Hajdú-Bihari Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tájékoztató a moszkvai tárgyalásokról Határozat a munkaversenyről - a személyautó-használatról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: A Minisztertanács pén­teken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke tájékoztatta a kormányt az általa vezetett kormányküldöttség március 27-én és 28-án Moszkvá­ban folytatott tárgyalásairól. A testvéri barátság légkörében tartott megbeszéléseken a két or­szág kormányfői tájékoztatták egy­mást a Szovjetunióban és Magyar­­országon folyó gazdasági építőmun­ka eredményeiről. Megtárgyalták a kétoldalú együttműködés tovább­fejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit. Áttekintették a most fo­lyamatban levő ötéves terv kereté­ben megkötött egyezmények végre­hajtását. Eszmecserét folytattak néhány távlati kérdésről, azokkal a feladatokkal összefüggésben, melyek a magyar—szovjet gazda­sági együttműködés fokozásának közös óhajából és a KGST-tagor­­szágok együttműködése további el­mélyítésének, a szocialista gazda­sági integráció fejlesztésének komplex programjából adódnak. A tárgyalásokat valamennyi meg­vitatott kérdésben a nézetek azo­nossága jellemezte. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak és eredményesnek ítél­te, és meggyőződését fejezte ki, hogy azok elősegítik a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok s a testvéri barátság további erősíté­sét. A Minisztertanács a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette, és felhívta a minisztereket, hogy a kormányelnökök tárgyalásaiból adódó feladatok végrehajtására te­gyék meg a szükséges intézkedése­ket. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának Elnöksége és a munka­ügyi miniszter közös előterjesztése alapján a kormány határozatot ho­zott a munkaverseny egyes kérdé­seiről. A munkaversenymozgalom a szocializmus magasabb fokon törté­nő építésének nagy erőforrása és széles társadalmi támasza. Az egyé­nek és a kollektívák munkaver­­seny-mozgalma a munkateljesítés minőségileg magasabb formája. Irá­nyítása az állami, gazdasági szer­vek és vezetők, valamint a társa­dalmi szervek közös feladata. Szer­vezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka elválaszthatatlan része, a vezetők munkaköri köte­lessége. A munkaverseny alapvető formá­ja a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádok mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásban és a közösségi életben. A kormányhatározat intézkedik a munkaversenyben elnyerhető ki­tüntetésekről és jutalmakról. A legeredményesebben működő vál­lalatokat és szövetkezeteket éven­ként, május 1. alkalmával kiváló vállalat, illetve kiváló szövetkezet címmel és a vele járó pénzjuta­lommal lehet elismerni. A közép­távú tervidőszakban kiemelkedő eredményt elért vállalatok ötéven­ként, augusztus 20. alkalmával a Minisztertanács és a SZOT Elnök­sége vörös zsázlaját, a szövetkeze­tek pedig a Minisztertanács vörös zászlaját és a vele járó pénzjutal­­m­at nyerhetik el. A szocialista brigádok, munka­­csoportok részére legmagasabb ki­tüntetésként a Munka_ Vörös Zászló Érdemrendet, illetve Állami Díjat lehet adományozni. Emellett to­vábbra is érvényben marad a szo­cialista brigádok elismerésére és kitüntetésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A dolgozók legkiválóbb egyéni munkaverseny-eredményeit a Szo­cialista Munka Hőse és egyéb kor­mánykitüntetésekkel, miniszteri és Vállalati Kiváló Dolgozó kitünte­téssel lehet elismerni. A vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésben ré­szesített dolgozóknak legalább fél­havi keresetnek megfelelő pénz­jutalom jár. A kormányhatározat megszabja az állami, gazdasági szervek, a vál­lalati igazgatók és a szövetkezeti vezető testületek feladatait a szo­cialista munkaverseny irányításá­ban és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek vezető testületei­vel együttműködve végezzék. A Kiváló Vállalat és a Kiváló Szövetkezet kitüntetések adomá­nyozása az új szabályozás szerint első ízben 1973. május 1-én, a Mi­nisztertanács—SZOT Elnöksége Vörös zászlaja és a Miniszterta­nács vörös zászlaja kitüntetés ado­mányozása pedig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek ve­zetőit, valamint felkérte a SZÖ­­VOSZ-t és az OKISZ-t a szükséges intézkedések megtételére. Egyide­jűleg felkérte a SZOT Elnökségét és a KISZ Központi Bizottságát, hogy a kormányhatározatban fog­lalt feladatok végrehajtásában mű­ködjenek közre. A kormány módosította a közületi szervek személykocsi-használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. A kormányrendelet ér­telmében ez év közepétől folyamato­san­ mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállítást szol­gáló gépkocsik számát. A csökken­téssel egy időben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatára jo­gosító munkakörök számát. A csök­kentés azonban nem érinti a terme­lést és a szolgáltatást közvetlenül szolgáló szerviz, oktató, taxi, az egészségügyi ellátást biztosító és ha­sonló feladatokat végző személygép­kocsikat. Mivel az országban a sze­mélygépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a ma­gánautókat az állami és a gazda­sági feladatok ellátásában az eddi­ginél jobban