Hajdú-Bihari Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
Tüntetések Amerikában Több mint 23 000 embert vettek őrizetbe Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója sajtóértekezleten adott tájékoztatást a múlt héten Kissingerrel folytatott titkos megbeszéléséről. (Napló-telefotó — AP— MTI—KS) * Svédországban az utóbbi hetekben több Amerika-ellenes tüntetést szerveztek. Ezek közül a legnagyobb e héten szerdán, Stockholmban zajlott le, tízezer személy részvételével. KALKUTTA Súlyos incidensek robbantak ki pénteken Kalkuttában a Bank of America székháza előtt, az indokínai háború ellen tüntető fiatalok és a rendőrség között. A tüntetők téglákkal és benzinespalackokkal rohamozták meg az épületet. . Megrongálták telefonberendezését és bútorait. A rendőrség ütlegekkel és könnygázbombákkal igyekezett őket szétoszlatni. (AFP, MTI) Az Egyesült Államokban országszerte napok óta tartanak a tiltakozó megmozdulások Nixon elnök vietnami politikája ellen. Szombatra virradóan a legnagyobb arányú tüntetést San Franciscóban tartották. A rendőrség gumibotokkal és könnygázbombákkal oszlatta szét a vietnami háború ellen tiltakozó mintegy ötezer tüntetőt. A háború ellenzői először tiltakozó nagygyűlést tartottak a város St. Francis szállodája előtt, amelyben Rockefeller New York-i és Reagan kaliforniai kormányzó éppen egy választási gyűlésen szónokolt. Ezt követően végigvonultak San Francisco utcáin, ablakokat és kirakatokat törtek be, hangszórókon bélyegezték meg Nixon elnök vietnami politikáját. A nagyszabású tüntetés során a rendőrség mintegy negyven személyt tartóztatott le. Ezáltal több mint 28 500-ra emelkedett azoknak a száma, akiket az Egyesült Államokban Nixon indokínai terrorintézkedéseinek bejelentése óta őrizetbe vettek. FRANKFURT A nyugat-németországi Frankfurtban pénteken este több mint kétezer ember gyűlt össze az operaház előtt, hogy tiltakozzék a VDK bombázásának fokozása, a demokratikus Vietnam kikötőinek elaknásítása ellen. A rendőrség brutálisan közbelépett. A város több pontján incidensek voltak. STOCKHOLM Stockholmban pénteken este újabb háborúellenes tüntetést tartottak. A vietnami háború ellenzői az Egyesült Államok stockholmi nagykövetségének épülete előtt juttatták kifejezésre tiltakozásukat a VDK elleni legújabb amerikai terrorintézkedések miatt. Amerikai támadás gátak, kereskedelmi hajók ellen Az amerikai légierő újabb nagy terrortámadásokat hajtott végre Hanoiban és Haiphong kikötőjében A bombázások következtében több szociális, kulturális és egészségügyi intézmény is megsérült. Képeink (felső): bombatalálat érte a hanoi „Barátság” kórházat; alsó: a hanoi orvosi egyetem a bombázás után. (Telefotó — VNA —MTI— K5) HANOI Az amerikai légierő barbár támadásairól számol be a VNA hírügynökség pénteki jelentéseiben. Mint írja, a légikalózok május tizedikén rombolóbombákkal, golyósbombákkal és rakétákkal támadták Quang Ninh tartomány központját, Hong Gait s környékét. A támadásoknak súlyos anyagi áldozatai vannak, és számos ember életét oltották ki. Ugyanezen a napon — jelenti a VDK hírügynöksége — támadás érte a Grisa Akopjan nevű szovjet kereskedelmi hajót. Egy bomba telibe találta a tiszti kabint, egy másik teljesen lerombolta a parancsnoki hidat. A golyósbombák repeszes combján megsebesítették N. Pokhov kapitányt, és megölték J. Dotov fedélzetmestert. A fedélzetmesternek felesége és két gyermeke él Vlagyivosztokban. A VDK elleni légiháború felújítása óta pénteken első ízben jelentette a VNA, hogy amerikai gépek „lyukasztóbombákkal” támadták a Vörös-folyó gátjait Hanoi térségében. A gátak, minthogy Hanoi a Vörös-folyó szintjénél mélyebben fekszik, létfontosságú árvízvédelmi létesítmények. A hírügynökség jelentéséből kitűnik, hogy az elmúlt napok során más körzetekben is bombázták a Vörös-folyó mentén húzódó gátrendszert. (MTI) Magyar