Hajdú-Bihari Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

e A Rózsa Ferenc-díjak átadása A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke hazánk felsza­badulásának 27. évfordulója alkal­mából, kiemelkedő újságírói és köz­életi tevékenységük elismeréséül a Rózsa Ferenc díj I. fokozatát ado­mányozta . Kornját Irénnek, a MUOSZ alelnökének, Nemes Györgynek, az Élet és Irodalom fő­­szerkesztőjének. A Rózsa Ferenc díj II. fokozatá­ban részesült Buzási János, a Nép­­szabadság munkatársa, Róbert László, a Magyar Rádió párizsi tu­dósítója, Várkonyi Tibor, a Magyar Nemzet főmunkatársa. A Rózsa Ferenc díj III. fokozatát kapta Fodor László, az Észak-Ma­­gyarország főszerkesztője, és Matuz Józsefné, a Tv-híradó főszerkesztő­je. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából, eredmé­nyes munkájuk elismeréséül a saj­tó, a Magyar Távirati Iroda, a Ma­gyar Rádió és Televízió 34 dolgozó­ját kitüntetésben részesítette. A Rózsa Ferenc díjakat és a ki­tüntetéseket dr. Várkonyi Péter államtitkár,, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának elnöke pén­teken az Országház delegációs ter­mében adta át. Az ünnepségen je­len volt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, Katona István, az MSZMP KB agitációs és propa­ganda osztályának vezetője és Csendes Lajos, az MSZMP KB agi­tációs és propaganda osztályának helyettes vezetője. (MTI) HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1972. ÁPRILIS 1. A TOT tisztségviselői A kongresszus 23 tag megválasz­tásával 125-re egészítette ki a Ter­melőszövetkezetek Országos Taná­csát. Az országos tanács ezután visz­­szavonult, megtartotta első ülését, és megválasztotta testületi szerveit és tisztségviselőit. A termelőszövetkezetek országos tanácsának elnöke Szabó István; elnökhelyettesek: Moharos József, dr. Nyíri Béla és dr. Simka István. A TOT elnökségének 11 tagja van. A TOT állandó bizottságai: az el­lenőrző, a nő-, a közgazdasági, a fejlesztési, valamint a társadalmi és önkormányzati bizottság. A termelőszövetkezetek II. orszá­gos kongresszusa Szabó Istvánnak, a TOT elnökének zárszavával véget ért. (MTI) **» A mezőgazdasági szövetkezetek II. országos kongresszusának befejezé­se alkalmából pénteken este a Ter­melőszövetkezetek Országos Taná­csának elnöksége fogadást adott a Duna Intercontinental szállóban. Grecsko—Tito megbeszélés Joszip Broz Tito marsall, a Ju­goszláv Néphadsereg főparancsnoka pénteken Brioniban fogadta Andrej Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. A felek baráti megbeszélést tar­tottak. Találkozójukon jelen volt Ljubicsics hadseregtábornok, jugo­szláv nemzetvédelmi miniszter, va­lamint V. I. Sztyepakov belgrádi szovjet nagykövet. (TASZSZ) “­ Befejezte munkáját a tsz-kongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Szabó István részletesen válaszolt az elhangzott javaslatokra, majd befejezésül hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek reális célokat kell kitűzniük a tag­ság elé. Meggyőződését fejezte ki, hogy a meglevő termelőeszközökkel is javítani lehet a gazdálkodást, és A kongresszus állásfoglalása ösz­­szegezi a mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalomnak az utób­bi öt évben — az 1967. tavaszán­­ tartott 1. kongresszus óta — elért fejlődésének tapasztalatait. Az eredményeket és a gondokat fele­lősséggel mérlegelve foglalt állást a kongresszus a mozgalom fejlődé­sét és jövőjét érintő kérdésekben. Megállapította, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek eredményei a párt helyes politikáját és a mun­kásosztálytól kapott aktív támoga­tást tükrözik. Magas szintű jogsza­bályokban jutnak kifejezésre a szövetkezetpolitikai elvek, amelyek szerint a szövetkezetek a népgazda­ság