Hajdú-Bihari Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejezte tanácskozását az országgyűlés Jóváhagyták a múlt évi költségvetés végrehajtását Elfogadták a bíróságokról és az ügyészségről szóló törvényjavaslatot Pénteken az országgyűlés folytatta a Ma­gyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitá­ját. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Komócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több veze­tője. Apró Antal elnöki megnyitó szavai után folytatódott a múlt évi költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat vitája. Felszólalt többek között Pakurár Miklósné, Hajdú-Bihar 14. sz választókerületének képviselője. Pakurár Miklósné : Előtérbe került az iskola, a tudomány ügye A pénzügyminiszteri expozé, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és a népgazdaság múlt évi fejlődését elemző tájékoz­tató arról győzött meg, hogy a tár­sadalmi és a gazdasági fejlődés e szakaszában a költségvetés jól szol­gálta hazánk dinamikus fejlődését. Hozzászólásomban a kulturális ágazat egy részével, az alsó- és kö­zépfokú oktatás fejlesztésének né­hány kérdésével kívánok foglalkoz­ni. A gondokat ezért vetem fel, mert gyakorló pedagógus vagyok, lehetőségem van belülről látni a problémákat. Ha történetiségében vizsgáljuk e kérdést, szembetűnő az előrelépés. A tudományos, technikai fejlődés azonban sürgeti az oktatásügy to­vábbfejlesztését. Az oktatással szemben egyre magasabb igényt tá­maszt a társadalom. Úgy vélem, már lényegesen túlhaladtuk a mennyiségi szemléletet, ma az ok­tatás, a nevelés területén is a mi­nőségi oldal kerül előtérbe. Az utóbbi időben több kiemelke­dő fórum foglalkozott oktatáspoliti­kai kérdésekkel, a magyar iskola­­rendszer és nevelésügy problémái­val, feladataival. Elegendő csak a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára és a hozott határo­zatokra utalni. Örömmel tölt el sok­sok pedagógustársammal együtt, hogy a Központi Bizottság múlt he­ti ülésén a szocializmus felépítése szempontjából a legfontosabb kér­dések közé sorolja a közoktatás fej­lesztését. Előtérbe került az iskola és tudomány ügye. A határozatok között fő gondolatként szerepel az az igény, hogy magasabb szintre kell emelni a tevékenykedő ember munkáját. Az iskolára ez hatványo­zottan vonatkozik, mert ilyen em­bereket kell nevelnie. A tevékeny­kedő emberformálás csak sokoldalú fejlesztéssel lehetséges, ehhez vi­szont korszerű viszonyokat kell te­remteni minden iskolatípusban, kü­lönösen alsó fokon, ahol az alapo­zás folyik. Ma, amikor oktatáspolitikánk mi­nőségi oldalát vizsgáljuk — bármi­lyen fokról is legyen szó — alaposan szemügyre kell venni az óvoda leg­fontosabb társadalmi funkcióját, az iskolára való előkészítést. Az első osztályban tükröződő eredmények vagy eredménytelensé­gek nagymértékben függnek attól, hogy részt vett-e minden gyermek az óvodai nevelésben. A helyzet is­mert. Jelenleg az ország óvodáiban elhelyezett gyermekek aránya 58 százalék, megyénkben azonban 50 százalék sincs, járásunkban 52 szá­zalék. Az óvodai hálózat fejleszté­sére a tanácsok a fejlesztési alap­ból jelentős összegeket fordítanak. Emellett örvendetesen széles társa­dalmi összefogás bontakozott ki az óvodák bővítésére, építésére. Közsé­günkben­­például a pocsaji Dózsa Termelőszövetkezet 600 ezer forint beruházással új óvodát létesített. Az így létrehozott óvodákat azonban sok esetben