Hajdú-Bihari Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA -----------------------------------------­ - Kakaó és adósság Vértelen, meglepő és gyors változásról érkezett hír csütör-­­­tökön az afrikai földrészről. Korábban, a függetlenné válás első éveiben gyakran hallottunk a függetlenség útjára lépő or-­­­szágokon belüli személyi, tör-­­­zsi, hatalmi, véres és vértelen­­ viszályokról. Legutóbb Idis Amin tábornok ugandai hata-­a­a­lomátvételéről érkezett hír, s­ő ■ úgy tűnt, hogy az ún. fekete Af- A '­rikában csend van. A gyakori és tegyük hozzá,­­ változó irányú fordulatok, ter­mészetesen nem vonatkoztatha­tók el attól, hogy a függetlenné válás folyamata, a gyarmati rendszer végleges és vissza­vonhatatlan felbomlása nem tetszett és nem tetszik ma sem a neokolonialista erőknek. A Kairóban most véget ért AAPSO-konferencia zárónyilat­kozata is leszögezte, hogy a füg­getlenné vált afrikai és ázsiai népeknek — az eddig elért si­kerek mellett — nagy figyelmet kell összpontosítaniuk a harcra, és nagy erőket kell egységbe fogniuk az imperializmus és az újgyarmatosítás erőivel szem­ben. A csütörtöki hír azt adta tudtul a világnak, hogy Ghá­nában Mike Achampong alezre­des vezetésével egy katonatiszti csoport vette át a hatalmat, és megfosztotta tisztségétől dr. Ko­fi Busia miniszterelnököt, és lemondatta Edward Akufo- Addo köztársasági elnököt. Ez a fordulat az 1957-ben függetlenséget nyert Ghánában már a második olyan alkalom, amikor a hadsereg állt az or­szág élére. Először 1966 febru­árjában, amikor megdöntötték Kwame Nkrumah elnök haladó­s rendszerét. Ezután 1969 augusz­tusában a katonák polgári kor­mánynak adták át az állam ve­zetését, amely az akkori válasz­tásokon nagy fölénnyel győz­tes Haladás Pártja vezetője, dr. Kofi Busia vezetésével alakult­ meg. Ghána fiatal, számos nehéz­séggel küzdő állam. Gazdasága gyakorlatilag teljesen ki van­­ szolgáltatva a világpiaci hely­zetnek, azaz annak, hogy mi­lyen ára van a kakaónak. Ha jó áron tudják értékesíteni, akkor jó éve varr az országnak, ha rossz, alacsony a kakaó ára, ak­kor növekszenek a gondok Accrában. Emellett Ghánának súlyos adósságai vannak. A leg­főbb hitelezője Nagy-Britannia. Nkrumah elnököt azzal a jel­szóval döntötték meg a kato­nák, hogy tönkretette az orszá­got, majd ők rendbehozzák. A helyzet nem változott. Legfel­jebb annyiban, hogy az 1966- ban meglevő 300 millió angol font adósság azóta csak növe­kedett. Mike Achampong alezredes csoportja is hasonló érvvel ra­gadta magához a hatalmat. Dr. Kofi Busiát vádolják az or­szág súlyos gazdasági helyzete miatt. A valóság az, hogy nem lehet tudni, az új vezetők mennyi­re hoznak új helyzetet. Nem le­het tudni, hogy csak személy­­csere vagy valóságos változás történt Ghána életében. Acham­­pongról azt tartják, hogy nincs elkötelezve egyik irányba sem. Hogy mégis merre fog lépni, azt ebben a pillanatban nem lehet még megjósolni sem. Egyelőre csak az időre bíz­hatjuk a választ, hogy valóban akarják-e Ghána új vezetői a fiatal állam helyzetét megjaví­tani van sem. ünnepség a munkásőrség megalakulásának 15. évfordulóján A munkásőrség megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a munkásőrség Hajdú-Bihar megyei parancsnoksága ünnepi egy­séggyűlést rendezett Debrecenben, az Aranybika Bartók Termé­ben. Az elnökségben helyet foglaló meghívottakat, vendégeket, valamint az ünnepségen részvevő munkásőröket dr. Szilágyi Gá­bor, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, ünnepi beszé­det Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott. Az ünnepség részletes ismertetésére a Napló vasárnapi szá­mában visszatérünk. Az európai közéleti személyiségek brüsszeli találkozójáról nyilatkozott dr. Bertha Tibor Június 2. Európa népeinek közgyűlése z azokat képviselték — egybehang­zó határozatot hoztak, amely szerint ez év június 2-ra Brüsszelbe össze­hívták az európai népek közgyűlé­sét. Sokan és joggal állapították meg e határozat megszületése után, hogy Európa népeinek a történe­lemben eleddig még soha nem lá­tott arányú és jellegű megmozdulá­sáról van szó. ■— Európa népei történetük során sokszor és sokat szenvedtek együtt, de még soha nem nyílott meg előt­tük olyan történelmi lehetőség, mint ma, hogy közösen fogjanak össze jövőjük megmentése érdeké­ben. Természetesen tévedés és önálta­tás lenne azt gondolni, hogy az európai népek közgyűlésének egy­­behívásával már minden kérdés megoldódott. Ellenkezőleg, az előt­tünk álló hónapok, a nagygyűlés előkészítésének az időszaka a leg­komolyabb erőfeszítést követeli meg mindazoktól, akik kontinensünk bé­kés jövőjéért felelősséget hordoz­nak. Az európai béke és biztonság megszilárdításán fáradozó kor­mánynak — közöttük a szocialista tábor közösségében hazánk kor­mányának — az erőfeszítéseit még komoly politikai tényezők szeretnék késleltetni és meghiúsítani. Sokat kell tenni tehát még azért, hogy ha­tározott európai közvélemény köve­telje, sürgesse