Hajdú-Bihari Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-02 / 128. szám
Száz figyelmeztetés, húsz bírság, nyolc szabálysértés ÉJSZAKAI ELLENŐRZÉS A KÖZREND ÉRDEKÉBEN A folyosón fegyelmezett sorokban állnak a polgári és egyenruhás rendőrök, közöttük karhatalmisták. Az akciót vezető rendőr alezredes eligazítást tart. A megyeszékhely közbiztonságának további szilárdítása megköveteli, hogy időnként bűnügyi megelőző akciókat tartsunk — mondja. Sajnos, még mindig sok a közveszélyes munkakerülő, még mindig gyakori a betöréses lopás, még mindig nagy számmal akadnak fiatalkorú csavargók stb. Az akcióban részt vevők elsősorban ezen szempontok alapján végezzék ellenőrzésüket. Az eligazítás után néhány perccel kiürül a folyosó, az ellenőrző csoportok a város különböző területeire indulnak, hogy a parancsban felsoroltaknak eleget tegyenek. Egy óra múlva az egyik egység parancsnoka gépkocsit kér, hogy az igazolt személyt előállíthassa. Talán tíz perc sem telik el, amikor V. Erzsébet már a kihallgatást végző rendőrtiszt előtt ül. Bár személyi igazolvánnyal nem rendelkezik, kiléte nem vitás. Nem először került a rendőrségre azért, mert elszökött az intézetből. Most is mint már korábban, néhány napos csavargás után visszakerül oda, ahonnan megszökött. . . Este tíz órára már „telt ház” van a kihallgató szoba előterében. Piros Ferenc húszéves, a Halászcsárdából állították elő. Igazolványai között összegyűrt papír. Felszólítás: június 1-én, reggel 9 órakor börtönbe kell bevonulnia. — Miért? — Garázdaságért. — Már korábban is ült. — Magánlaksértésért két hónapot. Piros Ferenc pallagi lakos most nyolc hónap szabadságvesztés letöltését kezdi meg. Opre Mária nyírbélteki lakos kerül a kihallgatást végző tiszt elé. Az elmúlt esztendő novembere óta nem dolgozik. — Mit keres Debrecenben ? — Ma jöttem be a nővéreméket meglátogatni. — Mégis a parkban találták egy fiúval. Már késő Budainé bánata — Hát csak beszélgettünk egy kicsit. És megvacsoráztunk. A járőrkocsival hamar felkeresik Opre Mária nővérét. Kiderül, hogy nevezett napok óta Debrecenben tartózkodik, rokonai azonban csak elvétve találkoztak vele. A lányt őrizetbe veszik. Papp Tibor, majd Kertész Erzsébet következik kihallgatásra. Papp büntetett előéletű, korábban magánlaksértésért ült. Alkalmi ismerőse, Kertész Erzsébet sem ismeretlen a bűnüldöző szakemberek előtt. Gyakori „vendége” a rendőrségnek. Elvált, nem dolgozik, gyermekéről nem gondoskodik. Újabb ismerős jön, Csilló Gizella. Tizennyolc éves. Közveszélyes munkakerülés miatt került ismét a rendőrségre, majd a fogdába, ahol most szabálysértési úton érvényre jutó elzárásos büntetését várja. Budai Gyuláné Kunmadarasról látogatott Debrecenbe, alaposan megrakott táskával. Csomagja között aranygyűrűk, aranyláncok, ruhaneműk. Első ránézésre látszik: csempészáruk. Pénz is van nála bőven, s ebből következtetni is lehet: ha nem fogják el, szerencsés üzleti siker koronázza debreceni útját. Budainé gyakran utazik el Kunmadarasról a környező városokba, ilyen üzleti ügyekben. Rendszerint filléres divatékszereket, tetszetős, de rossz minőségű, ruhadarabokat vásárol meg külföldiektől, s ezeket alapos felárral adja tovább. Nemcsak a debreceni rendőrök ismerik, személye ismerős Karcagon, Szolnokon, Budapesten is. A nála talált holmit lefoglalják, s Budainé ellen devizabűntett miatt eljárás indül. Az éjszakai bűnüldöző akció éjfélkor ér véget. Az egységek egymás után érkeznek a kapitányságra, hogy az ellenőrzésről jelentést tegyenek. Elkészül az összesítés. Az akció során ötszáz személyt igazoltak, közülük