Béla, az Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Or­bán Sándor, az Agrártudományi Egyetem docense. A helyi szerve­zet titkárává dr. Kolozsvári Lajost, a megyei tanács vb-titkárát, szer­vező titkárává dr. Hajdú Aladárt, a megyei tanács titkárságának jogi csoportvezetőjét, oktatási felelőssé dr. Szöőr Istvánt, a megyei bíróság tanácsvezetőjét, jogpropagandista és sajtófelelőssé dr. Szabó Lajost, a megyei tanács­titkárság osztályveze­tőjét, gazdaságvezetőv­é dr. Rácz Mártont, a megyei tanács kereske­­delmi osztályának főelőadóját­ vá­lasztották meg. Az elnökségi tagok a következők lettek: dr. Ács István, dr. Boros József, dr. Bujdosó János, dr. Csigás József, dr. Jacsó János, dr. Józan Pál, dr. Kozma Tibor, dr. Ladányi Sándor, dr. Szeszák Gyu­la, dr. Varga Imre, dr. Vigh József, dr. Viszokay Lászlóné dr. Jéky Éva. Ezt követően a taggyűlés megvá­lasztotta a küldöttközgyűlésre kül­dendő kilenc küldöttet, akik a Haj­dú-Bihar megyei szervezetet képvi­selik majd. Dr. Kolozsvári Lajos beszámolóját tartja A hóvihar elseperte a piacot A hirtelen lezúduló hóvihar való­sággal elseperte a mindenkor népes szombati élelmiszerpiacot Debre­cenben. A kavargó hófúvás üres asztalokat talált a Rákóczi utcán, egyedül a MÉK és a nádudvari Vö­rös Csillag Tsz pavilonjaiban tudtak vásárolni a háziasszonyok.,A nád­udvari Vörös Csillag 8 forintjával adta a paradicsom kilóját, 3 forint­jával a kelkáposztát és a fejes ká­posztát. A MÉK pavilonjaiban az árak általában a múlt heti szinten mozogtak.­­ Azok a piaci árusok, akik a zord időben is kitartottak — alig voltak néhányan —, kihasználták az időjá­rás okozta felhozatali hiányt. Csak egy példa: egy zellert a múlt héten még 1 forintért adtak, most 1,50-ért. A gyürmölcspiaci árakról nem le­het beszámolni, mert gyümölcs nem volt a piacon, az árusítóasztalokat vastagon belepte a hó. A Debreceni Állami Gazdaság pavilonjában le­hetett vásárolni kitűnő almát 5—6 forintos áron. A tojást a gazdaság 1,80-ért adta, a háztáji piacon né­hány árus 2,20-ért kínálta. Kevés volt a kacsa. A sovány kacsa párját 120 forintra tartották, kövér kacsa, liba nem volt a piacon. A komisz idő sürgetett néhány háztáji gazdát, és így jól pár tyúkot lehetett venni 100 forintért, az elmúlt heti 110—120 forintos ár helyett. Halból a harcsa kivételével lehe­tett válogatni. Süllő 28 forint, ponty 20 forint, pontyszelet 36 forintra emelkedett, keszeg 12 forint, a csuka 20 forint, a csukaszelet pedig 37 fo­rint. A szövetkezeti árudákban a csirke 25—26 forint volt. A tyúk ára emel­kedett, 26 forintért adták kilóját. LOTTO Négy találatot 71 fogadó ért el, nyereményük egyenként 51 604 fo­rint. Három találata 6532 fogadónak volt, nyereményük egyenként 280 forint. A kéttalálatos szelvények száma 156 902 darab, ezekre egyen­ként 15 forintot fizetnek. e HAJDÜ-BIHARI NAPLC — 1971. NOVEMBER 21. HH A leengedett redőny mögül ez a reggel is olyannak tűnt, mint a többi. A vekker most is „túl korán” csöngött, a felkelés még­is halasztást szenvedett, úgy­hogy következett a mindenn­­reggeli rohanás. Valami azért mégis hibádzik ezen a reggelen. Pedig a kon­vektor „hüti” magából a mele­get, mi hát ez a furcsa új érzés. Rövid birkózás a redőnnyel — ma valahogy nehezebben lehet felhúzni mint máskor —, és az előtáruló kép megadta a rejtély megfejtését. Leesett a hó. Ha csak esett volna! De nem, mert zuhog, ka­varja a szél, mint a legvadabb januárban. Gyors variálás a ru­házkodásban, s immár „mele­gebbre hangszerelve” irány az utca! Szó ami szó, nem kellett vol­na ilyen durván beköszöntenie. Hiszen tudtuk mi, hogy ez a késő őszi jó idő már