Hajdú-Bihari Napló, 1972. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

Huszonöt éves a népgazdasági tervezés TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK A JUBILEUM ALKALMÁBÓL Az Országos Tervhivatal, a Ma­gyar Közgazdasági Társaság és a MTESZ Szervezési és Vezetési Tu­dományos Egyesület szervezésé­ben kedden délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémián tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordu­lója alkalmából. Mintegy 500 magyar magyar szak­emberen kívül az ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. Az ülésszakot Friss István akadé­mikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudományi Inté­zetének igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese méltatta az évforduló jelentőségét. Beszéde után Párai Imre, az Or­szágos Tervhivatal elnöke A nép­­gazdasági tervezés 25 éve Magyar­­országon címmel tartott előadást. A külföldi delegációk nevében V. Bacsurin, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese üdvözölte a tanácskozást. Azután került sor a három szek­ció fő referátumaira. A fő referátu­mok után elhangzottak az első kor­­referátumok is. Párai Imre, az Országos Tervhi­vatal elnöke kedden este a Néphad­sereg Központi Klubjának nyári he­lyiségében fogadást adott a tervezé­si tudományos ülésszak részvevői­nek tiszteletére. A fogadáson megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai, dr. Ajtai Miklós, dr. Tí­már Mátyás és Vályi Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, vala­mint a kormány több tagja is. (MTI) Gromiko tárgyalásai New Yorkban Gromiko szovjet külügyminisz­ter hétfőn a szovjet ENSZ-misszión fogadta Rogers amerikai, majd Douglas­ Hume angol külügymi­nisztert, akikkel véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, az euró­pai biztonságról és más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdé­sekről. A szovjet és az amerikai külügy­miniszter háromórás eszmecserét folytatott az esti „munkavacso­rán”. McCloskey amerikai szóvi­vő közlése szerint az érintett témák között szerepelt a Közel-Kelet, a kölcsönös haderőcsökkentés Euró­pában, a hadászati fegyverek kor­látozásáról folytatandó további tárgyalások és a közgyűlés napi­rendjének néhány pontja. A két ál­lamférfi nem egyezett meg konkrét időpontban a SALT-tárgyalások folytatására, de várható, hogy a tárgyalások fonalát még az idén ősszel újból felveszik. Gromiko találkozott olasz kollé­gájával, Medicivel is, akivel a két­oldalú kapcsolatokról, az európai biztonságról és az ENSZ napirend­jén szereplő kérdésekről folytatott tanácskozást. *** Douglas­ Home angol külügymi­niszter felkereste hivatalában Waldheim főtitkárt, és megköszönte neki, hogy erőfeszítéseket tett az Ugandából kiutasított és brit útle­véllel rendelkező ázsiaiak problé­máinak megoldásáért. (MTI) A nemzetközi atomenergia ügynökség 16. közgyűlése Kedden a mexikói fővárosban megkezdte munkáját a nemzetközi atomenergia ügynökség 16. köz­gyűlése. Az október 3-ig tartó ülés­szakot Echevarria Alvarez mexi­kói államfő nyitotta meg. A köz­gyűlés napirendjén az atomenergia békés és hasznos alkalmazásával kapcsolatos szervezeti kérdések szerepelnek. Az idei közgyűlés egyik legfonto­sabb napirendi pontja az atom­­embargóval kapcsolatos szerződés végrehajtásának ellenőrzése. (UPI, TASZSZ, MTI) RÖVIDEN A NAGYVILÁGBÓL Csou En-laj kínai és Tanaka ja­pán miniszterelnök kedden Peking­­ben, helyi idő szerint késő délután megtartotta második megbeszélését. A japán kormányszóvivő szerint Tanaka és Csou En-laj őszinte han­gú eszmecserét folytatott a két or­szágot érintő problémákról. Részle­teket a Reuter által idézett szóvi­vők nem közöltek. A két kormány­fő találkozója után Csi Peng-fej kínai külügyminiszter ismét ta­nácskozni ült össze japán kollégá­jával. Az indiai és pakisztáni határon levő Bagah határváros­kában a Vö­röskereszt közreműködésével köl­csönösen átadták az 1971. decem­beri konfliktus idején foglyul esett indiai és pakisztáni katonák nevé­re érkezett csomag- és levélkülde­ményeket. Folytatódik a konfliktus idején internált indiai és pakisztá­ni nemzetiségű polgári személyek kicserélése is. Kedden 14 tagú magyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST ár­munkacsoportjának 5. ülésére. A delegációt dr. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke vezeti. Az ülésen a komplex integrációs programhoz kapcsolódóan a külkereskedelmi árrendszerek tökéletesítésének kér­déseit vitatják meg. VI. Pál pápa kedden volt 75 éves. A római katolikus püspökök­nek általában ezen a napon le kell mondaniuk főpásztori hivatásuk­ról , ám a vatikáni rendelkezés nem vonatkozik a pápára, aki Ró­ma egyik püspökének hivatalát is viseli. Az Osservatore Romano szerint semmilyen különleges ün­nepséget nem terveztek a születés­napra. A az Egészségügyi Minisztérium közleménye Az egészségügyi világszervezet közlése szerint Tunéziában kolera megbetegedéseket észleltek. Ezért az egészségügyi minisztérium elren­delte, hogy a Tunéziába kiutazó ma­magyar állampolgárokat a területi­leg illetékes oltóhelyek kolera elleni oltásban részesítsék, és részükre nemzetközi érvényű oltási bizonyít­ványt adjanak ki. Az olyan szemé­lyeket, akik Tunéziából érvényes ol­tási bizonyítvány nélkül érkeznek Magyarország területére, az arra il­letékes egészségügyi szervek karan­ténbe helyezik el a járványügyi megfigyelés végett. (MTI) Súlyos balesetet okozott, cserben hagyta áldozatát 1972 szeptember 26-án reggel fél hétkor Szabó Sándor, Debrecen, Belle ji .a 935. sz. alatti lakos a tu­lajdonát képező OI 82-92 trsz. mo­torkerékpárjával Debrecenben az Április 4 .útjáról a Hajnal utcába úgy kanyarodott be, hogy a kijelölt gyalogátkelőhelyen szabályosan át­haladó Munkácsi Lajos István, Deb­recen, Nyír u. 97. sz. alatti lakost el­ütötte és elsősegélynyújtás, valamint a baleset bejelentése nélkül a hely­színről eltávozott. Munkácsi Lajos István súlyos sérüléssel járó csont­töréses balesetet szenvedett. A rend­őrség Szabó Sándort elfogta és a Hajdú-Bihar megyei Főügyészség jóváhagyásával előzetes letartózta­tásba helyezte, s a baleset ügyében a vizsgálatot folytatja. HAJDÚ-BIHAR­I NAPLÓ — 1972. SZEPTEMBER 27. Felszólalások az ENSZ-közgyű­lés 27. ülésszakán Hétfőn megkezdődött az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitája. Az első felszólalót, Gibson Barbosa brazil külügyminisztert William Ro­gers, az USA külügyminisztere kö­vette. (Telefoto — AP—MTI—RS) NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaká­nak hétfőn megkezdődött általános Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter az ENSZ közgyűlése 27. ülésszakának plenáris ülésén ked­den elhangzott beszédében hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió a továb­biakban is hozzájárul majd a béke­harchoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé váljék. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozataiban a Szovjetunió előter­jesztette a béke és a nemzetközi együttműködés programját, amely — mint mindenhol elismerik — nem egy állam vagy államcsoport vala­milyen szűk érdekeit fejezi ki, ha­nem az összes népek, az egész em­beriség óhajait. A program megva­lósításának minden lépése kedve­zően hat az egész nemzetközi fejlő­désre. Mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára rámutatott, a Szovjetunió elvi irányvonala a béke, a szabadság és a népek biztonságának tevékeny vé­­delmezése. A Szovjetunió ezt bará­taival és szövetségeseivel együtt va­lósítja meg, koordinálva nemzetközi lépéseit. Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — általánosan elismerik és nemzetközi jogilag megerősítik az Európában kialakult területi reali­tásokat. Az ismert szovjet—nyugat­német és lengyel—nyugatnémet szerződések hatálybalépése alátá­masztja az európai határok, közöt­tük az NDK és az NSZK közötti ha­tár és Lengyelország nyugati határa megváltoztathatatlanságát. A Nyu­­gat-Berlinre vonatkozó megállapo­dás megkötése felszámolja az álla­mok közötti régi súrlódási forrást Európa közepén. Küszöbönállnak a tárgyalások a békeszerződés megkötéséről a Szov­jetunió és Japán között. A szerző­désnek megfelelő szerepet kell be­töltenie a második világháború ázsiai lezárásában, a béke és az együttműködés tartós alapjainak biztosításában ezen a földrészen is. Egyre gyarapodnak az államok közötti sokoldalú és egyenjogú együttműködés előfeltételei. Az ilyen együttműködésnek a Szovjet­unió és Franciaország közötti kap­csolatokban létrejött magas színvo­nala különösen szemléletesen kife­jezi ezeket az új tendenciákat. A májusban Moszkvában megtar­tott legfelsőbb szintű szovjet—ame­rikai tárgyalások eredményeképpen megkezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsola­tok átalakításának folyamata. