Hajdú-Bihari Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ----------------------------------------- - Kakaó és adósság Vértelen, meglepő és gyors változásról érkezett hír csütör-tökön az afrikai földrészről. Korábban, a függetlenné válás első éveiben gyakran hallottunk a függetlenség útjára lépő or-szágokon belüli személyi, tör-zsi, hatalmi, véres és vértelen viszályokról. Legutóbb Idis Amin tábornok ugandai hata-aalomátvételéről érkezett hír, ső ■ úgy tűnt, hogy az ún. fekete Af- A 'rikában csend van. A gyakori és tegyük hozzá, változó irányú fordulatok, természetesen nem vonatkoztathatók el attól, hogy a függetlenné válás folyamata, a gyarmati rendszer végleges és visszavonhatatlan felbomlása nem tetszett és nem tetszik ma sem a neokolonialista erőknek. A Kairóban most véget ért AAPSO-konferencia zárónyilatkozata is leszögezte, hogy a függetlenné vált afrikai és ázsiai népeknek — az eddig elért sikerek mellett — nagy figyelmet kell összpontosítaniuk a harcra, és nagy erőket kell egységbe fogniuk az imperializmus és az újgyarmatosítás erőivel szemben. A csütörtöki hír azt adta tudtul a világnak, hogy Ghánában Mike Achampong alezredes vezetésével egy katonatiszti csoport vette át a hatalmat, és megfosztotta tisztségétől dr. Kofi Busia miniszterelnököt, és lemondatta Edward Akufo- Addo köztársasági elnököt. Ez a fordulat az 1957-ben függetlenséget nyert Ghánában már a második olyan alkalom, amikor a hadsereg állt az ország élére. Először 1966 februárjában, amikor megdöntötték Kwame Nkrumah elnök haladós rendszerét. Ezután 1969 augusztusában a katonák polgári kormánynak adták át az állam vezetését, amely az akkori választásokon nagy fölénnyel győztes Haladás Pártja vezetője, dr. Kofi Busia vezetésével alakult meg. Ghána fiatal, számos nehézséggel küzdő állam. Gazdasága gyakorlatilag teljesen ki van szolgáltatva a világpiaci helyzetnek, azaz annak, hogy milyen ára van a kakaónak. Ha jó áron tudják értékesíteni, akkor jó éve varr az országnak, ha rossz, alacsony a kakaó ára, akkor növekszenek a gondok Accrában. Emellett Ghánának súlyos adósságai vannak. A legfőbb hitelezője Nagy-Britannia. Nkrumah elnököt azzal a jelszóval döntötték meg a katonák, hogy tönkretette az országot, majd ők rendbehozzák. A helyzet nem változott. Legfeljebb annyiban, hogy az 1966- ban meglevő 300 millió angol font adósság azóta csak növekedett. Mike Achampong alezredes csoportja is hasonló érvvel ragadta magához a hatalmat. Dr. Kofi Busiát vádolják az ország súlyos gazdasági helyzete miatt. A valóság az, hogy nem lehet tudni, az új vezetők mennyire hoznak új helyzetet. Nem lehet tudni, hogy csak személycsere vagy valóságos változás történt Ghána életében. Achampongról azt tartják, hogy nincs elkötelezve egyik irányba sem. Hogy mégis merre fog lépni, azt ebben a pillanatban nem lehet még megjósolni sem. Egyelőre csak az időre bízhatjuk a választ, hogy valóban akarják-e Ghána új vezetői a fiatal állam helyzetét megjavítani van sem. ünnepség a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulóján A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a munkásőrség Hajdú-Bihar megyei parancsnoksága ünnepi egységgyűlést rendezett Debrecenben, az Aranybika Bartók Termében. Az elnökségben helyet foglaló meghívottakat, vendégeket, valamint az ünnepségen részvevő munkásőröket dr. Szilágyi Gábor, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, ünnepi beszédet Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott. Az ünnepség részletes ismertetésére a Napló vasárnapi számában visszatérünk. Az európai közéleti személyiségek brüsszeli találkozójáról nyilatkozott dr. Bertha Tibor Június 2. Európa népeinek közgyűlése z azokat képviselték — egybehangzó határozatot hoztak, amely szerint ez év június 2-ra Brüsszelbe összehívták az európai népek közgyűlését. Sokan és joggal állapították meg e határozat megszületése után, hogy Európa népeinek a történelemben eleddig még soha nem látott arányú és jellegű megmozdulásáról van szó. ■— Európa népei történetük során sokszor és sokat szenvedtek együtt, de még soha nem nyílott meg előttük olyan történelmi lehetőség, mint ma, hogy közösen fogjanak össze jövőjük megmentése érdekében. Természetesen tévedés és önáltatás lenne azt gondolni, hogy az európai népek közgyűlésének egybehívásával már minden kérdés megoldódott. Ellenkezőleg, az előttünk álló hónapok, a nagygyűlés előkészítésének az időszaka a legkomolyabb erőfeszítést követeli meg mindazoktól, akik kontinensünk békés jövőjéért felelősséget hordoznak. Az európai béke és biztonság megszilárdításán fáradozó kormánynak — közöttük a szocialista tábor közösségében hazánk kormányának — az erőfeszítéseit még komoly politikai tényezők szeretnék késleltetni