Hajdú-Bihari Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

Tüntetések Amerikában Több mint 23 000 embert vettek őrizetbe Le Due Tho, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, a VDK Párizsban tár­­­gyaló küldöttségének különleges tanácsadója sajtóértekezleten adott tájékoztatást a múlt héten Kis­­singerrel folytatott titkos megbe­széléséről. (Napló-telefotó — AP— MTI—KS) * Svédországban az utóbbi hetek­ben több Amerika-ellenes tünte­tést szerveztek. Ezek közül a leg­nagyobb e héten szerdán, Stock­holmban zajlott le, tízezer személy részvételével. KALKUTTA Súlyos incidensek robbantak ki pénteken Kalkuttában a Bank of America székháza előtt, az indo­kínai háború ellen tüntető fiata­lok és a rendőrség között. A tünte­tők téglákkal és benzinespalackok­kal rohamozták meg az épületet­. . Megrongálták telefonberendezését és bútorait. A rendőrség ütlegek­­kel és könnygázbombákkal igye­kezett őket szétoszlatni. (AFP, MTI) Az Egyesült Államokban ország­szerte napok óta tartanak a tilta­kozó megmozdulások Nixon elnök vietnami politikája ellen. Szombatra virradóan a legna­gyobb arányú tüntetést San Fran­ciscóban tartották. A rendőrség gumibotokkal és könnygázbombák­kal oszlatta szét a vietnami hábo­rú ellen tiltakozó mintegy ötezer tüntetőt. A háború ellenzői először tiltakozó nagygyűlést tartottak a város St. Francis szállodája előtt, amelyben Rockefeller New York-i és Reagan kaliforniai kormányzó éppen egy választási gyűlésen szó­nokolt. Ezt követően végigvonultak San Francisco utcáin, ablakokat és kirakatokat törtek be, hangszóró­kon bélyegezték meg Nixon elnök vietnami politikáját. A nagyszabású tüntetés során a rendőrség mintegy negyven sze­­mélyt tartóztatott le. Ezáltal több mint 28 500-ra emelkedett azoknak a száma, akiket az Egyesült Álla­mokban Nixon indokínai terrorin­­tézkedéseinek bejelentése óta őri­zetbe vettek. FRANKFURT A nyugat-németországi Frank­furtban pénteken este több mint kétezer ember gyűlt össze az ope­raház előtt, hogy tiltakozzék a VDK bombázásának fokozása, a de­mokratikus Vietnam kikötőinek el­­aknásítása ellen. A rendőrség bru­tálisan közbelépett. A város több pontján incidensek voltak. STOCKHOLM Stockholmban pénteken este újabb háborúellenes tüntetést tar­tottak. A vietnami háború ellen­zői az Egyesült Államok stockhol­mi nagykövetségének épülete előtt juttatták kifejezésre tiltakozásukat a VDK elleni legújabb amerikai terrorintézkedések miatt. Amerikai támadás gátak, kereskedelmi hajók ellen Az amerikai légierő újabb nagy terrortámadásokat hajtott végre Hanoiban és Haiphong kikötőjében A bombázások következtében több szociális, kulturális és egészségügyi intézmény is megsérült. Képeink (felső): bombatalálat érte a ha­noi „Barátság” kórházat; alsó: a hanoi orvosi egyetem a bombázás után. (Telefotó — VNA —MTI— K5) HANOI­­ Az amerikai légierő barbár tá­madásairól számol be a VNA hír­­ügynökség pénteki jelentéseiben. Mint írja, a légikalózok má­jus tizedikén rombolóbombákkal, golyósbombákkal és rakétákkal támadták Quang Ninh tarto­mány központját, Hong Gait s kör­nyékét. A támadásoknak súlyos anyagi áldozatai vannak, és számos ember életét oltották ki. Ugyanezen a napon — jelenti a VDK hírügynöksége — támadás ér­te a Grisa Akopj­an nevű szovjet kereskedelmi hajót. Egy bomba te­libe találta a tiszti kabint, egy má­sik teljesen lerombolta a parancs­noki hidat. A golyósbombák repe­­szes combján megsebesítették N. Pokhov kapitányt, és megölték J. Dotov fedélzetmestert. A fedélzet­mesternek felesége és két gyermeke él Vlagyivosztokban. A VDK elleni légiháború felújí­tása óta pénteken első ízben jelen­tette a VNA, hogy amerikai gépek „lyukasztóbombákkal” támadták a Vörös-folyó gátjait Hanoi térségé­ben. A gátak, minthogy Hanoi a Vö­rös-folyó szintjénél mélyebben fek­szik, létfontosságú árvízvédelmi lé­tesítmények. A hírügynökség jelen­téséből kitűnik, hogy az elmúlt na­pok során más körzetekben