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati sza­kaszba kell lépnie. Az államok e vitájában Rogers amerikai külügy­miniszter után José Antonio Pare­des ecuadori külügyminiszter szólalt fel. Hangsúlyozta, mennyire nagy jelentőségű, ha kapcsolatok lé­tesülnek a nagyhatalmak között olyan érdemi együttműködés kibő­vítése céljából, amely minden or­szág céljait szolgálja. Ibrahev ben Ahmadi malaysiai külügyi főtitkár azt fejtegette, hogy a kelet-nyugati feszültség enyhíté­sére irányuló erőfeszítést, s ezen belül a stratégiai fegyverzet korlá­tozásáról létrejött szovjet—amerikai megállapodások felkeltik a reményt, hogy a fegyverkezési hajsza a már nem is olyan távoli jövőben véget érhet. Vincent Fi­on kameruni külügy­miniszter kijelentette, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítésének fo­lyamata „hajnal, amely új korszak beköszöntét jelzi” az államok közöt­ti kapcsolatokban. tervezett találkozójának nagy jelen­tőségét az adná meg, ha Európát va­lóban békéssé tennék, az államok közötti kapcsolatokat az európai földrészen a kölcsönös megértés és bizalom alapján alakítanák ki. Gromiko­v hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokból. Az atomkatasztrófa elkerülése ér­dekében nemzetközi törvény szint­jére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsola­tokban és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésé­nek 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak alkalmazásáról való lemon­dást a nemzetközi viszonyokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásá­nak egyszer és mindenkorra törté­nő betiltását. Az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államközi kapcsolato­kat semmiben sem korlátozza. A gyarmati országok népeinek jogát a szabadságukért és függetlenségükért vívott harcra. Andrej Gromiko bejelentette, hogy a szovjet küldöttség a Szovjet­unió nevében a közgyűlés elé hatá­rozat­tervezetet terjeszt, amelynek értelmében az ENSZ tagállamai ün­nepélyesen kijelentenék, hogy le­mondanak az erőszak alkalmazásá­ról, vagy az azzal való fenyegetés­ről a nemzetközi kapcsolatokban és egyszer és mindenkorra betiltják az atomfegyver alkalmazását. A szov­jet küldöttség javasolja a biztonsági tanácsnak, hogy minél hamarabb hozzon megfelelő határozatot. A tartós béke megteremtésének feladata hatékony intézkedéseket követel a jövőben a katonai konf­liktusok megelőzése és megakadá­lyozása érdekében. Nem kevésbé fontos azonban, hogy véget vesse­nek azoknak a konfliktusoknak, amelyek mérgezik a nemzetközi lég­kört. Mindenki számára ismeretes a Szovjetunió álláspontja a vietnami nép ellen folyó háború kérdésében. Felháborodást kelt és elítélést vált ki az, hogy folytatódik és szélese­dik az amerikai intervenció Viet­namban és Indokína más országai­ban.­­ A kiutat meg lehet találni, azon­ban csak a komoly tárgyalások út­ján, amelyeknek konstruktív alap­ját a DIFK szeptember 11-i és a VDK kormányának szeptember 14-i nyilatkozatában foglalt ismert ja­vaslatok szolgáltatják. Megoldást kell találni a közel-ke­leti problémára — folytatta Gromi­ko. A legutóbbi események, amelyek Izraelnek az arab országok, közöttük Libanon ellen elkövetett bűnös ag­­ressziós cselekményeivel kapcsola­tosak, „szemléltetik”, hogy milyen súlyos a veszély, és hogy milyen messzire mennek el az izraeli veze­tők gátlástalan politikájukban. A Szovjetunió számára az arab országok törvényes követeléseinek, a közel-keleti konfliktus politikai rendezéséről szóló ENSZ-határoza­­toknak és Jarring nagykövet kül­detésének támogatása elvi politika. Ezt a politikát követjük és a jövő­ben is változatlanul követni fogjuk. A Szovjetunió — mondotta a to­vábbiakban a szovjet külügymi­niszter — támogatja a palesztínai arab nép igazságos harcát, az ENSZ által elismert elidegeníthe­tetlen jogainak helyreállításáért. De természetesen nem helyeselhetjük a palesztin mozgalom résztvevői körében fellelhető egyes elemek terrorcselekményeit, amelyek egye­bek között előidézték a nemrég Münchenben lezajlott