és meghiúsítani. Sokat kell tenni tehát még azért, hogy határozott európai közvélemény követelje, sürgesse az európai kormányok konferenciájának az egybehívását és támogassa a béke megszilárdításán fáradozó diplomáciai munka sikerét. — Hogyan járul hozzá hazánk a közgyűlés összehívásának ügyéhez? — Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának a megalakulásával olyan munkaközösség jött létre, amely kormányzatunk és népünk békeakaratának megfelelően hatékony segítséget tud nyújtani a brüsszeli kezdeményezés megvalósulásához, az európai közvélemény mozgósításához, így többek között a hazai közvélemény tájékoztatása, a más országok nemzeti bizottságaival való együttműködés a közgyűlés megszervezése érdekében, valamint a közgyűlés témáinak feldolgozása sok munkát, odaadó fáradozást igényel. Hisszük, hogy ezek a fáradozások nem lesznek hiábavalóak. Arra a reménységre jogosít fel az a lépés — egy lépés, de jelentős lépés — amellyel a brüsszeli konferencia előbbre vitte a béke megszilárdításának ügyét földrészünkön. (MTI) Dr. Bartha Tibor, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke, az európai közéleti személyek konzultatív találkozóján résztvevő magyar küldöttség vezetője fogadta Szalay Hannát, az MTI tudósítóját, és válaszolt kérdéseire. Miben látja az európai közéleti személyek most zárult brüsszeli találkozójának jelentőségét? — Örömmel állapíthatom meg, hogy a tanácskozás jó eredménnyel zárult. Mint ismeretes, a 27 országból egybesereglett küldöttek , akik a legkülönbözőbb világnézeti irány- Növelni kell a szakképzett mezőgazdasági vezetők számát Az agrártudomány és az agrár felsőoktatás vezető szakemberei tanácskoztak pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Dr. Gergely István miniszterhelyettes tájékoztatást adott a mezőgazdasági termelés, kutatás és műszaki fejlesztés elmúlt évi eredményeiről és idei tennivalóiról. Elmondotta, hogy a tudományos és oktatómunka hatékonyságának növelése érdekében koncentrálták a kutatást és összevontak számos felsőoktatási intézményt. Amíg 1970- ben 149 szétaprózott oktatási egységet tartottak számon, tavaly már 114-re csökkent számuk. Napjainkban 46 300-an tanulnak a MÉM szakoktatási intézményeiben, közülük több mint 8000-ren egyetemeken, főiskolákon. Ebben az évben végeznek az első olyan mezőgazdasági mérnökök, akik már öt évig tanultak az egyetemen. A további feladatok közé sorolta, hogy folytatni kell a felsőfokú technikumok továbbfejlesztését főiskolává. A felnőttoktatás feladataival kapcsolatosan elmondotta a miniszterhelyettes, hogy a mezőgazdasági üzemekben még mindig alacsony a szakképzett vezetők száma, csupán 42 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és 38 százalékuk középfokú képesítéssel. Bejelentette a miniszterhelyettes: 1972-től lehetőség lesz arra, hogy a szakközépiskolát végzettek kétéves termelési gyakorlat után technikusi minősítő vizsgát tegyenek. Dr. Gergely István részletesen elemezte az elmúlt esztendő tudományos eredményeit. A közvetlen feladatok között legfontosabbként említette dr. Gergely István a szarvasmarha-tenyésztés műszaki fejlesztését és a számítógépek segítségével új takarmányreceptúrák összeállítását. A jövőben ki kell dolgozni növénynemesítők és -termelők együttműködésének olyan módszerét, amely a közös érdekeltségen alapszik. (MTI) Gyáravatás A magyar timföldipar és az egész népgazdaság jelentős eseményére került sor pénteken Almásfüzitőn: 8 évig tartott munka után felavatták a kibővített és korszerűsített timföldgyárat. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Korszner László, a Komárom megyei Tanács elnöke, Budai Károly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Madarasy Almásfüzitőn Attila pénzügyminiszter-helyettes, valamint a tervezők és a gyárépítők képviselői. Az ünnepség gyárlátogatással kezdődött, majd a timföldgyári lakótelep művelődési otthonában ünnepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte mindazokat, akik közreműködtek a bővítésnél. Az ünnepi nagygyűlésen kitüntetéseket nyújtottak át a tervezőknek, kivitelezőknek és a gyár dolgozóinak. (MTI) Kibővített ülést tartott az MSZMP néphadseregi bizottsága Pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP néphadseregi bizottsága. Az ülésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Borbándi János, az MSZMP KB osztályvezetője. Nyers Rezső tájékoztatót adott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezt követően Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter ismertette a Magyar Néphadsereg 1972. évi főbb feladatait. A hozzászólások után a kibővített pártbizottsági ülés elfogadta az MSZMP néphadseregi bizottság munkaprogramját és a félévi munkatervet. (MTI) (9., 12. oldal)