is bom­bázták a Vörös-folyó mentén hú­zódó gátrendszert. (MTI) Magyar bemutató Újvidéken ÚJVIDÉK Szombaton Újvidéken, az előző nap megnyílt 39. nemzetközi me­zőgazdasági vásáron a magyar pa­vilonban fogadással egybekötött be­mutatót rendeztek. Ennek keretében dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes fo­gadást adott, amelyen többek között megjelent Mirko Csanadanovics, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége KB elnöke, Nagy Ferenc, a Vajda­sági Tartományi Kormány elnöke és más személyiségek. A vásáron, amelyen Magyarország immár hatodszor vesz részt, 13 kül­kereskedelmi és termelő vállala­tunk összesen mintegy kétezerkét­száz terméket mutat be. Xuan Thuy Pekingben PEKING »■ Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetője, úton hazafelé szombaton Moszkvá­ból Pekingbe érkezett. A vietna­mi államminisztert a repülőtéren Keng Piao, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a központi bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője és Han Nien-lung külügyminiszter-he­lyettes fogadta. (MTI) Ít KÖZEL-KELET: HARC HOSSZÚ TÁVRA Azokat a magas szintű arabközi megbeszéléseket, amelyeknek kere­tében legutóbb Algériában Szadat, Bumedien és Khadafi hármas csúcstalálkozója, majd Tunéziában Szadat és Burgida eszmecseréje le­zajlott, ha egyetlen szóban akarnak jellemezni, így fogalmazhatnánk: erőgyűjtés. A csúcstalálkozók célja mind az arab sajtó, mind a hivata­los közlemények szerint is az arab szolidaritás gyakorlati megvalósítá­sa, az arab nemzet anyagi és erköl­csi erőforrásainak mozgósítása, olyan átfogó stratégia kidolgozása volt, amely a megszállt arab terü­letek felszabadítására és az arab nemzeti egység előmozdítására irá­nyul. Erre az erőgyűjtésre annál is in­kább szükség van, mert a hatna­posnak mondott arab—izraeli há­ború tulajdonképpen nem ért véget 1967-ben, s ma is tart — Izrael sa­ját területének ötszörösét meghala­dó arab területet tart megszállva, a konfliktus békés rendezését eluta­sítja és nyíltan törekszik a szíriai Golán-magaslatoknak, a Jordán nyugati partvidékének, az egyipto­mi Sinai-félsziget egy részének és a gázai övezetnek bekebelezésére. Az arab országok között nincs meg a kellő egyetértés sem Izraellel, sem fő támogatójával, az Egyesült Államokkal szemben. Köztudomá­sú, hogy több gazdag olajtermelő ország az amerikai és az angol im­perializmus partnere a Közel-Kele­ten, Jordánia pedig nyíltan együtt­működött az amerikaiakkal, ami­kor csapásokat mért a Palesztinai nemzeti felszabadító mozgalomra és ezzel egyértelműen Izrael mal­mára hajtotta a vizet. Ez a helyzet és a konfliktus im­már ötödik éve tartó megoldatlan­sága készteti arra a haladó arab rendszereket, hogy igyekezzenek egyfelől szorosabbra fűzni a kap­csolataikat, másfelől próbálják a közös arab ügy támogatására meg­nyerni azokat az arab országokat is, amelyek ugyan nem folytatnak progresszív politikát, de készek a palesztin ügy és az arab nemzeti érdek javára bizonyos áldozatot hozni. Az említett csúcstalálkozók is ebbe a keretbe illenek bele. Az algériai hármas csúcstalálko­zóról kiadott közös közlemény ta­núsága szerint Szadat, Bumedien és Khadafi egyetértett abban, hogy hogy az egész arab nemzetnek részt kell vennie a hosszú távra szóló nemzeti harcban, amelynek célja a megszállt területek felszabadítása, az arab nemzet haladása és egysé­ge. A három elnök egyetértett ab­ban, hogy az arab nemzetnek e cé­lok érdekében mozgósítania kell erőforrásait. Ami ezeket az erőfor­rásokat illeti, az Ahram című kai­rói lap az olajra utalt elsősorban: itt a legsebezhetőbbek az imperia­lista érdekeltségek, itt fűződik a legnagyobb érdekük ahhoz, hogy vegyék figyelembe az arab orszá­gok szempontjait is. A három el­nök a gazdasági nyomás eszközét is fegyvernek tekinti, s várható, hogy mind Algéria, mint Líbia, amely különösen nagy olajkutakkal ren­delkezik a Szaharában, élni is kí­ván ezzel a