Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlés a Jogászszövetség megyei szervezetében Tegnap délelőtt Debrecenben, a Művelődési Központ pódiumtermében vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlést tartott a Magyar Jogászszövetség Hajdú-Bihar megyei szervezete. A taggyűlésen jelen volt dr. Nagy Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Bartha János, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Ács István, a városi tanács elnöke, Kállai Imre, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára és dr. Vigh József, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára is. A taggyűlésen megjelenteket dr. Balogh János, a Magyar Jogászszövetség Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke köszöntötte, majd dr. Kolozsvári Lajos, a helyi szervezet titkára tartotta meg a vezetőség beszámolóját a legutóbbi választás óta végzett munkáról. A Hajdú-Bihar megyei szervezet 1948-ban alakult 24 taggal, ma a jogászság minden rétegére kiterjedő 335 fős taglétszámmal rendelkezünk, és elmondhatjuk, hogy megyénkben a Jogászszövetség jelentős tényezőnek számít. A párt-, az állami és a tömegszervezetek segítik tevékenységünket, rendszeresen igénybe veszik közreműködésünket, számítanak munkánkra, és megbízatásokat adnak. Megyénkben megnövekedett a jogászok megbecsülése, a jogászi munka elismerése. A Magyar Jogászszövetség betölti feladatát a jogászság mint értelmiségi réteg összefogásában és érdekeinek képviseletében. A különböző munkaterületeken működő jogászok politikai, szakmai ismereteinek bővítésén túlmenően elősegítette a jogászság egy részének társadalmi megbecsülését. Közreműködött abban, hogy egy-egy jogászréteg problémája megoldást nyerjen. Megyénkben is nőtt a jogász tanácstagok, társadalmi és tömegszervezeti tisztségviselők száma — mondotta többek között beszámolójában dr. Kolozsvári Lajos, majd a Jogászszövetség legalapvetőbb célkitűzéseiről szólt részletesen. Többek között elmondotta, hogy a helyi szervezet részt vett — mintegy 200 taggal — az ez év nyarán megrendezett tiszántúli jogászi napokon is. Ezt követően a helyi szervezetben működő hat szakosztály — büntetőjogi, polgárjogi, államigazgatásjogi, munkajogi, vállalati és szövetkezeti — munkáját elemezte részletesen dr. Kolozsvári Lajos. — Különösen jelentős volt szervezetünk életében az 1970. évi X. debreceni jogásznap — mondotta, majd arról szólt, hogy a helyi szervezet a különböző területeken dolgozó jogászok társadalmi összefogásán túl azzal is elősegítette a jogászi munka eredményességét és megbecsülését, hogy igen nagy gondot fordított a jogászok politikai és szakmai képzettségének növelésére. Ezt követően az oktatási munkáról beszélt az előadó, majd a megválasztandó új vezetőség feladatait elemezte, részletezte. Ezután hozzászólások következtek, majd dr. Kolozsvári Lajos válaszolt az észrevételekre és kérdésekre. Dr. Balogh János a vezetőség nevében megköszönte a tagság eddigi bizalmát és segítségét, és bejelentette, hogy a vezetőség tisztségéről lemond. • Ezután a taggyűlés a következő három évre megválasztotta vezetőségét. A MagyarJogászszövetség Hajdú- Bihar megyei szervezetének elnökévé dr. Balogh Jánost, a megyei bíróság elnökét választották meg. Elnökhelyettesek : dr. Kovács Gábor megyei főügyész, dr. Pongor Béla, az Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Orbán Sándor, az Agrártudományi Egyetem docense. A helyi szervezet titkárává dr. Kolozsvári Lajost, a megyei tanács