Hajdú-Bihari Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
Alelé! Leonyid Jiedomajszkijtól A magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja Petőfi Sándor. Forradalmi költő egész lelkében, s nemcsak a magyar hazafiság, hanem az általános népszabadság eszméi lelkesítik. Petőfire büszkék vagyunk, világhíre óriási. Az orosz Petőfi-versgyűjtemények, válogatások sora mellett a szovjet népek nagy családjának szinte minden jelentős nyelvén megszólal Petőfi. Kazahok, kirgizek, moldovaiak, észtek, litvánok, türkmének örmények, grúzok ritmusán is pereg már a Petőfi-vers. A Kossuth Gyakorló Általános Iskola tanulói nemrég levelet kaptak a híres ukrán költőtől, Petőfi nagy rajongójától, Leonyid Pervomajszkijtól. Leonyid Szolomonovics Pervomajszkij 1908. május 17-én született Konsztantyinogradban. Munkáscsalád sarja. Az ukrán irodalom egyik jelentős alakja, költő és drámaíró. Számos versének és elbeszélésének magyar vonatkozása is van, Pervomajszkij nagy tisztelője a mi Petőfinknek, önálló Petőfi-fordítása 1959-ben jelent meg. Az ukrán költő fordításai a szovjet nép olvasóinak titáni Leonyid Pervomajszkijotok ezreivel kedveltették meg költőnket. A tanulókhoz írott sorai a népek közötti barátság és testvériség eszméire utalnak, figyelmeztetve a nagy Petőfi életére, írói tevékenységére: „Legyetek olyan következetes harcosai a népek barátságának és testvériségének, amilyen Petőfi volt!” A debreceni Kossuth Egyetem Általános Iskola Tanulóinak örülök az alkalomnak, hogy ezekben a napokban Bontatok fordulhatok, kedves fiatal barátaim, amikor már csak egy év választ el bennünket a nagy magyar költő-forradalmár, a világirodalom egyik legnagyobb alakja, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójától. Szeressétek úgy szocialista hazátokat, ahogyan Petőfi szerette Magyarországot ! Legyetek olyan becsületes, hűséges és bátor fiai és lánnyai, amilyen Petőfi volt ! Legyetek olyan következetes érlmei és harcosai a népek barátságának és testvériségének, amilyen Petőfi volt ! Teljes szívemből kívánok minden Jót és boldogságot Nektek ée gyönyörű Barátoknak I Kljev, 1971. november 9. }//// DEBRECENI SZOBROK ÉS EMLÉKTÁBLÁK • Várady Sándor: Csokonai Vitéz Mihály MÉSZKŐSZOBOR A CSOKONAI SZÍNHÁZ FŐBEJÁRATÁNAK JOBB OLDALI RÉSZÉN Csokonai megmintázása nehéz feladat elé állította Várady Sándor szobrászművészt (sz. Miskolc, 1920). Egy kicsit improvizálva a lehetőségekhez mérve szabadon engedte elképzeléseit. Törekedett arra is, hogy a művet Debrecenhez hangolja, hiszen a poéta itt él legmélyebben az emberek szívében. A megadott feltételek erősen kötötték Várady kezét, aki már munkaközijén elhatározta, hogy újra kifaragja Csokonai alakját, épülettől, tértől és elhelyezéstől függetlenül, teljesen saját elképzelése szerint. A költőt köpennyel ábrázolja, hogy a redők hullásával is erősítse a szobor statikáját. Erre különösen szüksége volt, hiszen Csokonai „cingár, széllel bélelt figurája tiszta humor és poézis” — jellemezte gondjait a szobrász. „Két lába makacsul áll, de majd elfújja a szél.” Így a köpeny biztosítja a térkitöltés szerepét is. Az elhelyezés ennél a plasztikánál sem volt könnyű, vigyázni kellett, hogy a kisöblű fülkéből az alak „ne lógjon ki”. Várady elképzelésében benne élt mindaz, amit az iskolában tanult, meg amit saját szorgalmából — még diák korában — hozzáolvasott. Sok-sok Csokonai-vers visszhangzott benne, s ezek „rezonanciája” végigkísérte mintázás közben. Műtermében megfordult érzékeny idegzetű barátja Pécsi Sándor színművész és műgyűjtő is, aki a