lehetőséggel. Az olaj jövedelme természetesen sok pénzt is jelent, s a Palesztinát felszabadí­tó mozgalom támogatására jelentős összegeket fordíthatnak. Az arab világban és Észak-Afri­­kában Egyiptom, Algéria és Líbia jelentős katonai és gazdasági erőt képvisel, kapcsolatuk javítása és együttműködésük kiszélesítése nö­veli az arab államszövetség súlyát is. Lényegében ezt a célt szolgálja Szadat tuniszi látogatása is, amely arra vall, hogy a hosszú idő óta hű­vös egyiptomi—tunéziai kapcsola­tokat normalizálni kívánják. Fi­gyelmet érdemel, hogy Tunézia, amely korábban éppen a Paleszti­nai kérdés megítélése miatt került ellentétbe Egyiptommal, most Kai­róhoz hasonlóan elítélte Husszein király palesztinellenes terveit. Mindezek csak első lépések, és nyilván igaza volt az algíri közle­ménynek, amikor figyelmeztetett arra, hogy a gyarmati politika, a cionizmus és az arab elmaradottság elleni harc „hosszú távra szóló küz­delem”. A harc sikere nem utolsó­sorban attól függ, hogy a csúcsta­lálkozón hozott elvi határozatok kereteit milyen gyakorlati intézke­désekkel töltik majd meg. Rudnyánszky István HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1972. MÁJUS 11. Az ENSZ a vietnami Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára a súlyos vietnami helyzetről hivatalos jelentést terjesztett George Bush amerikai nagykövet, a Biztonsági Tanács május havi el­nöke elé. Jelentésében hivatkozott az ENSZ alapokmányának 99. cik­kelyére, amelynek értelmében a vi­lágszervezet főtitkárának joga van felhívni a Biztonsági Tanács figyel­mét minden problémára, amely vé­leménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi béke és biztonság fenn­tartását. főtitkára helyzetről Waldheim jelentésének elküldésé­vel egyidejűleg folytatta bizalmas megbeszéléseit a Biztonsági Tanács tagjaival arról, hogy a vietnami rendezés elősegítése érdekében „hozzák működésbe az ENSZ gépe­zetét”. Pénteken, 48 órán belül harmadik alkalommal találkozott Huang Hua nagykövettel, a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-képviseletének vezetőjé­vel. NEMZETKÖZI SZEMLE Az év legizgalmasabb hete volt... Hihetetlen izgalmak jegyében telt el ez a hét. Előrejelzéseinkben legfeljebb csak a bonni parlament vitáinak, hosszas huzavonáinak esé­lyeit latolgathattuk meg, hozzátéve azt a bizonytalansági tényezőt, amit az olaszországi törvényhozási választások kimenetele jelentkezett. Voltak ugyan elszórtan vélemények arról, hogy az amerikai politika „megkeményedik”, hogy a VDK ellen visszavágást terveznek Wa­shingtonban a vietnami hazafiaknak a déli hadszíntereken elért sike­rei miatt. Azt azonban kevesen jósolhatták volna meg, hogy az ame­rikai elnök 5 hónappal az elnökválasztás és 2 héttel a tervezett moszk­vai látogatása előtt az indokínai háború további kiterjesztésére szánja el magát. S ez történt. Nixon elnök katonai tanácsadóira hallgatva elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikötőinek aknazárral való el­zárását. Ugyanakkor kilátásba helyezte a légi háborúnak minden eddi­ginél szélesebb területre való kiterjesztését, a VDK területén az or­szágutak és vasútvonalak korlátlan bombázását. Különösen az elak­­názás politikája volt az, amely a világban is, Amerika határain belül is megdöbbenést keltett. Ez az elaknásítás súlyosan megsértette a hajó­zás szabadságáról szóló nemzetközi szerződéseket és joggyakorlatot. Ka­tonai célja az lenne, hogy megakadályozza a Vietnami Demokratikus Köztársaságba irányuló szállításokat, s így közvetve kihasson a Dél- Vietnamában harcoló szabadságharcosok utánpótlására is. De mint szinte minden katonai szakértő leszögezi: a dél-vietnami nagy offen­­zíva megindításakor a szabadságharcosok vezetői nyilvánvalóan ma­ximális fegyver-, lőszer- és élelmiszer-mennyiséget halmoztak fel, utánpótlási gondjaik rövid időn belül nem jelentkezhetnek. (Az ame­rikai hadvezetés számításaira csattanós választ adtak a vietnamiak An