több mint százat kellett figyelmeztetni. Bírságot húsz személyre róttak ki. Szabálysértési feljelentés nyolc személy ellen indult, négy esetben azért, mert fiatalkorúakat szeszes itallal szolgáltak ki. Az akció tehát eredményes volt. Román Dénes és Iklódy János riportja A kihallgatott: Piros Ferenc Másodszor szökött meg az intézetből HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1972. JÚNIUS 2. A KGST tudományos főhadiszállása A KGST-országok tudományos és műszaki hivatalainak vezetőiből megalakították a Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottságot. Alábbi cikkünk az új KGST- szerv feladataival foglalkozik. A szocialista országok tudósainak, mérnökeinek és konstruktőreinek közös munkáját a mind szorosabb együttműködés jellemzi. A KGST-országok a szervezet megalakulása — vagyis több mint húsz év — óta rendszeresen kicserélik egymás között az elméleti és kísérleti kutatások eredményeit, a gyakorlati tapasztalatokat, s összehangolják a fontosabb tudományos és műszaki problémák megoldását. A testvéri együttműködés mindegyik partner számára lehetővé teszi, hogy gyarapítsa és szilárdítsa saját országa tudományos és műszaki teljesítőképességét. Hogy milyen lehetőségek kínálkoznak ebben a vonatkozásban, tanúsítja az a tény, hogy a KGST-országokban körülbelül egymillió ember dolgozik tudományos területen.. Ez a világ valamennyi tudományos dolgozójának hozzávetőlegesen egyharmada. A tudósok előtt széles távlatokat tár fel a szocialista gazdasági integráció komplex programja. Nemcsak azt tűzi ki feladatul, hogy az együttműködés keretében közösen dolgozzanak ki bizonyos tudományos témákat, hanem azt is, hogy hangolják össze a közös tudományos kutatások taktikájátés stratégiáját. Az okmány kimerítően foglalkozik a tudományos integráció, a műszaki fejlődési szint emelése kérdéseivel. Hogyan valósul meg ez a program? Mi történt már eddig, és mi várható ez irányban a közeli jövőben ? Hogy ezt megtudjuk, a KGST új szervéhez, a Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottsághoz fordultunk. A KGST 25. ülésszakának döntése alapján alakult bizottságban elmondották, hogy az új szerv, amely a tudományos és műszaki kutatásokkal foglalkozó és időközben megszűnt állandó KGST- bizottság hatáskörét vette át, már megkezdte a munkát. A szocialista országok tudósai előtt álló problémák sokaságából kiválasztották a legfontosabbakat. Íme néhány abból a 18 témakörből, amelyet a bizottság legfontosabbnak tart: a biológiai élet területén végzendő kutatások, a világtengerek főbb térségeinek tanulmányozása, az élelmiszerek tápértékének növelése, a műanyagok szintézise, új félvezetők és számítótechnikai eszközök létrehozása. E témák mielőbbi kidolgozására az együttműködés leghatékonyabb formáit választották ki, így például az érdekelt országok 34 koordinációsközpontot hoztak létre. A koordinátori funkciót rendszerint az adott területen legkiemelkedőbb eredményeket elérő országok tudományos, kutató-, illetve tervezőintézetei, intézményei töltik be. A faanyagok komplex hasznosítása témakörében például az Európahírű pozsonyi kutatóintézet tölti be a koordinátori szerepet. De megemlíthetnénk még, természetesen más témakörben, a Szovjet Tudományos Akadémia puscsinói biofizikai intézetét vagy a katalíziskutató szibériai intézetet és így tovább ... A KGST-országok rendelkezésére állnak olyan egyesülések is, mint például az ideiglenes nemzetközi tudóskollektívák, közös laboratóriumok, nemzetközi tudományos, kutató és tervező intézmények. A moszkvai vezetéstudományi intézetben például