Hajdú-Bihari Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-20 / 16. szám

Fehér autók Fehér gépkocsi szágult az or­szágúton. Szirénahangját tisz­teli a gyalogos is, a járműve­zető is. Különleges és néha­­néha megdermesztő jelzései­vel nemcsak különcködni akar! Zöld utat igényel, elsőbbséget sürget. Nem önmagának. Az ügynek, amit képvisel, a cél­nak, aminek érdekében fára­dozik. A mentőautó, a mentőszolgá­lat egyik lényeges területe köz­­egészségügyünknek. Néha ta­lán észre se vesszük jelentő­ségét, fontossága csak akkor tű­nik fel, amikor gyorsan és nem­egyszer végveszélyben kell közreműködnie. Ilyenkor győ­ződünk meg alapvető fontossá­gáról, s ilyenkor mondjuk ma­gunkban: valóban az, amit ne­vében kifejez: mentő, életmen­tő. A mentőszolgálat kialakulása elég régre nyúlik vissza. A mo­dern értelemben vett orvostu­domány persze mindig sürget­te, fontosnak tartotta. Jelentő­ségét azonban felismerték azok , akik nem kifejezetten gyó­gyító tevékenységgel foglalkoz­tak : az egészségügy szervezői, irányítói. E közös akaratból végül is kisarjadt a mentés el­ső formája. Aztán az élet ala­kulásával, fejlődésével, formá­lódásával e fontos szolgálat is tökéletesedett, s eljutott mai változatosságáig, igénybe véve a leggyorsabb gépjárműveket, s nemegyszer a repülőgép-szol­gálatot is. Az Országos Mentőszolgálat az 1948-ban alapított, az Egész­ségügyi Minisztérium felügyele­te alá tartozó, az ország egész területére kiterjedő hatáskörrel működő hivatásos mentőin­tézmény — írja róla az Új ma­gyar lexikon. Magvát a Buda­pesti Önkéntes Mentőegyesü­let, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete és még néhány kisebb mentőegye­sület alkotta. Ezekből fejlődött ki az az egész országot átfogó intézmény, amely ma a beter­gek javára s nagyon is köz­­megelégedésre m­űködik. Mű­ködésével kapcsolatosan ta­lán érdekes számadat, amit szintén a lexikon említ: Az Or­szágos Mentőszolgálat 1959-ben 441 mentőgépkocsival,­­6 repü­lőgéppel összesen 17 162 541 km utat teljesített, 682 689 beteget szállított, 69 499 ízben nyújtott segítséget. Nos, azóta eltelt 12 év. Mint mindenütt az élet területén, ott is nagy változások történtek. Nyilvánvaló, hogy. .ennek a szolgálatnak is korszerűsöd­nie, bővülnie kellett,­­ hiszen rohanó korunk tempója — sajnos — eléggé igénybe veszi idegrendszerünket, egészségün­ket. S ilyenkor fontos az a perc avagy másodperc is, ami a ve­szély szorításai közé odafe­szülhet. Adjunk tehát neki zöld utat, amik­or sziréna hang­ja belejajdul a forgalomba, mert valahol nagyon-nagyon várják érkezését! S mindezt abból az alkalom­ból írtuk le, hogy új mentőál­lomás épült Debrecenben. A hír a szerdai Naplóban látott napvilágot, s olvasván nem véletlenül gondoltuk hozzá: ideje volt már, hogy felépül­jön. A mostani, a Péterfián le­vő valójában már megtette a magáét. Híven és jól szolgálta városa közegészségét, megér­demli hát a szebb és korszerűbb épületet, levegősebb és szellő­sebb környezetet. ­LT Világ proletárjai, egyesüljetek! HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1971: 8 kilométer vízvezeték • 6,5 kilométer csa­­torna • 14465 négyzetméter út- és járdaburkolat • 37500 négyzetméter park Tovább javul a kommunális ellátottság Debrecenben A Debrecen városi Tanács az el­múlt évben — a rendelkezésére álló anyagi erőforrásokból — továbbfej­lesztette a város kommunális ellá­tottságát, bővítette a víz­­gáz-, csa­torna-, villany- és hőtávvezeték­­hálózatot, új utakat, járdákat, par­kokat építtetett, illetve újíttatott fel. A vízvezetékhálózat 8192 méter hosszban új szakaszokkal bővült. A Szabadság úti lakótelepen például a Laktanya, a Rózsahegyi és a