vb-titkárát, szervező titkárává dr. Hajdú Aladárt, a megyei tanács titkárságának jogi csoportvezetőjét, oktatási felelőssé dr. Szöőr Istvánt, a megyei bíróság tanácsvezetőjét, jogpropagandista és sajtófelelőssé dr. Szabó Lajost, a megyei tanácstitkárság osztályvezetőjét, gazdaságvezetővé dr. Rácz Mártont, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadóját választották meg. Az elnökségi tagok a következők lettek: dr. Ács István, dr. Boros József, dr. Bujdosó János, dr. Csigás József, dr. Jacsó János, dr. Józan Pál, dr. Kozma Tibor, dr. Ladányi Sándor, dr. Szeszák Gyula, dr. Varga Imre, dr. Vigh József, dr. Viszokay Lászlóné dr. Jéky Éva. Ezt követően a taggyűlés megválasztotta a küldöttközgyűlésre küldendő kilenc küldöttet, akik a Hajdú-Bihar megyei szervezetet képviselik majd. Dr. Kolozsvári Lajos beszámolóját tartja A hóvihar elseperte a piacot A hirtelen lezúduló hóvihar valósággal elseperte a mindenkor népes szombati élelmiszerpiacot Debrecenben. A kavargó hófúvás üres asztalokat talált a Rákóczi utcán, egyedül a MÉK és a nádudvari Vörös Csillag Tsz pavilonjaiban tudtak vásárolni a háziasszonyok.,A nádudvari Vörös Csillag 8 forintjával adta a paradicsom kilóját, 3 forintjával a kelkáposztát és a fejes káposztát. A MÉK pavilonjaiban az árak általában a múlt heti szinten mozogtak. Azok a piaci árusok, akik a zord időben is kitartottak — alig voltak néhányan —, kihasználták az időjárás okozta felhozatali hiányt. Csak egy példa: egy zellert a múlt héten még 1 forintért adtak, most 1,50-ért. A gyürmölcspiaci árakról nem lehet beszámolni, mert gyümölcs nem volt a piacon, az árusítóasztalokat vastagon belepte a hó. A Debreceni Állami Gazdaság pavilonjában lehetett vásárolni kitűnő almát 5—6 forintos áron. A tojást a gazdaság 1,80-ért adta, a háztáji piacon néhány árus 2,20-ért kínálta. Kevés volt a kacsa. A sovány kacsa párját 120 forintra tartották, kövér kacsa, liba nem volt a piacon. A komisz idő sürgetett néhány háztáji gazdát, és így jól pár tyúkot lehetett venni 100 forintért, az elmúlt heti 110—120 forintos ár helyett. Halból a harcsa kivételével lehetett válogatni. Süllő 28 forint, ponty 20 forint, pontyszelet 36 forintra emelkedett, keszeg 12 forint, a csuka 20 forint, a csukaszelet pedig 37 forint. A szövetkezeti árudákban a csirke 25—26 forint volt. A tyúk ára emelkedett, 26 forintért adták kilóját. LOTTO Négy találatot 71 fogadó ért el, nyereményük egyenként 51 604 forint. Három találata 6532 fogadónak volt, nyereményük egyenként 280 forint. A kéttalálatos szelvények száma 156 902 darab, ezekre egyenként 15 forintot fizetnek. e HAJDÜ-BIHARI NAPLC — 1971. NOVEMBER 21. HH A leengedett redőny mögül ez a reggel is olyannak tűnt, mint a többi. A vekker most is „túl korán” csöngött, a felkelés mégis halasztást szenvedett, úgyhogy következett a mindennreggeli rohanás. Valami azért mégis hibádzik ezen a reggelen. Pedig a konvektor „hüti” magából a meleget, mi hát ez a furcsa új érzés. Rövid birkózás a redőnnyel — ma valahogy nehezebben lehet felhúzni mint máskor —, és az előtáruló kép megadta a rejtély megfejtését. Leesett a hó. Ha csak esett volna! De nem, mert zuhog, kavarja a szél, mint a legvadabb januárban. Gyors variálás a ruházkodásban, s immár „melegebbre hangszerelve” irány az utca! Szó ami szó, nem kellett volna ilyen durván beköszöntenie. Hiszen tudtuk mi, hogy ez a késő őszi jó idő már csak ajándék, de ilyen hirtelen, egyik napról a másikra, s ráadásul az éj leple alatt ekkora