Hajdú-Bihari Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

Száz figyelmeztetés, húsz bírság, nyolc szabálysértés ÉJSZAKAI ELLENŐRZÉS A KÖZREND ÉRDEKÉBEN A folyosón fegyelmezett sorok­ban állnak a polgári és egyenruhás rendőrök, közöttük karhatalmisták. Az akciót vezető rendőr alezredes eligazítást tart.­­ A megyeszékhely közbiztonsá­gának további szilárdítása megkö­veteli, hogy időnként bűnügyi meg­előző akciókat tartsunk — mondja. Sajnos, még mindig sok a közveszé­lyes munkakerülő, még mindig gya­kori a betöréses lopás, még mindig nagy számmal akadnak fiatalkorú csavargók stb. Az akcióban részt vevők elsősorban ezen szempontok alapján végezzék ellenőrzésüket. Az eligazítás után néhány perccel kiürül a folyosó, az ellenőrző cso­portok a város különböző területei­re indulnak, hogy a parancsban felsoroltaknak eleget tegyenek. Egy óra múlva az egyik egység parancsnoka gépkocsit kér, hogy az igazolt személyt előállíthassa. Talán tíz perc sem telik el, amikor V. Erzsébet már a kihallgatást végző rendőrtiszt előtt ül. Bár sze­mélyi igazolvánnyal nem rendelke­zik, kiléte nem vitás. Nem először került a rendőrségre azért, mert el­szökött az intézetből. Most is mint már korábban, néhány napos csa­vargás után visszakerül oda, ahon­nan megszökött. . . Este tíz órára már „telt ház” van a kihallgató szoba előterében. Piros Ferenc húszéves, a Ha­lászcsárdából állították elő. Igazol­ványai között összegyűrt papír. Fel­szólítás: június 1-én, reggel 9 óra­kor börtönbe kell bevonulnia. — Miért?­­ — Garázdaságért. — Már korábban is ült. — Magánlaksértésért két hóna­pot. Piros Ferenc pallagi lakos most nyolc hónap szabadságvesztés letöl­tését kezdi meg. Opre Mária nyírbélteki lakos ke­rül a kihallgatást végző tiszt elé. Az elmúlt esztendő novembere óta nem dolgozik. — Mit keres Debrecenben ? — Ma jöttem be a nővéreméket meglátogatni. — Mégis a parkban találták egy fiúval. Már késő Budainé bánata — Hát csak beszélgettünk egy ki­csit. És megvacsoráztunk. A járőrkocsival hamar felkeresik Opre Mária nővérét. Kiderül, hogy nevezett napok óta Debrecenben tartózkodik, rokonai azonban­­ csak elvétve találkoztak vele. A lányt őrizetbe veszik. Papp Tibor, majd Kertész Erzsé­bet következik kihallgatásra. Papp büntetett előéletű, korábban magán­laksértésért ült. Alkalmi ismerőse, Kertész Erzsébet sem ismeretlen a bűnüldöző szakemberek előtt. Gya­kori „vendége” a rendőrségnek.­ El­vált, nem dolgozik, gyermekéről nem gondoskodik. Újabb ismerős jön, Csilló Gizella. Tizennyolc éves. Közveszélyes mun­kakerülés miatt került ismét a rendőrségre, majd a fogdába, ahol most szabálysértési úton érvényre jutó elzárásos büntetését várja. Budai Gyuláné Kunmadarasról látogatott Debrecenbe, alaposan megrakott táskával. Csomagja kö­zött aranygyűrűk, aranyláncok, ru­haneműk. Első ránézésre látszik: csempészáruk. Pénz is van nála bő­ven, s ebből következtetni is lehet: ha nem fogják el, szerencsés üzle­ti siker koronázza debreceni útját. Budainé gyakran utazik el Kunma­darasról a környező városokba, ilyen üzleti ügyekben. Rendszerint filléres divatékszereket, tetszetős, de rossz minőségű, ruhadarabokat vá­sárol meg külföldiektől, s ezeket alapos felárral adja tovább. Nem­csak a debreceni rendőrök ismerik, személye ismerős Karcagon, Szol­nokon, Budapesten is. A nála talált holmit lefoglalják, s Budainé ellen devizabűntett miatt eljárás in­dül. Az éjszakai bűnüldöző akció éj­félkor ér véget. Az egységek egy­más után érkeznek a kapitányság­ra, hogy az ellenőrzésről jelentést tegyenek. Elkészül az összesítés. Az akció során ötszáz személyt igazol­tak, közülük több mint százat