Dam­janich utcákban — az állami és szö­vetkezeti lakásépítkezések biztosítá­sához — 2025 méter, a Hatvani Ist­ván utcában társasház építkezések­hez 456 méter, a csecsemőotthon építéséhez 1946 méter, a szervezett családi lakóházépítkezésekhez pedig 3765 méter új vízvezetékhálózat ké­szült. Tovább folytatódott a nyugati fő gyűjtőcsatorna építése, mintegy 2,2 kilométer hosszú új szakaszt fejez­tek be. Ezenkívül — a már koráb­ban elkészített fő gyűjtőcsatornák­hoz csatlakoztatva — a Laktanya utcai, a Petőfi téri, a Szabadság úti és a Béke úti új lakótelepeken, a Mikszáth Kálmán és a Damjanich utcákban közel 3, a csecsemőotthon­­hoz pedig csaknem egy kilométer hosszú szennyvízelvezető csatornát építettek. Ugyancsak bővítették a belvízelvezető csatornahálózatot: a Huszár Gál utcában és környékén, a Gázvezeték utcában. Megkezdték a belvízcsatorna-építést az Áchim András és a Győrfi utcában. Tanácsi erőforrásból 1805 méter hosszú gázvezetéket építettek tavaly a Szabadság úti és a Hadházi úti lakótelepeken. A távhőellátás szélesítésében elő­relépést jelentett, hogy elkészült a Béke úti hőközpont és a Dobozi la­kótelephez vezető ágvezeték. Nagy gondot fordítottak az elmúlt évben az út- és járdaépítésre, illetve a felújításokra. Járulékos beruhá­zásként például a Petőfi téri lakóte­lepen, továbbá a Laktanya, a Dam­janich és a Rózsahegyi utcákban összesen 11 892 négyzetméter út- és 2573 négyzetméter járdaburkolat készült. A­ Nagyerdei körúton, a Bölcs, a Luther és a Klaipeda ut­cákban útépítési hitelből építettek új utat. Ezenfelül több utcában vé­geztek út- és járdafelújítást. A for­galom biztonságának javítása érde­kében a Nyugati és a Széchenyi ut­cák kereszteződésében, valamint a Bem téren új forgalomirányító jel­zőlámpa-rendszert helyeztek üzem­be. Ugyancsak járulékos beruházás­ként a Petőfi téri, a­ Laktanya utcai és a­ Szabadság úti új lakótelepeiben a villanyhálózatot közel 5,5 kilomé­ter hosszú nagy- és kisfeszültségű vezetékkel bővítették.­­Ezenfelül a TITÁSZ saját beruházásából is bő­vítette, korszerűsítette és felújította a város villanyhálózatának egy ré­szét. Az elmúlt évben is érvényesült az a törekvés­, hogy évről évre több park, virág legyen Debrecenben. 1971-ben az új lakótelepeken, a Hon­véd utcában, a Petőfi téren mintegy 37 500 négyzetméter új parkot és 1155 méter hosszúságú Sétányokat készíttetett a városi tanács. Bárándra és Biharnagybajomba látogatott Bencsik István Bencsik István, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, megyénk képviselője január 19-én ellátogatott választókerületébe. Dél­előtt Bárándon a berettyóújfalui ÁFÉSZ tésztaüzemébe látogatott el, majd délután találkozott a község párt-, állami, gazdasági és társadal­mi szerveinek vezetőivel. Délután 5 órakor Biharnagybajomban találko­zott a községi vezetőkkel Bertcsik István, majd délután 6 órakor nyil­vános pártnapon vett részt, ahol elő­adást tartott az időszerű gazdaság­­politikai kérdésekről, valamint kép­viselői beszámolót tartott. Bencsik Istvánt egésznapos láto­gatása során elkísérte Szoboszlai Gyula, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke, a járási hiva­tal elnökhelyettese és Nemes István, a Hazafias Népfront járási bizottsá­gának titkára. Szerződések építőanyag-importról Mint ismeretes, az idén mérsékelt ütemben, 3—4 százalékkal nő az építőipar termelése, az építőanyagok gyártása pedig ennél nagyobb mér­tékben, 6—6,5, sőt a legfontosabb építőanyagokból 8—10 százalékkal fokozódik. Ennek ellenére 1972-ben is jelentős mennyiségű építőanyagot kell importálnunk. Mint a Ferumion külkereskedelmi vállalatnál elmondták, számukra a legnagyob feladat a hiányzó