Hajdú-Bihari Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
Fehér autók Fehér gépkocsi szágult az országúton. Szirénahangját tiszteli a gyalogos is, a járművezető is. Különleges és néhanéha megdermesztő jelzéseivel nemcsak különcködni akar! Zöld utat igényel, elsőbbséget sürget. Nem önmagának. Az ügynek, amit képvisel, a célnak, aminek érdekében fáradozik. A mentőautó, a mentőszolgálat egyik lényeges területe közegészségügyünknek. Néha talán észre se vesszük jelentőségét, fontossága csak akkor tűnik fel, amikor gyorsan és nemegyszer végveszélyben kell közreműködnie. Ilyenkor győződünk meg alapvető fontosságáról, s ilyenkor mondjuk magunkban: valóban az, amit nevében kifejez: mentő, életmentő. A mentőszolgálat kialakulása elég régre nyúlik vissza. A modern értelemben vett orvostudomány persze mindig sürgette, fontosnak tartotta. Jelentőségét azonban felismerték azok , akik nem kifejezetten gyógyító tevékenységgel foglalkoztak : az egészségügy szervezői, irányítói. E közös akaratból végül is kisarjadt a mentés első formája. Aztán az élet alakulásával, fejlődésével, formálódásával e fontos szolgálat is tökéletesedett, s eljutott mai változatosságáig, igénybe véve a leggyorsabb gépjárműveket, s nemegyszer a repülőgép-szolgálatot is. Az Országos Mentőszolgálat az 1948-ban alapított, az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, az ország egész területére kiterjedő hatáskörrel működő hivatásos mentőintézmény — írja róla az Új magyar lexikon. Magvát a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület, a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesülete és még néhány kisebb mentőegyesület alkotta. Ezekből fejlődött ki az az egész országot átfogó intézmény, amely ma a betergek javára s nagyon is közmegelégedésre működik. Működésével kapcsolatosan talán érdekes számadat, amit szintén a lexikon említ: Az Országos Mentőszolgálat 1959-ben 441 mentőgépkocsival,6 repülőgéppel összesen 17 162 541 km utat teljesített, 682 689 beteget szállított, 69 499 ízben nyújtott segítséget. Nos, azóta eltelt 12 év. Mint mindenütt az élet területén, ott is nagy változások történtek. Nyilvánvaló, hogy. .ennek a szolgálatnak is korszerűsödnie, bővülnie kellett, hiszen rohanó korunk tempója — sajnos — eléggé igénybe veszi idegrendszerünket, egészségünket. S ilyenkor fontos az a perc avagy másodperc is, ami a veszély szorításai közé odafeszülhet. Adjunk tehát neki zöld utat, amikor sziréna hangja belejajdul a forgalomba, mert valahol nagyon-nagyon várják érkezését! S mindezt abból az alkalomból írtuk le, hogy új mentőállomás épült Debrecenben. A hír a szerdai Naplóban látott napvilágot, s olvasván nem véletlenül gondoltuk hozzá: ideje volt már, hogy felépüljön. A mostani, a Péterfián levő valójában már megtette a magáét. Híven és jól szolgálta városa közegészségét, megérdemli hát a szebb és korszerűbb épületet, levegősebb és szellősebb környezetet. LT Világ proletárjai, egyesüljetek! HAJDÚ-BIHARI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1971: 8 kilométer vízvezeték • 6,5 kilométer csatorna • 14465 négyzetméter út- és járdaburkolat • 37500 négyzetméter park Tovább javul a kommunális ellátottság Debrecenben A Debrecen városi Tanács az elmúlt évben — a rendelkezésére álló anyagi erőforrásokból — továbbfejlesztette a város kommunális ellátottságát, bővítette a vízgáz-, csatorna-, villany- és hőtávvezetékhálózatot, új utakat, járdákat, parkokat építtetett, illetve újíttatott fel. A vízvezetékhálózat 8192 méter hosszban új szakaszokkal bővült. A Szabadság úti lakótelepen például a Laktanya, a