kel­lett figyelmeztetni. Bírságot húsz személyre róttak ki. Szabálysértési feljelentés nyolc személy ellen in­dult, négy esetben azért, mert fia­talkorúakat szeszes itallal szolgál­tak ki. Az akció tehát eredményes volt. Román Dénes és Iklódy János riportja A kihallgatott: Piros Ferenc Másodszor szökött meg az intézet­ből HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ , 1972. JÚNIUS 2. A KGST tudományos főhadiszállása A KGST-országok tudományos és műszaki hivatalainak vezetőiből megalakították a Tudományos és Műszaki Együttműködési Bizottsá­got. Alábbi cikkünk az új KGST- szerv feladataival foglalkozik. A szocialista országok tudósai­nak, mérnökeinek és konstruktő­reinek közös munkáját a mind szo­rosabb együttműködés jellemzi. A KGST-országok a szervezet meg­alakulása — vagyis több mint húsz év — óta rendszeresen kicserélik egymás között az elméleti és kísér­leti kutatások eredményeit, a gya­korlati tapasztalatokat, s összehan­golják a fontosabb tudományos és műszaki problémák megoldását. A testvéri együttműködés mind­egyik partner számára lehetővé te­szi, hogy gyarapítsa és szilárdítsa saját országa tudományos és mű­szaki teljesítőképességét. Hogy mi­lyen lehetőségek kínálkoznak eb­ben a vonatkozásban, tanúsítja az a tény, hogy a KGST-országokban körülbelül egymillió ember dolgo­zik tudományos területen.. Ez a vi­lág valamennyi tudományos dolgo­zójának hozzávetőlegesen egyhar­­mada. A tudósok előtt széles távlatokat tár fel a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programja. Nem­csak azt tűzi ki feladatul, hogy az együttműködés keretében közösen dolgozzanak ki bizonyos tudomá­nyos témákat, hanem azt is, hogy hangolják össze a közös tudományos kutatások taktikáját­­és stratégiáját. Az okmány kimerítően foglalko­zik a tudományos integráció, a mű­szaki fejlődési szint emelése kérdé­seivel. Hogyan valósul meg ez a program? Mi történt már eddig, és mi várható ez irányban a közeli jövő­ben ? Hogy ezt megtudjuk, a KGST új szervéhez, a Tudományos és Mű­szaki Együttműködési Bizottsághoz fordultunk. A KGST 25. ülésszaká­nak döntése alapján alakult bi­zottságban elmondották, hogy az új szerv, amely a tudományos és műszaki kutatásokkal foglalkozó és időközben megszűnt állandó KGST- bizottság hatáskörét vette át, már megkezdte a munkát. A szocialista országok tudósai előtt álló problé­mák sokaságából kiválasztották a legfontosabbakat. Íme néhány ab­ból a 18 témakörből, amelyet a bi­zottság legfontosabbnak tart: a bio­lógiai élet területén végzendő ku­tatások, a világtengerek főbb tér­ségeinek tanulmányozása, az élel­miszerek tápértékének növelése, a műanyagok szintézise, új félveze­tők és számítótechnikai eszközök létrehozása. E témák mielőbbi kidolgozására az együttműködés leghatékonyabb formáit választották ki, így példá­ul az érdekelt országok 34 koordi­nációs­­központot hoztak létre. A koordinátori funkciót rendszerint az adott területen legkiemelkedőbb eredményeket elérő országok tudo­mányos, kutató-, illetve tervezőin­tézetei, intézményei töltik be. A faanyagok komplex hasznosítása témakörében például az Európa­­hírű pozsonyi kutatóintézet tölti be a koordinátori szerepet. De meg­említhetnénk még, természetesen más témakörben, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia puscsinói biofi­zikai intézetét vagy a katalízisku­tató szibériai intézetet és így to­vább ... A KGST-országok rendelkezésé­re állnak olyan egyesülések is, mint például az ideiglenes nemzetközi tudóskollektívák, közös laborató­riumok, nemzetközi tudományos, kutató és tervező intézmények. A moszkvai vezetéstudományi inté­zetben például megalakult