fejlődésében nélkülözhetetlen szocialista szervezetek, s a szövet­kezeti tulajdon a társadalmi tulaj­don más formáival egyenrangú. A gazdaságirányítás fejlesztésével ki­bontakozott az önálló, vállalatsze­rű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia, lényegesen javultak a szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményei. Ezzel még szoro­sabbá vált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában az új gazdaság­­irányítási rendszer erősítette a tervszerűségi törekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alapvető módszereiben nincs szük­ség mélyreható változtatásra. A kongresszus megállapította, hogy a növénytermesztés színvonala álta­lában a népgazdasági terveknek megfelelően alakult, számottevő­en emelkedett a sertés- és baromfi­termelés, de fontos népgazdasági feladatnak tartja a szarvasmarha­tenyésztés, a zöldség-, a cukorrépa­termesztés és más munkaigényes ágazatok fejlesztését. Éppen ezért felhívta a szövetkezeteket, hogy se­gítsék a népgazdasági érdekek ér­vényesülését. A kongresszus alá­húzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gazdaságok területének nö­velése, hanem az eszközök koncent­rációja, a belterjesség és a haté­konyság, valamint a föld, a termé­szeti adottságok és a belső erőforrá­sok jobb hasznosítása érvényesül­jön. A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s mindenekelőtt a termelőszövetkezeti törvény tág lehetőséget nyújtanak a tevékeny­ségi kör kiszélesítésére, de az élel­miszergazdaságban még nem hasz­nálták ki maradéktalanul ezeket a lehetőségeket. A mezőgazdasági termelés és árukibocsátás növelése érdekében szükségesnek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek üzemágként szervezzék a háztáji gazdaságokat és segítsék termékeik nagyobb arányú értékesítését. Fon­tos törekvés legyen, hogy üzem-­­ áganként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon ki a termelési célok és a beruházási le­hetőségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kövesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a külön­böző szintű vezetők termelőszövet­kezeten belüli utánpótlására, a tagok szakmai képzésére, a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének meg­felelően támogassák a jobb munká­ra és műszaki fejlesztésre ösztön­ző, a termelési eredménnyel össz­hangban álló teljesítménydíjazási, érdekeltségi módszerek érvényesü­lését, s ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésről sem. A kongresszus nagyra értékeli a termelőszövetkezeti tagok társa­dalombiztosításában, nyugdíjrend­szerében, életkörülményeiben, szo­ciális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövet­kezetek és a társadalom közös erő­feszítésével fokozatosan megszűn­jenek a termelőszövetkezeti pa­rasztság és a munkások szociális ellátásában még fennálló különbsé­gek. Javasolja, hogy lehetőségeik­hez mérten a szövetkezetek működ­jenek közre a falusi és a tanyai el­maradottság fokozatos felszámolá­sát célzó állami intézkedések meg­valósításában. A szövetkezés elvének megfele­lően jelenleg mintegy 500 szövetke­zeti társulás működik. A zöldség- és gyümölcsforgalmazásban jött hogy a lehetőségekkel él is a ter­melőszövetkezeti parasztság. A zárszó után szavazás követke­zett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangú­lag fogadta el a kiadott alapsza­bály-tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat­ létre a legjelentősebb társulás, de a termelői érdekeltség tekintetében még további szervezeti és működési intézkedések szükségesek. Indokolt az is, hogy a mezőgazdasági szövet­kezetek más szövetkezeti ágazatok­kal szoros együttműködést alakít­sanak ki, elsősorban a megyék te­rületén. A mezőgazdasági termelés sajá­tosságából fakad, hogy átmenetileg pénzügyi és gazdasági nehézségek keletkezhetnek a termelőszövetke­zetekben. Ezért fontos és hasznos kezdeményezésként értékelte a kongresszus a szövetkezetek kölcsö­nös támogatási alapjának létreho­zása érdekében tett erőfeszítéseket. Felhívta a termelőszövetkezeteket, hogy területileg képezzenek tá­mogatási alapokat. Helyesnek tart­ja azt is, ha a szövetkezeti gazdál­kodás fejlesztéséhez — az önkén­tesség alapján — igénybe veszük a tsz-tagok pénzügyi segítségét is. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tek érdekképviseleti szerveinek szervezeti és működési elvei be­váltak, de szükség lesz munkájuk fejlesztésére is, hogy jobban segít­hessék a szövetkezetek gazdasági és társadalmi fejlődését. Foglalkoz­zanak többet a szövetkezetek belső életének fejlesztésével, a vezetés színvonalának javításával. A kong­resszus megbízza a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsát, hogy kezdeményezze saját termelőszövet­kezeti lap indítását. Végezetül ebben a dokumentum­ban a kongresszus felhívással for­dul az ország valamennyi mezőgaz­dasági szövetkezetéhez, hogy segít­sék, támogassák az állásfoglalás­ban foglalt feladatok megvalósí­tását. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának módosított alapszabá­lya meghatározza a TOT célját, fel­adatát, működési elveit, a TOT és a termelőszövetkezetek, valamint a területi szövetségek viszonyát. Az MSZMP X. kongresszusának hatá­rozatai, az egységes szövetkezeti törvény és a TOT működésének ed­digi tapasztalatai indokolták az alapszabály korszerűsítését. A módosítás szerint a TOT tag­jainak többségét a területi kül­döttértekezleteken választják meg, s csak kisebb részének megválasz­tására kerül sor a kongresszuson. Az új alapszabály szerint az eddigi 101 helyett 125 tagja lesz a TOT- nak, s ezen belül a korábbinál na­gyobb — 15 tagú — az elnökség is. A választásnak ez a módja lehe­tővé teszi, hogy valamennyi terüle­ti tsz-szövetséget és a tájegységek­nek majd mindegyikét helyi akti­vista képviselje a TOT-ban, s na­gyobb arányban kapjanak helyet ebben az éredkképviseleti szerv­ben a nők és a fiatalok is. A kongresszus állásfoglalása A vád tanúinak kihallgatásával folytatódik a konstruktív per Angela ellen Csütörtökön a vád három tanú­jának kihallgatásával folytatódott a kaliforniai San Joséban az Angela Davis ellen folyó per. A tárgyalási nap mérlegét megvonva a hírügy­nökségek egyhangúlag azon az ál­lásponton vannak, hogy az elhang­zott tanúvallomások komolyan meg­ingatták a vád állásait, s nem szol­gáltattak bizonyítékot arra, hogy a San Rafael-i kétségbeesett kísérle­tért felelősség terhelné a Soledad­­fivéreket, vagy Angela Davist, aki­nek neve el sem hangzott a San Ra­fael-i bíróság épületében. (AFP, UPI, AP) A következő tanúk kihallgatására a húsvéti ünnepek miatt csak hétfőn kerül sor. (AFP, UPI, AP) Az idei kiváló és érdemes művészek A hazánk felszabadulása 27. év­fordulója alkalmából március 31-én, pénteken az Országház delegációs termében művészeket tüntettek ki a Magyar Népköztársaság kiváló, il­letve érdemes művésze címmel. Az ünnepségen megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Fock Jenő, a kormány elnöke, a Politikai Bizott­ság tagja, Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Ilku Pál művelődésügyi miniszter; ott volt politikai, társa­dalmi és művészeti életünk számos ismert személyisége is. Dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese üdvözölte a művésze­ket, majd átnyújtotta a kitüntetése­ket. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány a szocialista kul­túra terén elért eredményeik elis­meréséül a Magyar Népköztársaság kiváló művésze címmel tüntette ki Andor Ilona Liszt-díjas karnagyot, a Magyar Népköztársaság érdemes művészét, Borsos Miklós Kossuth­­díjas és Munkácsy-díjas szobrász­­művészt, Greguss Zoltán színmű­vészt, Kálmán György Kossuth-díjas színművészt, Kollányi Ágoston Kos­suth-díjas filmrendezőt, Kósa Görgy Erkel-díjas zeneszerzőt és zongora­­művészt, Makrisz Agamemnon Mun­kácsy-díjas szobrászművészt, Rad­­nay György magánénekest, Vaszy Viktor karmestert. A Magyar Népköztársaság érde­mes művésze címmel tüntették ki Avar István Jászai-díjas színmű­vészt, Bacsó Péter Balázs Béla-dí­­jas filmrendezőt, Bretus Mária Liszt-díjas balett-táncost, Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerzőt, Hamala Irén balettmestert, Iványi József Jászai-díjas színművészt, Ká­dár György Kossuth-díjas és Mun­kácsy-díjas festőművészt, Kiss Nagy András Munkácsy-díjas szobrászmű­vészt, Kocsis András Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas szobrászművészt, Kovács Béla Liszt-díjas klarinétmű­vészt, Mensáros László Jászai-díjas színművészt, Mihályfi Imre Balázs Béla-díjas rendezőt, Mura Péter Liszt-díjas vezető karnagyot, Ne­­messzeghy Lajosné gimnáziumi igaz­gatót, énekkarvezetőt, Orosz Adél Kossuth-díjas balett-táncost, Papp Gyula festőművészt, Reich Károly Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas grafikusművészt, Róna Viktor Kos­suth-díjas balett-táncost, Schaár Er­zsébet Munkácsy-díjas szobrász­­művészt, Seregi László Erkel-díjas koreográfust, Stettner Béla Munká­­csy-díjas grafikusművészt, Szabó Gyula Jászai-díjas színművészt, Szervánszky Endre Kossuth-díjas zeneszerzőt, Zách (Zsámbéki) János színművészt, foglalt Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Miklós, a Központi Bi­zottság osztályvezetője, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Garamvölgyi József, dr. Simó Jenő művelődésügyi mi­niszterhelyettesek és Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szövet­ségének főtitkára. Ott voltak politi­kai, társadalmi és művészeti életünk jeles képviselői is. A kitüntetetteket Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter üdvözölte, majd átadta a kitüntetéseket. A József Attila-díj I. fokozatát kapta Csorba Győző, Kálnoky Lász­ló és Lányi Sarolta költő-műfordító, Szabó Magda író; II. fokozatát Ker­tész Ákos író, Kormos István költő, Lator László költő-műfordító, Mol­nár Zoltán író; III. fokozatát Ilia Mihály, Szabó B. István kritikusok, Tóth Judit költő-műfordító. Az idei Jászai Mari-díjasok: I. fo­kozat: Márkus László színművész, Sándor János főrendező, Tomanek Nándor színművész, Vágó Nelli jel­meztervező; II. fokozat: Drahota Andrea színművész, Gál István ren­dező, Gosztonyi János színész-ren­dező, Németh Sándor színművész, Papp Éva színművész, Sinkó László színművész, Tímár Éva színművész; III. fokozat: Haumann Péter szín­művész, Szigeti Géza színművész, S. Tóth József színművész, Verebély Iván színművész. Balázs Béla-díj I. fokozat: Dré­gely László díszlettervező, Magyar József filmrendező-operatőr, Vámos László fotóművész, Zsombolyai Já­nos operatőr; II. fokozat: Gábor Pál filmrendező, Rédner Márta fotómű­vész, Sándor Pál filmrendező; III. fokozat: Czigány Tamás filmrende­ző, Kígyós Sándor rendező, Mátay Lívia díszlettervező. Liszt Ferenc-díj I. fokozat: Lajos Attila fuvolaművész, Mihály András zeneszerző, Sólyom Nagy András operaénekes, Tátrai Vilmos hegedű­­művész; II. fokozat: Kiss Gyula zon­goraművész, Korondy György opera­énekes, Kovács Lóránt fuvolamű­vész; III. fokozat: Barth István ze­nekari tag, Kardos Pál kóruskar­nagy, Pártay Lilla szólótáncos, Sap­­szon Ferenc karnagy. Erkel Ferenc-díj I. fokozat: Ba­lassa Sándor zeneszerző, Lendvay Ernő zenetudós, Lonfai László zene­tudós; II. fokozat: Karai József