Rózsahegyi és a Damjanich utcákban — az állami és szövetkezeti lakásépítkezések biztosításához — 2025 méter, a Hatvani István utcában társasház építkezésekhez 456 méter, a csecsemőotthon építéséhez 1946 méter, a szervezett családi lakóházépítkezésekhez pedig 3765 méter új vízvezetékhálózat készült. Tovább folytatódott a nyugati fő gyűjtőcsatorna építése, mintegy 2,2 kilométer hosszú új szakaszt fejeztek be. Ezenkívül — a már korábban elkészített fő gyűjtőcsatornákhoz csatlakoztatva — a Laktanya utcai, a Petőfi téri, a Szabadság úti és a Béke úti új lakótelepeken, a Mikszáth Kálmán és a Damjanich utcákban közel 3, a csecsemőotthonhoz pedig csaknem egy kilométer hosszú szennyvízelvezető csatornát építettek. Ugyancsak bővítették a belvízelvezető csatornahálózatot: a Huszár Gál utcában és környékén, a Gázvezeték utcában. Megkezdték a belvízcsatorna-építést az Áchim András és a Győrfi utcában. Tanácsi erőforrásból 1805 méter hosszú gázvezetéket építettek tavaly a Szabadság úti és a Hadházi úti lakótelepeken. A távhőellátás szélesítésében előrelépést jelentett, hogy elkészült a Béke úti hőközpont és a Dobozi lakótelephez vezető ágvezeték. Nagy gondot fordítottak az elmúlt évben az út- és járdaépítésre, illetve a felújításokra. Járulékos beruházásként például a Petőfi téri lakótelepen, továbbá a Laktanya, a Damjanich és a Rózsahegyi utcákban összesen 11 892 négyzetméter út- és 2573 négyzetméter járdaburkolat készült. A Nagyerdei körúton, a Bölcs, a Luther és a Klaipeda utcákban útépítési hitelből építettek új utat. Ezenfelül több utcában végeztek út- és járdafelújítást. A forgalom biztonságának javítása érdekében a Nyugati és a Széchenyi utcák kereszteződésében, valamint a Bem téren új forgalomirányító jelzőlámpa-rendszert helyeztek üzembe. Ugyancsak járulékos beruházásként a Petőfi téri, a Laktanya utcai és a Szabadság úti új lakótelepeiben a villanyhálózatot közel 5,5 kilométer hosszú nagy- és kisfeszültségű vezetékkel bővítették.Ezenfelül a TITÁSZ saját beruházásából is bővítette, korszerűsítette és felújította a város villanyhálózatának egy részét. Az elmúlt évben is érvényesült az a törekvés, hogy évről évre több park, virág legyen Debrecenben. 1971-ben az új lakótelepeken, a Honvéd utcában, a Petőfi téren mintegy 37 500 négyzetméter új parkot és 1155 méter hosszúságú Sétányokat készíttetett a városi tanács. Bárándra és Biharnagybajomba látogatott Bencsik István Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, megyénk képviselője január 19-én ellátogatott választókerületébe. Délelőtt Bárándon a berettyóújfalui ÁFÉSZ tésztaüzemébe látogatott el, majd délután találkozott a község párt-, állami, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőivel. Délután 5 órakor Biharnagybajomban találkozott a községi vezetőkkel Bertcsik István, majd délután 6 órakor nyilvános pártnapon vett részt, ahol előadást tartott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, valamint képviselői beszámolót tartott. Bencsik Istvánt egésznapos látogatása során elkísérte Szoboszlai Gyula, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke, a járási hivatal elnökhelyettese és Nemes István, a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára. Szerződések építőanyag-importról Mint ismeretes, az idén mérsékelt ütemben, 3—4 százalékkal nő az építőipar termelése, az építőanyagok gyártása pedig ennél nagyobb mértékben, 6—6,5, sőt a legfontosabb építőanyagokból 8—10 százalékkal fokozódik. Ennek ellenére 1972-ben is jelentős mennyiségű építőanyagot kell importálnunk. Mint a Ferumion külkereskedelmi vállalatnál