a tudó­sok nemzetközi kollektívája. A komplex program ennek a kollek­tívának is adott feladatot , vé­gezzenek kutatásokat, felméréseket a szervezett irányítás, a kiberneti­ka és a műveletkutatás területén. Hamarosan megkezdik gyakorla­ti tevékenységüket az egészen új típusú nemzetközi szervezetek — a tudományos és termelési egyesülé­sek. Ezek a „trösztök” együttesen végzik majd az új géptípusok kia­lakításával kapcsolatos kutatáso­kat, tervezéseket és próbákat. Má­sik funkciójuk lesz a közösen ki­alakított géptípusok gyártása és szállítása az érdekelt országoknak. Természetesen nem szabad meg­feledkezni a régi, jól bevált együtt­működési formákról sem. A bizott­ság sok figyelmet szentel az együtt­működésnek az előtervezések, a káderképzés, a korszerű műszerek­kel való ellátás kérdéseinek is. A korábbiakhoz hasonlóan, de na­gyobb méretekben folytatódik a kutatások eredményeinek kicseré­lése. A Szovjetunió kezdeményezésére a bizottság első ülésén javaslatot vitattak meg a tudományos és mű­szaki felfedezésekkel­­ kapcsolatos adatok cseréjéről. A tudomány nemzetközi gyakorlatában először jött létre ilyen megállapodás. És ez csak a testvérnépek szocialista közösségének körülményei között vált lehetővé. Jurij Szinyakov (APN­E­ES) Az Állami Operaház sikere Prágában PRÁGA (MTI) Szerdán este szúfolt nézőtér előtt nagy sikerrel mutatkozott be a csehszlovák főváros közönségének a Magyar Állami Operaház társulata, amely a­­„Prágai tavasz” nemzetkö­zi zenei fesztiválon vendégszere­pel. Az első estén a Bartók-trip­­tichon mindhárom darabja nagy tetszést aratott, a hallgatóság per­cekig tartó tapssal jutalmazta a nagy múltú prágai színház színpa­dán most első ízben fellépő teljes magyar operatársulat játékát. (A balettkar 1957-ben már járt Prágá­ban és Brnóban, de operaegyütte­sünk művészei ezen az esten szere­peltek először a Nemzeti Színház­ban.) Az előadáson megjelent Vasil Bil’ak, a CSKP KB elnökségének tagja, a központi bizottság titká­ra, Miloslav Bruzek cseh művelő­désügyi miniszter, Évien Erban, a cseh nemzeti tanács elnöke, vala­mint a művészeti és társadalmi élet számos képviselője. Ott volt dr. Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes és Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. Az előadás után Miloslav Bruzek miniszter az Internacional szálló­ban fogadást adott az Operaház vendégművészeinek tiszteletére. (MTI) Nagyváradi kőművesek látogatása Debrecenben Nagyváradról két autóbusszal 62 nagyváradi kőműves, építőipari munkás érkezett Debrecenbe. Va­lamennyien nyugdíjasok már, az ottani nyugdíjasklub tagjai. Látoga­tóba jöttek a debreceni nyugdíjas építőipari munkások klubjába, ahol Kovács János veterán kőmű­ves, a klub vezetője fogadta a ven­dégeket. A 62 nagyváradi öreg kő­műves megtekintette Debrecen ne­vezetességeit. Jártak az új lakótele­peken, és megszemlélték a munkát a Debreceni Házgyárban. Közös ebéden vettek­­részt a debreceni kollégákkal a házgyári étkezdében. Június 10-én és 11-én Nagyváradra mennek 40 személyes autóbusszal a debreceni öreg kőművesek. Sok közös élményük van, hiszen jóné­­hányan régi ismerősei egymásnak. ­ Higiéniai szabályzat az élelmiszer-feldolgozásra Megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az egészségügyi miniszter közös ren­delete, amelyben kimondják, hogy július 1-től érvénybe lép az élelmi­szerek ipari feldolgozásának higié­niai szabályzata, amelynek előírá­sait valamennyi feldolgozó üzem­nek meg kell tartania. Ez­­a sza­bályzat a maga nemében egyedül­álló, az első olyan szabályozó gyűj­temény, amely valamennyi feldol­gozó iparágra előírja a higiéniai utasításokat. A