Hajdú-Bihari Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Huszonöt éves a népgazdasági tervezés TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A JUBILEUM ALKALMÁBÓL Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Egyesület szervezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Mintegy 500 magyar magyar szakemberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese méltatta az évforduló jelentőségét. Beszéde után Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke A népgazdasági tervezés 25 éve Magyarországon címmel tartott előadást. A külföldi delegációk nevében V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese üdvözölte a tanácskozást. Azután került sor a három szekció fő referátumaira. A fő referátumok után elhangzottak az első korreferátumok is. Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke kedden este a Néphadsereg Központi Klubjának nyári helyiségében fogadást adott a tervezési tudományos ülésszak részvevőinek tiszteletére. A fogadáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, valamint a kormány több tagja is. (MTI) Gromiko tárgyalásai New Yorkban Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn a szovjet ENSZ-misszión fogadta Rogers amerikai, majd Douglas Hume angol külügyminisztert, akikkel véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, az európai biztonságról és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A szovjet és az amerikai külügyminiszter háromórás eszmecserét folytatott az esti „munkavacsorán”. McCloskey amerikai szóvivő közlése szerint az érintett témák között szerepelt a Közel-Kelet, a kölcsönös haderőcsökkentés Európában, a hadászati fegyverek korlátozásáról folytatandó további tárgyalások és a közgyűlés napirendjének néhány pontja. A két államférfi nem egyezett meg konkrét időpontban a SALT-tárgyalások folytatására, de várható, hogy a tárgyalások fonalát még az idén ősszel újból felveszik. Gromiko találkozott olasz kollégájával, Medicivel is, akivel a kétoldalú kapcsolatokról, az európai biztonságról és az ENSZ napirendjén szereplő kérdésekről folytatott tanácskozást. *** Douglas Home angol külügyminiszter felkereste hivatalában Waldheim főtitkárt, és megköszönte neki, hogy erőfeszítéseket tett az Ugandából kiutasított és brit útlevéllel rendelkező ázsiaiak problémáinak megoldásáért. (MTI) A nemzetközi atomenergia ügynökség 16. közgyűlése Kedden a mexikói fővárosban megkezdte munkáját a nemzetközi atomenergia ügynökség 16. közgyűlése. Az október 3-ig tartó ülésszakot Echevarria Alvarez mexikói államfő nyitotta meg. A közgyűlés napirendjén az atomenergia békés és hasznos alkalmazásával kapcsolatos szervezeti kérdések szerepelnek. Az idei közgyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja az atomembargóval kapcsolatos szerződés végrehajtásának ellenőrzése. (UPI, TASZSZ, MTI) RÖVIDEN A NAGYVILÁGBÓL Csou En-laj kínai és Tanaka japán miniszterelnök kedden Pekingben, helyi idő szerint késő délután megtartotta második megbeszélését. A japán kormányszóvivő szerint Tanaka és Csou En-laj őszinte hangú eszmecserét folytatott a két országot érintő problémákról. Részleteket a Reuter által idézett szóvivők nem közöltek. A két kormányfő találkozója után Csi Peng-fej kínai külügyminiszter ismét tanácskozni ült össze japán kollégájával. Az indiai és pakisztáni határon levő Bagah határvároskában a Vöröskereszt közreműködésével kölcsönösen átadták az 1971. decemberi konfliktus idején foglyul esett indiai és pakisztáni katonák nevére érkezett csomag- és levélküldeményeket. Folytatódik a konfliktus idején internált indiai és pakisztáni nemzetiségű polgári személyek kicserélése is. Kedden 14 tagú magyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST ármunkacsoportjának 5. ülésére. A delegációt dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke vezeti. Az ülésen a komplex integrációs programhoz kapcsolódóan a külkereskedelmi árrendszerek tökéletesítésének kérdéseit vitatják meg. VI. Pál pápa kedden volt 75 éves. A római katolikus püspököknek