tragikus ese­ményeket. Bűnös akcióik a palesz­­tinok nemzeti érdekeire és törek­véseire is csapást mérnek, s az iz­raeli agresszorok ezeket az akció­kat az arab népek ellen irányuló saját kalózpolitikájuk álcázására használják fel. Andre­j Gromiko hangsúlyozta, hogy a leszerelés problémájának megoldása nagyfontosságú, továb­bá azt is, hogy a stratégiai fegy­verzetek korlátozásáról szóló szov­jet—amerikai megállapodások lét­rejötte megnyitja az általános le­szerelés perspektíváit. A közgyűlés előtt áll az a feladat, hogy konkrétan megvizsgálja a le­szerelési világértekezlet összehívá­sának kérdését. A szovjet kormány úgy véli, hogy teljes mértékben ki kell használni a leszerelési világérte­kezlet összehívásának kibontakozó lehetőségeit. A közgyűlés napirendjén ismét szerepel a nemzetközi biztonság megszilárdításának kérdése. Ez a probléma mindaddig időszerű lesz, amíg olyan erők hatnak, amelyek nem az ENSZ alapokmánya elvei­nek életbeléptetésében érdekeltek, hanem a nemzetközi feszültség fo­kozásában és a népek felszabadító harcának elfojtásában. A továbbiakban Gromiko arról szólt, hogy a Szovjetunió javasla­tot tett az államok Kozmoszban végzett tevékenységének elveiről, a Holdkutatásra vonatkozó szer­ződés és egész sor más szerződés megkötéséről. Ezután így folyta­tódott a beszéd: Szükségesnek tartjuk, hogy a le­hető leghamarabb vegyék fel az ENSZ-be a Német Demokratikus Köztársaságot, amelynek erre min­den joga megvan, amint természe­tesen a Német Szövetségi Köztársa­ságnak is. Senki nem vonhatja két­ségbe azt, hogy a Bengáli Népi Köztársaságnak, amely nemrég vívta ki nemzeti függetlenségét, törvényes joga van az ENSZ-tag­­ságra. A népek békéjéért és biztonsá­gáért vívott harc politikája a Szovjetunió általános nemzetközi irányvonala. Ilyen politikát fogad­tak el fél évszázaddal ezelőtt a Szovjetunióban egyesült szocialista köztársaságok, és ez változatlan napjainkban is — hangsúlyozta be­fejezésül Gromiko. *** A kedd délelőtti ülésen a szovjet külügyminiszter beszédét követően Mauritius, majd Ghána képviselője szólalt fel. A délutáni — magyar idő szerint késő esti — ülésen elsőként Liba­non, majd Franciaország képviselője kért szót. (MTI) Gromiko beszéde Norvégia népe nemet mondott a Közös Piacnak Lemond a kormány A norvég nép többsége nemet mondott a Közös Piachoz való csatlakozásra, ezzel érvénytelenítet­te az ország belépési nyilatkozatát, és bukásra ítélte a munkáspárti kormányt. A népszavazás eredmé­nyének külföldi hatásaként erősen kérdésessé vált Dánia csatlakozása is. Ebben az országban október 2- án tartják a népszavazást. A szavazatok 98,3 százalékának összeszámlálásakor a „nem” sza­vazatok aránya 53,8, az „igen” sza­vazatoké 46,2 százalék volt. Jólle­het, a norvég alkotmány szerint ilyen kérdésben a parlamentet ille­ti a végső szó, a munkáspárti kor­mány már korábban világosan le­szögezte, hogy sorsát ettől a kér­déstől teszi függővé. Trygve Bratteli miniszterelnök röviddel a vereség véglegessé válá­sa után közölte, hogy benyújtja le­mondását V. Olav királynak. A „nem” szavazatok győzelmét a belépést következetesen ellenző baloldali pártok, a Norvég Kom­munista Párt, a Szocialista Nép­párt, valamint a belépés gazdasági következményeitől leginkább fenye­getett mezőgazdasági termelők és halászok összefogása hozta meg. A Storting (parlament) hétfőn ül össze, és Bratteli ekkor nyújtja be a kormány lemondását. KOPPENHÁGA Kellemetlenül érte a norvégiai népszavazás eredménye a Dániá­ban kormányzó Szociáldemokrata Pártot. Jens Otto Krag miniszter­elnök röviddel a szavazás eldőlte után a televízió elé állt, és komor arccal bejelentette, hogy hétfőig, azaz a dániai népszavazás időpont­jáig bezárják a valutapiacot. A sürgős intézkedésre azért van szük­ség, mert a dán korona leértékelé­sére számítva már hétfőn valóságos rohamot indítottak az ország valu­tatartalékai ellen, és csaknem öt­­százmillió korona értékű valutát vásároltak fel. Krag ismét jelezte, hogy ha a népszavazás, elutasítja Dánia csatlakozását a Közös Piac­hoz, a mezőgazdasági exportbevé­telek olyan érzékeny veszteséget szenvednek, hogy a leértékelés el­kerülhetetlen lesz. Norvégiával ellentétben a dán népszavazás eredménye kötelező jellegű a kormányra nézve. (MTI)

Next