csak aján­dék, de ilyen hirtelen, egyik napról a másikra, s ráadásul az éj leple alatt ekkora pálfordu­­lást! Ez igazán nem szép dolog. Valahogy kíméletesebben gon­doltuk. Mindenesetre kutya hideg van itt a buszmegállóban. Vagy csak nem szoktunk hozzá? Ak­kor is hideg van. Lám, lám, mások is fáznak. Ez a néni is hogy toporog, pedig ugyancsak beburkolta magát a nagyken­dőbe! És az a kalapos úr, a fémkeretes szemüvegével. Jól összegörnyedt. Hol van már a tegnapi délceg tartás! Fázom. Fázik a kezem, a lábam, a fe­jem. „A tél dere már megütő fejemet...” Hát ez nem egy hétköznapi ütés volt, az biztos. A busz csak késik. Mindenki morcos, rosszkedvű, csak egy apró kis szőkeség nem, aki nyi­tott kabáttal próbál csúszkálni a frissen esett havon. Még nem megy, de ez nem szegi kedvét. Újra és újra megpróbálja, míg végül letapossa maga körül a havat, és sikerül majd egy mé­tert csúszni. Hanem a pálya rö­vidnek bizonyult a lendülethez, és a vége egy olyan orra bukás lett, amilyet a nagykönyvben írtak meg. Messze repült az is­kolatáska, félrecsúszott a kis sapka, és hősünk ültében veri le magáról a havat, és közben énekel: „Hull a hó és hózik ... Zik, zik, zik, Mici mackó fá­zik ...” A busz továbbra sem jön, a szél is fúj, de azért még sincs olyan hideg ...! Sáfrán István 1971. november 21., vasárnap Olivér kapja A Nap kél 6.57-kor — nyugszik 16.03-kor A Hold kél 10.24-kor — nyugszik 18.20-kor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS vasárnap estig: Az erős, többfelé viharos északi szél csak lassan mérséklődik. Szokatlanul hideg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 mínusz 4 fok között. (MTI) Hétfőn, november 22-én Papp Já­nos színművész, a Madách Színház tagja mutatkozik be a közönségnek a Kossuth Lajos Tudományegye­tem kulturális bizottsága által ren­dezett előadóesten. Papp János a fiatal előadóművészek fesztiválján óriási sikert aratott. „És mindenki bűnös”, valamint „Ikercsillagok” című összeállításával lép fel. József Attila versein, Shakespeare szonett­jein kívül, Karinthy Frigyes Capil­­láriájából és Camus Caligulájából is hallhatnak részleteket az érdeklő­dők — írja tudósítónk, ifj. Nagy János. Áramszünet lesz 1971. no­vember 27-én 7 órától 12 óráig Pá­con, Bánk egész területén, Fancsi­­kán, Mézeshegyen, a Monostorpá­­lyi úton a Lencz telepen az állami gazdaság bejáratától kifelé, a Mo­­nostorpályi út jobb oldalán levő béllegelői részen, a Bihari utcán a 7. számtól a Lahner utcáig, a Pan­dur utcán a 15. számig, Som, Fillér, Szikra, Vikár B. utcán, a Tömös utcának a Lahner utca felőli végén, a Lahner utcán, a Diószegi út és a 17. házszám között, Kovács József utcán a 17. házszám és a Lahner utca között, Vadliba utcán a 19. számig, a Diószegi úti pöszméteolt­ványt telepítő társulás területén. A Ketten Színház vasárnap este 8-kor kezdődő — „Vigyázzunk a vonalra ...” című — előadásán Fo­­nyó Istvánt, a Csokonai Színház művészét látja vendégül. A nép­szerű színművész az előadás kere­tén belül mesél majd a fiatal mű­vészek történeteiből. librisek kiállítása Hajdúszoboszlón Ma, november 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Hajdúszoboszlói városi Művelődési Központban Pa­tai István, a komádi Házi Ferenc Művelődési Ház igazgatója nyitja meg a Varga Józsefné magángyűjtő tulajdonában levő magyar és külföl­di ex librisekből rendezett kiállí­tást. A lengyel, svéd, spanyol, szovjet, magyar, belga művészek által alko­tott ex librisek között számos külön­legesen érdekes darabot láthatunk a kiállításon, amely remléhetően nagy sikert arat Hajdúszoboszló kiállítás­hoz szokott, értő közönsége