Hajdú-Bihari Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT H­A­JD­H­AR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA si népgazdaság 1972. évi terve A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgaz­dasági tervet, amelyet IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpo­litikai céloknak és az 1971. évi gaz­dasági fejlődés tapasztalatainak fi­gyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy ré­szét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a foglalkoztatottak száma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalék­kal haladja meg a tavalyit. Az épí­tési-szerelési teljesítmény 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági ter­melés — a kedvezőtlen időjárási vi­szonyok miatt viszonylag alacsony, 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az ipar­ban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés emelkedését tel­jes egészében a termelékenység nö­vekedése biztosította. A munkaerő­vándorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 1 százalék­kal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mintegy kétharmad része a termelékenység emelkedéséből származik. Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek, és számos területen kedvező tenden­ciák mutatkoznak, néhány terüle­ten a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyorsabban emelke­dett, aminek fő oka a beruházások­nak az előirányzatot meghaladó nö­vekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a kivitel­nél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A kivitel és a behoza­tal eltérő fejlődése következtében a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meg­határozó tényezők 1971-ben az öt­éves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összes­ségében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre ju­tó reáljövedelme kb. 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körül­belül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növeke­dése és a teljesítmények emelkedé­se között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyokból származó jöve­delmek növekedése nagyobb rész­ben az átlagkeresetek emelkedésé­ből, a mezőgazdasági jövedelmek növekedése pedig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal meg­egyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezettnél. Az 1971. évi tapasztalatok alap­ján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyen­súly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazda­sági terv a társadalmi-gazdasági előrehaladás és az életszínvonal fo­lyamatos növelésének tartós meg­alapozása érdekében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasz­nálásnak a lehetőségekkel összhang­ban álló növekedését irányozza elő. Nemzeti Jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5,6 százalékkal emelke­dik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves nö­vekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhaszná­lásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen be­­lül a fogyasztás 5 százalékkal, az öt­éves tervvel megegyezően nő. A fel­halmozás volumene (beruházások, készletek) az 1971. évi szinten ma­rad, így a felhasználás aránya kis­mértékben a fogyasztás javára vál­tozik. Beruházások 1972-ben 160 milliárd forint érté­kű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási esz­közöket a folyamatban levő beruhá­zások befejezésének meggyorsításá­ra összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb, új beru­házás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből meg­valósuló beruházásokra 49—50 mil­liárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szövet­kezeti döntésektől függő beruházá­sok értéke 56—57 milliárd forint le­het. A beruházások tervszerű vég­rehajtását szolgálják az 1972. ja­nuár 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. ipar, építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emelkedik. A növe­kedés a belföldi igények jobb kielé­gítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai szerint — a ne­gyedik ötéves tervben előirányzott szerkezeti változásoknak megfele­lően — az átlagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamos­­energia-ipar, valamint az építő­anyag-ipar termelése. A terv előirányozza a kapacitá­soknak az eddigieknél hatékonyabb kihasználását, a munkaerő-gazdál­kodás javítását, a termelési és az értékesítési lehetőségek jobb össze­hangolását. Az iparban foglalkoztatottak lét­száma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9 ezer fővel bővül. A műszaki intézkedések, a munka­­szervezés javításának eredménye­képpen a munka termelékenysége a termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 száza­lékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitásnövekedést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyűszerkezetes építési program folytatása segíti. Az építő­ipari munka termelékenysége a mérsékelt termelési előirányzattal összefüggésben körülbelül 4 száza­lékkal nő. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos emelkedé­sével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szán­tóföldi növényekből a terv — te­kintettel az 1971. évi jó eredmé­nyekre — terméshozam-emelkedés­sel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlőből 12—13, gyümölcs­ből pedig 21—22 százalékos növeke­dést irányoz elő. Az állattenyésztésben a termelés mérsékelten, mintegy 1—2 százalék­kal nő. Hasonló ütemben emelke­dik a vágóállat-termelés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szintjével és a szavasmarha-állomány növeke­désével számol. A mezőgazdasági termelés és a tervezett import ehhez megfelelő takarmányellátást bizto­sít. A vágóbaromfi-termelés a ke­resletnek megfelelően tovább nö­vekszik. A mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termelés 1972-ben is kiegyen­súlyozott belföldi ellátást tesz lehe­tővé. A húsellátás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csoma­golt élelmiszerek mennyisége to­vább bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a sze­mélyszállításban mintegy 2 száza­lékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás csekély mérték­ben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A személy­­szállításban a vasút igénybevétele kismértékben csökken, míg a köz­úti közlekedés körülbelül 5 száza­lékkal nagyobb forgalmat bonyolít le.A hírközlés területén a távbeszéd 1972-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. Körülbelül 5 száza­lékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a paraszt­ság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó reálbér — figye­lembe véve a fogyasztói árszínvo­nal tervezett változását is — kö­rülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi-gazdasági célok elérése érdekében bevezetett árpolitikai intézkedések következ­tében a gazdaság egyes ágazatai­ban termelői- és fogyasztóiár-eme­­­­léssel, illetve -csökkenéssel számol a terv, így az építőanyagipar terüle­tén egyes építőanyagok ára, vala­mint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a­ kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosósze­rek, szappanok és háztartási tisztí­tószerek fogyasztói árának csökken­tését. A tervezett árintézkedések hatására a fogyasztói árszínvonal legfeljebb 3 százalékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi fő-főközpontok kapacitása bővül, mintegy 28 ezer alközponti állomás belépése várható. Mindezek ellené­re a távbeszélőigényeket teljes mér­tékben még nem lehet kielégíteni. Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irányuló kivitel 13—15, az onnan származó behozatal 6,7 százalékkal emelke­dik. A szocialista viszonylatú kül­kereskedelmi forgalomban a leg­nagyobb növekedést a gépexport­ban kell elérni, de jelentősen emel­kedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termé­kek és a mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari termékek kivitele is. Nagy­mértékben bővül az energiahordo­zók, az anyagok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 százalékkal, a behoza­tal pedig 5,6 százalékkal nő. Tő­kés viszonylatban a leggyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emelkedik a könnyűipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és késztermékszükségleté­nek biztosításához, gondjainak csökkentését szolgálja, hogy a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyer­mekenkénti családi pótléka havi 100 forinttal emelkedik. A lakosság nagyobb jövedelmével összhangban a terv a kiskereskedel­mi áruforgalom mintegy tízszázalé­kos emelkedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hasonlóan ki­egyensúlyozódott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépkocsi-állo­mánya számottevően — 52 ezer da­rabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növeke­dése elsősorban a termelő vállala­tok és a kereskedelem jó együttmű­ködését, a termelés és az árukínálat szerkezetének a kereslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a la­kosság anyagi eszközeiből és állami kölcsöntámogatásával valósul meg. Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés Egészségügyi, szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás tovább­fejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 or­vosi körzet létesül. A szociális ott­honokban mintegy hétszázzal, a böl­csődékben ezerháromszázzal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a helyek számát. Az általános iskolai tanulók szá­ma demográfiai okok következté­ben körülbelül 21 ezer fővel csök­ken. Részben a létszámcsökkenés, részben a tervezett osztályterem­fejlesztés hatásaként enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A terv sze­rint emelkedik a továbbtanulók aránya. 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkástanuló és 58 ezer közép­­iskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú oktatási intézmények­ben 14 500 nappali első éves hallga­tó felvételére kerül sor. Az 1972. évi népgazdasági terv megalapozott, reális. Erősíti a nép­gazdaság összehangolt fejlődésének kedvező tendenciáit. A nemzeti jö­vedelem tervezett növekedése az életszínvonal, a népjólét további folyamatos fejlődésének legfőbb biztosítéka, az éves népgazdasági terv negyedik ötéves tervünk vég­rehajtását, népünk további felemel­kedését szolgálja. 1972-ben — az adottságok és le­hetőségek számbavételére építve — a gazdaságban meglevő kedvező fo­lyamatokat kell erősíteni. A nép­gazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos az egyensúlyi vi­szonyok megszilárdítása. A népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekek jobb összhangjára törekedve, a helyi célokat a népgaz­dasági érdekek alá kell rendelni. (Folytatás a 4. oldalon) b9 Megyénk fejlődése számottevő az élet minden területén INTERJÚ KARAKAS LÁSZLÓVAL, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRÁVAL (3. oldal) Az Anyag-és Árhivatal közleménye (4. oldal) A tudomány 1971-ben (5. oldal) Ifjév a tt magyar népszokások­ban NAPI ___krónika (8. oldal) Haladás és biztonság (9. oldal) Debrecen történetírója Három nap kikapcsolódás (10—11. oldal) (12. oldal) Boldog új évet kívánunk olvasóinknak!

Next