higiéniai utasítások gyűjte­ménye két részre osztható: első ré­sze tartalmazza azokat az általános , érvényű előírásokat, amelyeket va­lamennyi iparágban egyformán meg kell tartani. A másik része speciális, összesen 21 feldolgozó iparágra vonatkozó előírásokat tar­talmaz. A szabályzat előírásainak meg­tartását folyamatosan ellenőrzik az állategészségügyi állomások, vala­mint a közegészségügyi és járvány­ügyi felügyeletek. A tervek szerint az első átfogó szabályzatot rövide­sen újak követik, amelyekben a korszerű élelmiszer-vizsgálati mód­szereket határozzák meg. (MTI) DÉVÉNYI ISTVÁN (1924-1972) Május 31-én, 48 éves korában súlyos betegség következtében elhunyt dr. Dévényi István, a Deb­receni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének társpro­fesszora, az orvostudományok dok­tora, az MSZMP egyetemi végre­hajtó bizottságának tagja. Az el­hunytat az egyetem saját halott­jának tekinti. Temetése június 8-án délután 15 órakor lesz a köz­temető díszravatalozójából. ♦ * * Hatalmas lelkierő jellemezte, hiszen orvos lévén jól tudta, hogy betegségére nincs gyógyszer. Két keze az utolsó szívdobbanásig tele volt munkával. A tudósember gyönyörű ars poeticáját szó sze­rint teljesítette: a tudomány az életért van, a tudós élete legyen a tudományért. Pozsonyban született 1924-ben, kéményseprő mester fiaként. Nyíregyházán érettségizett, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1949- ben. Azonnal a Kórbonctani Inté­zetbe került. Oktató és tudomá­nyos munkájának elismerésekép­pen 1970-ben nevezték ki pro­fesszornak. Kezdetben a sebgyógyulás me­chanizmusával foglalkozott, majd a pajzsmirigy-regeneráció problé­máit tanulmányozta nagy sikerrel.­­Erről írta kandidátusi disszertá­cióját is 1959-ben. Később az En­des professzor vezette munkacso­portban vesepatológiai vizsgálato­kat végzett. Több mint 60 tudomá­nyos dolgozata jelent meg. Dévényi professzor azonban nemcsak a szakmának élt. Politi­kus, közéleti ember volt ifjúságá­tól fogva. Az MKP tagjelöltje, az MDP, majd 1960-tól az MSZMP tagja. Az elsők között, 1958-ban vé­gezte el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet. Az egyetemi párt­­szervezetben különböző vezető funkciókat töltött be, volt pártcso­portvezető, csúcsbizottsági és vég­rehajtó bizottsági tag. Aktívan dol­gozott a szakszervezetben és az egyetem különböző állami bizott­ságaiban. 1965-ben elnyerte az Oktatásügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést. 1967-ben beválasztották a Debrecen városi Tanácsba, és ilyen minőségében az egészség­­ügyi állandó bizottságban tevé­kenykedett.­­ Szerény, köztiszteletben álló, szeretetre méltó ember volt, soha­sem tudott nemet mondani, ha dolgozni, segíteni kérték. A diá­kok ügyes-bajos dolgai éppúgy érdekelték, mint az egyetem, a magyar egészségügy fő kérdései. Mint a Tudományos Diákköri Ta­nács elnöke nagy szakértője volt a kérdésnek, gondolatait csak nemrég összegezte az Egyetemi Élet hasábjain. Az utóbbi időben különösen sokat foglalkozott az egyetemi kutatásokkal kapcsola­tos tudománypolitikai kérdések­kel. Munkás életet élt, amelynek ér­telme a tudományban és a neve­lésben realizálódott. Külön képes­sége volt, hogy a sokirányú fel­adat nem tette munkáját szét­szórttá. Pontosan és szépen dol­gozott, mert ez éltette, ez adott erőt számára, hogy a betegséggel birkózva újra és újra talpraálljon. Megnyerő alakját a család, a kollégák, a barátok, a tanítványok őrzik meg emlékezetükben. Mun­kássága a magyar orvostudomány értékes fejezete. Csak pár nappal halála előtt nyerte el életművének betetőzéseképpen az orvostudo­mányok doktora fokozatot.

Next