az európai kormá­nyok konferenciájának az egybehí­­vását és támogassa a béke meg­szilárdításán fáradozó diplomáciai munka sikerét. — Hogyan járul hozzá hazánk a közgyűlés összehívásának ügyéhez? — Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának a megalakulásával olyan munkaközösség jött létre, amely kormányzatunk és népünk békeakaratának megfelelően haté­kony segítséget tud nyújtani a brüsszeli kezdeményezés megvaló­sulásához, az európai közvélemény mozgósításához, így többek között a hazai közvélemény tájékoztatása, a más országok nemzeti bizottságaival való együttműködés a közgyűlés megszervezése érdekében, valamint a közgyűlés témáinak feldolgozása sok munkát, odaadó fáradozást igé­nyel. Hisszük, hogy ezek a fárado­zások nem lesznek hiábavalóak. Ar­ra a reménységre jogosít fel az a lépés — egy lépés, de jelentős lé­pés — amellyel a brüsszeli konfe­rencia előbbre vitte a béke megszi­lárdításának ügyét földrészünkön. (MTI) Dr. Bartha Tibor, az Európai Biz­tonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának alelnöke, az európai közéleti személyek konzul­tatív találkozóján résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője fogadta Szalay Hannát, az MTI tudósítóját, és válaszolt kérdéseire. Miben látja az európai közéleti személyek most zárult brüsszeli ta­lálkozójának jelentőségét? — Örömmel állapíthatom meg, hogy a tanácskozás jó eredménnyel zárult. Mint ismeretes, a 27 ország­ból egybesereglett küldöttek , akik a legkülönbözőbb világnézeti irány- Növelni kell a szakképzett mezőgazdasági vezetők számát Az agrártudomány és az agrár felsőoktatás vezető szakemberei ta­nácskoztak pénteken a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. Dr. Gergely István miniszter­­helyettes tájékoztatást adott a me­zőgazdasági termelés, kutatás és műszaki fejlesztés elmúlt évi ered­ményeiről és idei tennivalóiról. El­mondotta, hogy a tudományos és oktatómunka hatékonyságának nö­velése érdekében koncentrálták a kutatást és összevontak számos fel­sőoktatási intézményt. Amíg 1970- ben 149 szétaprózott oktatási egysé­get tartottak számon, tavaly már 114-re csökkent számuk. Napjainkban 46 300-an tanulnak a MÉM szakoktatási intézményeiben, közülük több mint 8000-ren egyete­meken, főiskolákon. Ebben az évben végeznek az első olyan mezőgazda­­sági mérnökök, akik már öt évig ta­nultak az egyetemen. A további feladatok közé sorolta, hogy foly­tatni kell a felsőfokú technikumok továbbfejlesztését főiskolává. A felnőttoktatás feladataival kap­csolatosan elmondotta a miniszter­­helyettes, hogy a mezőgazdasági üzemekben még mindig alacsony a szakképzett vezetők száma, csupán 42 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és 38 százalékuk középfokú képesítéssel­. Bejelentette a miniszterhelyettes: 1972-től lehetőség lesz arra, hogy a szakközépiskolát végzettek két­éves termelési gyakorlat után tech­nikusi minősítő vizsgát tegyenek. Dr. Gergely István részletesen elemezte az elmúlt esztendő tudo­mányos eredményeit. A közvetlen feladatok között leg­fontosabbként említette dr. Gergely István a szarvasmarha-tenyésztés műszaki fejlesztését és a számítógé­pek segítségével új takarmányre­­ceptúrák összeállítását. A jövőben ki kell dolgozni növénynemesítők és -termelők együttműködésének olyan módszerét, amely a közös ér­dekeltségen alapszik. (MTI) ­ Gyáravatás A magyar timföldipar és az egész népgazdaság jelentős eseményére került sor pénteken Almásfüzitőn: 8 évig tartott munka után felavatták a kibővített és korszerűsített tim­földgyárat. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Havasi Ferenc, a Komá­rom megyei Pártbizottság első tit­kára, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kára, Korszner László, a Komárom megyei Tanács elnöke, Budai Ká­roly, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára, Madarasy Almásfüzitőn Attila pénzügyminiszter-helyettes, valamint a tervezők és a gyárépítők képviselői. Az ünnepség gyárlátogatással kezdődött, majd a timföldgyári la­kótelep művelődési otthonában ün­nepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte mindazokat, akik köz­reműködtek a bővítésnél. Az ünnepi nagygyűlésen kitünte­téseket nyújtottak át a tervezőknek, kivitelezőknek és a gyár dolgozói­nak. (MTI) Kibővített ülést tartott az MSZMP néphadseregi bizottsága Pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP néphadseregi bizottsá­ga. Az ülésen részt vett Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára és Bor­­bándi János, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Nyers Rezső tájékoz­tatót adott az időszerű gazdaságpo­litikai kérdésekről. Ezt követően Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter ismertette a Ma­gyar Néphadsereg 1972. évi főbb feladatait. A hozzászólások után a kibővített pártbizottsági ülés elfo­gadta az MSZMP néphadseregi bi­zottság munkaprogramját és a fél­évi munkatervet. (MTI) (9., 12. oldal)

Next