Hajdú-Bihari Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

A bolgár minisztertanács elnökének programja Folytatódnak a magyar-bolgár tárgyalások Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, valamint kísérete szerdán délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Utána a főváros nevezetességeivel ismerkedett. Útjuk először az Örs vezér téri metróvégállomáshoz vezetett, ahol a metró igazgatója köszöntötte őket. Innen egy szerelvényen a Deák téri végállomásig utaztak, ahol megtekintették a metró központi irányító termét is. Közben tájékoztatták a vendégeket a földalatti vasút létesítésének történetéről, működéséről, további szakaszának építéséről. Sztanko Todorov elismeréssel nyilatkozott a látottakról, és újabb sikereket kívánt az építőmunkához és az üzemeltetéshez. Felkeresték a vendégek a budapesti Bolgár Kulturális Központot, majd a Halászbástyáról és a Gellérthegyről gyönyörködtek a főváros panorámájában. Délben Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és felesége díszebédet adott Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és felesége tiszteletére az Országház vadásztermében. Részt vettek az ebéden a bolgár kormányfő kíséretének tagjai is. A rendkívül szívélyes, baráti hangulatú ebéden Fock Jenő és Sztanko Todorov mondott pohárköszöntőt. Délután Losonczi Pál,a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke az Országházban fogadta a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnökét és szívélyes, baráti eszmecserét folytatott vele. Majd az Országházban folytatódtak a magyar—bolgár tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttséget Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, a bolgár tárgyaló delegációt Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke vezette. A kedden megkezdődött és szerdán folytatódott tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a két ország kapcsolatainak alakulását politikai, gazdasági és egyéb területeken. A tárgyalások az őszinte barátság, a kölcsönös egyetértés jegyében zajlottak le. (MTI) «Np* «f* A bolgár vendégeink a Halászbástyán (Napló-telefotó — KS) Tito-Ceausescu November 23-án délután — mint már jelentettük — megkezdődtek Ceausescu román és Tito jugoszláv államelnök tárgyalásai. A Román Kommunista Párt főtitkára és a román államtanács elnöke, Ceausescu estebédet adott Tito, a Jugoszláv Szocialista Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és kísérete tiszteletére. A vacsorán mindkét delegáció vezetője pohárköszöntőt mondott. A román—jugoszláv megbeszélések az időszerű nemzetközi kérdések megvitatásával folytatódnak. A tárgyalásokon mindkét delegációban részt vesz többek között a két ország miniszterelnöke, külügyminisztere, a gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság két elnöke, valamint más párt- és állami vezetők. A tárgyalások — a kiadott jelentés szerint — a barátság, a szívélyesség, a kölcsönös bizalom és megértés légkörében folynak (MTI) Összeült a Biztonsági Tanács Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden, magyar idő szerint a késő éjszakai órákban összeült, hogy megvitassa azt a határozati javaslatot, amelyet Sierra Leone és Szomália, valamint Burundi terjesztett elő követelve, hogy Portugália haladéktalanul hagyjon fel a Szenegáli Köztársaság területét és nemzeti függetlenségét veszélyeztető erőszakos akciókkal. Eugeniusz Kulaga, a Lengyel Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, a Biztonsági Tanács soros elnöke üdvözölte a világszervezet Biztonsági Tanácsában a Kínai Népköztársaság állandó ENSZ-képviselőjét, Huang Huát. Huang Hua válaszul országa azon óhajának adott hangot, hogy „a Biztonsági Tanács, az ENSZ alapokmánya szellemében, betöltse hivatását, a béke fenntartásán munkálkodjon és ellenszegüljön az agressziónak, a külföldi beavatkozásnak”. Kijelentette, a Kínai Népköztársaság együttműködik ezen célok megvalósításáért. (AFP, MTI) A Kínai Népköztársaság ENSZ- képviselői (Napló-telefotó — AP— MTI—KS) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1971. NOVEMBER 25. n IZRAEL-LOBBY WASHINGTONBAN WASHINGTON Kedden az Egyesült Államok katonai költségvetésének vitájában a szenátus — törvénymódosítás formájában — 500 millió dolláros hitelt szavazott meg Izraelnek. A szenátus döntése értelmében ennek az összegnek a felét Phantom , F—4 mintájú harci repülőgépek szállítására fordítanák. Az amerikai kongresszus felsőháza 82 szavazattal 14 ellenében fogadta el a törvénymódosítást. Az erre vonatkozó indítványt a demokrata párti Izrael-lobby két prominens képviselője, Humphrey és Jackson szenátorok szorgalmazták. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke viszont határozottan ellenezte az Izraelnek nyújtandó hitelt, mondván, hogy ez ellentmondt a kormány „kiegyensúlyozott” közel-keleti politikájának. Rogers külügyminiszter, aki a szavazás előtt hét szenátorral folytatott eszmecserét, a kormányt illetően továbbra sem volt hajlandó elkötelezettséget vállalni az Izrael által kért fegyverek leszállítására. A törvénymódosítás pártolói indítványuk előterjesztésekor Szadat egyiptomi elnök minapi beszédeire hivatkoztak, s azzal érveltek, hogy csak az új fegyverszállítmányok képesek a háborút visszafogni. Szerdán délben Tel Avivba érkezett az Afrikai Egységszervezet küldöttsége. Senghor szenegáli és Gowon nigériai elnököt, valamint Cardoso izraeli és Eteki kameruni külügyminisztert a legmagasabb vendégeknek kijáró tiszteletadással fogadták Izrael vezetői: Lazar államelnök, Meir miniszterelnök, Eban külügy- és Perez közlekedésügyi miniszter. Az érkezést követően az afrikai „békeküldöttek” azonnal Jeruzsálembe hajtottak, ahol megkezdték tárgyalásaikat Meirrel és Ebannal. Az arab hadseregek vezérkari főnökei szerdán Kairóban, helyi idő szerint 10 órakor az egyiptomi Sazli tábornok elnökletével megkezdték tanácskozásaikat. Sazli hangoztatta, hogy a politikai rendezés érdekében tett erőfeszítések kudarca miatt Egyiptom számára nem maradt más választás, mint hogy katonai eszközökhöz nyúljon. Kijelentette továbbá, hogy „az arab—izraeli konfliktus kritikus szakaszához érkezett, amelytől az egész arab nemzet sorsa függ”. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy „Izraelnek sem az 1948-as határok, sem a jelenlegi tűzszüneti vonalak nem elegendők, a terjeszkedés régi álmát, a Nílustól az Eufráteszig terjedő határon szeretnék elérni”. *** Az izraeli és a nyugati propaganda fékevesztett háborús hisztériával reagált Szadat elnöknek arra a döntésére, hogy Egyiptom számára nem maradt más választás, mint a megszállt területek fegyveres felszabadítása, miután Izrael négy év után is makacsul szemhelyezkedik a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatával, amelynek teljesítésére Egyiptom bármikor, és bármilyen rövid idő alatt is készen áll. És ez utóbbiban van a lényeg! Szadat elnök bejelentése tulajdonképpen nem jelent mást, mint azt, hogy Egyiptom nem hajlandó a végtelenségig prolongálni a jelenlegi helyzetet. Nem hajlandó elfogadni azt az izraeli taktikát, hogy a megszállás status quoját mindaddig fenntartani, amíg az megszokottá, szinte szerzett joggá válik. A nyugati hisztériát szítók szándékosan elfelejtkeznek arról, hogy Egyiptom nem csapta be véglegesen a tárgyalások előtt az ajtót. Persze ennek az a feltétele, hogy Izrael vállaljon visszavonhatatlan kötelezettséget, a megszállt területek kiürítésére! Az egyiptomi diplomácia továbbra is munkálkodik a politikai rendezés érdekében. Tárgyalnak az afrikai küldöttekkel, készülnek az ENSZ-közgyűlés december 1-én kezdődő közel-keleti vitájára, az egyiptomi béketanács küldöttei szerte a világon azon fáradoznak, hogy megmagyarázzák Egyiptom igazságos és korrekt álláspontját. Az egyiptomi határozott álláspontot tehát semmiképp nem lehet úgy értékelni, hogy az egyenlő a háború közeli felújulásával. Nézzük meg, hogy mégis mi késztette Kairót a legutóbb megfogalmazott álláspontra: 1. Négy esztendő telt el azóta, hogy a BT határozatot hozott a közel-keleti konfliktus igazságos, és megnyugtató megoldására. Izrael azóta sem hajlandó ennek eleget tenni, holott Kairó már évekkel ezelőtt kifejezte hajlandóságát a konfliktus rendezésére az említett határozat alapján. 2. Az USA mindvégig cinikus játékot folytatott. Úgy tett, mintha közvetíteni igyekezne, de mindvégig egyoldalúan Izraelt segítette. Ezt igazolja az izraeli lobby újabb washingtoni sikere is. Kétségtelenné vált, hogy az USA közvetítése gyakorlatilag nem vehető komolyan. 3. Jarring februárban értékes kezdeményezést tett. Memorandumára Izrael a mai napig sem válaszolt, holott Kairó e tekintetben is rendkívül rugalmasan cselekedett. Napokon belül — még februárban — kifejezte készségét a válság politikai rendezésére. A helyzet legfontosabb összetevőit egybevetve azt kell mondanunk, hogy Kairó legutóbbi drámai bejelentése azt célozza, hogy felkeltse mindenkiben, akit illet, a felelősség érzését a világ békéje iránt, és éppen ezért Egyiptom drámai figyelmeztetése jelen pillanatban is sokkal inkább politikai, mint közvetlen katonai lépésnek tekinthető. — sz — Megkezdődött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Szerdára a moszkvai nagy Kreml palotában megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. Délelőtt tíz órakor külön-külön megnyitó ülést tartott a szövetségi, illetve a nemzetiségi tanács, amelyen elfogadták a háromnapos ülésszak napirendjét. Ezután együttes ülés kezdődött, amelyen elsőként az ötéves népgazdasági tervet, majd az 