általában ezen a napon le kell mondaniuk főpásztori hivatásukról , ám a vatikáni rendelkezés nem vonatkozik a pápára, aki Róma egyik püspökének hivatalát is viseli. Az Osservatore Romano szerint semmilyen különleges ünnepséget nem terveztek a születésnapra. A az Egészségügyi Minisztérium közleménye Az egészségügyi világszervezet közlése szerint Tunéziában kolera megbetegedéseket észleltek. Ezért az egészségügyi minisztérium elrendelte, hogy a Tunéziába kiutazó mamagyar állampolgárokat a területileg illetékes oltóhelyek kolera elleni oltásban részesítsék, és részükre nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt adjanak ki. Az olyan személyeket, akik Tunéziából érvényes oltási bizonyítvány nélkül érkeznek Magyarország területére, az arra illetékes egészségügyi szervek karanténbe helyezik el a járványügyi megfigyelés végett. (MTI) Súlyos balesetet okozott, cserben hagyta áldozatát 1972 szeptember 26-án reggel fél hétkor Szabó Sándor, Debrecen, Belle ji .a 935. sz. alatti lakos a tulajdonát képező OI 82-92 trsz. motorkerékpárjával Debrecenben az Április 4 .útjáról a Hajnal utcába úgy kanyarodott be, hogy a kijelölt gyalogátkelőhelyen szabályosan áthaladó Munkácsi Lajos István, Debrecen, Nyír u. 97. sz. alatti lakost elütötte és elsősegélynyújtás, valamint a baleset bejelentése nélkül a helyszínről eltávozott. Munkácsi Lajos István súlyos sérüléssel járó csonttöréses balesetet szenvedett. A rendőrség Szabó Sándort elfogta és a Hajdú-Bihar megyei Főügyészség jóváhagyásával előzetes letartóztatásba helyezte, s a baleset ügyében a vizsgálatot folytatja. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ — 1972. SZEPTEMBER 27. Felszólalások az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakán Hétfőn megkezdődött az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitája. Az első felszólalót, Gibson Barbosa brazil külügyminisztert William Rogers, az USA külügyminisztere követte. (Telefoto — AP—MTI—RS) NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának hétfőn megkezdődött általános Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ közgyűlése 27. ülésszakának plenáris ülésén kedden elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is hozzájárul majd a békeharchoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé váljék. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozataiban a Szovjetunió előterjesztette a béke és a nemzetközi együttműködés programját, amely — mint mindenhol elismerik — nem egy állam vagy államcsoport valamilyen szűk érdekeit fejezi ki, hanem az összes népek, az egész emberiség óhajait. A program megvalósításának minden lépése kedvezően hat az egész nemzetközi fejlődésre. Mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára rámutatott, a Szovjetunió elvi irányvonala a béke, a szabadság és a népek biztonságának tevékeny védelmezése. A Szovjetunió ezt barátaival és szövetségeseivel együtt valósítja meg, koordinálva nemzetközi lépéseit. Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — általánosan elismerik és nemzetközi jogilag megerősítik az Európában kialakult területi realitásokat. Az ismert szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződések hatálybalépése alátámasztja az európai határok, közöttük az NDK és az NSZK közötti határ és Lengyelország nyugati határa megváltoztathatatlanságát. A Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodás megkötése felszámolja az államok közötti régi súrlódási forrást Európa közepén. Küszöbönállnak a tárgyalások a békeszerződés megkötéséről a Szovjetunió és Japán között. A szerződésnek megfelelő szerepet kell betöltenie a második világháború ázsiai lezárásában, a béke és az együttműködés tartós alapjainak biztosításában ezen a földrészen is. Egyre gyarapodnak az államok közötti sokoldalú és egyenjogú együttműködés előfeltételei. Az ilyen együttműködésnek a Szovjetunió és Franciaország közötti kapcsolatokban létrejött magas színvonala különösen szemléletesen kifejezi ezeket az új tendenciákat. A májusban Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalások eredményeképpen megkezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok átalakításának folyamata. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati szakaszba kell lépnie. Az államok e vitájában Rogers amerikai külügyminiszter után José Antonio Paredes ecuadori külügyminiszter szólalt fel. Hangsúlyozta, mennyire nagy jelentőségű, ha kapcsolatok létesülnek a nagyhatalmak között olyan érdemi együttműködés kibővítése céljából, amely minden ország céljait szolgálja. Ibrahev ben Ahmadi malaysiai külügyi főtitkár azt fejtegette, hogy a kelet-nyugati feszültség enyhítésére irányuló erőfeszítést, s ezen belül a stratégiai fegyverzet korlátozásáról létrejött szovjet—amerikai megállapodások felkeltik a reményt, hogy a fegyverkezési hajsza a már nem is olyan távoli jövőben véget érhet. Vincent Fion kameruni külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének folyamata „hajnal, amely új korszak beköszöntét jelzi” az államok közötti kapcsolatokban. tervezett találkozójának nagy jelentőségét az adná meg, ha Európát valóban békéssé tennék, az államok közötti kapcsolatokat az európai földrészen a kölcsönös megértés és bizalom alapján alakítanák ki. Gromikov hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokból. Az atomkatasztrófa elkerülése érdekében nemzetközi törvény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzetközi viszonyokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásának egyszer és mindenkorra történő betiltását. Az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államközi kapcsolatokat semmiben sem korlátozza. A gyarmati országok népeinek jogát a szabadságukért és függetlenségükért vívott harcra. Andrej Gromiko bejelentette, hogy a szovjet küldöttség a Szovjetunió nevében a közgyűlés elé határozattervezetet terjeszt, amelynek értelmében az ENSZ tagállamai ünnepélyesen kijelentenék, hogy lemondanak az erőszak alkalmazásáról, vagy az azzal való fenyegetésről a nemzetközi kapcsolatokban és egyszer és mindenkorra betiltják az atomfegyver alkalmazását. A szovjet küldöttség javasolja a biztonsági tanácsnak, hogy minél hamarabb hozzon megfelelő határozatot. A tartós béke megteremtésének feladata hatékony intézkedéseket követel a jövőben a katonai konfliktusok megelőzése és megakadályozása érdekében. Nem kevésbé fontos azonban, hogy véget vessenek azoknak a konfliktusoknak, amelyek mérgezik a nemzetközi légkört. Mindenki számára ismeretes a Szovjetunió álláspontja a vietnami nép ellen folyó háború kérdésében. Felháborodást kelt és elítélést vált ki az, hogy folytatódik és szélesedik az amerikai intervenció Vietnamban és Indokína más országaiban. A kiutat meg lehet találni, azonban csak a komoly tárgyalások útján, amelyeknek konstruktív alapját a DIFK szeptember 11-i és a VDK kormányának szeptember 14-i nyilatkozatában foglalt ismert javaslatok szolgáltatják. Megoldást kell találni a közel-keleti problémára — folytatta Gromiko. A legutóbbi események, amelyek Izraelnek az arab országok, közöttük Libanon ellen elkövetett bűnös agressziós cselekményeivel kapcsolatosak, „szemléltetik”, hogy milyen súlyos a veszély, és hogy milyen messzire mennek el az izraeli vezetők gátlástalan politikájukban. A Szovjetunió számára az arab országok törvényes követeléseinek, a közel-keleti konfliktus politikai rendezéséről szóló ENSZ-határozatoknak és Jarring nagykövet küldetésének támogatása elvi politika. Ezt a politikát követjük és a jövőben is változatlanul követni fogjuk. A Szovjetunió — mondotta a továbbiakban a szovjet külügyminiszter — támogatja a palesztínai arab nép igazságos harcát, az ENSZ által elismert elidegeníthetetlen jogainak helyreállításáért. De természetesen nem helyeselhetjük a palesztin mozgalom résztvevői körében fellelhető egyes elemek terrorcselekményeit, amelyek egyebek között előidézték a nemrég Münchenben lezajlott tragikus eseményeket. Bűnös akcióik a palesztinok nemzeti érdekeire és törekvéseire is csapást mérnek, s az izraeli agresszorok ezeket az akciókat az arab népek ellen irányuló saját kalózpolitikájuk álcázására használják fel. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a leszerelés problémájának megoldása nagyfontosságú, továbbá azt is, hogy a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megállapodások létrejötte megnyitja az általános leszerelés perspektíváit. A közgyűlés előtt áll az a feladat, hogy konkrétan megvizsgálja a leszerelési világértekezlet összehívásának kérdését. A szovjet kormány úgy véli, hogy teljes mértékben ki kell használni a leszerelési világértekezlet összehívásának kibontakozó lehetőségeit. A közgyűlés napirendjén ismét szerepel a nemzetközi biztonság megszilárdításának kérdése. Ez a probléma mindaddig időszerű lesz, amíg olyan erők hatnak, amelyek nem az ENSZ alapokmánya elveinek életbeléptetésében érdekeltek, hanem a nemzetközi feszültség fokozásában és a népek felszabadító harcának elfojtásában. A továbbiakban Gromiko arról szólt, hogy a Szovjetunió javaslatot tett az államok Kozmoszban végzett tevékenységének elveiről, a Holdkutatásra vonatkozó szerződés és egész sor más szerződés megkötéséről. Ezután így folytatódott a beszéd: Szükségesnek tartjuk, hogy a lehető leghamarabb vegyék fel az ENSZ-be a Német Demokratikus Köztársaságot, amelynek erre minden joga megvan, amint természetesen a Német Szövetségi Köztársaságnak is. Senki nem vonhatja kétségbe azt, hogy a Bengáli Népi Köztársaságnak, amely nemrég vívta ki nemzeti függetlenségét, törvényes joga van az ENSZ-tagságra. A népek békéjéért és biztonságáért vívott harc politikája a Szovjetunió általános nemzetközi irányvonala. Ilyen politikát fogadtak el fél évszázaddal ezelőtt a Szovjetunióban egyesült szocialista köztársaságok, és ez változatlan napjainkban is — hangsúlyozta befejezésül Gromiko. *** A kedd délelőtti ülésen a szovjet külügyminiszter beszédét követően Mauritius, majd Ghána képviselője szólalt fel. A délutáni — magyar idő szerint késő esti — ülésen elsőként Libanon, majd Franciaország képviselője kért szót. (MTI) Gromiko beszéde Norvégia népe nemet mondott a Közös Piacnak Lemond a kormány A norvég nép többsége nemet mondott a Közös Piachoz való csatlakozásra, ezzel érvénytelenítette az ország belépési nyilatkozatát, és bukásra ítélte a munkáspárti kormányt. A népszavazás eredményének külföldi hatásaként erősen kérdésessé vált Dánia csatlakozása is. Ebben az országban október 2- án tartják a népszavazást. A szavazatok 98,3 százalékának összeszámlálásakor a „nem” szavazatok aránya 53,8, az „igen” szavazatoké 46,2 százalék volt. Jóllehet, a norvég alkotmány szerint ilyen kérdésben a parlamentet illeti a végső szó, a munkáspárti kormány már korábban világosan leszögezte, hogy sorsát ettől a kérdéstől teszi függővé. Trygve Bratteli miniszterelnök röviddel a vereség véglegessé válása után közölte, hogy benyújtja lemondását V. Olav királynak. A „nem” szavazatok győzelmét a belépést következetesen ellenző baloldali pártok, a Norvég Kommunista Párt, a Szocialista Néppárt, valamint a belépés gazdasági következményeitől leginkább fenyegetett mezőgazdasági termelők és halászok összefogása hozta meg. A Storting (parlament) hétfőn ül össze, és Bratteli ekkor nyújtja be a kormány lemondását. KOPPENHÁGA Kellemetlenül érte a norvégiai népszavazás eredménye a Dániában kormányzó Szociáldemokrata Pártot. Jens Otto Krag miniszterelnök röviddel a szavazás eldőlte után a televízió elé állt, és komor arccal bejelentette, hogy hétfőig, azaz a dániai népszavazás időpontjáig bezárják a valutapiacot. A sürgős intézkedésre azért van szükség, mert a dán korona leértékelésére számítva már hétfőn valóságos rohamot indítottak az ország valutatartalékai ellen, és csaknem ötszázmillió korona értékű valutát vásároltak fel. Krag ismét jelezte, hogy ha a népszavazás, elutasítja Dánia csatlakozását a Közös Piachoz, a mezőgazdasági exportbevételek olyan érzékeny veszteséget szenvednek, hogy a leértékelés elkerülhetetlen lesz. Norvégiával ellentétben a dán népszavazás eredménye kötelező jellegű a kormányra nézve. (MTI)