ze­neszerző; III. fokozat: Létai Dezső koreográfus, Vecsernyés János zenei rovatvezető. Munkácsy Mihály-díj I. fokozat: Eigel István festőművész, Gerzson Pál festőművész, Győri Dezső szob­rászművész, Szántó Tibor tipográ­fus; II. fokozat: Kóka Ferenc festő­művész, Pécsi László textiltervező; III. fokozat: Csík István festőmű­vész, Hübner Aranka textiltervező, Kántor Lajos festőművész, Klimó Károly festőművész, Ligeti Erika szobrászművész, Lóránt János fes­tőművész, Piros Tibor grafikusmű­vész, Rékassy Csaba grafikusmű­vész. Átadták a művészeti díjakat Hazánk felszabadulásának 27. év­fordulója alkalmából pénteken dél­után a Fészek klubban művészeti díjakat adtak át. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben helyet Véget ért a néphadsereg csapatainak harcászati gyakorlata Ünnepélyes tábori szemle Nyíregyházán Vágó Tibor, az MTI munkatársa jelenti: Sikeresen véget ért a Magyar Néphadsereg kijelölt csapatainak — tartalékosok bevonásával — végre­hajtott, kiképzési tervek szerinti gyakorlata. A befejezés alkalmából Nyíregyházán a Benczúr téren nyil­vános tábori díszszemlét rendeztek. Az emelvényen helyet foglaltak a Honvédelmi Minisztérium magas­rangú képviselői, a gyakorlat során érintett megyék párt- és tanácsi ve­zetői, a Magyar Néphadsereg tábor­noki és parancsnoki karának tagjai közül többen. Ott volt I. V. Tutari­­nov vezérezredes, a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erői pa­rancsnokságának magyarországi képviselője. Díszjel harsant, jelezve a tábori szemle kezdetét. A Rákóczi-induló hangjai közben nyitott gépkocsin érkezett a térre Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi miniszter, és fogadta Hodosán Imre ezredesnek, a szemle parancsnokának jelenté­sét, majd üdvözölte a felsorakozott egységeket. Ezután a miniszter rö­vid beszédben értékelte a gyakorlat tapasztalatait. Egyebek közt hang­súlyozta : — Hazánk, szocialista vívmá­nyaink védelme, nemzetközi köte­lezettségünk, országunk földrajzi helyzete azt igényli, hogy minden­kor biztosítsuk néphadseregünk m­a­­gas fokú harckészültségét. Ennek szerves részeként állandóan megfe­lelő szinten kell tartanunk tartalé­kos állományunk felkészültségét is. Ezért tervszerűen gondoskodunk a tartalékosok továbbképzéséről, szükség szerinti gyakoroltatásáról. Gyors mozgósításuk feltételeit kor­szerű rendszerrel biztosítjuk, és azt állandóan ellenőrizzük. Ezeket a cé­lokat szolgálta a most befejezett gyakorlat is.­­ A váratlan helyzetek, a gyors ütem, a nagy menetek, a támadó és védelmi gyakorlatok váltakozása nehéz feladatok elé állította mind a szervezőket és irányítókat — a pa­rancsnokokat és törzseket —, mind pedig a gyakorlat végrehajtóit. A megszabott követelményeknek az érintettek magas fokon tettek ele­get. A gyakorlat igazolta, hogy a részt vevő hivatásos, továbbszolgáló, sor- és tartalékos állományúak mind katonai-szakmai, mind erköl­csi-politikai téren felkészültek a ha­za védelmére. A most befejezett gyakorlatok maradéktalanul elértük a kitűzött célt, s egyben újabb hasz­nos, értékes tapasztalatot szerez­tünk további munkánkhoz. A nemzetközi helyzettel foglalko­zott ezután a miniszter, majd beszé­de befejező részében köszönetét és elismerését fejezte ki a gyakorlat minden közreműködőjének. Ezután Alexa László, a Szabolcs- Szatmár megyei Pártbizottság titká­ra szólott az ünnepi esemény rész­vevőihez, a megyei pártbizottság a tanács, a megye dolgozói nevében kifejezte köszönetét a gyakorlaton tanúsított példás helytállásért a ka­tonáknak, valamint azoknak, akik a tartalékosokat távollétükben he­lyettesítették, s biztosították min­denütt a munka zavartalanságát. A beszédet követően elvonultak a csapatzászlóval felsorakozott egysé­gek. (MTI)

Next