cement beszerzése. Az első jelentős szerző­déseket már aláírták: szovjet, ro­mán, csehszlovák, NDK-beli és tö­rök vállalatoknál eddig körülbelül 600 ezer tonna cementet kötöttek le, s a további szerződések előkészíté­sére is folyamatban vannak a tár­gyalások. Téglából a több mint kétmilliárd darabos hazai gyártáshoz viszonyít­va viszonylag kis mennyiséget — néhány tízmilliót — kell külföld­ről beszerezni, ezekre a szerződés­­kötések már lényegében létre is jöt­tek. Azbeszt építőanyagokból — si­ma tetőfedő palából, hullámlemez­ből, azbesztcement nyomócsőből — nagyjából ugyancsak lekötötték már a vállalatok által megrendelt meny­­nyiségeket. Egyébként a külföldön viszonylag drága sima tetőfedő pa­lából az idén jelentősebben növeli termelését a hazai ipar, ezért e cikk­ből az importot csökkenthetjük, vi­szont fokozódik a behozatal hullám­lemezből. Azbesztcement nyomócső­ből a magyar ipar szintén sokkal többet gyárt, mint tavaly, ezért e termékből az importot az elmúlt évihez képest ötödére csökkenthe­tik. Néhány más építőanyagból is lé­nyegesen kevesebbet hoznak be, mint 1971-ben. Falburkoló csempé­ből például­ a hazai termelés oly nagymérvű növekedésére számíta­nak, hogy körülbelül egymillió négyzetméterrel kevesebbet kell im­portálni, mint az elmúlt évben. Nö­vekszik viszont a síküvegimport, amelynek két legfőbb beszerzési forrása a Szovjetunió és Csehszlo­vákia. A már létrejött szerződések és a tárgyalások menete alapján arra le­het számítani, hogy az idén a tőkés országokból kevesebb építőanyagot kell importálnunk, mint tavaly, több termékből ugyanis nemcsak a hazai gyártás fokozódik, hanem bővülnek a beszerzési forrásaink a KGST-or­­szágokban is. (MTI) Várják a szakképzett fiatalokat a gyárak és üzemek 3. oldal .y . ** /m Csak kívülről mutatós (4. oldal) Vendégünk volt Malcolm Frager, zongoraművész (5. oldal) Gyorskorcsolyaverseny Debrecenben Sport (7­ oldal) NAPI —*■ krónika-L. (8. oldal) Érem- és kisplasztikai kiállítás nyílt a Déri Múzeumban Január 19-én, szerdán délután 16 órakor a Déri Múzeumban megnyílt Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert és Ligeti Erika szentendrei szobrászművészek érem- és kis­plasztikai kiállítása. Dr. Dankó Imrének, a Déri Mú­zeum igazgatójának köszöntő szavai után Elek Sándorné, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának helyettes vezetője üdvö­zölte a megjelenteket, s mondott megnyitó beszédet. A résztvevők rövid bevezetőt kap­tak a megnyitó szavakból a „festők városa”, Szentendre múltjába és művészetébe. Szólt Elek Sándorné arról is, hogy mindhárom most kiál­lító művésszel találkozhatott már Debrecen közönsége, a Benkő-gyűj­­temény kiállításán, a Kossuth Egyetemen és az országos nyári tár­laton is. Ezek után külön-külön szólt a megnyitó beszéd a művé­szekről . Ligeti Erikának a gyermeki szép­séget áhitatos szeretettel megjele­nítő két faszobrára, a mesék vilá­gába kalauzoló érmeire, a Három királyokra, az Egyszer volt.. .-ra és a társművészetek — zene, tánc, iro­dalom — ihlette érmeire hívta fel a figyelmet. Asszonyi Tamásnak kü­lönösen széles érdeklődési körére, az antikvitástól napjainkig táruló világára irányította a megnyitó az érdeklődés. Szólt a rendkívül válto­zatos­, leleményes formanyelvről is. Csíkszentmihályi munkái közül azo­kat emelte ki Elek Sándorné, ame­lyek a Tv-galéria adásakor is nagy sikert arattak: „A csiga bemutatá­sa és a Nemzedékek” szobort és az „ősi hangok” éremsort. A Déri Múzeum és a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osz­tálya közös rendezésében megnyílt kiállítást január 31-ig tekinthetik meg a látogatók. Elek Sándorné megnyitja a kiállítást

Next