bemutató Újvidéken ÚJVIDÉK Szombaton Újvidéken, az előző nap megnyílt 39. nemzetközi mezőgazdasági vásáron a magyar pavilonban fogadással egybekötött bemutatót rendeztek. Ennek keretében dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes fogadást adott, amelyen többek között megjelent Mirko Csanadanovics, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége KB elnöke, Nagy Ferenc, a Vajdasági Tartományi Kormány elnöke és más személyiségek. A vásáron, amelyen Magyarország immár hatodszor vesz részt, 13 külkereskedelmi és termelő vállalatunk összesen mintegy kétezerkétszáz terméket mutat be. Xuan Thuy Pekingben PEKING »■ Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője, úton hazafelé szombaton Moszkvából Pekingbe érkezett. A vietnami államminisztert a repülőtéren Keng Piao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a központi bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője és Han Nien-lung külügyminiszter-helyettes fogadta. (MTI) Ít KÖZEL-KELET: HARC HOSSZÚ TÁVRA Azokat a magas szintű arabközi megbeszéléseket, amelyeknek keretében legutóbb Algériában Szadat, Bumedien és Khadafi hármas csúcstalálkozója, majd Tunéziában Szadat és Burgida eszmecseréje lezajlott, ha egyetlen szóban akarnak jellemezni, így fogalmazhatnánk: erőgyűjtés. A csúcstalálkozók célja mind az arab sajtó, mind a hivatalos közlemények szerint is az arab szolidaritás gyakorlati megvalósítása, az arab nemzet anyagi és erkölcsi erőforrásainak mozgósítása, olyan átfogó stratégia kidolgozása volt, amely a megszállt arab területek felszabadítására és az arab nemzeti egység előmozdítására irányul. Erre az erőgyűjtésre annál is inkább szükség van, mert a hatnaposnak mondott arab—izraeli háború tulajdonképpen nem ért véget 1967-ben, s ma is tart — Izrael saját területének ötszörösét meghaladó arab területet tart megszállva, a konfliktus békés rendezését elutasítja és nyíltan törekszik a szíriai Golán-magaslatoknak, a Jordán nyugati partvidékének, az egyiptomi Sinai-félsziget egy részének és a gázai övezetnek bekebelezésére. Az arab országok között nincs meg a kellő egyetértés sem Izraellel, sem fő támogatójával, az Egyesült Államokkal szemben. Köztudomású, hogy több gazdag olajtermelő ország az amerikai és az angol imperializmus partnere a Közel-Keleten, Jordánia pedig nyíltan együttműködött az amerikaiakkal, amikor csapásokat mért a Palesztinai nemzeti felszabadító mozgalomra és ezzel egyértelműen Izrael malmára hajtotta a vizet. Ez a helyzet és a konfliktus immár ötödik éve tartó megoldatlansága készteti arra a haladó arab rendszereket, hogy igyekezzenek egyfelől szorosabbra fűzni a kapcsolataikat, másfelől próbálják a közös arab ügy támogatására megnyerni azokat az arab országokat is, amelyek ugyan nem folytatnak progresszív politikát, de készek a palesztin ügy és az arab nemzeti érdek javára bizonyos áldozatot hozni. Az említett csúcstalálkozók is ebbe a keretbe illenek bele. Az algériai hármas csúcstalálkozóról kiadott közös közlemény tanúsága szerint Szadat, Bumedien és Khadafi egyetértett abban, hogy hogy az egész arab nemzetnek részt kell vennie a hosszú távra szóló nemzeti harcban, amelynek célja a megszállt területek felszabadítása, az arab nemzet haladása és egysége. A három elnök egyetértett abban, hogy az arab nemzetnek e célok érdekében mozgósítania kell erőforrásait. Ami ezeket az erőforrásokat illeti, az Ahram című kairói lap az olajra utalt elsősorban: itt a legsebezhetőbbek az imperialista érdekeltségek, itt fűződik a legnagyobb érdekük ahhoz, hogy vegyék figyelembe az arab országok szempontjait is. A három elnök a gazdasági nyomás eszközét is fegyvernek tekinti, s várható, hogy mind Algéria, mint Líbia, amely különösen nagy olajkutakkal rendelkezik a Szaharában, élni is kíván ezzel a lehetőséggel. Az olaj jövedelme természetesen sok