vázlatok, formázgatások közepette lelkesen mondta vagy szavalta a poéta verseit s ezzel a lelki s érzelmi „alapozással” megfelelő atmoszférát is teremtett. „Amikor a Tihanyi echóhoz ért, akkor könnybe lábadt a szeme, így idézgettük Vitéz Mihály emlékezetét!” — S ez a múltat előhívó hangulat lényeges volt a mű megszületése szempontjából, hiszen nem egy megbízatás „legyártásáról” volt szó, hanem a lelkiségnek, a technikának, az alkotó s a tömegek elképzelésének „szinkronban” kellett lennie. A szobrot 1960-ban helyezték el a Csokonai Színház falában. Dr. Tóth Ervin e HAJDÜ-BIHARI NAPLÓ — 1972. JANUAR 15. Művelődéspolitikai tevékenység, a közönség szolgálata Hanesch Lászlónak, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának tájékoztatója Hajdú-Bihar megye közművelődési hálózatában, a megye kulturális, politikai és társadalmi életében évről évre egyre jelentősebb helyet foglal el a megyei Moziüzemi Vállalat filmforgalmazási és moziüzemeltetési munkája. Ismert tény, hogy a magyar film- és moziszakma az elmúlt években kialakult dekonjukturális helyzetben rendkívül sok gonddal és nehézséggel küszködve végezte munkáját. A filmforgalmazási és moziüzemeltetési munka gondjai alapvetően a látogatói visszaeséssel, az ország moziparkja egy részének elhanyagoltságával, műszaki és üzemeltetési hiányosságokkal, de nem utolsósorban a tv és a tömegszórakozási lehetőségek rohamos növekedésével, a szabad idő hasznosításának bővülő lehetőségeivel magyarázhatók. A 19 megyei és a fővárosi moziüzemi vállalat 1971-ben ugyanúgy mint az elmúlt években is, sokféle kísérlettel igyekezett alkalmazkodni a kialakult helyzethez, s tett növekvő erőfeszítést a látogatói csökkenés mérséklésére, a művelődéspolitikai célkitűzések teljesítése céljából. Új mozitípusok kialakítása Amikor Hanesch Lászlóval, a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával beszélgettünk ezekről a kérdésekről, elsősorban az érdekelt bennünket, hogy az országos helyzetképhez viszonyítva milyen helyet foglal el a vállalat, mit tett a megye lakossága filmkulturális ellátottságáért, hogyan próbálták ellensúlyozni a látogatottságra ható objektív és szubjektív tényezőket, milyen a mozik által nyújtott filmkulturális szolgáltatás színvonala, mit várhat a filmet szerető közönség az 1972. évi új filmbemutatóktól? A beszélgetés során kialakult kép változatos és kedvező. Mindenekelőtt azt a tényt kell rögzíteni, hogy a IV. ötéves terv első évében a vállalat munkáját változatlanul az új formákra való törekvés, az új mozitípusok kialakítása, a közművelődés egész rendszeréhez való teljesebb kapcsolódás, a közönség igényének jobb kielégítése jellemezte. 1971-ben is számos elhatározás, kezdeményezés, javaslat valósult meg, amely túlnőtt a filmforgalmazás keretein és az általános közművelődési munka részévé vált, sőt a legjobb kezdeményezések országosan is ajánlott módszerekké, formákká váltak. A filmforgalmazási és üzemeltetési munkát a korábbi éveknek megfelelően a kísérletezés, az új iránti igény felkeltése, a korábban nem alkalmazott módszerek alkalmazása jellemezte. A vállalat eredményei alapján lemérhető, hogy a magyar filmforgalmazás jelenlegi helyzetében, a szakma területén jelentkező számtalan ellentmondás és nehézség ellenére is a kibontakozás, az előbbre lépés lehetőségét kereste és találta meg. Növekedett a vállalat szakmai tekintélye és elismerése. A Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti főosztálya a megyét kísérleti jellegűnek tekinti, s ez lehetővé tette, hogy a filmkulturális és filmművészeti nevelés