1972. évi tervről szóló beszámolókat, végül a költségvetési beszámolót hallgatta meg a Legfelső Tanács több mint másfélezer küldötte. Az első két napirendi pontról Alekszej Koszigin miniszterelnök tartott referátumot. A szovjet miniszterelnök több mint másfél órás beszéde délelőtt tizenegykor kezdődött a Legfelső Tanács két házának együttes ülésén. Jelen voltak az ülésen a szovjet párt és a kormány vezetői, köztük Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Podgornij, a szövetségi tanács képviselői. Maga Koszigin miniszterelnök a nemzetiségi tanács tagja. Az ülésteremben nagyszámú meghívott szovjet vendég, külföldi diplomaták, a szovjet és a külföldi sajtó tudósítói is helyet kaptak. A miniszterelnök referátumában a tavaly befejezett nyolcadik ötéves terv eredményeinek értékeléséről adott számot. A szovjet kormányfő beszédének Koszigin miniszterelnök referátumát mondta. (Napló-telefotó — TASZSZ—MTI—KS) befejezéseként hangoztatta, hogy az ötéves terv végrehajtásához az egész szovjet nép alkotó összefogására, kezdeményezőkészségére és áldozatos munkájára van szükség, s kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a szovjet nép eredményesen megbirkózik ezzel a hatalmas feladattal A Szovjetunió Legfelső Tanácsának délelőtti ülése ezt követően meghallgatta az 1970. évi költségvetési terv teljesítéséről szóló kormánybeszámolót, illetve az 1972. évi költségvetési tervjavaslatot. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának szerda délutáni ülésén a nemzetiségi tanácsban megkezdődik a délelőtt elhangzott referátumok vitája. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka szerdán délután a nemzetiségi tanács ülésével folytatódott. Az ülés szónoka K. M. Geraszimov, a nemzetiségi tanács terv- és költségvetési bizottságának elnöke volt, aki felszólalásában behatóan foglalkozott egyebek között a beruházás és az ipartelepítés problémáival. Elmondta többek között, hogy az ötéves tervben az összes Szovjet beruházások egyharmadát az Urálon túli területek kapják, noha, mint Alekszej Koszigin délelőtti beszámolójából kitűnt, ezeken a területeken a szovjet iparnak csak mintegy ötödrésze dolgozik, s ismeretes, hogy a Szovjetunió lakosságának csak mintegy tíz százaléka él a hatalmas keleti országrészben. A délutáni vita során több felszólaló az egyes köztársaságokat érintő napi aktualitású és közérdekű gazdasági problémákról szólott. Valamennyi felszólaló elismeréssel szólt a szovjet párt és az állam gazdaságpolitikájának fő célkitűzéséről, az életszínvonal emelését célzó erőfeszítésekről. A Legfelső Tanács ülésszaka csütörtökön folytatja a vitát. (MTI) . Amerikai-japán megállapodás A japán alsóház szerdán ratifikálta az Okinawára vonatkozó amerikai—japán megállapodást. Ennek értelmében az Egyesült Államok azután is támaszpontokat tarthat fenn a szigeten, miután az ismét Japán fennhatóság alá kerül. Péter János meghívta Corneliu Manescut Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról közleményt adtak ki. Ez rögzíti, hogy a látogatás során a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere a barátság és a megértés légkörében véleménycserét folytatott a magyar—román kapcsolatok jelenlegi helyzetéről, azok további fejlesztéséről és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről. A két külügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között sikeresen fejlődik a sokoldalú, baráti együttműködés, a marxizmus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elve alapján, a magyar és a román nép, a szocialista világrendszer egységének erősítése, s a világ békéje és biztonsága érdekében. A felek aláhúzták, hogy a párt- és állami vezetők közötti kontaktusok és megbeszélések fontos szerepet töltenek be a két ország közötti együttműködés és kooperáció elmélyítésében és állandó szélesítésében. Úgy értékelték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének aláírása bővíti az együttműködés politikaijogi keretét, s tovább erősíti a két szomszédos nép barátságát. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatott véleménycsere során különleges figyelmet fordítottak az európai biztonság kérdéseire. A két miniszter megerősítette kormánya akaratát, hogy konkrét intézkedéseket foganatosítsanak az európai biztonsági értekezlet legrövidebb időn belül és előzetes feltételek nélkül történő összehívására. Megállapították, megvannak a feltételei, hogy sokoldalú tanácskozások keretében, valamennyi érdekelt állam közvetlen részvételével, haladéktalanul megkezdődjék az európai konferencia gyakorlati előkészítése. A magyar külügyminiszter magyarországi hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Corneliu Manescut, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton állapítják meg.