elmondták, számukra a legnagyob feladat a hiányzó cement beszerzése. Az első jelentős szerződéseket már aláírták: szovjet, román, csehszlovák, NDK-beli és török vállalatoknál eddig körülbelül 600 ezer tonna cementet kötöttek le, s a további szerződések előkészítésére is folyamatban vannak a tárgyalások. Téglából a több mint kétmilliárd darabos hazai gyártáshoz viszonyítva viszonylag kis mennyiséget — néhány tízmilliót — kell külföldről beszerezni, ezekre a szerződéskötések már lényegében létre is jöttek. Azbeszt építőanyagokból — sima tetőfedő palából, hullámlemezből, azbesztcement nyomócsőből — nagyjából ugyancsak lekötötték már a vállalatok által megrendelt menynyiségeket. Egyébként a külföldön viszonylag drága sima tetőfedő palából az idén jelentősebben növeli termelését a hazai ipar, ezért e cikkből az importot csökkenthetjük, viszont fokozódik a behozatal hullámlemezből. Azbesztcement nyomócsőből a magyar ipar szintén sokkal többet gyárt, mint tavaly, ezért e termékből az importot az elmúlt évihez képest ötödére csökkenthetik. Néhány más építőanyagból is lényegesen kevesebbet hoznak be, mint 1971-ben. Falburkoló csempéből például a hazai termelés oly nagymérvű növekedésére számítanak, hogy körülbelül egymillió négyzetméterrel kevesebbet kell importálni, mint az elmúlt évben. Növekszik viszont a síküvegimport, amelynek két legfőbb beszerzési forrása a Szovjetunió és Csehszlovákia. A már létrejött szerződések és a tárgyalások menete alapján arra lehet számítani, hogy az idén a tőkés országokból kevesebb építőanyagot kell importálnunk, mint tavaly, több termékből ugyanis nemcsak a hazai gyártás fokozódik, hanem bővülnek a beszerzési forrásaink a KGST-országokban is. (MTI) Várják a szakképzett fiatalokat a gyárak és üzemek 3. oldal .y . ** /m Csak kívülről mutatós (4. oldal) Vendégünk volt Malcolm Frager, zongoraművész (5. oldal) Gyorskorcsolyaverseny Debrecenben Sport (7 oldal) NAPI —*■ krónika-L. (8. oldal) Érem- és kisplasztikai kiállítás nyílt a Déri Múzeumban Január 19-én, szerdán délután 16 órakor a Déri Múzeumban megnyílt Asszonyi Tamás, Csíkszentmihályi Róbert és Ligeti Erika szentendrei szobrászművészek érem- és kisplasztikai kiállítása. Dr. Dankó Imrének, a Déri Múzeum igazgatójának köszöntő szavai után Elek Sándorné, a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője üdvözölte a megjelenteket, s mondott megnyitó beszédet. A résztvevők rövid bevezetőt kaptak a megnyitó szavakból a „festők városa”, Szentendre múltjába és művészetébe. Szólt Elek Sándorné arról is, hogy mindhárom most kiállító művésszel találkozhatott már Debrecen közönsége, a Benkő-gyűjtemény kiállításán, a Kossuth Egyetemen és az országos nyári tárlaton is. Ezek után külön-külön szólt a megnyitó beszéd a művészekről . Ligeti Erikának a gyermeki szépséget áhitatos szeretettel megjelenítő két faszobrára, a mesék világába kalauzoló érmeire, a Három királyokra, az Egyszer volt.. .-ra és a társművészetek — zene, tánc, irodalom — ihlette érmeire hívta fel a figyelmet. Asszonyi Tamásnak különösen széles érdeklődési körére, az antikvitástól napjainkig táruló világára irányította a megnyitó az érdeklődés. Szólt a rendkívül változatos, leleményes formanyelvről is. Csíkszentmihályi munkái közül azokat emelte ki Elek Sándorné, amelyek a Tv-galéria adásakor is nagy sikert arattak: „A csiga bemutatása és a Nemzedékek” szobort és az „ősi hangok” éremsort. A Déri Múzeum és a Hajdú-Bihar megyei Tanács művelődésügyi osztálya közös rendezésében megnyílt kiállítást január 31-ig tekinthetik meg a látogatók. Elek Sándorné megnyitja a kiállítást