pénzt is jelent, s a Palesztinát felszabadító mozgalom támogatására jelentős összegeket fordíthatnak. Az arab világban és Észak-Afrikában Egyiptom, Algéria és Líbia jelentős katonai és gazdasági erőt képvisel, kapcsolatuk javítása és együttműködésük kiszélesítése növeli az arab államszövetség súlyát is. Lényegében ezt a célt szolgálja Szadat tuniszi látogatása is, amely arra vall, hogy a hosszú idő óta hűvös egyiptomi—tunéziai kapcsolatokat normalizálni kívánják. Figyelmet érdemel, hogy Tunézia, amely korábban éppen a Palesztinai kérdés megítélése miatt került ellentétbe Egyiptommal, most Kairóhoz hasonlóan elítélte Husszein király palesztinellenes terveit. Mindezek csak első lépések, és nyilván igaza volt az algíri közleménynek, amikor figyelmeztetett arra, hogy a gyarmati politika, a cionizmus és az arab elmaradottság elleni harc „hosszú távra szóló küzdelem”. A harc sikere nem utolsósorban attól függ, hogy a csúcstalálkozón hozott elvi határozatok kereteit milyen gyakorlati intézkedésekkel töltik majd meg. Rudnyánszky István HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1972. MÁJUS 11. Az ENSZ a vietnami Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a súlyos vietnami helyzetről hivatalos jelentést terjesztett George Bush amerikai nagykövet, a Biztonsági Tanács május havi elnöke elé. Jelentésében hivatkozott az ENSZ alapokmányának 99. cikkelyére, amelynek értelmében a világszervezet főtitkárának joga van felhívni a Biztonsági Tanács figyelmét minden problémára, amely véleménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi béke és biztonság fenntartását. főtitkára helyzetről Waldheim jelentésének elküldésével egyidejűleg folytatta bizalmas megbeszéléseit a Biztonsági Tanács tagjaival arról, hogy a vietnami rendezés elősegítése érdekében „hozzák működésbe az ENSZ gépezetét”. Pénteken, 48 órán belül harmadik alkalommal találkozott Huang Hua nagykövettel, a Kínai Népköztársaság ENSZ-képviseletének vezetőjével. NEMZETKÖZI SZEMLE Az év legizgalmasabb hete volt... Hihetetlen izgalmak jegyében telt el ez a hét. Előrejelzéseinkben legfeljebb csak a bonni parlament vitáinak, hosszas huzavonáinak esélyeit latolgathattuk meg, hozzátéve azt a bizonytalansági tényezőt, amit az olaszországi törvényhozási választások kimenetele jelentkezett. Voltak ugyan elszórtan vélemények arról, hogy az amerikai politika „megkeményedik”, hogy a VDK ellen visszavágást terveznek Washingtonban a vietnami hazafiaknak a déli hadszíntereken elért sikerei miatt. Azt azonban kevesen jósolhatták volna meg, hogy az amerikai elnök 5 hónappal az elnökválasztás és 2 héttel a tervezett moszkvai látogatása előtt az indokínai háború további kiterjesztésére szánja el magát. S ez történt. Nixon elnök katonai tanácsadóira hallgatva elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek aknazárral való elzárását. Ugyanakkor kilátásba helyezte a légi háborúnak minden eddiginél szélesebb területre való kiterjesztését, a VDK területén az országutak és vasútvonalak korlátlan bombázását. Különösen az elaknázás politikája volt az, amely a világban is, Amerika határain belül is megdöbbenést keltett. Ez az elaknásítás súlyosan megsértette a hajózás szabadságáról szóló nemzetközi szerződéseket és joggyakorlatot. Katonai célja az lenne, hogy megakadályozza a Vietnami Demokratikus Köztársaságba irányuló szállításokat, s így közvetve kihasson a Dél- Vietnamában harcoló szabadságharcosok utánpótlására is. De mint szinte minden katonai szakértő leszögezi: a dél-vietnami nagy offenzíva megindításakor a szabadságharcosok vezetői nyilvánvalóan maximális fegyver-, lőszer- és élelmiszer-mennyiséget halmoztak fel, utánpótlási gondjaik rövid időn belül nem jelentkezhetnek. (Az amerikai hadvezetés számításaira csattanós választ adtak a vietnamiak An Locelfoglalásával.) Az Egyesült Államokon belül ismét megélénkült a háborúellenesek tábora, különösen az egyetemi fiatalság igen aktív ezekben a napokban. Az ország mintegy hétmillió főiskolai diákja közül sok százezren verekedtek meg rendőrökkel, katonákkal, akik megpróbálták elfojtani az ifjúság ellenzéki hangját. Hogyan vélekedik az amerikai közvélemény Nixon újabb agresszív lépéséről? Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint az a bizonyos „csöndes többség”, a reakciós sajtó, a demagóg politikusok által befolyásolt kispolgárság még mindig nem hajlandó felismerni, milyen kockázatos, kalandor útra tévedt, az elnök. A „hangos kisebbség” Nixon ellenzéke persze egész sor tekintélyes személyiséget is felsorakoztat: Edward Kennedytől tudósokig, McGovern szenátortól írókig, lelkészekig. Az amerikai elnökválasztás kimenetelét befolyásolhatja-e Nixon döntése? Ma még nehéz erre válaszolni. Legalább 3 hónapja van az elnökjelölt-elnöknek arra, hogy döntsön: a háború vagy a béke zászlaja alatt jelenik meg a választópolgárok előtt. A moszkvai tervezett utazástól azonban már szinte csak napok választják el Nixont. A hét végén el is vonult Camp Davidbe — abba az elnöki nyaralóba, amely Eisenhower és Hruscsov találkozója idején vált híressé —, hogy ott készüljön fel a moszkvai útra. A héten minden szovjet megnyilatkozásra rendkívüli figyelemmel tekintett a világ. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata igen határozottan, ugyanakkor mértéktartóan fejtette ki a szovjet álláspontot. A hangsúly nemcsak az amerikai lépések elítélésén volt, hanem azon, hogy a Szovjetunió megadja a hős vietnami nép harcához a szükséges támogatást. A szovjet kormánynyilatkozatban benne volt az a felszólítás is, hogy az USA küldöttei térjenek vissza a párizsi tárgyalóasztalhoz. (Pénteken Párizsban egy amerikai szóvivő ezt kilátásba is helyezte.) P. J. Szünetet a vas . Angliában Folyamatosan ülésezik Londonban az iparbíróság, hogy meghallgassa a vasutassztrájkban érdekelt feleket, mielőtt kimondaná — a CARR-törvény megszavazása óta először — a kötelező szavazást. A kormány a szavazással akarja ismét elodázni a csütörtök éjfél óta ismét folytatódó túlbuzgósági sztrájkot. Függetlenül azonban a bírósági ítélettől, már bizonyos, hogy szombat estétől hétfő reggelig, összesen 32 órán át szünetel a vasúti forgalom az országban. A londoni szakszervezeti tanács ezzel egyidejűleg követelte, hogy hívják össze az országos szakszervezeti kongresszust az „ipari viszonyok törvényének” megtárgyalására. Azt is elhatározta a főváros szakszervezeti központja, hogy sztrájkot és tüntetést szervez az iparhatósági ítéletek elleni tiltakozásul, jövőre pedig a május elsejei felvonulást a munkásosztály ünnepnapján rendezi meg. Röviden LONDON. Szombat estétől hétfő reggelig vasútközlekedés nélkül marad Nagy-Britannia a brit vasútigazgatóság pénteki döntése értelmében. A hét végi szolgálat ugyanis a vasutasok túlóráinak számát növelné, és ez a szakszervezet rendelkezése értelmében tilos. A vasutasok csütörtök éjfél óta munkalassító sztrájkkal támasztják alá azt a szakszervezeti követelést, hogy a munkáltatókkal kialkudott 12,5 százalékos béremelés május 1-ig viszszamenőleg lépjen életbe. A vasútigazgatóság csak június 5-től hajlandó folyósítani a megemelt béreket. MOSZKVA: A Pravda szombati számában közli Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének cikkét „Magyarország és a KGST komplex programja” címmel. DÜSSELDORF: A Düsseldorfban megjelenő Handelsblattnak, a Német Szövetségi Köztársaság legnagyobb gazdaságpolitikai napilapjának május 12-i számában négyoldalas magyar melléklet jelent meg a Kereskedelmi Kamara sajtó- és tájékoztatási főosztályának gondozásában. A melléklet a magyar gazdaság fejlesztési koncepcióival a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatokkal és a kooperációs lehetőségekkel foglalkozik.