Loc­­elfoglalásával.) Az Egyesült Államokon belül ismét megélénkült a háborúellenesek tábora, különösen­ az egyetemi fiatalság igen aktív ezekben a napok­ban. Az ország mintegy hétmillió főiskolai diákja közül sok százezren verekedtek meg rendőrökkel, katonákkal, akik megpróbálták elfojtani az ifjúság ellenzéki hangját. Hogyan vélekedik az amerikai közvéle­mény Nixon újabb agresszív lépéséről? Egyes közvélemény-kutatási adatok szerint az a bizonyos „csöndes többség”, a reakciós sajtó, a de­magóg politikusok által befolyásolt kispolgárság még mindig nem hajlandó felismerni, milyen kockázatos, kalandor útra tévedt, az el­nök. A „hangos kisebbség” Nixon ellenzéke persze egész sor tekinté­lyes személyiséget is felsorakoztat: Edward Kennedytől tudósokig, McGovern szenátortól írókig, lelkészekig. Az amerikai elnökválasztás kimenetelét befolyásolhatja-e Nixon döntése? Ma még nehéz erre válaszolni. Legalább 3 hónapja van az elnökjelölt-elnöknek arra, hogy döntsön: a háború vagy a béke zászla­ja alatt jelenik meg a választópolgárok előtt. A moszkvai tervezett utazástól azonban már szinte csak napok választják el Nixont. A hét végén el is vonult Camp Davidbe — abba az elnöki nyaralóba, amely Eisenhower és Hruscsov találkozója idején vált híressé —, hogy ott ké­szüljön fel a moszkvai útra. A héten minden szovjet megnyilatkozásra rendkívüli figyelem­mel tekintett a világ. A Szovjetunió kormányának nyilatkozata igen határozottan, ugyanakkor mértéktartóan fejtette ki a szovjet álláspon­tot. A hangsúly nemcsak az amerikai lépések elítélésén volt, hanem azon, hogy a Szovjetunió megadja a hős vietnami nép harcához a szükséges támogatást. A szovjet kormánynyilatkozatban benne volt az a felszólítás is, hogy az USA küldöttei térjenek vissza a párizsi tárgya­lóasztalhoz. (Pénteken Párizsban egy amerikai szóvivő ezt kilátásba is helyezte.) P. J. Szünetet a vas . Angliában Folyamatosan ülésezik London­ban az iparbíróság, hogy meghall­gassa a vasutassztrájkban érdekelt feleket, mielőtt kimondaná — a CARR-törvény megszavazása óta először — a kötelező szavazást. A kor­mány a szavazással­­ akarja ismét elodázni a csütörtök éjfél óta ismét folytatódó túlbuzgósági sztrájkot. Függetlenül azonban a bírósági íté­lettől, már bizonyos, hogy szombat estétől hétfő reggelig, összesen 32 órán át szünetel a vasúti forgalom az országban. A londoni szakszervezeti tanács ezzel egyidejűleg követelte, hogy hívják össze az országos szakszer­vezeti kongresszust az „ipari viszo­nyok törvényének” megtárgyalásá­ra. Azt is elhatározta a főváros szakszervezeti központja, hogy sztrájkot és tüntetést szervez az iparhatósági ítéletek elleni tiltako­zásul, jövőre pedig a május elsejei felvonulást a munkásosztály ünnep­napján rendezi meg. Röviden LONDON. Szombat estétől hétfő reggelig vasútközlekedés nélkül ma­rad Nagy-Britannia a brit vasút­­igazgatóság pénteki döntése­ értel­mében. A hét végi szolgálat ugyanis a vasutasok túlóráinak számát nö­velné, és ez a szakszervezet rendel­kezése értelmében tilos. A vasuta­sok csütörtök éjfél óta munkalassí­tó sztrájkkal támasztják alá azt a szakszervezeti követelést, hogy a munkáltatókkal kialkudott 12,5 szá­zalékos béremelés május 1-ig visz­­szamenőleg lépjen életbe. A vasút­­igazgatóság csak június 5-től haj­landó folyósítani a megemelt bére­ket. MOSZKVA: A Pravda szombati számában közli Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Minisztertanács elnökének cikkét „Magyarország és a KGST komplex programja” címmel. DÜSSELDORF: A Düsseldorfban megjelenő Handelsblattnak, a Né­met Szövetségi Köztársaság legna­gyobb gazdaságpolitikai napilapjá­nak május 12-i számában négyolda­las magyar melléklet jelent meg a Kereskedelmi Kamara sajtó- és tá­jékoztatási főosztályának gondozá­sában. A melléklet a magyar gaz­daság fejlesztési koncepcióival a magyar—nyugatnémet gazdasági kapcsolatokkal és a kooperációs le­hetőségekkel foglalkozik.

Next