előtt. -krónika— ÉVFORDULÓNAPTÁR Tíz évvel ezelőtt, 1961. november 21-én halt meg — 66 éves korában — Mező Ferenc ismert sporttörté­netíró, tanár. Pölöskefőn született 1885 márciusában. Középiskolai ta­nulmányainak elvégzése után a bu­dapesti Tudományegyetemen szer­zett tanári oklevelet latin és görög nyelvből. Előbb Zalaszentgróton volt polgári iskolai tanár, majd Nagykanizsán, illetve később Bu­dapesten gimnáziumi tanár. Orszá­gos és nemzetközi hírnevet az 1920- as évek végén szerzett, amikor az 1928. évi amszterdami olim­pia szellemi vetélkedőjében irodal­mi bajnokságot nyert Az oli­rpnai­­ játékok története című munkájá­val. Ez könyvalakban 1929-ben je­lent meg magyarul, majd 1930-ban németül is. Mező Ferenc a második világháború befejezése után, a fel­­szabadulástól 1953-ig mint minisz­tériumi főosztályvezető, a sport­ügyek intézésével foglalkozott. 1948- ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba, s megalaku­lásakor a hazai Testnevelési Tudo­mányos Tanácsba, mindkét magas szintű testületnek haláláig tagja volt. Fontosabb művei: Magyarok az olimpián (1932). Negyven év a ma­gyar sport múltjából (1935), Egyete­mes sporttörténelem (1940), A hel­sinki olimpia (1952), A stockholmi olimpiai játékok (1955), Az újkori olimpia Athéntől Melbourne-ig (1956), Az újkori olimpia Athéntől Rómáig (1959). *** öt évvel ezelőtt, 1966. november 22-én halt meg — 63 éves korában — Szabó Samu Kossuth-díjjal ki­tüntetett kiváló színművész. Hód­mezővásárhelyen született, s elő­­ször szülővárosában lépett színpad­ra, majd 1925-től 1927-ig Szegeden játszott. A következő években több vidéki társulat tagja volt, s úgy­szólván az egész országot bejárta. 1946 és 1949 között Debrecenben, 1949-től haláláig a pécsi Nemzeti Színházban működött, s aratott sok emlékezetes sikert. Pályája első két évtizedében főleg operettekben lé­pett fel, és mint táncoskomikus vált ismertté. Színészi pályafutásában Pécsre kerülése jelentett forduló­pontot; itt fokozatosan vígjátéki és drámai feladatokra tért át. Külö­nösen humoros szerepeket alakított nagy sikerrel. A közönség és a kri­tika által egyaránt nagyra értékelt fontosabb szerepei voltak: Sir Basil (Lehár, Luxemburg grófja), Rette­gi Fridolin­­(Schöntlan: A szabin nők elrablása), Puzsér (Molnár Fe­­ren: Doktor úr), Akakij (Scserba­­kov: Dohányon, vett kapitány), Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri), Pickering (Shaw: Pyg­malion), Kalb (Schiller: Ármány és szerelem), Polgármester (Gogol: A revizor), Harpagon (Moliére: A fös­vény). Nincsenek kényes kérdések, bár­mit kérdezhet! — hirdeti a Hajdú megyei Vendéglátó Vállalat egyik legutóbbi felhívása. A vállalatnál a közelmúltban lezajlott KISZ-veze­­tőségválasztás során merült fel az igény, hogy olyan fórumot kellene teremteni a vállalat dolgozóinak, amelyen választ kaphatnak a leg­különbözőbb kérdésekre. Ennek megfelelően az új KISZ-bizotság a jövőben rendszeresen szervez olyan kötetlen beszélgetéseket, társadal­mi, poltikai, kulturális és jogi kér­désekről, amelyek mottója: „Nin­csenek kényes kérdések, bármit kér­dezheti** Rendkívüli nyitva tartás a gyógyszertárakban A tömeges hűléses megbetegedé­sekre való tekintettel a debreceni gyógyszertárak nyitva tartási idejét e hét végére a következőképpen mó­dosították: November 21-én az éj­jel-nappalos gyógyszertár (Széche­nyi u. 1.) reggel 8 órától este 22 órá­ig, az Új Élet parki és a Csapó ut­ca 1. szám alatti reggel 8-tól este 8-ig lesz nyitva. Éjszakai ügyeletet továbbra is az Új Élet parki és a Széchenyi utcai gyógyszertárak tar­tanak. Az oldalt összeállította: Kun Tibor

Next