megalakult a tudósok nemzetközi kollektívája. A komplex program ennek a kollektívának is adott feladatot , végezzenek kutatásokat, felméréseket a szervezett irányítás, a kibernetika és a műveletkutatás területén. Hamarosan megkezdik gyakorlati tevékenységüket az egészen új típusú nemzetközi szervezetek — a tudományos és termelési egyesülések. Ezek a „trösztök” együttesen végzik majd az új géptípusok kialakításával kapcsolatos kutatásokat, tervezéseket és próbákat. Másik funkciójuk lesz a közösen kialakított géptípusok gyártása és szállítása az érdekelt országoknak. Természetesen nem szabad megfeledkezni a régi, jól bevált együttműködési formákról sem. A bizottság sok figyelmet szentel az együttműködésnek az előtervezések, a káderképzés, a korszerű műszerekkel való ellátás kérdéseinek is. A korábbiakhoz hasonlóan, de nagyobb méretekben folytatódik a kutatások eredményeinek kicserélése. A Szovjetunió kezdeményezésére a bizottság első ülésén javaslatot vitattak meg a tudományos és műszaki felfedezésekkel kapcsolatos adatok cseréjéről. A tudomány nemzetközi gyakorlatában először jött létre ilyen megállapodás. És ez csak a testvérnépek szocialista közösségének körülményei között vált lehetővé. Jurij Szinyakov (APNEES) Az Állami Operaház sikere Prágában PRÁGA (MTI) Szerdán este szúfolt nézőtér előtt nagy sikerrel mutatkozott be a csehszlovák főváros közönségének a Magyar Állami Operaház társulata, amely a„Prágai tavasz” nemzetközi zenei fesztiválon vendégszerepel. Az első estén a Bartók-triptichon mindhárom darabja nagy tetszést aratott, a hallgatóság percekig tartó tapssal jutalmazta a nagy múltú prágai színház színpadán most első ízben fellépő teljes magyar operatársulat játékát. (A balettkar 1957-ben már járt Prágában és Brnóban, de operaegyüttesünk művészei ezen az esten szerepeltek először a Nemzeti Színházban.) Az előadáson megjelent Vasil Bil’ak, a CSKP KB elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, Miloslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszter, Évien Erban, a cseh nemzeti tanács elnöke, valamint a művészeti és társadalmi élet számos képviselője. Ott volt dr. Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes és Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Az előadás után Miloslav Bruzek miniszter az Internacional szállóban fogadást adott az Operaház vendégművészeinek tiszteletére. (MTI) Nagyváradi kőművesek látogatása Debrecenben Nagyváradról két autóbusszal 62 nagyváradi kőműves, építőipari munkás érkezett Debrecenbe. Valamennyien nyugdíjasok már, az ottani nyugdíjasklub tagjai. Látogatóba jöttek a debreceni nyugdíjas építőipari munkások klubjába, ahol Kovács János veterán kőműves, a klub vezetője fogadta a vendégeket. A 62 nagyváradi öreg kőműves megtekintette Debrecen nevezetességeit. Jártak az új lakótelepeken, és megszemlélték a munkát a Debreceni Házgyárban. Közös ebéden vettekrészt a debreceni kollégákkal a házgyári étkezdében. Június 10-én és 11-én Nagyváradra mennek 40 személyes autóbusszal a debreceni öreg kőművesek. Sok közös élményük van, hiszen jónéhányan régi ismerősei egymásnak. Higiéniai szabályzat az élelmiszer-feldolgozásra Megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az egészségügyi miniszter közös rendelete, amelyben kimondják, hogy július 1-től érvénybe lép az élelmiszerek ipari feldolgozásának higiéniai szabályzata, amelynek előírásait valamennyi feldolgozó üzemnek meg kell tartania. Eza szabályzat a maga nemében egyedülálló, az első olyan szabályozó gyűjtemény, amely valamennyi feldolgozó iparágra