számos területén az országban elsőként kerülhetett sor több kísérletimozitípus bevezetésére. Mindez annak köszönhető, hogy a vállalat kilépett a hagyományos üzemeltetés és filmforgalmazás keretei közül, szakított az egyes területeken kialakult mechanikus és megszokott gyakorlattal és módszerrel. A vállalat 1971-ben 147 vetítési helyen üzemeltetett filmszínházat, az előadásoknak 4 millió 500 ezres látogatója volt. Külön figyelemre méltó, hogy a látogatottság mindössze három százalékkal csökkent annak ellenére, hogy az ezer lakosra eső tv-előfizetők száma 127- ről 148-ra, 16,5 százalékkal emelkedett. Filmmúzeum A megye lakosságának tehát alig csökkent a film iránti érdeklődése, sőt azt kell megállapítani, hogy 1968. évtől stabilizálódott a látogatottság. Az évenkénti csökkenés aránya lényegesen alacsonyabb az ország átlagánál, s még ma is Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb az egy lakosra jutó éves moziba járások száma. Ebben a néhány összehasonlító jellegű számadatban is tükröződnek azok az erőfeszítések, amelyeket a megye mozi iránt érdeklődő, filmszerető közönsége jobb ellátása érdekében tettek. A megye új mozitípusai érdekes színfoltjai megyénk kulturális életének, de országosan is jelentős kezdeményezések. Múlt év áprilisában kezdte meg működését az ország első vidéki filmmúzeuma, amely nyolchónapos működése során 71 bemutatóval bővítette a megtekinthető filmek számát. Ezen időszak alatt 194 előadást tartott 45 (100 fő látogató részére. Minden egyes előadásra 228 fő váltott bérletet, illetve jegyet. A filmmúzeum továbbra is változatos programot, érdekes kötetlen és bérletes műsorokat ígér az érdeklődőknek. Ez az új mozitípus beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s az érdeklődést jelzi, hogy működése óta 1500 fő váltott bérletet előadásaira. A kulturált környezetben az igényes szórakoztatás és filmismeret-terjesztés sokféle módszere honosodott meg. Az év során újabb mozitípussal gazdagodott megyénk mozihálózata. A Víg mozi külön termében decem-ber 23-án nyitotta meg kapuit az ország első speciális jellegű ifjúsági és mesemozija. Ezzel a mozival nemcsak az ifjúsági és gyermekműsor iránti igények nyernek teljesebb kielégítést, de a szülők és gyermekek egyidejű szórakozási lehetősége is megteremtődik. Továbbra sem csökkent a Művész mozi szerepe és befolyása. Következetes műsorprogramja az igényes szórakozást kereső nézők számának növekedését eredményezte. Az új és bővülő formák legteljesebben a filmklub mozgalom 1971. évi eredményeivel mérhetők. A központi, módszertani filmklubok mellett 174 filmklub működését biztosították a megyében 35 192 fő állandó tag számára. A filmklub mozgalom gyors fejlődését és az érdeklődést jellemzi, hogy az országban működő kluboknak közel egyharmada Hajdú-Bihar megyében üzemel. Ez az eredmény a filmművészeti nevelés területein bevezetett megyei kezdeményezéseknek, ötleteknek, a közművelődési szervek összehangolt munkájának, de nem utolsósorban a közönség érdeklődésének köszönhető. Ez a hasznos kezdeményezés minden bizonnyal hatékonyan szolgálja majd a filmértő közönség számának további növekedését. A sokféle kísérletezés közül érdemes kiemelni az ifjúság különböző rétegei között végzett hatékony filmkulturális nevelést, amely a párt ifjúságpolitikai határozatainak szellemében valósult meg. 1971-ben 60 623 kedvezményes bérletet vásárolt megyénk tanulóifjúsága, az üzemek fiataljai. A bérletes műsorok jól szolgálták az oktató-nevelő munka célkitűzéseit, hasznos időtöltést, szórakozást teremtettek fiataljaink