a tanácsok nem tudják működtetni a megfelelő költségveté­si fedezet hiányában. Kedvezőtlen a tervezett beruhá­zások alacsony megvalósulási szint­je — folytatta a felszólaló —. Vi­szonylag nagy lemaradás mutatko­zik a lakásépítés járulékaként meg­valósuló óvodai beruházásoknál. Ha ez társadalmi ügy, miért nem tekin­ti az építőipar ilyen egyértelműen kötelezőnek e reális tervek és igé­nyek kivitelezését? Az önálló kezdeményezések, le­hetőségek maximális kihasználása mellett minden erőnkkel meg kell teremteni a feltételét annak, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott óvodai beruházások szabad utat kapjanak. Az általános iskolában is hason­ló gondok gátolják a továbbhala­dást. Emelni kell a szakrendszerű oktatás szintjét (megyénk közel 10 százalékkal elmarad az országos át­lagtól.) Támogatnunk kell a körze­­tesítési és iskolatelepítési progra­­ramot, e tekintetben a kollégiumi helyek bővítése látszik célszerűbb­nek, ezzel együtt a bejárás lehetősé­gét, ha ideiglenesen is, fokozni kell. Ehhez viszont megfelelő szállítási eszköz biztosítása szükséges. Hosz­­szúpályi községben a két termelő­­szövetkezet közösen vásárolt autó­buszt, hogy a tanyai gyermekek szakrendszerű oktatásban részesül­jenek. Megyénkben 1438 tanuló még mindig nem részesül szakrendszerű oktatásban. Több mint 11 százalék­kal kevesebb a szaktanárok által adott órák száma az országosnál. Járásunkban társadalmi összefogás­sal a tanyai iskolákat néhány éven belül körzetesíteni tudjuk. Válasz­tókerületem egyik nagy gondja ez. Az alapfeltételek biztosítottak, a le­hetőség megvan a realizálásra. Az iskolatelepítési hálózat további tervezésekor meg kell fontolni olyan községekben a beruházást, ahol kis létszámmal egy-egy felső tagozati osztály működik. Ezeken a helyeken a szakos tanítást nem le­het fejleszteni, sőt az itt dolgozó nevelők sem megfelelően foglalkoz­tatottak. Ha ezt az ügyet nem szor­galmazzuk, a kis települések mű­veltségbeli hátránya tovább nő, az iskolák differenciálódása tovább fo­kozódik. Ezzel egyi­­dőben a többi iskola tanteremhiányát csökkenteni kell. A régi, elavult tantermek fel­újításával, javítgatásával nem lehet minőségi előrelépést biztosítani. Egy osztályteremre 42 tanuló jut a megye általános iskoláiban, több mint másfél tanulócsoport. Különösen kedvezőtlen helyzetet teremt az általános iskolai napközi otthonok hálózatának korszerűtlen­sége, a politechnikai műhelyek hiá­nya, a megfelelő könyvtárak, olva­sótermek, szaktantermek hiánya, a falusi iskolákban a tornateremhiány (a derecskei járás 15 iskolájában két tornaterem van). Ez mind nehe­zíti az egésznapos iskolarendszer kialakítását. A szakrendszerű okta­tás és szakos ellátás jobb megszer­vezése is komoly anyagi gondot okoz. Megyénkben a IV. ötéves tervidő­szakra előirányzott 160 tanteremből a terv első évében 36-ot tudtunk felépíteni. Az ez évre tervezettet sem tudjuk megvalósítani az építési anyagok árának emelkedése és az előírt 20 százalékos beruházási tar­talék hiánya miatt. A tervidőszak hátralevő éveiben tehát fokozódnak a gondok. Egy-egy nyolctantermes iskola felépítésére a községek részé­re a tervidőszakban 9 millió forin­tot biztosítottak. A megépítése ma 13 millió forintba kerül. A külön­bözet fedezésére nincs lehetőségünk. Szükséges lenne a legellátatlanabb megyékben állami támogatással se­gíteni a terv megvalósítását. Hasonló a helyzet a középiskolai