előírja a higiéniai utasításokat. A higiéniai utasítások gyűjteménye két részre osztható: első része tartalmazza azokat az általános , érvényű előírásokat, amelyeket valamennyi iparágban egyformán meg kell tartani. A másik része speciális, összesen 21 feldolgozó iparágra vonatkozó előírásokat tartalmaz. A szabályzat előírásainak megtartását folyamatosan ellenőrzik az állategészségügyi állomások, valamint a közegészségügyi és járványügyi felügyeletek. A tervek szerint az első átfogó szabályzatot rövidesen újak követik, amelyekben a korszerű élelmiszer-vizsgálati módszereket határozzák meg. (MTI) DÉVÉNYI ISTVÁN (1924-1972) Május 31-én, 48 éves korában súlyos betegség következtében elhunyt dr. Dévényi István, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének társprofesszora, az orvostudományok doktora, az MSZMP egyetemi végrehajtó bizottságának tagja. Az elhunytat az egyetem saját halottjának tekinti. Temetése június 8-án délután 15 órakor lesz a köztemető díszravatalozójából. ♦ * * Hatalmas lelkierő jellemezte, hiszen orvos lévén jól tudta, hogy betegségére nincs gyógyszer. Két keze az utolsó szívdobbanásig tele volt munkával. A tudósember gyönyörű ars poeticáját szó szerint teljesítette: a tudomány az életért van, a tudós élete legyen a tudományért. Pozsonyban született 1924-ben, kéményseprő mester fiaként. Nyíregyházán érettségizett, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1949- ben. Azonnal a Kórbonctani Intézetbe került. Oktató és tudományos munkájának elismeréseképpen 1970-ben nevezték ki professzornak. Kezdetben a sebgyógyulás mechanizmusával foglalkozott, majd a pajzsmirigy-regeneráció problémáit tanulmányozta nagy sikerrel.Erről írta kandidátusi disszertációját is 1959-ben. Később az Endes professzor vezette munkacsoportban vesepatológiai vizsgálatokat végzett. Több mint 60 tudományos dolgozata jelent meg. Dévényi professzor azonban nemcsak a szakmának élt. Politikus, közéleti ember volt ifjúságától fogva. Az MKP tagjelöltje, az MDP, majd 1960-tól az MSZMP tagja. Az elsők között, 1958-ban végezte el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet. Az egyetemi pártszervezetben különböző vezető funkciókat töltött be, volt pártcsoportvezető, csúcsbizottsági és végrehajtó bizottsági tag. Aktívan dolgozott a szakszervezetben és az egyetem különböző állami bizottságaiban. 1965-ben elnyerte az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. 1967-ben beválasztották a Debrecen városi Tanácsba, és ilyen minőségében az egészségügyi állandó bizottságban tevékenykedett. Szerény, köztiszteletben álló, szeretetre méltó ember volt, sohasem tudott nemet mondani, ha dolgozni, segíteni kérték. A diákok ügyes-bajos dolgai éppúgy érdekelték, mint az egyetem, a magyar egészségügy fő kérdései. Mint a Tudományos Diákköri Tanács elnöke nagy szakértője volt a kérdésnek, gondolatait csak nemrég összegezte az Egyetemi Élet hasábjain. Az utóbbi időben különösen sokat foglalkozott az egyetemi kutatásokkal kapcsolatos tudománypolitikai kérdésekkel. Munkás életet élt, amelynek értelme a tudományban és a nevelésben realizálódott. Külön képessége volt, hogy a sokirányú feladat nem tette munkáját szétszórttá. Pontosan és szépen dolgozott, mert ez éltette, ez adott erőt számára, hogy a betegséggel birkózva újra és újra talpraálljon. Megnyerő alakját a család, a kollégák, a barátok, a tanítványok őrzik meg emlékezetükben. Munkássága a magyar orvostudomány értékes fejezete. Csak pár nappal halála előtt nyerte el életművének betetőzéseképpen az orvostudományok doktora fokozatot.