számára, másrészt biztosították a legértékesebb alkotások csoportos megtekintését, a filmek megbeszélését A vállalat gondolt a szocialista brigádok filmellátására is, s mintegy 4100 szocialista brigádtag vásárolt mozibérletet az eszmeileg és művészileg legértékesebb alkotások megtekintéséhez. A megye filmforgalmazási munkájában a tömegbázist változatlanul a szórakoztató filmek jelentik. A legnagyobb, 80—90 ezer fős látogatottságot a kalandfilmek és vígjátékok körében találhatjuk. De jelentkeznek új vonások is, amelyek a kortársi alkotások iránti növekvő igényről tanúskodnak. Kiemelkedő az eszmeileg és művészileg legértékesebb filmek látogatottsága. A Szerelmesfilm c. alkotás 44 000, a Bűn és bűnhődés 52 000, a Szerelem 39 000, a Kitörés 31 000, a Staféta 26 000, az Eper és vér 35 000, a Ragyogj, ragyogj, csillagom 17 000, a Belorusz pályaudvar 15 000 fő látogatottságot ért el a bemutató óta, ami a filmek jellegét figyelembe véve rendkívül jelentős, és kiemelkedő eredmény. A műsorpolitikai törekvések hatékonyságát igazolja a szovjet filmek forgalmazása és az irántuk megnyilvánuló érdeklődés is. A film lehetőségei Az ország és a megye filmkulturális életében egyre növekvő szerepet tölt be Debrecen város, ahol az elmúlt években nem csökkent, hanem növekedett a mozik látogatottsága, s csak a múlt év első 11 hónapjában megtartott 7000 előadást 1 686 000 fő látogatta. Ehhez minden bizonnyal hozzájárult a megyeszékhely új mozitípusokkal rendelkező, korszerű, kulturált mozihálózata is. A megye filmforgalmazásának és mozihálózatának néhány jellemző motívumát villantottuk fel. Az összkép alapján megállapítható, hogy a vállalat a közönség szolgálatában, az országos művelődéspolitikai irányelvek alapján végezte munkáját. Az 1971. évi tevékenység sokrétű volt. A film eszközeivel és lehetőségeivel a tudat- és ízlésformálás, a szórakoztatás igényének sokoldalú kielégítése mellett, minden olyan konkrét és aktuális társadalmi, kulturális, illetve népművelési akcióprogramhoz kapcsolódott a mozihálózat, amely a megye és Debrecen város életében számottevő szerepet játszott. A filmforgalmazás munkásai a film nyújtotta lehetőségeket az ipari és mezőgazdasági szakismeretek terjesztését elősegítő filmek forgalmazása, a kereskedelemmel való együttműködés, az egészségügyi hálózat, a polgári védelmi szervekkel kialakul, a közös akcióprogram területén egyaránt hasznosították. Ezzel a növekvő és egyre differenciáló igények kielégítése érdekében tettek hasznos kezdeményezéseket. A művelődéspolitikai tevékenység mellett a vállalat műszaki, fejlesztési és rekonstrukciós jellegű tevékenységét az igényesség, a távlati igényeknek való megfelelés jellemezte. A legfontosabb bázishelyeken végeztek felújítást, ahol a közművelődési igények is indokolták a korszerűbb vetítési adottságokat. Ez év végén adták át rendeltetésének Hencida, Gáborján és Esztár községekben a közös üzemeltetésű, művelődési otthonban működő mozikat. 1972. évben a Meteor mozi teljes rekonstrukciója mellett megkezdik a debreceni Híradó mozi építését és számos községi művelődési otthonban a közös üzemeltetést. Az 1972. évi filmprogram közel 170 új bemutatót ígér. A megye sajátosságaiból adódóan a bemutatók száma további 50—60 filmmel és a filmmúzeum filmjeivel bővül. A megye lakossága továbbra is számíthat a megyei filmforgalmazás új kezdeményezéseire, a szolgáltatások növelésére, a filmszínházak kulturált környezetére, s ez minden bizonnyal az elkövetkezendő években is a fejlődés, az előbbre lépés lehetőségeit fogja eredményezni. M. V.