hasznosítsák. A ma­gángépkocsik­­ használatának bővíté­se érdekében emelkedik a térítési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell fel­használni. A kormány megtárgyalta az egész­ségügyi miniszternek az állami köz­egészségügyi és járványügyi fel­ügyeletről szóló előterjesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette, és a tanács­törvénnyel összhangban kormány­­rendelettel szabályozta a Közegész­ségügyi-Járványügyi Felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei vá­rosi és kerületi tanácsok által fenn­tartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei ta­nács által fenntartott közegészség­ügyi-járványügyi állomás kirendelt­ségeként működik. A kormány a járványügyekkel kapcsolatos felada­tokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta.­­ A Minisztertanács meghallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoz­tatóját az ENSZ 3. világkereskedel­mi konferenciájának hazai előkészü­leteiről, és jóváhagyta a tanácskozá­son részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Növekedett a szakszervezetek társadalmi és politikai súlya Ülést tartott a SZOT A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa pénteken ülést tartott az ÉDOSZ székházban. Első napren­di pontként Gál László, a SZOT titkára beszámolt a szakszerveze­tek XXII. kongresszusa óta végzett munkáról. Mint mondotta, a kongresszus óta a szakszervezetek társadalmi, poli­tikai súlya tovább növekedett, szo­cialista jellege erősödött. Vala­mennyi szinten bővült együttműkö­désük a párt és állami szervekkel. Figyelembe vették a szakszerveze­tek javaslatait a népgazdasági terv kidolgozásakor, az ifjúsági és az egészségügyi törvény elkészítésé­hez, kikérték a szakszervezetek ja­vaslatait, észrevételeit az alkot­mány módosításához, az állami munka korszerűsítéséhez. A bérek alakulásáról szólva el­mondta, hogy a népgazdaság kü­lönböző ágazataiban tavaly az ál­lam egymilliárd-kétszázkilencven­­millió forinttal segítette elő a bér­arányok javítását. Említést tett a családi pótlékok emeléséről, vala­mint a nyugdíjasok helyzetét javító intézkedésekről is. A dolgozók biztonságát, szociális ellátását, a gyermekintézmények hálózatának bővítését érintő kérdé­sekről szólva bírálta azokat a gaz­dasági vezetőket, akik beruházási gondjaikat a tervezett szociális lé­tesítmények elhagyásával igyekez­nek enyhíteni. Szólt a dolgozók nagy rétegeit érintő egyéb problé­mákról is, például arról, hogy nem sikerült előbbre lépni a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások javítá­sában. Az előrehaladás üteme las­sú és aránytalan, ugyanakkor a szolgáltatási árak gyorsan emelked­nek. A szakszervezetek javasolják, hogy a szolgáltatások fejlesztésére az illetékes kormányszervek ké­szítsenek rövidebb és hosszabb táv­ra szóló terveket. Jelöljék meg azt is, hogy milyen erőforrásokból ja­vítsák különböző területeken a szolgáltatásokat. Mint mondotta, élesen el kell határolni a luxus­szolgáltatásokat a tömegek ellátá­sától. Az illetékeseknek nagy fi­gyelmet kell fordítaniuk a munkás­tömegeket érintő szolgáltatások árának stabilitására. A beszámoló a lakáshelyzettel is foglalkozott. Jelentős eredmény­ként emelte ki, hogy 1971-ben 75 000 lakás épült. Hangsúlyozta azonban, hogy egyre nagyobb gon­dot okoz a negyedik ötéves terv­időszakra elhatározott lakások, s különösen a tanácsi lakások felépí­tése. Főként a költségek tetemes növekedése fékezi az építkezéseket. A szakszervezetek vizsgálják a la­kásrendelettel összefüggő gyakorla­ti problémákat is, és javaslataikat, állásfoglalásaikat eljuttatják majd a kormányhoz. . Végül arról szólt, hogy a szak­­szervezeti választások alkalmával megválasztott aktivisták ügyszere­tő munkája az elmúlt egy év alatt jelentős eredményekkel járt. A to­vábbi eredményeknek is csak az le­het az alapja, hogy a tagság támo­gatja a szakszervezeti vezető szer­vek tevékenységét. További napirendi pontként meg­vitatták a szakszervezetek állásfog­lalását az alkotmány módo­sításá­­ról, majd a szocialista munnkaver­­seny továbbfejlesztésével kapcsola­tos feladatokkal foglalkozott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának ülésén részt vesz Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. (MTI) Országos úttörőolimpia Debrecenben Megalakult az olimpiai bizottság A Magyar Úttörők Szövetségének országos elnöksége megbízásából a megyei úttörőelnökség és az MTI megyei elnöksége rendezi meg a VIII. nyári úttörőolimpiát Debre­cenben, 1972. június 24. és július 1. között. Az olimpia sikeres megren­dezése érdekében bizottság alakult, amely április 7-én délután megtar­totta első ülését. Az első ülésen el­fogadták a programot, megválasztot­ták a védnököket, és megbeszélték a szervezési feladatokat. A nagy rekonstrukció első gépsorai A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni célgépüzemében elkészült az a csapágygyártó rövid gépsor, amely az MGM nagysza­bású rekonstrukciója „első fecskéj­ének” tekinthető A művelődési házak helyzete és feladata Egy éve működik a Debreceni Házgyár Jogi tanácsok Bélyeggyűjtőknek (1. oldal) A múzeum és a közönség kapcsolata Hetvenéves világhír (5. old­al) SPORT (7. oldal) IIAPI (8.oldal) Rádió- és tv­­műsor Világpolitika (9.-12. oldal)

Next