pálfordulást! Ez igazán nem szép dolog. Valahogy kíméletesebben gondoltuk. Mindenesetre kutya hideg van itt a buszmegállóban. Vagy csak nem szoktunk hozzá? Akkor is hideg van. Lám, lám, mások is fáznak. Ez a néni is hogy toporog, pedig ugyancsak beburkolta magát a nagykendőbe! És az a kalapos úr, a fémkeretes szemüvegével. Jól összegörnyedt. Hol van már a tegnapi délceg tartás! Fázom. Fázik a kezem, a lábam, a fejem. „A tél dere már megütő fejemet...” Hát ez nem egy hétköznapi ütés volt, az biztos. A busz csak késik. Mindenki morcos, rosszkedvű, csak egy apró kis szőkeség nem, aki nyitott kabáttal próbál csúszkálni a frissen esett havon. Még nem megy, de ez nem szegi kedvét. Újra és újra megpróbálja, míg végül letapossa maga körül a havat, és sikerül majd egy métert csúszni. Hanem a pálya rövidnek bizonyult a lendülethez, és a vége egy olyan orra bukás lett, amilyet a nagykönyvben írtak meg. Messze repült az iskolatáska, félrecsúszott a kis sapka, és hősünk ültében veri le magáról a havat, és közben énekel: „Hull a hó és hózik ... Zik, zik, zik, Mici mackó fázik ...” A busz továbbra sem jön, a szél is fúj, de azért még sincs olyan hideg ...! Sáfrán István 1971. november 21., vasárnap Olivér kapja A Nap kél 6.57-kor — nyugszik 16.03-kor A Hold kél 10.24-kor — nyugszik 18.20-kor VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS vasárnap estig: Az erős, többfelé viharos északi szél csak lassan mérséklődik. Szokatlanul hideg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1 mínusz 4 fok között. (MTI) Hétfőn, november 22-én Papp János színművész, a Madách Színház tagja mutatkozik be a közönségnek a Kossuth Lajos Tudományegyetem kulturális bizottsága által rendezett előadóesten. Papp János a fiatal előadóművészek fesztiválján óriási sikert aratott. „És mindenki bűnös”, valamint „Ikercsillagok” című összeállításával lép fel. József Attila versein, Shakespeare szonettjein kívül, Karinthy Frigyes Capilláriájából és Camus Caligulájából is hallhatnak részleteket az érdeklődők — írja tudósítónk, ifj. Nagy János. Áramszünet lesz 1971. november 27-én 7 órától 12 óráig Pácon, Bánk egész területén, Fancsikán, Mézeshegyen, a Monostorpályi úton a Lencz telepen az állami gazdaság bejáratától kifelé, a Monostorpályi út jobb oldalán levő béllegelői részen, a Bihari utcán a 7. számtól a Lahner utcáig, a Pandur utcán a 15. számig, Som, Fillér, Szikra, Vikár B. utcán, a Tömös utcának a Lahner utca felőli végén, a Lahner utcán, a Diószegi út és a 17. házszám között, Kovács József utcán a 17. házszám és a Lahner utca között, Vadliba utcán a 19. számig, a Diószegi úti pöszméteoltványt telepítő társulás területén. A Ketten Színház vasárnap este 8-kor kezdődő — „Vigyázzunk a vonalra ...” című — előadásán Fonyó Istvánt, a Csokonai Színház művészét látja vendégül. A népszerű színművész az előadás keretén belül mesél majd a fiatal művészek történeteiből. librisek kiállítása Hajdúszoboszlón Ma, november 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Hajdúszoboszlói városi Művelődési Központban Patai István, a komádi Házi Ferenc Művelődési Ház igazgatója nyitja meg a Varga Józsefné magángyűjtő tulajdonában levő magyar és külföldi ex librisekből rendezett kiállítást. A lengyel, svéd, spanyol, szovjet, magyar, belga művészek által alkotott ex librisek között számos különlegesen érdekes darabot láthatunk a kiállításon, amely remléhetően nagy sikert arat Hajdúszoboszló kiállításhoz szokott, értő közönsége előtt. -krónika— ÉVFORDULÓNAPTÁR Tíz évvel ezelőtt, 1961. november 21-én halt meg — 66 éves korában — Mező Ferenc ismert sporttörténetíró, tanár. Pölöskefőn született 1885 márciusában. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet latin és görög nyelvből. Előbb Zalaszentgróton volt polgári iskolai tanár, majd Nagykanizsán, illetve később Budapesten gimnáziumi tanár. Országos és nemzetközi hírnevet az 1920- as évek végén szerzett, amikor az 1928. évi amszterdami olimpia szellemi vetélkedőjében irodalmi bajnokságot nyert Az olirpnai játékok története című munkájával. Ez könyvalakban 1929-ben jelent meg magyarul, majd 1930-ban németül is. Mező Ferenc a második világháború befejezése után, a felszabadulástól 1953-ig mint minisztériumi főosztályvezető, a sportügyek intézésével foglalkozott. 1948- ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba, s megalakulásakor a hazai Testnevelési Tudományos Tanácsba, mindkét magas szintű testületnek haláláig tagja volt. Fontosabb művei: Magyarok az olimpián (1932). Negyven év a magyar sport múltjából (1935), Egyetemes sporttörténelem (1940), A helsinki olimpia (1952), A stockholmi olimpiai játékok (1955), Az újkori olimpia Athéntől Melbourne-ig (1956), Az újkori olimpia Athéntől Rómáig (1959). *** öt évvel ezelőtt, 1966. november 22-én halt meg — 63 éves korában — Szabó Samu Kossuth-díjjal kitüntetett kiváló színművész. Hódmezővásárhelyen született, s először szülővárosában lépett színpadra, majd 1925-től 1927-ig Szegeden játszott. A következő években több vidéki társulat tagja volt, s úgyszólván az egész országot bejárta. 1946 és 1949 között Debrecenben, 1949-től haláláig a pécsi Nemzeti Színházban működött, s aratott sok emlékezetes sikert. Pályája első két évtizedében főleg operettekben lépett fel, és mint táncoskomikus vált ismertté. Színészi pályafutásában Pécsre kerülése jelentett fordulópontot; itt fokozatosan vígjátéki és drámai feladatokra tért át. Különösen humoros szerepeket alakított nagy sikerrel. A közönség és a kritika által egyaránt nagyra értékelt fontosabb szerepei voltak: Sir Basil (Lehár, Luxemburg grófja), Rettegi Fridolin(Schöntlan: A szabin nők elrablása), Puzsér (Molnár Feren: Doktor úr), Akakij (Scserbakov: Dohányon, vett kapitány), Csörgheő Csuli (Móricz Zsigmond: Úri muri), Pickering (Shaw: Pygmalion), Kalb (Schiller: Ármány és szerelem), Polgármester (Gogol: A revizor), Harpagon (Moliére: A fösvény). Nincsenek kényes kérdések, bármit kérdezhet! — hirdeti a Hajdú megyei Vendéglátó Vállalat egyik legutóbbi felhívása. A vállalatnál a közelmúltban lezajlott KISZ-vezetőségválasztás során merült fel az igény, hogy olyan fórumot kellene teremteni a vállalat dolgozóinak, amelyen választ kaphatnak a legkülönbözőbb kérdésekre. Ennek megfelelően az új KISZ-bizotság a jövőben rendszeresen szervez olyan kötetlen beszélgetéseket, társadalmi, poltikai, kulturális és jogi kérdésekről, amelyek mottója: „Nincsenek kényes kérdések, bármit kérdezheti** Rendkívüli nyitva tartás a gyógyszertárakban A tömeges hűléses megbetegedésekre való tekintettel a debreceni gyógyszertárak nyitva tartási idejét e hét végére a következőképpen módosították: November 21-én az éjjel-nappalos gyógyszertár (Széchenyi u. 1.) reggel 8 órától este 22 óráig, az Új Élet parki és a Csapó utca 1. szám alatti reggel 8-tól este 8-ig lesz nyitva. Éjszakai ügyeletet továbbra is az Új Élet parki és a Széchenyi utcai gyógyszertárak tartanak. Az oldalt összeállította: Kun Tibor