kollégiumok, tantermek, műhelyter­mek esetében is. Kollégiumaink zsúfoltak, elavultak, egy részük csak szükségmegoldás. A szakmunkásképző intézetek gondja évről évre növekszik me­gyénkben. A vállalatok szakember­­igénye 30 százalékkal haladja meg a lehetőségeket. A befogadóképes­ség és a tantermi kapacitás hiánya miatt különösen a kereskedelmi, a vendéglátó, valamint az élelmi­(Folytatás a 2. oldalon) JOGI TANÁCSOK ÉRETTSÉGIZŐK A LANDLER JENŐ SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN MEGKEZDŐDÖTT A HORTOBÁGYI LOVASNAPOK PROGRAMJA Mai számunkban: Az olimpiai zászló ünnepélyes felvonása Pénteken délután ünnepi hangu­lat fogadta a debreceni Nagytemp­lom előtti tér járókelőit: úttörők adtak rövid ideig térzenét, s a Kos­suth szobor előtti sétány hat órára benépesült fehér inges, vörös nyak­­kendős úttörőkkel, csak­úgy, mint a díszpompás ünnepséget megcsodáló járókelőkkel. Hat óra után néhány perccel úttörőmenet hozta a Csapó utca felől Magyarország 19 megyé­jének, fővárosának, s az úttörő­olimpiának zászlóit. A Debrecenben megrendezésre kerülő VIII. nyári országos úttörő­olimpia ünnepélyes zászlófelvoná­sán megjelent többek között Sika­id György és Gál István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Hajdú-Bi­har megyei Bizottságának titkárai, C. Nagy Gábor, az MSZMP megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, az olim­piai bizottság elnöke, Basa Im­re, a Debrecen városi Pártbizottság titkára, dr. Albert Béláné megyei úttörőtitkár, Kiss Imre, a Hajdú- Bihar megyei Tanács elnökhelyette­se és Ördög László, a Debrecen vá­rosi Tanács elnökhelyettese, az olimpiai szervezőbizottság elnöke. Az ünnepélyes zászlófelvonás szavazattal kezdődött, majd dr. Ács István, a városi tanács elnöke mon­dott köszöntőt. — A rendezők, a város üzemei, intézményei és dolgozói mind mind nagy lelkesedéssel segítették az olimpia sikeres megrendezését — kezdte beszédét dr. Ács István. — Valamennyiünket vezetett az a tö­­­rekvés, hogy ne csak a versenyek technikai lebonyolításának feltéte­leit biztosítsuk, hanem olyan körül­ményeket is teremtsünk, amelyben a versenyzők, a háromezer vendég otthon érezheti magát. Remélem, vendégeink élve a lehetőségekkel módot találnak arra is, hogy meg­ismerkedjenek Debrecen város tör­ténelmi nevezetességeivel, tapaszta­latokat szereznek a város gyors, di­namikus fejlődéséről, dolgozóink alkotó munkájáról. Az olimpia a sportsikereken túl csak így szolgál­hatja a szocialista építőmunkánk megismerését. Most magasba kerül­nek az olimpia és a megyék zászlói, hogy egy hétig hirdessék az olim­pia jelenlétét Debrecen szívében. Meggyőződésem, hogy az olimpia tovább fokozza városunk dolgozói­nak, fiataljainak a sport iránti ked­vét, érdeklődését, szeretetét, s elő­segíti, hogy újabb és újabb fiatalok kapcsolódjanak be a sport nemes küzdelmeibe. Kívánom, minden kedves ifjú vendég érezze jól ma­gát Debrecenben, s városunkról szerzett gazdag ismeretanyaggal, kedves emlékkel térjenek majd vissza egy hét múlva, az olimpia befejezése után otthonukba — mon­dotta végezetül dr. Ács István. Ezután a himnusz hangjaira ma­gasba emelkedtek a zászlók. Az ünnepség végeztével az úttörők ze­nére vonultak el. Az ünnepélyes zászlófelvonás színhelyére érkezik az olimpiai zászló A himnusz hangjaira emelkedik az olimpia zászlója Dr. Ács István ünnepi köszöntőt mond igasba a 19 megye, a főváros és

Next